Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-29-30 / 151. szám
1996. június 29., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal „Darázsfészkeket” találtak Gyönkön a DÉDÁSZ dolgozói Ellenőrzés, a pincétől a padlásig Tüzetes ellenőrzést tartottak csütörtökön a DÉDESZ Szekszárdi Üzletigazgatóságának szakemberei Gyönkön. Ennek a tapasztalatairól beszélgettünk Paluska Zoltán igazgatóval, és Szűcs Ferenccel, az értékesítési osztály vezetőjével. Mindketten örömüknek adtak hangot, hogy jó visszhangja volt a munkájuknak. A fogyasztók részéről nemcsak együttműködést tapasztaltak, hanem örültek is az ellenőrzésnek. Nyilvánvaló, hogy a becsületes emberek nem akarnak mások helyett fizetni. Végső soron ugyanis a ki nem fizetett áram díját mindany- nyian megfizetjük. A gyönki ellenőrzésen 41- en vettek részt, köztük az üzletigazgatóság valamennyi vezetője. Egy nap alatt 369 fogyasztóhelyet vizsgáltak meg, plusz 10 közületi fogyasztót ellenőriztek. Tizenkilenc helyen találtak szabálytalanságot, kilenc esetben pedig rendellenes vételezésre bukkantak. Ne az ellenőrzéskor jelentsék be a hibát Rendellenes vételezésnek azt nevezik, amikor valami elromlott, vagy nem szabályos, tehát nem a fogyasztó szándékosan idézte elő a hibát. Ilyen esetekben az áramszolgáltató szakemberei kijavítják a hibát. Ha az óra nem mérte a fogyasztást, akkor három havi átlag alapján állapítják meg a díjat. Más a helyzet akkor, ha valaki „belepiszkál” a rendszerbe annak érdekében, hogy az óra ne, vagy ne jól mérje a fogyasztott áramot. Arra is volt példa csütörtökön, hogy a fogyasztó elébük menve jelezte, hogy át van kötve a mágneskapcsoló, de erre csak éppen most a hét végén kényszerült üzemzavar miatt. Az üzletigazgatóság vezetői hangsúlyozták, hogy ha hiba van a fogyasztásmérő helyen, mielőbb jelentsék be, ellenkező esetben kénytelenek feltételezni a szándékosságot. A részvénytársaságnál éjjel-nappal működik az üzenetrögzítő, s minden olyan ügy intézhető telefonon, amelyhez nem kell előzetesen szerződést aláírni. A DÉDÁSZ mindig készen áll fogyasztói szolgálatára. Büntető tarifával számolnak Nem jelképesen, hanem nagyon is szó szerint kell érteni, hogy a pincétől a padlásig mindent megnéztek, mert a tapasztalataik szerint előfordul, - talán azért, mert nincs szem előtt -, hogy ott „csapolják” meg a vezetéket. Áz ellenőrzést minden esetben két hozzáértő és jogosult szakember végzi, ha hatósági tanúra van szükség - például azért mert nincs otthon az épület tulajdonosa, - az önkormányzattól kértek és kaptak segítséget. Ha a jogtalan vételezés bebizonyosodik, a használt elektromos gépek alapján kiszámított fogyasztást büntető tarifával számlázzák. Ha nem állapítható meg az átkötés időpontja, ez az igény egy évig visszamenőleg érvényesíthető. Ha az megállapítható, akkor öt évre visszamenőleg is követelheti a szolgáltató a megemelt áramdíjat. Ez kilowattóránkét (kWh) 24 forint, így számolva, átlagos fogyasztás esetén 40-50 ezer, ha villamos fűtést alkalmaznak akár több százezer forint is lehet az éves számla. A leggyakoribb szabálytalanság, amit az ellenőrzések során találtak, az a plomba hiánya volt. Kérik a fogyasztókat, hogy abban az esetben, ha például a DÉDÁSZ szerelője nem tette fel figyelmetlenségből, azt is jelezzék. Egyrészt azért, mert csak ennek megléte esetén szabályos az áramfogyasztás, s ha nincs a helyén, akkor ezért a fogyasztó a felelős, s neki kell viselnie baj esetén is a következményeket. Másrészt azért, mert a plomba tartalmazza a kirendeltség, sőt