Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-08-09 / 133. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. június 8., szombat — Tolna Es Környéke Jelölés, visszavonás, fellebbezés Megerősítette korábbi dön­tését a tolnai választási bi­zottság Novoth Zoltán (MDF) tolnai önkormány­zati képviselő mandátumá­val kapcsolatban. Jagicza János (FKGP) vá­rosatya áprilisban lemondott képviselői tisztéről. Novoth Zoltán (MDF) az ő helyét fog­lalta el a májusi képviselőtes­tületi ülésen, az MDF-FKGP- KDNP közös jelölése alapján. A tolnai választási bizott­ság azért foglalkozott ezt kö­vetően ismét az újonnan beik­tatott képviselő mandátumá­val, mert a Novoth Zoltán je­lölését az FKGP nevében alá­író megyei elnök - 4 nappal a bizottság erre vonatkozó hatá­rozata után - visszavonta nyi­latkozatát. A problémát az okozta, hogy a jelölésre vo­natkozó nyilatkozatot nem a helyi elnökség képviselője - mint ahogy az a másik két párt esetében történt - hanem a megyei elnök tette meg. A kérdésről megbeszélést folytatott a három érintett párt megyei vezetősége, a helyi választási bizottság pedig két alkalommal is ülésezett, ala­posan tanulmányozva a kér­dést. Végül, mint Bajári Mik­lós, a bizottság elnöke el­mondta, a testület megerősí­tette korábbi határozatát, mi­szerint Novoth Zoltán a tolnai képviselőtestület tagja. A tolnai kisgazdák elnöke elmondta, hogy a döntést megfellebbezik a megyei vá­lasztási bizottságnál. Tegnapi érdeklődésünkre e testületnél azt a tájékoztatást kaptuk: nem tudnak arról, hogy érke­zett volna fellebbezés ez ügy­ben hozzájuk. -es­A Jövő Héten Történik Tolna Holnapjáért Egyesület alakul Tolnán az elmúlt hónapok során megfogalmazódott az igény egy olyan közösség létrehozására, amelynek célja a város kultu­rális örökségének, hagyományainak megőrzése, építészeti és természeti értékeinek védelme lenne. Ezeket az elképzeléseket a Tolna Holnapjáért Egyesület alapításával kívánja megvalósí­tani Kárpáti András helyi képviselő. Az alakuló ülésre június 11-én, kedden, 17 órától kerül sor a tolnai művelődési házban. Tengelic: aláírások és befizetések A jövő héten, illetve az azt követő hétfőn kerül sor a gázprog­ramhoz csatlakozni kívánó tengeliciek lakossági szerződései­nek aláírására, valamint a közműfejlesztési hozájárulások kifi­zetésére. Június 12-én, szérdán 8-tól 14 óráig, június 13-án, csü­törtökön 8-tól 19 óráig, június 14-én, pénteken 8-tól 14 óráig várják a tengeliçieket a helyi polgármesteri hivatalban. Június 17-én 8-tól 14 óráig pedig Tengelic-Szőlőhegyen, a volt kiren­deltség épületében. Ezen időpontokban az érdeklődők a gáz­programmal - ezen belül a hitelekkel — kapcsolatos felvilágosí­tást is kaphatnak. j'û i 9CI ?. Í>11 JOC| i i í • 7 ■" j i - ; I.