Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-19 / 168. szám
1996. július 19., péntek Gazdaság 5. oldal Sikeres amerikai szemle Bálint Mihálynak, a tulajdonos tanácsadójának úgy kellett a szóvivői szerep, mint púp a hátára, de most már a gyár jövője, az ezer család munkája miatt is, végigcsinálja. A kérdésre, hogy mi volt a sztrájk kockázata, azt válaszolta, hogy az amerikai állatorvosi szemle, amely sikeresen lezajlott tegnap délelőtt. Nyilván éppen e miatt időzítették ere az időpontra a munkabeszüntetést, de az amerikai állatorvos az üres üzemet alkalmasnak találta a további működésre. Szerintük is megmerevedtek az álláspontok, ezért szükség van a külső egyeztetésre. Bérügyekben nem tudnak elképzelni lényeges változást. A részvénytársaságnak jelenleg nincsen igazgatósága, az üzleti terv elfogadására pedig az lenne jogosult, aminek része a bérterv is. Utóbbinak a szerkezeti váltása pedig a kollektív szerződés része. A kollektív szerződésben szereplő dolgot pedig, annak érvényességi ideje alatt sztrájkkal nem lehet megváltoztatni. Ezzel a szakszervezetnek kezdettől tisztában kellett lennie. A vezetés ajánlata a most 20-24 százalékos béremelés, majd később a maradék 18 százalék, ha a létrejövő igazgatóság elfogadta az üzleti tervet. Erről a másik fél tárgyalni sem volt hajlandó. A dupláját a jövő évi áthúzódó hatások miatt sem lehet elfogadni. Fontos érvnek tartja a vezetés, hogy teljesítményorientált, gyors reakcióképességű szervezetet kell kialakítani. Ennek következtében a szervezeti rendszer megváltoztatása is szükséges, amit határozottan gátolna egy jelentősen és általánosan megemelt alapbér. A mozgóbér alapbéresítését elvi okokból sem tartják helyesnek, különösen az adott körülmények között, amikor az üzem fele teljesítménnyel működik. Semmi sem indokolja például, hogy 3.000 sertés vágásáért kifizessék azt a bért, amit a névleges teljesítmény elérésekor, 6.000 vágásért indokolt. A mozgóbér alapbéresítésének az is ellentmond, hogy a szakmunkások között jelentős a szakmai, szorgalombeli különbség, végül nem szabad elfeledkezni annak ösztönző hatásáról sem. Már jelen pillanatban is 42 százalék a bérhányad a fix költségben, amiben nincs benne a szállítás, a konyha, a mosoda. A vezetés ajánlata nagyjából 54 millió forintba került volna. Kifogásolják, hogy a minimális szolgáltatást sem biztosították a sztrájkolok. A tárgyalás legalapvetőbb gondja, mondta a szóvivő, hogy a szocialista jóléti demagógiát kellene összeegyeztetni a kőkemény és jéghideg kapitalista szemlélettel. Ezért gondolja a vezetés, hogy hagyni kell mindenkit gondolkodni. Ha egy 90 százalék feletti sztrájkot létre lehet hozni, akkor olyan súlyos és mély indulatok vannak jelen, amelyek ellen céltalan fellépni. Végül egy történet. Egyetlen brigád dolgozott volna teljes létszámban, de nem tudták elindítani a gépet, mert valaki kiszerelte belőle a biztosítékot. Ihárosi Megkezdődött a sztrájk a Szekszárdi Húsipari Rt.-nél Kapuvári József a HDSZ elnöke, Hajdúné Lovász Edit, és Csereklei Sándor fotó: bakó jenö (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap reggel fél hatkor, a Szekszárdi Húsipari Rt. főbejáratánál a „sztrájk” felirat fogadta az érkezőket. A portán a sztrájkbizottság tagjai és a sztrájkőrök igazították el az érkezőket. A tévéstábokat nem engedték be, nekik a belépést hivatalosan csak a később érkező vezetőség engedélyezte. Az ebédlőben hat órakor a reggeli műszak dolgozói szinte valamennyien jelen voltak. A szakszervezet napi 800 forintos