Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-08-09 / 133. szám
1996. június 8., szombat Gyermekvilág 15. oldal Medárd napja Az esztendőnek több olyan napja van, amelyiknek időjárása - legalább is a közvélemény szerint - bizonyos fokig előre megadja az utána következő napok vagy hetek időjárást. Ezek közül a vélekedések közül a legelterjedtebb és a legszilárdabban tartja magát még a városi lakosság körében is - a június 8-i Medárd-naphoz fűződő időjárási hiedelem. Sok ember van, aki ezen a napon aggodalommal kémleli az égboltot, és már a legkisebb felhő megjelenésekor is összerezzen, mert úgy tudja: ha ezen a napon esik, akkor „negyven napig esik”, vagyis a nyárnak az első fele hűvös és csapadékos lesz. A meteorológusok más sok - munkát fordítottak a Medárd- napi időjárási jelenségek ellenőrzésére. Ez a munka érdekes és meglehetősen meglepő eredménnyel zárult. Kitűnt, hogy június 8-ának valóban van bizonyos kiváltságos helyzete az időjárás alakulása szempontjából. Az elmúlt évtizedek időjárásának statisztikai feldolgozásából mindenek előtt az tűnt ki, hogy az évnek nem minden napján ugyanakkora az esők fellépésének valószínűsége. Vannak a naptárban napok, amelyeken az eső valószínűsége már eleve nagyobb, mint az előtte való, vagy az utána következő napon. Június 8-a az év legkisebb esővalószínűségű napjai közé tartozik! Ez annyit jelent, hogy a legtöbb évben eső nélkül múlik el ez a nap. Ha azonban mégis esik ezen a napon, ez többnyire olyan nyarakon történik meg, amik esős jellegűek. Ezekben az években még Medárd napján is van eső. így tehát mégsem teljesen alaptalan a hiedelem, hogy a Medárd-napi eső hosszasabb esős időszaknak a gyanús előjele. Mai feladványunk Feladataink a labdajátékhoz kötődnek. A 10-14 évesek írják meg, hogy melyik idei nemzetközi eseményre került be a magyar labdarúgó válogatott: az Európa-bajnokságra, vagy az olimpiára? A 3-9 évesek pedig írjanak két labdajátékot. A megfejtést június 14-ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére (7101 Szekszárd, Pf. 130.) képeslapon, vagy levelezőlapon. A helyes megfejtők között a Gyermekek Háza által felajánlott könyveket, képeslapokat, bélyegsorokat sorsoljuk ki. A május 25-én közölt feladványunk helyes megfejtői közül a szerencse a következőknek kedvezett: Dávid Andor (Bonyhád), Pánczél Éva (Fadd), Illés Tamás (Felső- nána), Kántor Szilvia (Ireg- szemcse) Tuba Éva (Mado- csa) és Albrecht Marcell (Szekszárd). A legnépszerűbb sportág Mától e hónap végéig rendezik Angliában a Labdarúgó Euró- pabajnokságot. A jobb napokat megért magyar válogatott kiesett a selejtezőben, de ahogy a bejutottak névsorát tanulmányozzuk, minden helyért öldöklő és magas színvonalú küzdelem várható. Mi a kívülállók nyugalmával nézhetjük a mérkőzéseket. Hogyan is kezdődött e világszerte legnépszerűbb sportág? „...you base football player!...”, azaz te hitvány futballista! E szavakat Lear király- lyal mondatta Shakespeare, a nagy angol drámaíró a XVII. század elején. Erre az irodalmi értékű, perdöntő idézetre hivatkozva állítják az angolok, hogy ők találták ki a labdarúgást, és nem a franciák vagy a svájciak, akik nem kisebb hévvel harcolnak saját érdemeik elismertetéséért. Igaz, hogy az angolok néhány évszázada már valóban ismerték a futballjátékot, azonban nem Európában jöttek rá először, hogy a labdát rúgni is lehet. A labdarúgás eredetét valamennyit sporttörténész jóval messzebbre, az időszámításunk előtti 2500 körüli évekre vezeti vissza, amikor Huang-Ti kínai császár - a nevéhez fűződő sok más találmány között - a labdát lábbal rúgó játékot eszelt ki katonái erőnlétének, jó kedélyének és a csaták közbeni felfrissítésének céljaira. A labdajáték legrégibb írásos nyoma szintén e korból való, és egy egyiptomi piramis oldalán található. A szöveg így hangzik: „Irányítsd hajódat az égi mezőkre és üsd a labdát Ápisz legelőjére!” Ez temetéskor szokásos jókívánság volt, amit az egyiptomiak kedves halottjaik sírjára véstek búcsúzásul, ezek szerint tehát a labda az akkori élet örömeihez tartozott, de