még a szerelő számát is. Segítségével tehát szükség esetén személy szerint is megállapítható, hogy adott helyen és időben ki végezte el a munkát. Ha veszélyes, kikapcsolják az áramot Érdekes megfigyelés, hogy darázsfészek-szerűen találtak a szabálytalankodókat Gyönkön is. Úgy látszik, ha valaki megkockáztatja az áramlopást, akkor a rossz példát az ismerősök is követik. Márpedig biztosan nem éri meg, hiszen például, ha a biztosítékot cserélik nagyobb teljesítményűre, akkor az nem kapcsolja le a meghibásodott elektromos gépet a hálózatról, ami életveszélyes lehet. A hozzá nem értő szerelés önmagában is veszélyeket rejt magába. Az üzletigazgatóság az ellenőrzéseket a megye *más területein tovább folytatja. x Vállalati bérmegállapodások, kollektív szerződések Nagy eltérések az ágazatok között Az idén megkötött vállalati bérmegállapodások a keresetek átlagosan 20 százalék körüli növelését irányozzák elő, és a foglalkoztatottak alig 20 százalékát érintik. A 80 százalék, tehát a túlnyomó többség keresete ennél várhatóan 3-7 százalékkal nagyobb arányban növekszik. A régi vezetők szabadságon A METRACO átvette a húsiparit A hírt már hónapok óta tudtuk, a Szekszárdi Húsipari Rt.-t, az ÁPV Rt. által kiírt pályázaton egy német érdekeltségű cég, a METRACO International Rt. nyerte el. Az új tulajdonos a napokban nézi át a húsipari vállalat helyzetét és igyekszik új tulajdonát elfoglalni. A METRACO igazgatójával, Günther Schlégel úrral ez alkalomból beszélgettünk. Az egyes ágazatokban nagy eltérés tapasztalható a vállalati kollektív szerződések megkötésében. A bányászatban, a^ villamosenergia-iparban, a . szállítás és a posta területén például a a szerződések a foglalkoztatottak 60 százalékára terjed ki. Ez az arány az átlag körül mozog a feldolgozóiparban; lényegesen alacsonyabb, 8-14 százalék a mező- gazdaságban, a halászatban, az építő- és szállodaiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, valamint a pénzügyi tevékenységet végzők körében. Mindezzel szemben a középszintű bérmegállapodások száma látványosan csökkent- az elmúlt években. A bérsza bályozás megszüntetésekor, 1992-ben még a versenyszféra dolgozóinak mintegy 42 százalékára vonatkozott középszintű bérmegállapodás; bár ezek nagy része csak ajánló és nem kötelező jellegű volt. A következő években ez az arány 12, 11, majd 5 százalékra csökkent. Az idei első fél évben valamivel nagyobb a szerződés- kötési kedv, mint volt eddig. Májusban már a dolgozói létszám több mint hét százalékára vonatkozóan volt érvényben vállalati béregyezség. — Tudhatja-e már a nyilvánosság is, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. több milliárdos adósságával mi lesz? Pontosabban fogalmazva a METRACO átvállalta-e ezt a terhet? — Az ÁPV Rt-vel megállapodtunk abban, hogy erről nem beszélünk. — Értem. De a hitelezők számíthatnak-e a pénzükre? — Nem a sajtó útján kívánjuk értesíteni a hitelezőket ennek a részleteiről. Arról pedig nem kívánok beszélni, hogy ezek az adósságok mikor és hogyan keletkeztek. — Mi a szándékuk a húsipari rt-vel? — Már beszéltünk a helyi szakszervezeti vezetőkkel, tájékoztattuk őket arról, hogy annyi munkást fogunk alkalmazni, amennyit a lehetőségeink megengednek. Nem akarjuk a szociális gondokat gyarapítani ezen a környéken, de változásokra lehet számítani. A METRACO egyébként két német vállalkozó tulajdona és a jövőben tovább kívánjuk növelni az export tevékenységünket, ami mindannyiunktól több munkát igényel. — Ezek szerint van kereslet nyugaton is a magyar