- 'J A faddi SZMK is évet zár A helyi iskolások kulturális napokkal zárják a tanévet, döntően saját - pedagógusaik által koreografált - műsorai­kat előadva. Záróakkordként a népszerű Holló együttesnek az alsó- és felsőtagozat közös szülői munkaközössége által finan­szírozott vidám, zenés pro­dukciója teszi e programcso­magra a koronát. Fülöpné Zemkó Mária, az SZMK vezetője foglalja össze az igen aktív közösség utóbbi ténykedéseinek eredményeit. — A pedagógusokkal való kapcsolatunkra nem a segít­ségadás, inkább az együttmű­ködés tágabban értelmezhető fogalma a jellemző. Jogszabá­lyok adta lehetőségeinkkel is élünk, az iskolavezetés kéri és elfogadja véleményünket. Aktivitásunk az alsótago­zatban hangsúlyozottabb, ez a felsőtagozatos gyerekek na­gyobb önállóságára vezethető vissza. Közös rendezvénye­ink sora országjárástól, ke­rékpártúrákon át a teadélutá­nokig, közös ünnepségekig, illetve jótékonysági bálokig terjed. Ez utóbbiak bevételét természetesen az osztályok közös rendezvényei emésztik fel, de jut belőle az egyéni eredmények jutalmazására is. Vásároltunk hasonló célokra e tanévben mintegy 300 könyvet. Óclry Károly Klaus Demal polgármester elmagyarázza Mitől megy a stutensee-i villamos? (Folytatás az 1■ oldalról.) Nálunk ugyanis magasabb élet- színvonalhoz szoktak az embe­rek. Nagyon nehéz megértetni velük, hogy el kell viselniük azokat a nehézségeket, amelye­ket az újraegyesítés és a mos­tani recesszió okozott. — Mit tud tenni az önkor­mányzat a helyzet javítása ér­dekében ? — A legfontosabb lépéseket természetesen a kormánynak kell megtennie, de önkormány­zatunk is foglalkozik a témával. Törekszünk arra, hogy minél több ipari üzemet hozzunk a városba, minden városrészben új iparterületeket jelölünk ki. A tanácsi hivatalon belül van egy gazdasági támogatási rendsze­rünk, amellyel folyamatosan próbáljuk segíteni az üzemeket. Konferenciákat, szemináriu­mokat szervezünk közösen a vállalkozókkal. Szorosan együttműködünk az ipartestü­lettel, kiemelten foglalkozunk a nehéz helyzetben levő iparo­sokkal. A „jobb években” félre tud­tunk tenni bizonyos tőkét, amit most fel tudunk használni. így, talán meglepő, de jelenleg, a recessziós időszakban építjük a városban a villamosvonalat, fe­lüljárót, bővítjük a tanácsházát, folyamatosan beruházásokat végzünk. — A tolnai önkormányzatot gyakran elmarasztalják a vál­lalkozók amiatt, hogy nem eléggé vállalkozásbarát. Né­metországban mennyire általá­nos az Önökéhez hasonló gya­korlat? — Németországban sem egységesen viszonyulnak ehhez a kérdéshez a tanácsok. Egész Európára jellemző vélemény egyébként, hogy nem eléggé vállalkozásbarátok az önkor­mányzatok. Pedig arra kell tö­rekedni, hogy mindenki, aki a régióhoz tartozik - a vállal­kozó, az önkormányzat, a la­kosság - összefogjon, a terület fejlődése érdekében. — Nem gondolja-e, ha mondjuk a polgármester „jó­ban van” a vállalkozókkal, ak­kor a lakosság körében esetleg megfogalmazódhat a korrupció gyanúja? — A polgármestereknek igenis kimondottan jó kapcsola­tot kell ápolniuk a vállalkozók­kal. Ez a polgármester köteles­sége és a lakóhely érdeke. De úgy gondolom, rossz úton já­runk, ha ilyen témával foglal­kozunk, hiszen azt kell meg­vizsgálni, hogyan lehet közösen tenni valamit a jövőért. Más­részt megvannak a szükséges előírások arra, hogy például egy-egy pályázatnak melyek a feltételei, és ezekről mindenki tud. Tolnán ez nyilván ugyan­így zajlik. — Európa nálunk valószínű­leg a leggyakrabban emlegetett földrajzi név. Sokan viszont úgy gondolják, hogy mi már csak „asztalbontáshoz” érünk oda. A munkanélküliségen kívül mit éreznek