Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

4. oldal 1996. július 23., kedd Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke \ HírSorok Díszkút, fafaragók Ozorán A Millecentenárium tisztele­tére készítette el Ozorának Szabó György szobrászmű­vész Szentháromságot ábrá­zoló díszkútját. A község központjában felállított alko­tást Mayer Mihály pécsi me­gyéspüspök avatja fel július 27-én szombaton, ünnepélyes keretek között. A falu római katolikus templomában 17 órakor szentmise kezdődik, 18 órakor Szappanos József, az ozorai általános iskola igazgatója mond beszédet az 1100 éves honfoglalásról, ezt követően kerül sor a díszkút avatására és megáldására. E napon ér véget a hagyomá­nyos ozorai fafaragótábor, a vendégek az ott készült mun­kákat is megtekinthetik. Kukorica-üzlet Szlovéniában? Múlt hét csütörtökén a szlo­vén gazdasági kamara veze­tője Muraszombaton fogadta Fürgéd polgármesterét és a fürgedi Dózsa Mezőgazda- sági Szövetkezet elnökét, Ba- ráth Györgyöt. A tárgyaláson felmerült annak lehetősége, hogy szlovén részről kereslet mutatkozik fürgedi kukori­cára és élőállatra. Konkrét ajánlat augusztusban várható. Közös vagyon: vissza a gyökerekhez Mint az várható volt, nem já­rultak hozzá Nagykónyi volt társközségei, Értény és Kop- pányszántó az egykori közös vagyonnak a nagykónyi ön- kormányzat által javasolt megosztásához. A tamási Földhivatalhoz nem érkezett a július 15-i határidőre egyet­értő nyilatkozat, a hivatal így vissza fogja állítani az eredeti tulajdoni állapotot. Kezdődik az IKA Július 25-én, csütörtökön megkezdődik a negyedik Iregszemcsei Képzőművé­szeti Alkotótábor, Mezey Ist­ván művészeti irányítása, Ko- váts Ferenc grafikus és Ra­gács György keramikus szek­cióvezetése mellett. Az ama­tőr alkotóműhely mintegy harminc résztvevőt vár. Álláskínálat A Tolna Megyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltsé­gének állásajánlatából: Hőgyészen két férfit,' vagy nőt egyaránt alkalmaznak szövő munkára. Iregszemcsén egy középfokú végzettségű ügyviteli alkalmazottat, szá­mítógépes könyvelői ismeret­tel, valamint két motorfűrész­kezelőt (tamási, pári, ireg­szemcsei lakosokat) keres­nek. Tabon két elektrotechni- kusi végzettségű technológust vesznek fel angol nyelvi és számítógépes ismerettel. A kirendeltség egész területére keresnek két utasszervezőt különjáratú autóbuszra. A Generáli, a Szignál, a Provi­dencia és az Európa Biztosító keres továbbá biztosítási ügy­nököket. Érdeklődni lehet: 471-958 és 471-022. Rendőrségi Hírek Abszolút kiskorúak. Hu­szonöt év az ossz életkora an­nak a három „elkövetőnek”, aki július 17-re virradóra ha­tolt be a pári óvoda épületébe. Betörésről nem lehet beszélni, ugyanis a tettesek befértek az ablak rácsai között is. A beha­tolók legkisebbje egy ötéves fiúcska, a másik kettő tíz éves fiú és leány. A rendőrök bra­vúros nyomozással leplezték le őket, bár az elvitt tárgyak is árulkodók voltak: gyermek­ruha, és játékok. Vigyázatlan strandoló. Jú­lius 19-én egy német turista tett feljelentést a tamási rend­őrségen, miután a tamási strandon elloptak tőle kész­pénzt és egy karórát. A sértett túl jóhiszemű volt: értékeit a kabinba tette, a kabinkulcsot a köpenye zsebébe. A köpenyt meg otthagyta a fogason. Agancstúrán Gyulajon. Egy budapesti fiatalkorú és egy nagykanizsai fiatalember Kanizsáról utazott el július 17-én Tamásiba, mert úgy hallották, hogy a gyulaji er­dőben lehet dámagancsokat gyűjteni. Ebben nem is csa­lódtak, azonban éppen bele­botlottak a rutinellenőrzést végző tamási rendőrökbe. A 8 ezer forintot érő nyolc agancsról így kénytelenek voltak lemondani. Vádjavaslat légcsavar-ügy­ben. Beszámoltunk róla, hogy egy nagyszokolyi világhábo­rús emlékművet megcsonkított két szokolyi fiú, lefűrészelve az odabetonozott repülőgép- légcsavart. Az elkövetők és két másik nagykorú társuk ellen több rendbeli lopás miatt vád­emelési javaslatot tett a rend­őrség a tamási