sertéshús iránt? — Igen, mert a magyar termékek minőségileg jók, sőt jobbak mint a holland és a német alapanyag. Egy kicsit zsírosabbak, de ízre sokkal jobbak és keresettek is a már bemutatott piacokon. — Várható-e változás a Szekszárdi Húsipari Rt. élén? — Most néhány ember, köztük a vezérigazgató is szabadságra ment. De ezzel kapcsolatban nem kívánok többet mondani. — Pár héttel ezeló'tt az újságunk is foglalkozott a sertéstartók panaszával, miszerint nem fizették ki nekik az átveti sertések árát. Várható-e végre változás ebben az ügyben? — Megértem a termelők problémáját, de most nem tudok még semmit ígérni, mert még nem volt időnk arra, hogy ezekkel az ügyekkel megismerkedjünk. így felelőtlenség lenne bármit nyilatkozni. — Mikorra várható, hogy minden a helyére kerül és beindul a hétköznapi munka? — Remélem, hogy négy héten belül minden stabilizálódik. Az azonban nyilvánvaló, hogy több olyan szálat is el kell vágnunk, ami akár 20 éve is kapcsolódik a céghez, de véleményünk szerint ezen változtatni kell. Az biztos, hogy a mi érdekünk az, hogy a sertéstartókkal jó és megbízható legyen a kapcsolatunk, hiszen egymásra vagyunk utalva és elsősorban mi is erről a környékről kívánunk felvásárolni. — Meglepődtem amikor beléptem a bejárati ajtón, mert mindenhol biztonsági ó'rökkel találkoztam, mi ennek az oka ? — Azért vannak itt, hogy tudjuk, semmi nem tűnhet eí, amíg a vagyonátadás megtörténik./Lehet, hogy több minden ma még sok embernek szokatlan, de a privatizáció, a tulajdonos váltás ezt hozta magával. Mauthner Együttműködés. A Kézműves Kamara és az IPOSZ tegnap együttműködési megállapodást írt alá. Eszerint a két szervezet egyezteti véleményét a tagságot érintő jogszabálytervezetekről, a feketegazdaság elleni fellépést szolgáló javaslatokról és gyakorlati intézkedésekről. Hitel a MAV-nak. Az európai vasutak vagonbeszerzéseit támogató Eurofima társaság 5-7 éves futamidővel 36 millió német márka értékű hitelt nyújt a MÁV Rt.-nek. A pénzt a társaság elsősorban arra használja fel, hogy alkalmassá tegye járműveit nagyobb sebesség elérésére. Kemény feltételek. Ahhoz, hogy Magyarország minél előbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz, a gazdasági növekedés átlagának meg kell haladnia a nyugat-európai szintet; a gazdaság szerkezetének alkalmazkodnia kell az uniós államokéhoz, és a mainál szilárdabb üzleti fegyelemre, jogbiztonságra, adózási morálra van szükség - fejtette ki Bőd Péter Ákos, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank igazgatója ' tegnap egy nyíregyházi értelmiségi találkozón. Piaci illemtan Versenyképes versenytörvény Az 1991-ben született versenytörvény alkalmas volt a piaci konfliktusok kezelésére, de a gazdaságban végbement változások és a különféle jogszabályok közötti összhang követelményei mégis időszerűvé tették módosítását - nyilatkozta lapunknak dr. Boytha Györgyné, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke. A tisztességtelen piaci magatartásról és a versenytilalom korlátozásáról szóló, a napokban elfogadott törvényben újra.kellett értelmezni például a verseny és a tisztességtelen piaci magatartás különféle eseteit - mondta Boytháné. Az új jogszabály nem tesz különbséget belföldi és külföldi tulajdonú vállalat között, és egyformán kezel minden ágazatot. Meghatározza a meg nem engedett piaci magatartás egyes új eseteit. A korábbinál árnyaltabban írja le az erőfölénnyel való visz- szaélést. Nem azt tekinti meghatározónak, hogy egy- egy vállalatnak mekkora a piaci részesedése, hanem