Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

1996. július 2., kedd Gazdaság 7. oldal Agrár-Hírek Piaci árak Nagybani piac, Nagykőrösi út, Budapest: újburgonya 20- 40 Ft/kg, fejeskáposzta 40-70, karfiol 50-70, korai sárgarépa (csokor) 12-60, korai petre­zselyem (csokor) 15-100, vö­röshagyma 13-35, saláta 20- 42, uborka 50-100, zöldbab 85-160, paradicsom 70-180, zöldpaprika 80-200, cseresz­nye 60-110, meggy 60-80, to­jás 6-9 Ft/db. Szekszárdi piac áraiból: újburgonya 20-50, fejeská­poszta 50-80, tök 40-45, sár­garépa (csokor) 40-60, petre­zselyem (csokor) 50-60, vö­röshagyma 30-50, paradi­csom 110-130, cseresznye 70- 80, meggy 70, zöldpaprika 15-20 Ft/db, vagy 180-250 Ft/ kg­OMÉK'96 Az idén augusztus 30-a és szeptember 8-a között kerül sor az OMÉK megrendezé­sére. Eddig 284 hazai és 45 külföldi kiállító foglalt le te­rületet a kiállítás helyszínén. Az OMÉK-on napijegyet 400, kedvezményes diák, nyugdí­jas és katona napijegyet 250 forintért vásárolhatnak az ér­deklődök. A családi jegy (2 felnőtt és 2 gyerek) 1000 fo­rintba kerül. Az elővételben vásárolt jegyek 25 százalék­kal olcsóbbak. Vásárok helye Körzetünkben legközelebb jú­lius 7-én, vasárnap lesz or­szágos kirakodó és állatvásár Szekszárdon, illetve Duna- földváron autóvásár. Me­gyénkén kívül Baján július 6- án, szombaton, a Monostori úton lesz állatvásár, Pécsen pedig július 7-én, vasárnap, a Móra Ferenc utcai vásártéren lesz vásár. Keresettek a libák A Magyar Baromfi júniusi száma többek között beszá­mol arról is, hogy az idei év első felében az előre jelzettnél 664 ezerrel több libát vásárol­tak fel a feldolgozó üzemek. A kacsáknál is hasonló a helyzet. Az összes kacsa­mennyiségen belül a barbari felvásárlása elmaradt a terve­zettől, a pecsenyekacsa átvé­tele viszont meghaladta a ter­vezetet, írja a szaklap. Pályázat A Földművelésügyi Miniszté­rium és a Schleswig-Holstein Tartomány Gazdasági Mi­nisztériumának támogatásá­val németországi továbbkép­zést szervez mezőgazdasági szakemberek részére. A to­vábbképzés 1996. október 13- tól október 30-ig tart, elméleti és gyakorlati részből áll. A továbbképzés helye a Ham­burgtól 60 km-re lévő Tan- nesfeldi Oktatási Központ. Témakörök: EU agrárpolitika fejlődési iránya, keleti tarto­mányok agrárgazdasága, in­tegrálása, szaktanácsadási rendszer, marketing módsze­rek alkalmazása, agrárpiaci rendtarás helye, szerepe. Je­lentkezni július 31-ig lehet részletes magyar és német nyelvű szakmai önéletrajzzal. A továbbképzés költségeit a német fél állja. Jelentkezni: FM Humánpolitikai Főosz­tály, 1055 Budapest, Kossuth tér 11. (Telefon: 332-7174, Tólth Ilona tanácsos.) Magyar temekek a lengyel piacon, lengyel termékek a hazai piacon Valahol Európában van egy csaknem 40 milliós, természeti kincsekben gazdag or­szág, ahol nagyon szeretik a magyarokat. Lengyelországról van szó. 1995-ben a Magyarországról származó mezőgazdasági termékek lengyelországi exportjának értéke 94,8 millió USD volt, ami majdnem kétszerese az 1994. évinek. A lengyel importban a növényi eredetű magyar termékek közül azok a legfonto­sabb tételek, amelyeket Lengyelország nem termel: paprika, dinnye, barack, mandula, kukorica, szója, napraforgó, szőlő. 