ügyészségnek. Pacsmagra települt madarász-suli A háló kifeszítése, gyűrűzés előtt területen Tilesch Gábor szemé­lyében, folyamatos madárfigye­lést végezve. A „profi” madará­szokkal együtt pedig a tábor la­kói a tamási madarász-suli hallgatói is. A gyakorlat mellett elméleti pallérozásukról Fe- renczy Miklós humánökológus mozgó kiskönyvtárral gondos­kodott. Ami a védett madárfajokat il­FOTÓ: VAJDA JÁNOS leti, Molnár Zoltán táborvezető szerint a kócsagok és a kana­lasgémek visszacsalogatására lehet megoldást találni. A leg­fontosabb feladat az Európában is védett cigányréce megtartása, az országos állomány tíz száza­léka él Pacsmagon, ez kiemelt figyelmet érdemel. Érdekesség, hogy két pár réti sas is tanyázik ezidőtájt a tavak mellett. (tf) Cserregő nádiposzáta, meggyűrűzve Akár dologtalannak is nevezhetné a Pacsmagon táborozó madarászokat az, aki délután kíváncsiskodik arrafelé. A lát­szat erősen megtévesztő: a munka dandárja ugyanis hajnal­ban kezdődik. A madarászok négy-negyed öt körül kelnek, a védett ma­dárállomány felmérését szol­gáló gyűrűzést ekkor „engedik” a ritka szárnyasok. A művelet hét óra magasságában fejeződik be, s este hét körül ismét kez­dődik. A kettő közben a hadra fogható korosabb legények át­alakulnak kőműves-segéddé. A terület gazdája ugyanis a ter­mészetvédelmi egyesületnek átadott használatra két épületet, amely magtár, illetve halász­mesteri lakás volt évekkel ez­előtt, ezek jelenlegi egyetlen használati lehetősége, hogy használói lebontják a közfala­kat... A két felújított épület­ben az egyesület - alapítványi segítséggel - 1997. decembe­réig erdei iskolát fog kialakí­tani, melynek mai állomása a bontott téglák ezreinek gyűjtö­getése. A pacsmagi védett természet birtokba vétele azonban nem szenved hátrányt: már csaknem egy éve „hivatásos” természet- védelmi őr teljesít szolgálatot a Fürdőzés és hetven decibel (Folytatás az 1. oldalról.) A hölgy szerint 100-150 lakó nem tud aludni a zaj miatt, s úgy tűnik, hogy, ha más esz­közhöz nem folyamodnak az érintettek, ezután is kénytele­nek lesznek „diszkózni”. A polgármesteri hivatal jegyzője, Bárdos László elismeri, régi problémáról van szó. Emlékez­tetett arra, hogy évekkel ezelőtt azok a képviselők, akik nem ér­tettek egyet a stranddiszkóval, személyesen látogattak el a helyszínre, és azzal jöttek visz- sza, hogy nem is olyan hangos. Majd továbbra is engedélyezték működését. 1994-ben a pol­gármester évi hatra szűkítette az alkalmak számát. A fiatalok pedig, mihelyt az éjszakai für- dőzős dizsi bezárása szóba ke­rült, több száz aláírást gyűjtöt­tek össze. Bárdos László szerint koránt sincs szó százötven, leg­feljebb néhány lakóról. Ha a falu határába száműznék a diszkót, akkor valóban egy egész lakótelepet (a Vak Boty- tyán lakótelepet) zavarná, egyébként sem lehet úgy disz­kót tartani, hogy az ne zavarjon senkit. - Mi azt tartjuk fon­tosabbnak, hogy a fiatalok nem mennek el vidékre szórakozni, a szülők nyugodtan elengedhe­tik őket, itt biztonságban van­nak - tnondta. „Dídzsf’ Hercegh, azaz Her- cegh Lajos disc jockey először is a sörösüveg-ügyet furcsállja, úgy tudja, a strandon üveges sört nem adnak ki. Elképzel­hető - mondta -, hogy a zene zavaró, és a hazamenetel han­goskodással jár. A megoldás szerinte: „éjfél után megpróbá­lok halkítani, de egy bizonyos hanghatás alá nem mehetek”. 1 így marad a hetven decibel, a lakóknak vigasz: a hangfalak közelében. (-h -c) Jegyzet írta: Tóth Ferenc Rendszerek / gazán nem vádolható azzal Szabó György népjóléti miniszter, hogy az egészségügyi reform kapcsán megpróbálkozna a megyei egyeztető fórum befolyásolásával, netán kézi vezérlés­sel. Mindez akkor vált véglegesen világossá e sorok írója szá­mára, amikor a tárca vezetője múlt heti szekszárdi látogatásán hangsúlyozta, hogy „nem akar a helyi illetékes fórum helyett dönteni", és hangot adott annak a véleményének, hogy nem lenne célszerű a pincehelyi kórházat a jelenlegi struktúrában működtetni. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy tarthatatlan a kiskórházakat sújtó háromnegyedes szorzó, miszerint például Pincehelyen ugyanazért a műtétért a nagyobb kórházaknak fi­zetett finanszírozás hetvenöt százalékát kapják meg. Azután hozzátette, hogy ilyen dilettáns módon összerakott finanszíro­zási rendszert még nem látott, és megkérdőjelezte, hogy megal­kotói hallottak volna a rendszerelméletről. T Tát így állunk. Jegyezzük meg, hogy a pincehelyi kórház a Ll. háromnegyedes szorzó miatt került csődközeli állapotba. A háromnegyedes szorzó a finanszírozási rendszer része, amely ugye tarthatatlan. A finanszírozást pedig kormányrendelet rög­zíti. (Hogy ki alkotta meg, ki javasolta, nehéz lenne kinyomozni, Szabó György szavaiból ítélve, sem neki, sem a vezetése alatt álló tárcának nincs köze hozzá.) Halkan kérdem: mennyi itt a kétszer-kettő? Iregszemcsén kezdte, Kanadában folytatta Az iregszemcsei kutatóintézetben kezdte pályafutását annak idején az 1956-ban Kanadába emigrált, ma is ott élő Riegler Béla. A nyolcvanhárom éves, egykor hazánkban is elismert növénynemesítő a múlt héten ismét hazalátogatott.- Mennyi időt töltött /reg­szemcsén?- Két évet, 1937 és 1939 között a kutatóintézetben Otto Knapp irányítása alatt, akit a tulajdonos Mauthner cég azért hozott, hogy fellendítse a nö­vénynemesítést.- Mivel foglalkozott?- Először segédkertész voltam, de az egyetem évei alatt mindig visszajártam szünetekben. Kutatóként Iregszemcsén kezdtük a szó- janemesítést. Abban az idő­ben az volt a legfontosabb, véleményem szerint azért, mert a háború készülődött, és nagyon fontos volt a repülő­gépolaj alapanyaga.- Milyen hírneve volt az iregszemcsei kutatásoknak?- Két kutatóintézetnek volt nagy híre, az egyik a sopron- horpácsi, a másik az iregi. Ké­sőbb, a háború után a burgonya volt a legfontosabb, azután a martonvásári kutatóintézetet irányítottam. Az volt a felfo­gás, hogy haladó szovjet módra át kell alakítani a nö­vénynemesítést.- Amelynek, mint tudjuk, Micsurin volt az atyja .. Mi­Riegler Béla lyen emlékeket idéz fel Önben ez a név?- Megmosolyogtuk, mert nem volt elméletének tudomá­nyos alapja. Az ő módszere az volt, hogy először a termés első helyét kell keresni, majd fokozatosan vinni északabbra, és majd a környezet átalakítja a növényt. Ezt kellett volna al­kalmazni.- Mire ment Kanadában a hazai tapasztalatokkal?- Úgy hallottam, hogy Ka­nada állítólag jó ország, és egy kicsit többet is tudtam róla, mert egyik búzánk kanadai ke­resztezésből született, tehát gondoltam, hogy ott én is megélek a szakmámmal. A diplomámat elfogadták, de nem mondhattam azt, hogy nekem adjanak ilyen, meg olyan állást. A kanadaiak segí­tőkészek voltak, addig elláttak, amíg nem kaptam munkát. Végül írtam a kanadai földmű­velésügyi miniszternek, hogy itt vagyok, és sajnálnám, ha nem adhatnék valamit Kana­dának. Tavasz múltán kaptam választ, és el tudtam helyez­kedni Ontario államban, Gvelfben, ahol letelepedtünk. Az ottani, ma már agráregye­tem, a University of Gvelf zöldségnemesítési, majd gyógynövény-kutatásaiban dolgoztam.- Elismerték a munkáját?- Amikor kimentem, csak egyetemi oklevelem volt, Ka­nadában sikerült megszerez­nem a Master Degree-t, a mes­teri fokozatot. (-h-c) Itt hirdethet Tamási körzetében Tájékoztatjuk olvasóinkat, megrendelőinket a Tolnai Népújság hirdetésfelvevő he­lyeiről: Tamási: Takarékszövetkeze­tek: Hőgyész és Vidéke, Hő- gyész 7191. Bosnyák József, Tamási, Hársfa u. 60. Tel: 06/30-460-727. Iregszem- cse-Felsőnyék és Vidéke Reg­szemcse 7095. Nagykónyi Nagykónyi 7092. Pince- hely-Ozora és Vidéke: Pince­hely 7084, Ozora 7086, Nagy­székely 7085, Simontomya 7081. Tamási és Vidéke: Ta­mási 7090, Szakály 7192, Re- göly 7193. Vércse Bori: 7192. Szakály, Szabadság u. 188. Üzenet a 74/416-211-es telefo­non. Gyászközlemények: PAN-HOL Tamási, Aradi u. 19. 4 Ï

Next

/
Thumbnails
Contents