azt, hogy milyen a magatartása a piac más szereplőivel szemben. Az új jogszabály kimondja többek között, hogy ha bárki bárhol olyan versenykorlátozó törvénysértést követ el, amely hatással van a gazdaságra, akkor a törvény kínálta eszközökkel föl lehet lépni ellene. Minden körülmények között tilos olyan tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatni, amely sértheti a közérdeket, a versenytársakat és a fogyasztókat. Kitér a törvény a versenytilalom korlátozására is. Leszögezi például, hogy a kartelltilalom általánosan érvényes, de egyedi mentesség kérhető. A kormány kiadhat úgynevezett csoportmentességi rendeleteket, az ezzel kapcsolatos részleteken azonban még dolgoznak a szakemberek. (bozsó) Hideg tél után forró nyár a Héliosznál Annyit fizet, amennyit fogyaszt Az önkormányzathoz, a Hé- liosz Káeftéhez érkező levelekből nem nehéz levonni a következtetést, hogy a távfűtött lakásokban élők kedélyét felfűtötte a már kifizetett és a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség különbözetét tartalmazó elszámolás. Mint Németh Zoltán igazgató elmondta, tulajdonképpen fel voltak készülve a felzúdulásra. Ezért is hívtak össze sajtótájékoztatót az éves beszámolót követően, ahol ismertették a várható adatokat. Hogy valóban az évszázad leghidegebb tele volt az idei, azt az ábrán látható hivatalos meteorológiai adatok is bizonyítják. Az idei rendkívüli tél miatt az elfogyasztott hőmennyiség városi átlagban plusz 18 százalék volt. A korszerűtlen és túlfűtött épületekben az eltérés lehet 40 százalék is, de még az idén is van egy épület, amelyben visszakapnak a lakók a befizetett pénzből. A különbség forintban ezer és 14 ezer forint között ingadozik. Hogy ennek senki sem örül, azt megértik, azon viszont meg vannak lepődve a Héliosznál, hogy sokan visszasírják az átalánydíjas rendszert. Akkor a fogyasztott hőmennyiség és a fizetendő díj nem állt kapcsolatban egymással. Akkor mindenki azt követelte, hogy annyit fizethessen, amennyit fogyaszt, s példaként emlegettük a mérés alapján való elszámolást, amelyet az országban először Szekszárdon vezettek be 1992-ben. Ennek lényege, hogy az előző évi tényleges fogyasztás a részfizetés alapja, majd a fűtési szezon végén a befizetett összeg és tényleges fogyasztás különbözeiével elszámolnak. 1994- ben az enyhe tél miatt 10 millió forintot fizetett vissza a lakosságnak a Héliosz Kft. Visszatérő kérdés, hogy miként ellenőrizhető a fogyasztás? Erre csak egy megoldás van! Olyan közös képviselőt, vagy megbízottat kell választani, akinek van ideje, energiája arra - esetleg a munkáját meg kell fizetni -, hogy a hőközpontban a fogyasztást és mérést rendszeresen ellenőrizze. Ahol a közös képviselő saját nyilvántartása alapján a lakóközösséget rendszeresen tájékoztatta is, nem volt reklamáció. A Héliosz a közös képviselő kérésére - a lakótársakkal egyeztetett igények szerint - éjjel csökkenti a fűtést, vagy nappal fogja vissza. Egy napon belül is tudnak változtatni. Felmerült a havi számlafizetés igénye is, de ez sehol az országban nem gyakorlat, de biztos, annak sem örülne senki, ha « karácsony előtt, vagy januárban kapna - a tényleges fogyasztásnak megfelelő 20.000 forintos számlát. A fogyasztók kérésére a Héliosz Kft. részletfizetést engedélyez, ötezer forint többlet alatt 3, a fölött 5 havi részletfizetést lehet kérni a a Mikes utcában működő ügyfélszolgálatnál. Ugyanott kérhetik azok, akiknek a számlájáról már leemelték az összeget, hogy a júliusi számlájukat két részletben fizethessék. (X)
