Tolnai Népújság, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-16 / 165. szám

4. oldal 1996. július 16., kedd Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke Sietős kényszerinkasszó (Folytatás az 1. oldalról.) Szavai szerint a szóban forgó eljárás nem széles körű, a si- montornyai kirendeltség jog­szabály-ellenesen alkalmazott kényszerinkasszót. Az értesíté­sen olvashatatlan aláírás szere­pel, az 1075 forint mellett pedig az áll: helyszíni sz., ami, mint utóbb megtudtuk, a helyszíni számla fogalmát takarja. Győrfi Attilától, a kirendelt­ség vezetőjétől először azt kér­deztük:- Hogyan számították ki a számla 1025forintos összegét?- Inkasszáláskor a díjtétel­ben szerepel a kiszállási díj, ez 600, a kényszerinkasszó díja 220 forint, plusz 25 százalék áfa, így jön ki az 1025 forint.- Ebben az esetben rosszul értelmezett a kényszerinkasszó szabálya.. .- Igen, a kényszerinkasszó alkalmazásának időpontja a számla meg nem fizetésétől számított kilencvenedik nap. Innentől jogosultak vagyunk a költségeink megtérítésére.- Csak az időponttal van probléma ?- Az értesítést előbb adtuk ki, mint az jogos lett volna.- Amennyiben olyan eset állna elő, hogy egy fogyasztó egy ötven forintos számlát nem egyenlít ki, három hónap múlva számíthat arra, hogy 1025 fo­rintos fizetési felszólítást kap?- Igen, és kikapcsoljuk az áramot. Ennek vonzata, hogy a Dédász Rt. a vele kötött közü­zemi szerződést felmondja.- Hány olyan esetről van tudomása, amikor hasonló mó­don kaptak fogyasztók értesítést helyszíni számláról?- Pontos számokat nem tud­nék mondani, de ezeket a szám­lákat visszahoztuk, és semmis­nek tekintjük. Győrfi Attila utólag hozzá kívánta tenni: a jogosan ki­számlázott és ki nem fizetett számlák összege az üzletigaz­gatóságon mintegy harminc millió forint havonta, a kintlé­vőség miatt hitelt kell felvenni, kamatterhekkel. A rendes időben fizető fo­gyasztó érdekében kötelessé­gük mindent megtenni az üzlet- szabályzat keretében azért, hogy a lehető legkisebb veszte­ségük legyen. Hiába. A szabály az szabály. (tf) Kesziek, ha találkoznak Harmincnégy magyar tele­pülést számlált, s keresett meg - határainkon innen és túl -, a Keszi Alapítvány. A falvak egykor ősi Keszi-szái- láshelyek voltak. Tolna me­gyéből Magyarkeszi, Ke- szőhidegkút és Regöly (Ke- sziállás) kapott meghívást június végén Budakeszire a „kesziek találkozójára”.- Kitől ered a találkozó gondolata ?- A kesziek találkozójáról csak az idén vettünk tudo­mást, idén már harmadszor rendezték meg - válaszol Pe- rényi Henrik, Keszőhidegkút polgármestere. - Várnai Enikő, a Keszi Alapítvány ré­széről szervezte, filmet is ké­szítettek előzőleg Keszőhi- degkútról.- Ezeknek a települések­nek a közösségében ma mi a szerepe a múltnak?- Ma már nem sok. A mi falunkban például a magya­rok 900 körül települtek le a Keszi törzsből. A folytonos­ságot a török hódoltság szakí­totta meg. A visszatérő ma­gyarok kevesen voltak, ezért telepítettek ide 1720-ban Hessenből németajkúakat.- Milyen kapcsolatok ala­kulhatnak ki ezek között a fal­vak között?- Hasznos ismeretségeket lehet szerezni. Most jutott például tudomásunkra, hogy Budajenőn van egy olyan bio­lógiai szennyvízfeldolgozó, amely hasznosítani tudja a szennyvizet. Már megkeres­tük a gyönki vízmű igazgató­ját, vele és a regölyi polgár- mesterrel meg is tekintenénk a létesítményt.- Határainkon kívül fekvő valamikori Keszi-szálláshe- lyek mai falvaibái is érkeztek. Náluk meghatározó-e a „Ke- szi-múlt”?