1995-ben a Lengyelországba irányuló magyar export: 23 %-a valósult meg kül­földi közevetítőkön keresztül, 62 %-a bu­dapesti cégek közvetítésével, és csak 15 %- a származott valóságos magyar termelők­től. Amit a lengyel piac megvásárol a ma­gyar termelőktől: gabonaféleségek, búza, kukorica, zöldség, gyümölcs, csemege^ szőlő, szőlőbor és pezsgő. Amit a magyar termelők várhatnak a lengyel piacról: mezőgazdasági gépek (vontatott rendsodrók, 6 és 7 kerekes rendsodrók, felfüggesztett kétsoros bakhátápoló, töltögető' gép, villanypásztor, és tárolók 13 köbmétertől, 267 köbméte­rig). Alkatrészek, építőipari gépek, nemes­fémek, ásványi anyagok, kohászati cik­kek, műtrágyák, vető- és étkezési burgo­nya. Nagyon keresettek a búza, kukorica vagy egyéb szemestermény önkiszárító BIN gazdasilók (ábránkon). Az önszárító BIN gazdasiló előnyei: ol­csóbb, mint hasonló silók a magyar piacon, a gyártó tárolókat szállít a magyar gazdák­nak, akik a betakarítás után terménnyel (búzával, kukoricával) fizetnének, akár részletekben is, egy nap alatt a lengyel BIN szerviz szakemberei összeállítanak egy si­lót a vevő udvarán, a szerelési munka költ­ségét belekalkulálták a gabonatároló árába, a silók nagyszilárdságú és hosszú élettar­tamú anyagból készültek, lehetőség van meleg-, illetve hideg levegős gabona-pót- szárításra is. Érdeklődni: INVENTOR HUNGÁRIA, Lengyel Kereskedelmi Kft. Paks, Szedres u. 6/2. Telefon/fax: 75/319-843. Jó árat kínálnak a gabonákért Az Agrárkamara megyei adataiból A megye mezőgazdasági helyzetéről a gazdajegyzők minden hónapban beszámolnak az Agrárkamara felé. Lehoczky Mi­hály, a megyei Agrárkamara alelnöke összesítette az adatokat. — A június a hónap elején rendkívüli kánikulával kezdő­dött, például Szakcson 38 fokot mértek és éjszaka sem volt 25 foknál hűvösebb. A hónap első fele száraz, majd az utolsó hét rendkívül csapadékos volt. Pár nap alatt lehullott az a csapa­dékmennyiség, ami máskor, egy hónap alatt, elosztva esett. Az őszi árpa betakarítása megkezdődött, a búza állománya vegyes, sok helyen ritka, a kuko­rica a tavaszi szántásban későn vetett helyeken gyenge. A nö­vény fejlettségi állapota eltérő, a változó vetésidő miatt. Gyomirtó felülkezelés 6500 hektáron, kul- tivátorozás 1122 hektáron történt meg a jelentésre nem kötelezett gazdaságokban. A napraforgó fejlettsége kielégítő, a lucerná­nak a második kaszálása folyik. A gyümölcsösöknél a bogyók nagysága a szárazság miatt a megszokottól kisebb. Rendkívüli esemény is történt a megyében, a kocsolai tsz-ben 40 hektár kuko­rica pusztult ki a Titusz 75 DF helytelen használata következté­ben. — így aratás előtt, milyen felvásárlási tapasztalataik van­nak? — A gabonára nagy a keres­let, az árak szinte naponta vál­toznak, mégpedig úgy, hogy egyre magasabbak. A búzára 1900-2400 forintot, árpára 1800- 2200, a kukoricára 2200-2600 forintot ígérnek mázsánként. — A hetekben az állattartás­ról készítettek felmérést. Milyen adatok születtek? — Az egyéni gazdáknál 2337 tehenet, 6713 kocát, 49547 hízót és 30358 anyabirkát írtak össze a gazdajegyzők, ezen kívül 35000 keltetett naposállatot, 10846 méhcsaládot regisztráltak. Az ál­lattartók körében nagy elégedet­lenséget vált ki, hogy a tavaszi pályázati pénzek még nem érkez­tek meg a mai napig sem. — A felmérés a falusi turiz­mus helyzetét is igyekezett fel­térképezni . .. — Igen, Mórágyon 3 család, Szálkán 4, és a Várfi panzió, Zombán 6 család, Szekszárdon 1 család, a hőgyészi falusi turiz­mus szervező iroda