hogy milyen labdajáték lehetett pontosan, arról nem maradtak fenn megbízható adatok. Hiteles forrásból következtethetünk arra, hogy a kapukat a perzsák találták fel a pólójátékhoz, s az ő érdemük, hogy ma százmilliók kiáltanak fel boldogan világszerte: góóóóól! Ahogy múltak az évezredek, az évszázadok, a labda hol itt, hogy ott bukkant fel újra, mindig változó, de egyre szabályosabb játékormában. így jutunk el a görögöknél ismert spahira, a latinok által kedvelt harpas- tumon keresztül napjainkig, illetve az angolokig, akik mai formába öntötték a szabályokat és megtiltották, hogy - a kapuson és a partdobókon kívül - a játékosok kézzel érintsék a labdát. Mikor használták először a „football” kifejezést? Már az 1314-ben kiadott királyi parancsban megtiltotta II. Édward angol király a népnek azt, hogy a londoni City utcáin „nagy labdákkal föl-alá rohanjanak, mert az sok sérülést okoz”. III. Edward 1349-ben pedig parancsban utasítja a rendőröket, hogy a „footballt többé meg ne tűrjék”. Ebben a parancsban fordul elő először a „football” szó. Királyi szó, lehet, hogy ezért lett a labdajátékok királya. A football szó két fogalomból tevődik Össze: foot (láb) és ball (labda), amit mi, magyarok, értelemszerűen vettünk át sportnyelvünkbe. Mit is csinál a láb a labdával? Rúgja! így lett nálunk a footballból labdarúgás, az eredeti angol szót azonban a világ minden nyelvében továbbra is használják, a nyelvészek ellenkezése dacára. A mai labdarúgás megszületését és törvényesítését legtöbben 1863-ra teszik, amikor az angolok Londonban először fogalmazták meg az Európában rohamosan tért hódító játék szabályait, és megalakították a Labdarúgó Szövetséget. A foci mai formája rohamosan utat tört Európában, Anglia után - a XIX. század vége felé - Dánia és Hollandia figyelt fel leghamarabb az új játék szépségére, vonzerejére. A Duna- menti országokban: Ausztriában, Magyarországon és Csehországban a XX. század elején lobbant lángra a futballszenve- dély.-bézséAngliában 1860-ban már elfogadott sportszenvedélynek számított a labdarúgás Balázs Antal: Megbúvó patak Erdő mélyén Szomorú fűzek közt Hűs vizű patak folydogál. Tiszta fényben tündöklő Fenséges festői táj, Ha este köd szitál. Ó! Drága szűzies fényed, Ha az egész tájra kiterjed, A hajnal csodálatos lesz. S megbú’ a fűzek mélyén, Mint megannyi emlék Szomorú lelkem tövén. A patakot a híd szeli át, Melyen először csókoltál, Felejthetetlen, kicsi lány! Szívem egyetlen féltett kincse, Ó! Te pótolhatatlan fény, Lelkem tükre, jöjj vissza! Megbúvó patak, Erdő mélyén A fűz lágy ölén. Magyar fociérdekességek Magyarországon 1896. december 12-én, a Budai Torna Club tornacsarnokában mutatták be először az Angliából érkezett bőrlabdát. Ray Dezső építész Angliában tanuló fia hozta magával karácsonyi hazautazása alkalmával. A „kerek bőr” csatát nyert! A BTC megalakította a futballszakosztályát, aminek első játékosai a klasszikus sportágak hívei - a tornászok, a birkózók, az atléták és az úszók - köréből kerültek ki. Az első hazai nyilvános mérkőzésre 1879. május 9- én került sor Budapesten. Kék-fehér és piros-kék mezes futballisták kétszer 45 perces, szabályos mérkőzést vívtak egymással. A kék-fehérek 5:0-ra nyertek a piros-fehérek ellen, náluk játszott ugyanis Ray Ferenc, aki Svájcban és Angliában már sokat focizott, s így a tapasztalatlan védők mellett kedve szerint lőtte a gólokat. Az első nemzetközi mérkőzést 1879. őszén játszották Magyarországon, a Budai Torna Club ellenfele egy bécsi csapat volt. A BTC középcsatára nem kisebb ember volt, mint Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok, aki - száz évvel ezelőtt - az athéni olimpián úszásban két aranyérmet is nyert. A bécsi csapatban egyébként csak két osztrák játékos szerepelt, a többi angol volt! Az eredmény nem lehetett kétséges, a vendégek 2:0 arányban nyertek. A második gól után óriási vita volt a pályán, a közönség füttykoncertet adott - de az angol bíró nem változtatta meg az ítéletét. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901. január 19-én alakult meg. Másfél év múlva került sor a magyar labdarúgás első, országok közötti válogatott mérkőzésére. A bécsi Prater-stadi- onban 5:2 (3:0) arányban kikaptunk. A magyar focisták már akkor is kényelmesek lehettek, mert a legjobb játékosok közül többen nem utaztak el Bécsbe, mert rossz volt az idő! A következő mérkőzés már sikeres volt, Budapesten 2:1 (1:1) arányban legyőztük Csehország válogatottját. Nem sokkal később visszavágtunk az osztrákoknak is, a margitszigeti új stadionban 3:2-re győztünk. Hihetetlen, de igaz / Állati furcsaságok Van olyan állat is, amelyik nem csak hogy repülővel utazik, de útközben még teljes utasellátásban is részesül. Méhtetű a neve, pedig nem is tetű, hanem parányi, csöke- vényes szárnyú legyecske. „Repülőgépe” a méh, aminek hátán olyan biztosan ül, mint jó lovas a nyeregben. Ha megéhezik, mellső lábával dobolni kezd „repülőgépe” szája tájékán, mire a méhecske száj szervein csillogó mézcsepp jelenik meg, a legyecske nagy örömére. Nem csak az ember tart háziállatokat, hanem a hangyák is. „Tehenük” a levéltetű. Még petéit is összeszedik, gondoskodnak azok kikeléséről, majd hatlábú jószágukat kihajtják „legelőre”, azaz felcipelik a fákra, ahol a levéltet- vek bőséges táplálékra találnak. Ha a hangyák megéheznek, „megfejik” a tetűt: csápjukkal addig csiklandozzák, amíg egy csepp mézharmatot kiizzad. Ezt fogyasztják aztán nagy élvezettel a hangyák. A kúszóhal a déli tengerek lakója. Ha megéhezik, kiugrik a vízből, és a szárazon indul el rovarvadászatra. Ügyesen ugrál a sziklákon, és nagy mellúszóival még a fák vízbe nyúló gyökereire is föltornássza magát. Nagy, dülledt szemei vannak, mint a békának: azokkal látja meg a rovarokat, amiket ügyesen elkap. Honismereti vetélkedő A Gyermekek Háza és a TM. Honismereti Egyesület á Honfoglalás 1100. évfordulójára tervezett vetélkedősorozata lezárult. A 3 éve indított vetélkedő témái: I. Attila az Isten ostora, IL Honfoglalás előtt 300 évvel, III. Árpád és Szt. István népe. Az előadásokat Rosner Gyula régész a Paksi Városi Múzeum igazgatója tartotta. A III. forduló eredményei: I. Dienes V. Általános Iskola (Frey Dóra,Weisz Csilla, Mészáros Dóra). Felkészítő nevelő: Klézli Mária. II. Gyakorló Általános Iskola (Majtényi Petra, Tóth Zsuzsanna, Bodor Adrienn). Felkészítő nevelő: Csizmaziáné Lovas Erzsébet. III. V. Sz. Ált. Isk. Szd. (Straubinger András, Bánlaki Róbert, Deák Balázs). Felkészítő nevelő: Horváth Endréné. IV-V. Gyakorló Ált. Iskola Szekszárd (Ganczer Mónika, Dránovits Dóra, Bögre Csilla). Felkészítő nevelő: Csizmaziáné Lovas Erzsébet. Gyakorló Ált. Iskola Szekszárd (Csöndes Mónika, Katona Krisztina, Asztalos Adrienn). Felkészítő név.: Csizmaziáné Lovas Erzsébet. A három forduló befejezéseként jutalomkiránduláson vettek részt a csapatok, melyen a Paksi Városi Múzeumban kiállított László Gyula: 50 rajz a Honfoglalásról c. kiállítást tekintették meg a nyertesek, és a Paksi Atomerőmű Vállalathoz látogattak el. Csizmaziáné Lovas Erzsébet a pedagógusok közül kiemelkedő felkészítő munkájáért kü- löndíjat kapott. Az iskola humora Matekdolgozat. A tanár lediktál húsz példát, úgy gondolja, ennyi elég egész órára. Tíz perc sem telik bele, jelentkezik az egyik srác: — Tanár úr, kérem, adna még néhány példát? —- Hogyhogy? Az előzőeket már megoldottad? — Nyavalyát! Csakhogy azokról gőzöm sincs. Hátha a többivel könnyebben boldogulnék... — Karcsi! A dolgozatod hibátlan, de szóról szóra megegyezik Margitéval. Milyen következtetést vonsz le ebből? — Azt, hogy a Margit dolgozata is hibátlan. — Nem volt ma semmi baj az iskolában? — Ugyan, mama, milyen butaságot csinálhattam volna, szerinted az iskolában, amikor egész nap a téren fociztam! — Anyu, a tanárnő azt üzeni, hogy menj be hozzá az iskolába! — Jaj, ne is mondd, kisfiam, már megint! — Ne félj, nem fog sokba kerülni! Nem egyedül törtem be az ablakot. — Levi, mondd meg, milyen állat a kolibri? — A kolibri?...Az egy furcsa, nagyon bolondos hal. — Ugyan, fiam! Hiszen a kolibri virágról virágra repked! — Ugye mondtam, hogy egy bolondos hal!