- Ők is két éve lettek „fel­fedezve”, és volt olyan pol­gármester a szlovákiai falvak képviselői között, akinek tol­mácsra volt szüksége. Annyit észrevettünk, hogy ők még nem mernek annyit politiká­val foglalkozni, mint mi. Jö­vőre éppen Szlovákiában, Kurtakesziben rendezik meg a találkozót. (-h -c) Szakályban elindult valami... Támogatóra akadt a föd Nemrég - mint beszámoltunk róla - újjáalakult a szakályi futballegyesület Agrako SE né­ven. Az elnevezés az egyesület fő szponzora, az Agrako Kft.-re utal, melynek tulajdonosa egy szakályi születésű, ma regölyi mezőgazdasági vállalkozó, Dobos Ferenc. - Mindig is szerettem a focit - mondja a sporthoz fűződő kapcsolatáról a szponzor -, itt Szakályban, a hetvenes évek végén tagja vol­tam az akkori iljúsági csapat­nak, később középiskolában, Dombóváron is folytattam a já­tékot.- Akkoriban más volt a ma­gyarfoci ...- Volt kire visszatekinteni: Mészöly és társai, a hatvanas évek...- Miért támogat - fogal­mazzunk így -, jelentős összeg­gel egy megyei bajnokságba feljutott csapatot, ha nem a ma­iakhoz hasonló ízű meccseken nevelődött?- A szűkebb haza, mármint a falu, és a sport szeretete miatt. Azt látom, hogy most alakult ki egy olyan lehetőség, hogy ez a csapat és a sportkör felül tud emelkedni saját magán, az utóbbi három-négy évben ugyanis csapnivaló viszonyok voltak. Úgy érzem, hogy ez, mint a megyében máshol is, si­kerülni fog, és ehhez próbáltam megadni minden segítséget.- Megéri önnek, mint vállal­kozónak?- A csapat a vállalkozásom­nak reklámtevékenységet foly­tat - valahol tehát üzlet is.- De nem ettől fog meggaz­dagodni ...- Ebben biztos vagyok. Simontomya - Wernesgrüne Testvérváros a láthatáron Új partnervárosi kapcsolata van kialakulóban Simontornyának a város öt fős küldöttségének jú­niusi wemesgrüne-i látogatásá­nak köszönhetően. A cseh ha­tárhoz közel fekvő, 1200 lakosú német kisváros - mely tulaj­donképpen Steinberg része - vezetői örömmel üdvözölték a sjmontornyai kezdeményezést. A kapcsolat nem újkeletű, kez­dete 1965-re datálódik, s első­sorban a német és a magyar te­lepülés futball öregfiúk csapa­tainak látogatásai álltak a kö­zéppontban. Most októberben esedékes viszontlátogatásuk után kialakulhatnak gazdasági kapcsolatok is, a helyi söripari és villamosipari termékeket előállító cég érdeklődést muta­tott Simontomya iránt. Nem menedzser, szervező Az Országos Foglalkozta­tási Alap pályázatának se­gítségével alkalmaz a Miszla és öt környező település tár­sulása munkaszervező-me­nedzsert. Neve Szalai László, 38 éves medinai ker­tésztechnikus, ilyen minősé­gében megyénkben az elsők között említhető.- Mi a feladata egy „ tér­ségi menedzsernek"?- Inkább munkaszervező­nek mondanám magam, mint menedzsernek, akinek a dolga az emberek munkához jutta­tásának szervezése, és nem az, hogy elmagyarázom, ide, vagy oda tegyék az árkot. A társulás célját úgy tudnám megfogalmazni, hogy egy alulról jövő kezdeményezés­sel a hátrányos települések, ezen keresztül az emberek sorsának javítása. Ha a társu­lás egyik falujában kiemelt munka van, át lehet csoporto­sítani embereket. Jövő héten ötletbörze jelleggel fórumot tartunk a települések helyi sa­játosságainak kiaknázásáról.- Mire gondol?- Adott a munkaerő, az emberek dolgoznának, mert meg akarnak élni. Kisebb-na- gyobb földje van mindenki­nek, és mi több mindenben gondolkodunk, például gyü­mölcsösök telepítésében. Erre ugyanis most, amennyiben társulások végzik, központi támogatást is lehet igényelni. Egy-két hektárra már kemény pénzeket osztanak le. A prob­léma, hogy a parasztember tudja, hogyan kell csinálni, de az értékesítést nem tudja megoldani. A termeltetés, az értékesítés, a szállítás szerve­zése is hozzánk fog tartozni. Van egy másik lehetőség: a gombatermesztés, s most a termeltető visszavásárlási szerződést is hajlandó kötni.