még Stutensee-ben a jóléti modell tarthatatlanságá­ból? — Komoly átállást igényel, hogy megbirkózzunk a mostani helyzettel, nehogy valóban be­következzen az asztalbontás Európában. Arra gondolok, például, hogy meg kell keres­nünk azokat az új lehetősége­ket, fejlesztési irányokat, ame­lyek esetében még érdemes lépni. Vannak ugyanis olyan gazdasági tevékenységek, ame­lyeket Németországban már nem lehet versenyképesen vé­gezni. — „Második pillantásra" mit lát nálunk, ami nem emlé­kezteti „Európára”? — Négy éve voltam itt elő­ször. Úgy gondolom, hogy Ma­gyarország az eltelt idő alatt a helyes úton járt. A demokrácia jó irányban fejlődik. Úgy vé­lem, Magyarország ki tudja használni azt a helyzeti előnyét, hogy közel van az európai kö­zösség országaihoz. Nemigen tudok kiemelni olyasmit, ami szembetűnően ezzel ellentétes irányba mutatna. — Programjukban szerepel tolnai illetve szekszárdi boltlá­togatás. Feltételezem, nagybe­vásárlásra készültek fel. . . — Asszonyaink igényeire és érzékeire fogunk hagyatkozni. Úgy látom, az ittenieknek is fontos a divat, úgyhogy biztos, hogy a mi feleségeink is talál­nak olyat, ami megtetszik nekik és meg is veszik. -s­A Tolna Megyei Orvosi Kamara közleménye Felhívás - ezúttal - pályázásra Az elmúlt héten újabb fordula­tot hozott az ún. „szedresi or­vosügy”. Miután a szedresi képviseló'testiilet az előzőleg ki­írt pályázatot érvénytelennek nyilvánította, újabb pályázatot írt ki a háziorvosi állásra. Az új pályázatnál feltételként a 40 éves korhatárt jelölte meg a testület. Az előző pályázat azért minősült érvénytelennek, mert a 3 alkalmasnak minősí­tett jelölt közül kettő vissza­vonta pályázatát és a megma­radt egyetlen alkalmas jelöltet dr. Gombay Csongort a testü­let nem kívánta kinevezni. Az új pályázatban - a 40 éves korha­tár miatt - dr. Gombay Cson­gor már nem tud, és nem is kí­ván részt venni. A Tolna Megyei Orvosi Ka­mara aggodalommal figyeli ezt a precedens értékű ügyet. Gombay dr. 1976 óta dolgo­zott Szedresben, ide friss bel­gyógyász szakvizsgával érke­zett. Szakmai munkájával szemben soha semminemű kifo­gás nem merült fel. Kollégái megbecsülték és ezt tükrözte 1995. január 1-jei megyei házi­orvosi szakfőorvosi kinevezése is. Amikor az elmozdítására szövetkezeik akciójukat elindí­tották, az összes érvük: „csak, a csakazért is ” volt. Dr. Gombay mellett szolidáris volt a megye és az ország orvostársadalma. Mindez sajnos kevésnek bizo­nyult. Megint és újra a szakma, az eddig is megalázott egészség­ügy lett a vesztes és ez magya­rázza a Tolna Megyei Orvosi Kamara egyre fokozódó aggo­dalmát is. Holnap ugyanez tör­ténhet bármelyik vállalkozó há­ziorvos kollégánkkal, akik teljes mértékben kiszolgáltatottjai a helyi hatalom kénye-kedvének. Mint azt a szedresi eset is bizo­nyítja: indokolni nem kell! Ebben a helyzetben a ma­gyar orvostársadalom egyetlen lehetősége a tiltakozás, a szoli­daritás és a nyilvánosság. Természetesen az elhúzódó „polémia” elnyűvi a vas-szer­vezetet is. Nem kívánható ez Gombay doktortól sem, akinek szerencsére másutt lehetősége van munkájának folytatására, ha már 40 évesre nem fiatalod­hat vissza, hogy a szedresi pá­lyázati feltételeknek