keretében 25 család foglalkozik vendéglátás­sal. Mauthner IMF-értékelés. Tegnap Buda­pesten befejeződtek a kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői közötti tárgyalások. Megállapították, hogy a gazda­sági folyamatok a tervezettnek megfelelően alakulnak, és az alapvető célok az év végéig tel­jesíthetők. Elsősorban a társa­dalombiztosítás területén kell a reformokat felgyorsítani. A tár­gyalások 1997-ről a későbbiek­ben folytatódnak. Több vállalkozás. A gazda­sági szervezetek száma május végéig meghaladta a 700 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a működő vál­lalkozások köre elsősorban az ingatlanügyletek és egyéb szol­gáltatások, a kereskedelem és a javítások, valamint az ipar terü­letén bővült. Az egyéni vállal­kozások száma szintén folya­matosan emelkedik, s már el­érte a 430 ezret. Járulékcsökkentés, kevesebb elvonás Nagyobb támogatás a kis- és középvállalatoknak A kis- és középvállalkozások döntő részt vállaltak a gazda­sági fejlődésből az utóbbi években. Ezt állapította meg a kormány a közelmúltban, amikor áttekintette e gazdálkodói kör helyzetét, s azt vizsgálta, milyen módon lehet működésé­hez az eddiginél jobb feltételeket teremteni. Szálai Györgyné, az ipari tárca főosztályvezetője lapunknak elmondta: jelenleg a munkahe­lyek mintegy 55-56 százalékát 300-nál kisebb létszámot fog­lalkoztató vállalkozások biz­tosítják. Az ipari termelés 37, az export mintegy 30 száza­léka származott- tavaly a kis- és középüzemek munkájából, pedig fejlődésükben némi megtorpanás volt érzékelhető. A kormány fejlesztési kon­cepciója egyértelműen meg­fogalmazza, hogy elsősorban a már jól működő vállalkozások további támogatására kell az erőket összpontosítani. Ki­váltképpen versenyképessé­gük növelése a cél. Éz a többi között a társadalombiztosítási járulék csökkentésével, a be­fektetéseket terhelő elvonások mérséklésével, továbbá a hosszabb távú és kockázato­sabb befektetések támogatá­sával érhető el. Az adózásban is várható változás. Az egyéni vállalko­zásokkal szembeni elváráso­kat a társaságokéhoz közelí­tik, és egyszerűsített eljárás­sal mérsékelik az átalány- adózást. A hitelpolitikában a ked­vezményes hitelkonstrukciók körének és az ehhez kapcso­lódó kamattámogatások for­rásának növelése kerül napi­rendre. Ennek jegyében ter­vezik a kis- és középvállal­kozások hiteleiért kezeskedő úgynevezett garanciavállaló társaságok számának növelé­sét, és a kockázati tőketársa­ságok működését szabályozó törvény kidolgozását is. Koós Tamás ílj elnök beiktatása. Tarafás Imre tölti be július 1-jé- től hat évig az Állami Bankfelügyelet elnöki posztját. Az is­mert szakembert tegnapi beiktatásán Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke köszöntötte. fotó: feb/diósi imre Lakás-takarékpénztárak. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat kapcsán a Gaz­dasági Kabinet tegnapi ülésén mérlegelte azt, hogy a lakás-ta­karékpénztári megtakarítások mellé adandó állami támogatá­sok éves mértéke az eredetileg tervezett évi maximum 36 ezer forintnál némileg kevesebb le­gyen. Arról, hogy az új vagy a korábbi változat kap-e zöld utat, a miniszterek testületé dönt majd. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 237,92 Görög drachma (100) 63,60 Német márka 100,61 Olasz líra (1000) 99,95 Osztrák schilling 14,30 Spanyol peseta (100) 119,53 USA-dollár 153,21 Melegen ajánlott erőforrások, amelyeknek csak töredéke hasznosul Forró a talaj a lábunk alatt A hazai föld mélye a maga nemében páratlanul gazdag ener­giatartalékot, bőséges hévízkincset rejt. Kitermelésében azonban korántsem értünk el jó eredményeket. Néhány éve úgy látszott, hogy nagyobb erők mozdulnak meg a geotermi­kus források hasznosításáért, de a legújabb adatok szerint nem fejlődés, hanem visszafejlődés jellemzi a helyzetet. A 40-es és főleg az 50-es években rendre hévízre buk­kantak Magyarországon a kő­olaj- és földgázkutatók - mondja dr. Büki Gergely pro­fesszor, a Budapesti Műszaki Egyetem energetika tanszéké­nek vezetője. Már akkor meg­fogalmazódott a feltételezés, hogy geotermiában hazánk minden bizonnyal világvi­szonylatban is a legjobb adott­ságú országok közé tartozik. Mai ismereteink ezt lénye­gében igazolják is. Annál saj­nálatosabb, hogy e roppant ér­tékű energiatartalék kiakná­zása fölöttébb lassan haladt, sőt napjainkra visszafejlődik. Még a gyógyászat látja leg­inkább hasznát a hévízbőség­nek. Sorra létesültek gyógy­fürdők az ország legkülönbö­zőbb vidékein, s ezeken a he­lyeken az idegenforgalom is fellendült. A 60-as és a 70-es években a Dél-Alföldön voltak ered­ményes próbálkozások a hévíz hasznosítására a melegházi és fóliás kertészetben, valamint a távhőellátásban, a lakótelepi lakások fűtésében. A várt nagy áttörés azonban elmaradt. Igaz, a hasznosítás megle­hetősen tőkeigényes. Költsé­ges a hálózat kiépítése, a hévíz felszínre hozatala és visszajut­tatása a föld mélyébe. Ráadá­sul nem teljesen tisztázottak a tulajdonviszonyok sem. A nagyobb mérvű felhasz­nálásért kormányzati szinten kellene mielőbb cselekedni. Nemcsak a hőforrások miatt érezhetjük forrónak lábunk alatt a talajt, hanem azért is, mert geotermikus kincseink parlagon hevertetése fény­űzés, amit sokáig nem enged­het meg magának az ország. Deregán Gábor Aratják a búzát az Alföldön Már kiadták az exportengedélyeket Megkezdődött az étkezési búza aratása az ország déli területein, főként Csongrád és Bács-Kiskun megyében. A szakemberek összességében a tavalyihoz hasonló termést várnak, ami azt jelenti, hogy mintegy 4,1-4,2 millió tonna búza betakarítására számítanak. A Földművelésügyi Minisz­tériumban tájékoztattak arról is, hogy az idén körülbelül 1 mil­lió 150 ezer hektárról takaríta­nak be búzát; számításaik alap­ján a hektáronkénti termésátlag 3,6 tonna körül alakul majd. A hazai ellátáshoz (a kenyér-, liszt- és takarmányigény fede­zésére) hozzávetőlegesen 3 mil­lió tonna búzára lesz szükség. A fennmaradó mennyiségre már kiadták az exportengedé­lyeket. A 26 ezer forintos jelen­legi tonnánkénti tőzsdei átlagár a minisztériumi szakemberek szerint kedvező a gazdálkodók számára. Az aratáshoz szükséges gép­park a legtöbb helyen elörege­dett, ez azonban az idén való­színűleg még nem okoz na­gyobb gondot, legfeljebb né­hány nappal meghosszabbodik az aratás ideje. Az aratást vár­hatóan augusztus 15-20-a körül fejezik be az országban. Aratják az őszi árpát is, szin­tén elsősorban az ország déli vidékein. Ezt a kalászost 150 ezer hektárról kell betakarítani. Negyedrészével már végeztek is a gazdák, illetve a gazdasá­gok. Az árpa termésátlaga el­marad a tavalyitól; 3,5 tonna körül lesz hektáronként. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents