Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22-23 / 145. szám

16. oldal Napozó Lapozó 1996. június 22., szombat Megjött a nyár Veszélyesebbek a nők! Megjött a nyár, s a nők hor­monháztartása lázas tevékeny­ségbe kezdett - állítják a sze- xuálpszichológusok. Az egyébként gyengébbnek mondott nem jeles képviselői magukhoz ragadják a kezde­ményezést, egyáltalán nem vár­ják, hogy meghódítsák őket. Kétszeresére nő a szexuális ét­vágyuk, 46 százalékuk képes akár kapcsolaton kívül keresni a boldogságot. Sőt minden harmadik nő hajlamos ebben az időszakban akár szakítani ál­landó partnerével ! Hogy miért? A fény, mint meghatározó tényező: a nappalok hosszabbá válnak, világosabb lesz, s ezek a fényviszonyok kihatnak az anyagcserére. Több szexuál- hormon termelődik, s ez jelzi az agynak a megnövekedett étvá­gyat . . . A látás, mint befolyásoló té­nyező: minden színesebb, érde­kesebb, s ezáltal az emberi szem is sokkal több mindent észrevesz, felfedez - mint pél­dául a lengén öltöztetett férfi­testet ... Az étkezés, mint alakító té­nyező: a télben kifejezetten „építő”, kalóriadús és laktató táplálékokat tavasszal felváltja a friss zöldségek, gyümölcsök szezonja. Ugyanez a helyzet az italokkal: a könnyű borok, sö­rök - amelyek télen csak fárad­tabbá teszik az embert -, most feldobják. A meleg, mint nem elhanya­golható tényező: az első meleg nyári napsugarak cirógatják a bőrt, kíváncsivá teszik az ér­telmet, éhessé a szemet. Min­dent látni, megszagolni, meg­ismerni - még többet csókolni, simogatni... Az úgynevezett „méh”-fak- tor: a női bioritmus, a belső óra a „szex-időt” üti tavasszal, aminek a hatására a nők „kiraj­zanak”. A természet ugyanis olyan, mint egy inkubátor - amitől a szervezet erővel, ener­giával, egészséggel töltődik fel. Nem elhanyagolható az illat­hatás: az öltözködés szellő­sebbé, könnyedebbé válik ta­vasszal, így érthető, hogy a fér­fitest tesztoszteron kipárolgása igen felerősödik - boldog illat­élményt okozva a női orroknak. S közben a természet, csakúgy, mint az emberi szervezet, újjá­születik. A fák, virágok zöl­dellnek, virágzanak, növeke­désnek indulnak, illatoznak, ezáltal is növelve az emberi életörömet. Nagyobb a mozgáskedv: a klímaváltozás erőteljesen befo­lyásolja a szexuális hajlandósá­got, ugyanis melegebb időben nagyobb a mozgáskedv is, mint télen. Ki tud ellenállni ilyenkor a kerti mulatságnak, táncnak, a különböző sportolási lehetősé­geknek? Olasz hatás: ki ne irigyelte volna már meg a déliek nyu­godt sziesztázós, kávéháztera- szos beszélgetéseit, apró flört­jeit? Ezért is szeretnek a nők Olaszországba menni nyaralni. Milliós kalapköltemények Nehéz lenne eldönteni: a leg­szédületesebb divatot és külö­nösen gazdag képzelőerőt meg­testesítő kalapok szemléje vagy lóverseny zajlik-e Ascotban. Úgy tűnik, hogy a legtöbb résztvevő számára a gyönyörű állatok csupán statisztának számítanak. Sokkalta fontosabb, hogy megpillantsák a királyi csalá­dot, de talán még. ennél is lé­nyegesebb, hogy az előkelő tár­saság hölgytagjai a legfeltű­nőbb és legkülönlegesebb ka­lapban jelenjenek meg. A hagyományok ápolásából (is) élő brit cégek, mint például a Lock & Co. éppen 320 esz­tendő óta, a tavaszi-nyári kol­lekciójuk tervezésének a kö­zéppontjába az Ascot-idényt helyezik. A cég az idén 300 Ascot-fejdíszt készített, minden másodikat megrendelésre, a többit pedig tartalékként az Amerikából és más földrészek­ről, országokból az utolsó pil­lanatban betoppanó dámák számára. Nem egy kalpag a végső percekben nyeri el azon jellegzetességét, amivel kitűn­het a többiek közül. A tavalyi Ascot legegyedibb fejfedője - a felszálló madár - Sommerville mester fantáziáját dicsérte. A széles karimájú, hó­fehér kalapot még egy hosszú gyöngysor és ametisztbross is ékesítette. De minden évnek megvan a maga jellegzetessége. 1993-ban az eperszín, 1994-ben a szalmaszín és a jégkék, tavaly a fehér uralkodott. Az idén a friss gyümölcsszínek - a sza­mócapirostól a pisztácia zöldig, a vanília, a citrom- és manda­rinsárga, a kiwizöld, a cseresz­nyebíbor, a türkizkék és a ró­zsaszín - vonul föl a királyi As- cot-on, ahol majd a lovakról esik a legkevesebb szó. Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Mozi Madárfészek Robin Williams komikusi adottságait az Oscar-díjas rendező, Mike Nichols tehet­ségével párosítja a Madárfészek, a ferge­teges francia vígjáték, az őrült nők ketre­cének új amerikai változata. A kétszeres Oscar-díjas Gene Hackman (Nincs bocsánat, Francia kapcsolat), az ugyancsak kétrészes Oscar-díjas Dianne West (Lövések a Broadwayn), Hannah és nővérei) és a Broadway egyik kedvelt sztárja, Nathan Lane a további főszereplői ennek a kedves vígjátéknak, melyben új értelmet kap az a kifejezés, hogy állj ki magadért teljes mellszélességgel. Ez a film, melynek aktuális és találó forgatókönyvét Elaine May írta, bemutatja nekünk Armandot (Robin Williams) és Albertet (Nathan Lane), akiknek családi életét bárki megirigyelhetné. Hosszú és elkötelezett kapcsolat fűzi őket egymás­hoz, és a munkájukhoz, és együtt nevelték fel Armand fiát, Vált (Dán Futterman), akiből gondos, felelősségteljes, érett fia­talember lett. így aztán mikor Val azzal ál­lít be, hogy eljegyezte egy hiperkonzerva- tív szenátor lányát, mi mást tehet af urcsa pár, mint hogy szeretettel fogadja ezt a döntést? Keeley szenátor (Gene Hackman) és fe­lesége (Dianne West) ugyanakkor komo­lyabb problémákkal küzd, mint lányuk vá­ratlan eljegyzése. A szenátor kétségbee­setten figyeli, hogy pártolnak el tőle sza­Nathan Lane és Robin Williams vazói, mert legfőbb politikai szövetségese botrányos körülmények között távozott az élők sorából. Talán majd egy látogatás jö­vendőbeli családjánál eltfcreli a nyilvános­ság figyelmét a kínos ügyről. Ahogy közeledik a menyasszony szi­gorú családjának látogatása, Val arra kéri apját, hogy egy kicsit rendezzék át a la­kást. El kéne távolítani Armand műgyűj­teményét, az összes bútort, a ruhákat... és Albertet. Könnyű azt mondani. Keeleyék megérkezésével megkezdő­dik a tévedések vígjátéka, melyben Ar­mand és Albert megpróbálják előadni az átlag amerikai férj és „feleség” figurát. Otthagyta Caroline-t A jóképű és népszerű francia filmsztár új „hercegnőt" talált magának - talán az igazit. Vincent Lindon, aki hosszú éveken át Caroline monacói hercegnő elválaszthatatlan kí­sérője volt, most nagy ívben elkerüli a miniállamot, és ki­lenc évvel fiatalabb kolléga­nője, a huszonhét éves szőke Sandrine Kiberlain társaságá­ban látható. Egy közös forga­táson ismerkedtek össze, s ez többnek ígérkezett futó ka­landnál. Akkor jelentkezett az első törés a Caroline-nal való kapcsolatban, de a színész rö­vid időre még visszatért a hercegnőhöz. Most viszont egyértelműen választott: Sandrine beköltözik Vincent Lindon párizsi otthonába. Lindon a jelek szerint élvezi, hogy megszabadult a szigorú protokoll előírásaitól. Mona­cóban, a hercegnő kíséretében előírásos ruházatot kellett vi­selnie, most viszont gyakran látják szabadidő szerelésben és Párizs közepén zavartala­nul csókolódzik Sandrine-al. Továbbra is: monstrumok a lábon A férfiak jó része reménykedve várta, mikor lesz vége a bakan­csok divatjának, mikor mutat­ják meg a lányok végre finom ívű lábaikat, kecses bokáikat. A remény, úgy látszik, egy időre szertefoszlott. Ha nem is divat már a ba­kancs, de helyébe hasonló, ot­romba monstrumok kerültek, amelyek ahelyett, hogy kiemel­nék a női láb szépségét, inkább elcsúfítják. Hiába ajánlják a tervezők idén nyárra a kecses, vékonysarkú szandálokat, az elegáns, nyújtott formákat, a magassarkú körömcipőket, az utca képe mást mutat. Napjaink lányai-asszonyai inkább a ké­nyelmet helyezik előtérbe. Hó­dít a lapos, széles sarok, a göm­bölyű orr és a vastag, sokszor több centiméter magas talp. A tinédzserek nem hajlandók megválni az edzőcipőtől és egyáltalán nem érdekli őket, il- lik-e az adott lábbeli az öltöze­tükhöz. A vastag, esetenként fából készült talpak a hetvenes éves klumpadivatjára emlékeztet­nek. Akinek még akad egy-egy „holdjáró” cipő vagy csizma a szekrénye mélyén, idén nyu­godtan fölveheti. Ugyancsak visszatért a szögletes, egészen széles orrforma, bizonyítandó, hogy a divatban semmi sem új, sőt, legföljebb húsz év múlva visszatér. A régi-új módi az alacsony­termetű hölgyeknek kedvez, akik a legalább 4-5 centis tal­pakkal biztonságosan toldhat­ják meg testmagasságukat, ifi letve azoknak, akik nem akar­nak tűsarkú cipőben imbo- lyogni. Ha ezt vesszük figyelembe, bár nem szép, de még mindig egészségesebb divat, mint a magas sarok. És remény még mindig van: jövőre is lesz nyár és új cipődivat... Nicolas Cage, a fenegyerek Dance-muzsika a nyári bulikhoz: Soho Party - Remix Album Egyszer volt, hol nem van a Soho Party nevű zenekar, amely két, igen kedves fiatal­emberből áll, név szerint MC Náksi (22), és Döme Dee (21). Mindketten zeneiskolát végez­tek, MC hat évig trombitált, Döme pedig már 12 éve zon­gorázik. Öt éve találkoztak először egy klubban és azóta töretlen a barátságuk. Mivel megrögzött Dance­floor rajongók -, úgy döntöt­tek, gyors rohammal betörnek a magyar dance élvonalába. A mese úgy folytatódott, ahogy a mesékben lenni szokott. Felfi­gyelt rájuk a BMG Ariola és megjelent első nagylemezük Pizza ... ! címmel, melyről az 1994-es év slágereként is em­legetett „Gyere táncolj” lett a legnagyobb siker. Ami első lemezes zenekar­nak még nem sikerült a Rapü- lők óta: az album platina le­mez lett! 1996. áprilisában látott napvilágot a Spho Party új Remix albuma, amelyre az or­szág legjobb remixerei készí­tették el kedvenc Soho Party slágerük új változatait. A re­mixerek között olyan stúdió­zsonglőröket és szupersztár DJ-ket találunk, mint Császár Előd, Pierrot, DJ Levi, Tommy Boy. „Mindenki arról beszél, milyen iszákos vagyok és senki nem említi, hogy mennyire szomjas” - panaszkodott az ír költő, Dylan Thomas. Talán ez lehetne a mottója a nálunk