- Mikor készülhet el az az út, amely Nagyszékellyel ösz- szeköti a térséget?- Ha minden jól alakul, óvatos becslésem, hogy két- három éven belül. A vélemé­nyem, hogy az emberek elszi­getelődtek, s az út emberek­nek is igénye. A termelőknek nincs mozgásterük, ismeret­ségük, s ennek híján hiába termelnek akármit. Ha nincs értékesítési kapcsolat, a szép áruval sem lehet mit kezdeni.- Ön mindezt tanulta?- Eredeti szakmám mellett programszervezőként is dol­goztam, és kereskedelmi ol­dalról is megismertem az el­várásokat.- Miért vállalta ezt a mun­kát?- A munkahelyem meg­szűnt, fél évig munkanélküli voltam. A szakmához is közel akartam maradni - és lehet, hogy ez valakinek sértő -, de nem akartam üzletkötő lenni. (tf) HírSorok Beruházók Simontorriyán Két jelentősebb, akár többszáz munkahelyet teremtő beruházás körvonalazódik Simontomyán. A város önkormányzata a drezdai Szász Gazdaságfejlesztési Kft. felhívására válaszolva ajánlott terü­letet német befektetőnek. A társaság 35 millió német márkás, zöldmezős beruházáshoz keres helyet a térségben, s nem kizárt, hogy ez Simontomyán fog megvalósulni. Szintén Simontomyán kíván cipőfelsőrész-készítő üzemet működtetni a dunakömlődi olasz érdekeltségű Lombarda Kft. A cég a Simontomyai Bőrgyár Rt.-vei folytatott tárgyalásokat helyiségek bérletéről. Amennyiben megállapodás születik, az olasz vállalat nyolcvan-száz főnek nyújt munkalehetőséget. Fomád Rt.: lassul a gyorsított Nem sikerült első lépésben eladni a Fomád Rt.-t. A társaságot az úgynevezett gyorsított privatizáció keretében hirdette meg az ÁPV Rt., a pályázat nyertese, Karl Anton Haussier, német vállalkozó visszalépett - tudtuk meg a Fomád Rt. vezérigazgatójától, aki nem kívánt bővebbet elárulni az értékesítés meghiúsulásának körülmé­nyeiről. A vállalatot a második legjobb ajánlatot tevő pályázónak kínálják fel. Szeméttelep: megnyert pályázat Új szeméttelep létesítéséhez nyert céltámogatást a tamási önkor­mányzat. A pályázaton nyert összeg a kilencven millió forintos be­ruházás kétharmadát fedezné. A fennmaradó harminc millió forint fedezetét a város költségvetésében az ingatlaneladások képezik. Mód nyílhat arra is, hogy a szükséges önrészre a megyei területfej­lesztési tanácshoz pályázzon Tamási, amennyiben a kommunális hulladékgondozás szerepel a tanács pályázati kiírásai között. Egyelőre ingyen-patikák Az elkövetkező időszakban sem a pincehelyi, sem az iregszemcsei önkormányzat nem kér bérleti díjat a községek gyógyszertárait bérlő helyi patikusoktól. Pincehelyen egy évig nem kell fizetni a patikáért, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő ráfordítja az összeget az ingatlanra. Iregszemcsén ez év végéig nincs bérleti díj, amelyet vi­szont azt követően négyzetméterenként 7000 forintban állapítottak meg. Hasonló tartalmú előmegállapodás köttetett a nagyszokolyi patikáról a falu önkormányzata és az iregszemcsei gyógyszerész között, akivel tárgyalást folytatott a magyarkeszi önkormányzat is. Hirdetés-felvevőhelyeink Tamási: Takarékszövetkezetek: Hőgyész és Vidéke, Hőgyész 7191. Bosnyák József, Tamási, Hársfa u. 60. Tel: 06/30-460-727. Iregszemcse-Felsőnyék és Vidéke Iregszemcse 7095. Nagykónyi Nagykónyi 7092. Pincehely-Ozora