megfelel­jen. A Tolna Megyei Orvosi Ka­mara megköszöni dr. Gombay Csongor kollégának eddigi te­vékenységét, és egyben - köz- szolgálati funkciójából és ren­díthetetlen optimizmusából kö­vetkezően - felhívja a Tolna megyei orvoskollégákat, hogy pályázzák meg a szedresi házi­orvosi állást! Koleszár Mihály szedresi polgármester a Tolnai Népúj­ság érdeklődésére közölte, hogy nem kívánja kommen­tálni a Tolna Megyei Orvosi Kamara közleményében meg­fogalmazottakat. Kölesd is készül a miUecentenárimnra Kölesd is méltóképpen sze­retné megünnepelni állam- alapításunk 1100. évfordu­lóját. Bár a szervezési fel­adatok már korábban meg­kezdődtek, időszerű volt egy koordinációs megbeszé­lés. A találkozóra a telepü­lés gazdasági vezetőit, a művelődés és az oktatás irá­nyítóit hívta meg a polgár- mester. A megbeszélésen elhangzott, hogy a kölesdi önkormányzat vállalja a te­lepülést bemutató képeslap megjelentetését, a község címerének elkészíttetését és az augusztus 20-i nagysza­bású ünnepség ■ megszerve­zését. A képeslappal és a címer­rel kapcsolatban többféle elképzelés létezik. Az ezek­ről szóló döntést az önkor­mányzat a lakosság lehető legszélesebb köre vélemé­nyének figyelembe vételé­vel szeretné meghozni. Fontos esemény lesz Kálmán Dezső születésének 150 éves évfordulója. A re­formátus lelkész és író Kö- lesden született 1846 július 15-én. Négy könyve jelent meg és szerkesztője volt a Protestáns Pap című orszá­gos terjesztésű havilapnak. A neves szülött tiszteletére emléktábla avatnak, művei­ből a helyi könyvtárban gyűjteményes kiállítást ren­deznek. A felmerülő anyagi gondok leküzdéséhez a he­lyi mg. szövetkezet ajánlott fel segítséget. Az ünnepségsorozat je­gyében várhatóan több kép­zőművészeti kiállítás is nyí­lik, tárlatot tervez a helyi honismereti szakkör is. Az iskoláskorúak a honfogla­lásról készített rajzaikat tár­ják a nyilvánosság elé. Az elképzelésekről a Ká­bel TV-n keresztül és - ha szükséges - falugyűlésen is tájékoztatják a lakossá­got. V. A. Bemutatkozik Kocsner Antal, az MSZP-jelöltje Június 13-án, csütörtökön a faddi művelődési házban lakossági fórumot szervez az MSZP faddi alapszerve­zete. A fórumon bemutatko­zik az MSZP polgármester­jelöltje, Kocsner Antal. A rendezvény vendége lesz Hajdú László, az Ország- gyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke és Sződi Imre, a térség ország- gyűlési képviselője. (x) Vita a bogyiszlói helyi adókról Bogyiszlón tavaly terv szerint sikerült behajtani a helyi adó­kat, mintegy 800 ezer forint ér­tékben. A testület legutóbbi ülésén vita folyt újabb helyi adó bevezetéséről. A község­ben jelenleg kétféle helyi adó­nem, a vállalkozók kommunális adója (1000 Ft/foglalkoztatott) illetve a horgásztanyák idegen- forgalmi adója létezik. A pol­gármester véleménye szerint a falu vezetése előbb-utóbb rá­kényszerül a lakosság csaknem egészét érintő helyi adó beveze­tésére. Ugyanakkor elismeri, feszültséget okozhat, hogy a szélsőségesen magas munka- nélküliséggel sújtott Bogyisz­lón a lakosság nagy része kép­telen lenne kifizetni az új adót. A képviselők még az idén visz- szatérnek a kérdésre. Rendőrőrs A szúnyogháló nem véd a betörőktől Dombon egyik