most bemutatott ame­rikai filmnek, a Las Vegas, végállomásnak. Mert főszereplőjének, Ben Sandersonnak - akit Nico­las Cage alakít - semmi más vágya sincs, mint hogy halálra igya magát. A téma miatt az angol rendező alig talált pro­ducert - végül francia pénzből valósult meg a vi­szonylag olcsó film. A főszereplő - akit végül Oscar-díjjal jutalmaztak alakításáért - Hollywo­odban nevetséges, mindössze 200 ezer dolláros gázsiért vállalta el a szerepet. Amikor a film elkészült, bemutathatatlannak, eladhatatlannak tartották. És az eredmény: lelkes kritikák, egyedül az USA-ban 300 millió dolláros bevétel és három Oscar-jelölés. A 32 éves Nicolas Cage eddig is fenegyerek­nek számított Hollywoodban - elég, ha csak any- nyit említünk, hogy Johnny Depp a legjobb ba­rátja. Először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megváltoztatta nevét, ugyanis a híres ren­dező, Francis Ford Coppola unokaöccse. Eddigi legjobb alakításának a Veszett a világ kígyóbőrzakós figuráját tartják, a legnagyobb fel­tűnést pedig a Vámpír csókjában aratta, amikor megevett egy élő svábbogarat. Azóta is ez a ri­porterek kedvenc témája és amikor arról kérde­zik, miért nem elégedett meg egy műanyag bo­gárral, így válaszol: „Valami punkosat akartam csinálni, különben is szeretem a bogarakat. Mennyivel nagyobb durranás ez a vásznon, mintha felrobbanna egy autóbusz? Különben is, ha az ember jó színész akar lenni, egyfajta bűnö­zővé kell válnia. Át kell hágni a korlátokat és új játékszabályokat kell kitalálni, ami néha nagyon veszélyes lehet.” Az antropológia (is) bizonyítja: a női nem erősebb A természet az erősebb nem­nek, a férfiaknak kedvez - írta a német filozófus, Arthur Scho­penhauer, a múlt században. Egyidejűleg szidta az • ala­csonynövésű, széles csípejű, rövidlábú emberfajtát, azaz a nőket. Azóta a tudomány túllé­pett az elfogult német elméle­tén s újból megállapította: a női nem erősebb! Erre Donald K. Grayson amerikai antropológus talált újabb bizonyítékokat. A nők túlélési képessége jó­val meghaladja a férfiakét. Job­ban állják az időjárás viszon­tagságait és azáltal, hogy gye­reket szülnek, egészségesebbek - állapította meg a tudós, mi­után elemezte a bevándorlókról szóló korabeli feljegyzéseket. Például: egy 1846-os hirtelen időváltozás során a Sierra Ne- vadában rekedt és fél évre a külvilágtól elzárt 87 ember kö­zül a férfiaknak csak 43, a nők­nek viszont 62 százaléka ma­radt életben a hóban-fagyban. Egy kiszabadulási akcióból csak egy férfi került ki élve, de az összes nő megmenekült. Egy másik esetben, amikor 429 mormon öt hétig a Sziklás hegységben rekedt, a nőknek 8 százaléka halt bele a nem min­dennapi körülményekbe, míg a' férfiak száma a negyedére csökkent. Az amerikai azt is megfej­tette, mitől erősebbek a nők? A nők testének tömege átlagosan 17 százalékkal kisebb, mint a férfiaké és kevesebb táplálék­kal is beérik. Szervezetükben kétszer akkora a zsír aránya, amely közvetlenül a bőr alatt raktározódik el, s alig van benne vérkeringés. Ez a páncél­réteg védi őket a nagy hideg­ben. A hölgyek a fájdalmakat is jobban állják mint,a teremtés koronái - így a Harvard Egye­tem tudósai. Az sem mellékes, hogy a nők könnyebben össze tudják egyeztetni az érzelmei­ket és az objektív gondolko­dást.

Next

/
Thumbnails
Contents