sztrájksegélyt fizet. Volt aki kártyát hozott, mások könyvet, a sztrájkbizottság részéről felszólalókat lelkes taps fogadta. Mintha megköny- nyebbültek volna az emberek, hogy végre valamilyen döntés született. A sztrájkbizottság szóban és írásban is arra figyelmeztetett, hogy vigyázzanak a rendre, a fegyelemre: „Legyetek erősek, sokan bíznak a mi győzelmünkben és támogatnak bennünket!” - fogalmaz másutt a felhívás. A helyükön lévő biztonsági őrök udvariasan adtak útbaigazítást, és a munkáltató tegnap esti utolsó ajánlatának fénymásolatát. Ebben Váradi Loránd megbízott vezérigazgató arról tájékoztatja sztrájkolókat, hogy négy igazgatósági tag visszalépése miatt az igazgató tanácsi jogkört a csonka igazgatóság nem tudja ellátni, s az átmeneti helyzetben a megbízott vezér- igazgatónak nincs felhatalmazása a bértárgyalásokra. Ezt a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Kapuvári József ködösítésnek nevezte. — Két ellentétes tartalmú levél van, a délelőtti konkrét ajánlatból az derül ki, hogy van a vezérigazgatónak felhatalmazása. Az este átadott levél még ettől is visszalép. Azt nyilatkozzék, csak arra tudnak ígéretet tenni, hogy amit aláírnak, azt a közgyűlés elé viszik. Egyáltalán nem következetes a magatartásuk. Nem ez az első bér- tárgyalás, amit az idén lefolytattunk, megcsináltunk már 19- et. Mi mindig az igazgatósággal, a vezérigazgatóval tárgyalunk, hogy a részvényköteget ki birtokolja, az mindegy. A magyar munkajog szerint a szak- szervezet partnere az ügyvezetés, a vezérigazgató, az igazgatóság, hogy ez csonka, vagy megbízott, a megállapodás lehetőségét nem zavarja. Megbízott vezérigazgatóval is kötöttünk már bérmegállapodást. A társaság alapszabályában sincsen utalás arra, hogy a bértárgyalás jogát az igazgató-tanács hatáskörébe utalta volna. A hangnem is megváltozott, hiszen délelőtt még tárgyalási ajánlatot tettek, ez meg tele van fenyegetéssel, s a törvényes sztrájkot zsarolásnak minősíti. Szerintünk a munkabeszüntetés törvényes, de ezt majd a jogászok eldöntik. Csereklei Sándor, a sztrájk- bizottság elnöke e témáról azt mondta, hogy a kollektív szerződésnek része a teljes korábbi bérmegállapodás, s ha az egésznek a megváltoztatását lehet a sztrájknyomással kikényszeríteni, akkor a részleteit is lehet. Hogy hány napra tervezik, illetve képesek fenntartani a munkabeszüntetést, arról nem kívánt nyilatkozni. A kora délután órákban patthelyzet volt, csak írásban értekeztek egymással a tárgyaló felek. A délelőttös műszak dolgozói nem mentek el, az ebédlőben és az úgynevezett bicikli- tárolóban töltötték el az időt. A délutánosok csak regisztráltatták magukat, és hazamentek. A dolgozók döntésüket különféleképpen indokolták. Volt aki csak annyit mondott, elég volt a három éve tartó bizonytalanságból. Mások szerint az utolsó csepp a pohárban a „kommandósok” magatartása volt, ahogyan a dolgozókkal beszéltek, bántak. Sok történetet meséltek erről, amelyeknek nincs idő és mód utánajárni, de összefoglalhatja a lényeget egy harmadik vélemény, hogy itt mindenkit tolvajnak néztek, senki sem tekintette őket semmiben sem partnernek. Evek hosszú sora óta mindenki a fejük felett döntött róluk. Az a húszezer forint, amit hazavisznek, a rezsire sem elég, s ezért ők kemény munkát végeztek eddig is. Egy fiatalember a miértre azt válaszolta: „Ha most nem lépünk, akkor később bármit megtehetnek velünk”. Ihárosi Ibolya Cnra-Gora. Fejlődésnek indult a Magyarország és Cma-Gora közötti kereskedelem a délszláv konfliktus miatti gazdasági