portaépületé­ből június 3-én a kora dél­utáni órákban 58 ezer Ft készpénzt vittek el. A tettes az ablakon át, a szúnyogháló le- feszítésével jutott be a helyi­ségbe, ahonnan a portás fize­tését, és a házipénztár tartal­mát vette magához. A betörő szerencsére figyelmetlen volt, mivel az asztalon levő többi fizetési borítékhoz nem nyúlt. Az eset pikantériája, hogy a tolnai rendőrök aznap délelőtt jártak Dombodban - a kérdé­ses helyen is - annak érdeké­ben, hogy felhívják az otta­niak figyelmét a bűnmegelő­zésre. Délután viszont már el­tűnt a pénz a szúnyoghálóval védett helyiségből. Betörés (kitörés?) az italboltba(ból?) A faddi Mátyás' király utcai italboltból rövid időn belül másodszor is betörést jelez­tek, furcsa körülmények kö­zött. A múltkori alkalommal a rendőrök arra gyanakodtak, hogy a nyitva maradt ajtón ment be valaki. Behatolásra utaló nyomot ezúttal sem ta­láltak. Az ajtó ugyanis belül­ről volt lelakatolva, és ezt a lakatot feszítették le, nyilván­valóan belülről. így a betörést inkább kitörésnek lehet ne­vezni. Az viszont tény, hogy a páncélszekrény tartó csavar­jait lefűrészelve elvitték a mackót, és dohányárut is zsákmányoltak az elkövetők, akik, egyelőre nem tudni, hogy jutottak be az italboltba. Kató néni „Egyedül” dedikált Az ünnepi könyvhét tiszteletére Kölesden emlékezetes könyv­átadó ünnepséget rendeztek. A Kölesden élő versfaragó, Radó Istvánnéról, Kató néniről tavasszal megjelent cikk nyo­mán a kölesdi könyvtáros, Deli György hamarosan kézbe vette Kató néni kézzel írt verseit és el sem engedte azokat egészen május 31-ig, a versesfüzet át­adásáig. A könyvtáros a kiadás lehetőségeit kutatva szeren­csére kiváló partnerekre talált. A füzet megjelentetésének anyagi hátterét az önkormány­zat biztosította, sőt a fénymáso­lást is két önkormányzati dol­gozó végezte. A kötetet a Kis­tormáson élő Pósa Ede illuszt­rálta. A művész a tőle megszo­kott szelídséggel és mély alá­zattal viszonyult a versek han­gulatához. A kiadáshoz jelentős mértékben hozzájárult a me­gyei könyvtár is. A könyvátadási ceremónián a közreműködők Kató néni ver­seivel és énekkel köszöntötték a megjelenteket. Mire Kocsis György polgármester bele­kezdhetett az „Egyedül” című kötet méltatásába, már ő is tel­jesen elérzékenyült. Az ünnep­ség végén a beteg és érzékeny Kató néni dedikálta kötetét. — Még most sem tudom felfogni, hogy tulajdonképpen mi is történt körülöttem. A ver­sek, melyek bennem fogantak, más szájából egészen másként hatottak rám. Csodáltam, hogy mennyire tudták ezek a fiatal lányok érzékelni az üzenetemet a versekben. Az is meglepett, hogy egy 76 éves asszonyra ennyien kíváncsiak. Egyik versemben a követke­zőket írtam: „Nem tudtam én soha semmi nagyot tenni,/szü­lettem, felnőttem, dolgoztam, hát éltem./ De semmi, de semmi nagy dolgot nem tettem/ csak voltam a sok között, a ré­ten egy fűszál,/amit ha jön az ősz, a dér lekaszál”. Szóval ma este, ha sokak se­gítségével is, de egy fűszállal többnek éreztem magam. A kölesdi könyvtárban meg­vásárolható kötetet mindazok­nak ajánlom, akik szeretik és tisztelik a paraszti világban megfogant tisztességet, egye­nességet. Varga András

Next

/
Thumbnails
Contents