és Vidéke: Pincehely 7084, Ozora 7086, Nagyszékely 7085, Simontomya 7081. Tamási és Vidéke: Tamási 7090, Szakály 7192, Regöly 7193. Vércse Bori: 7192. Szakály, Szabadság u. 188. Üzenet a 74/416-211-es telefo­non. Gyászközlemények: PAN-HOL Tamási, Aradi u. 19. Rendőrségi Hírek Tolvajt hazudott. Feljelentést tett egy szemcsepusztai férfi jú­lius 14-én a tamási kapitánysá­gon. Az illető azt állította, hogy ellopták Simson márkájú mo­torkerékpárját. A forrónyomos hat órás munka után megtalálta a járművet, de kiderült, hogy nem lopta el senki, hanem az úr eladta 30 ezer forintért. A szemcsepusztai „sértett” elis­merte a füllentést, következmé­nye: hatóság félrevezetése mi­att indítanak eljárást ellene. Márkás zsákmány. Tamási­ban a termálfürdő közelében lévő nyaralóba hatolt be július 11-én délután három és fél öt óra között két ismeretlen tettes egyszerű módon: kivágták az ablakra feszített szúnyoghálót. A házból, melyben német turis­ták nyaraltak, négyszáz német márkát vittek el. BlcikU, búzával. Július 8-án Tamásiban, egy Honvéd utcai családi ház mögötti elkenteden területről tolt el fényes nappal valaki egy kerékpárt, rajta har­minc kilogramm búzával. A kétkerekű nehéz lehetett, mert az illető 500 méterrel arrébb el­adta a gabonát. Hetvennégy éves férfi holttes­tét találták meg vasárnap Ta­másiban, az Újvárhegyen. Bűn- cselekmény nem történt. Mátyás király Iregszemcsén Díjnyertes dolgozatot írt az Aranyág című katolikus gyermek és ifjúsági folyóirat pályázatára egy iregszemcsei kislány. A történet címe: Az igazságos Mátyásnál. Juhos Alexandra tíz éves, ki­tűnő tanuló. Kedvenc tárgyai a matematika és az olvasás. Tör­ténete igazi mai mese: a szerző felkeresi Mátyást, jöjjön el, or­vosolja a bajokat.- Azt várnám tőle, hogy se­gítse a szegényeket, igazságot tegyen - magyarázza Szandra -, ne törjenek be a boltba, ne öl­jenek meg senkit se.- Milyen ember ez a király?- Mátyás király jó ember. Tisztességes, és barátságos.- Hogyan várják a faluban?- Amikor hallják, hogy Regszemcsére jön, mindent ki­díszítenek, a boltban mindent olcsóbban adnak, nincsen olyan sok betörés, mert jön Mátyás király, és mindenki készül.- Még a betörők is?- Azért biztos betörnének akkor is, de nem lenne annyi betörés, ha hallanák, hogy jön.- Egyébként miért szoktak betörni?- Mert szegények az embe­rek.- Miért szegények?- Mert ha dolgozik az em­ber, nem olyan sokat fizetnek.- Mit tudna tenni itt Mátyás király?- Biztos, ha valaki valamit csinálna, felelősségre vonná, megadná a megérdemelt jutal­mát.- Van példaképed?- Hát, . . nincs.- Filmszínész, énekes, vagy sportoló...- Van egy kazetta, amit sze­retek hallgatni, de nem a ked­vencem.- Mi leszel, ha nagy leszel?- Először tanár akartam lenni, azután szakács.- Kedvenc olvasmányod?- Az Egri csillagok nagyon tetszett. A régi embereket job­ban szeretem, jobban tetszene, ha királyt választanának, mint miniszterelnököt. Régen jobb világ volt, mert Mátyás min­dennel ellátta az embereket, igazságot tett, nem mint ma, hogy egy ilyen kis faluba nem jön el azért a miniszterelnök, hogy igazságot tegyen. Itt a vége, fuss el véle ... Faszén a Csepeli kohónak. A környéken versenytárs nélkül működik a magyarkeszi Právics Ferenc tengődi szénégetőtelepe, amely nyáron balatoni megrendelőknek, télen cse­peli kohóknak szállít faszenet. A faszén piaca jónak mondható, Csepel mintegy kétszáz ton­nát rendel éves szinten. (Képünkön a szénégető egy alkalmazottja). fotó: gottvald f é :

Next

/
Thumbnails
Contents