embargó megszűnése nyomán. Cma- Gorában kereskedőházat kívánnak létesíteni, amelybe magyar befektetők jelentkezését is várják. Érdekegyeztetés. Az ÉT munkavédelmi bizottsága tegnapi ülésén támogatta, hogy a munkaügyi központok és a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőségek integrálódjanak, megtartva szakmai önállóságukat. Száj- és körömfájás. Az állati eredetű termékek behozatalát is tiltja a balkáni térség több országában kitört száj- és körömfájás járvány miatt szerdán kiadott minisztériumi rendelet, a határátkelőhelyeken átvizsgálják a belépők poggyászát, így például a kamionok gépkocsivezetőinek élelmiszercsomagját is. Fogyasztási adó. Jövőre várhatóan nem kell majd fogyasztási adót fizetni a rágógumi, a fűszerpaprika, a játékkártya után. Az adó mértéke csökken az ékszer és a kávé esetében. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 235,05 Görög drachma (100) 64,47 Német márka 102,51 Olasz líra (1000) 100,20 Osztrák schilling 14,57 Spanyol peseta (100)121,02 USA-dollár 152,63 Pótkeretet kér az agrártárca Tizenhárommilliárd forint hiányzik az agrártárca büdzséjéből, ennyit kér a minisztérium a pótköltségvetéstől - nyilatkozta lapunknak Kis Zoltán. Az FM politikai államtitkára korainak tartja az 1997. évi agrártámogatási keret összegéről beszélni, hiszen a pénzügyi tárcával most folynak az egyeztetések. Az államtitkár elmondta: az idei 32,3 milliárd forintos exporttámogatási keretből eddig 20 milliárd fogyott el, a maradék pedig nem elegendő az év hátralévő időszakában a támogatások kifizetésre. A túlköltekezés abból fakad, hogy tavalyról mintegy 10 milliárd forint exporttámogatást kellett az ez évi keret terhére kifizetni. A hiány kialakulásában az is közrejátszott, hogy az exportárualap-bővítő támogatásra szánt összeg a tervezettnek a duplájára, 2,4-ről 5,9 milliárd forintra emelkedett. Kis szerint, a pótköltségvetésből a kormány által korábban a tárcának megígért 6,5 milliárd forint valamelyest enyhít majd az agrárfinanszírozás feszültségein, bár - tette hozzá - ennél többre volna szükség. Nehéz megjósolni, hogy jövőre többet juttat-e a kabinet az FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE agráriumnak. A szaktárca legalább az idei támogatási keretének reálértékét szeretné megőrizni. Egyelőre azonban jelentős eltérés van a földművelés- ügyi és a pénzügyminisztérium szándéka között. A készülő új agrárszabályozásról szólva az államtitkár leszögezte: 1997-től kezdve szigorodik a támogatáshoz jutás rendje. Előtérbe kerülnek a közvetlen termelői típusú kedvezmények. Vélhetően azok az egyéni termelők juthatnak majd az állam által nyújtott anyagi segítséghez, akik termelői igazolvánnyal rendelkeznek, s tagjai az agrárkamaráknak. Szigorodni fog a kistermelői adókedvezmények igénybevételének elszámolási rendszere is. Függetlenül a GATT-WTO tárgyalások kimenetelétől, szinte bizonyosra vehető, hogy nem bővül az export támogatására fordítható összeg. A jelenlegi konstrukciót felváltják majd azok a formák, amelyekkel az EU országaiban közvetett módon már ma is támogatják a mezőgazdasági termékek piacra jutását, értékesítését. Ilyen lehet például az állategészségügyi díjak megtérítése, vagy az agrármarketing preferálása. Újvári Gizella Vállalatvezetők bizalmatlansága Habár hét-nyolc év telt el a külföldi tőke tömeges megjelenése óta, még mindig bizalmatlanok egymással a külföldi és a magyar vállalatvezetők. Ez derül ki a Czipin és Társa osztrák tanácsadó cég által készíttetett felmérésből. Osztrák és magyar vállalatvezetőket kérdeztek meg a kelet-kö- zép-európai vegyes vállalati „együttélés” során felszínre kerülő leggyakoribb hibákról. Az ausztriai válaszadók 57 százaléka vélte úgy, hogy leginkább személyzeti problémák akadályozzák a térség termelő beruházásait. Az ott tevékenykedő és megkérdezett osztrák cégek 52 százaléka azt állította: vezetési, méghozzá közép és alsó szintű vezetési problémákkal bajlódik e régió. Orvoslásként azt ajánlják: korlátozzák a helyi vezetők döntési jogkörét, erőltessék továbbképzésüket, valamint szigorú és sűrű jelentési kötelezettségüket. S hogy milyen hibákat követnek el leggyakrabban a nyugati menedzserek Magyarországon? A magyar válaszadók 72 százaléka úgy vélte: nem ismerik kellőképpen az itteni viszonyokat, s többnyire változtatás nélkül akaiják bevezetni a nyugati módszereket. A megkérdezett hazai menedzserek 43 százaléka szerint a nyugatiak nem ismerik a jogszabályokat, 39 százaléka úgy gondolja, hogy a külföldiek rendszerint alábecsülik a magyar szakemberek képzettségét. Változatok kártyatrükkre A chipkártya úgy működik, mint fizetés után a pénztárca. Bedugva a bankautomatába, feltöltekezik, igaz nem önmagától, hanem a számlánkon lévő pénzből. Az Euronet-Bank 24 Rt. banki szolgáltatásokat nyújtó rendszer európai telepítőjével az OTP Bank Rt. a szolgáltatások bővítéséről kötött szerződést. A nyugati országok bankjai már régóta sikeresen alkalmazzák a bankjegykiadó ATM-hálózatokat. Népszerűségük oka az, hogy költség- kímélőek, gyorsak, és éjjelnappal működnek. Az utolsó tíz évben hazánkban is egyre több automata segíti a mintegy 900 ezer kártyatulajdonos igényeinek kielégítését. A most kötött megállapodás értelmében az OTP Bank ügyfelei összes kártyájukkal használhatják a kék Bankomat feliratot viselő automatákat. A tranzakciók ára pedig mindössze 65 forint, az egyéb készülékek használati díjának harmada. A konvertibilis forintkártyáknak és a növekvő vállalati bérátutalásoknak köszönhetően néhány éven belül 1500- 2000 ATM-re lesz szükség Magyarországon. Az Euronet eddig 66 gépet telepített, 1999-ig összesen 400 pénz- jegykiadó automata felállítására vállalt kötelezettséget. A gépeket forgalmas helyeken, éttermek, benzinkutak, üzletek, bevásárlóközpontok közelében helyezik el, ahol az ügyfeleknek gyakran van szükségük pénzre. Ma ötven országban használják az Euronet hálózat működtetéséhez szükséges szoftvert. Az automaták műholdon keresztül tartják a kapcsolatot a központi számítógéppel. Az új szolgáltatást bemutató tájékoztatón az Euronet és az OTP Bank képviselői hangsúlyozták: az automaták könnyen átalakíthatok a chipkártyák használatára. (bozsó) Újabb vagyont kap a tb Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 5,9 milliárd forint értékben újabb társaságokat ad át a társadalombiztosítási önkormányzatoknak. A csomagban szerepel a Human Rt. 27,38 százalékos, 767 millió forint névértékű tulajdonrésze, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára (GYSGY Rt.) 50 százalék mínusz 1 szavazatnyi, 346 millió forint névértékű részvénycsomagja, az Autóker Rt. 98,09 százaléknyi, 3,24 milliárd forint névértékű részvénycsomagja és az Expressz Utazási Rt. 25 százalék plusz 1 szavazatnyi, ,187 millió forint névértékű részvénye. A felajánlott csomag 45 százaléka a Nyugdíjbiztosítási, 55 százaléka az Egészségbiztosítási Önkormányzaté lesz egy-két hónapon belül. A harmadik negyedévben a tervek szerint befejeződik a tb-nek szánt 55-65 milliárd forint összegű teljes vagyon átadása. «
