Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22-23 / 145. szám

1996. június 22., szombat Magazin 5. oldal Rejtett értékeink Goll János munkássága A múlt században a művé­szetek és tudományok fel­lendülését nemcsak a közis­mert, legkiválóbb egyénisé­gek vitték véghez, hanem a mögöttük álló derékhad, amely aprómunkájával kellő hátteret teremtett, megala­pozta a további fejlődést is. Ilyen lelkes és szorgos férfiú volt az, akinek nevét már szülővárosa is csaknem elfe­ledte. Goll János atyja egyike volt megyénk ama néme­tajkú gazdáinak, akik jó ér­zékkel vállalkoztak a re­formkor fellendülése idején. Az idősebb Goll borkeres­kedőként is sikerrel terem­tette meg családja anyagi alapját, s így 1841. június 25-én (más adat szerint 21- én) született fiát taníttatni tudta. Az eleven eszű gyer­mek tehetsége korán meg­mutatkozott: 12-14 éves ko­rában nagy segítségére volt a mezőváros tanítójának, de néhány év múlva már elhíre- sült , magántanítványa is akadt Elter Ferenc szemé­lyében. A segédtanítóságból élethivatás lett, amikor 1858-1860 között a pesti ta­nítóképzőt elvégezte, de ez­zel sokoldalú képzése éppen csak megkezdődött, hiszen az 1860. május elsején el­nyert fővárosi tanítói állás, ahogy Szinnyei József meg­jegyzi életrajzában: „szel­lemi vágyait ki nem elégí­tette”. A Nemzeti Zenedé­ben éppúgy sikerrel végez és kap oklevelet, mint az első tornatanítói tanfolyamon, mellesleg pedig az otthonról hozott németnyelvtudást is korszerűsíti, szakirodalmi ismeretekkel bővíti. Közben a Nemzeti Tornaegylet, a Budapesti Torna Club és a' Pestvárosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapításában is lelkesen vesz részt. Már 1865-ban meghívták a katolikus tanítóképző ze­netanárának, 1871-től pedig a Nagymező utcai polgári iskola zenetanára lett, noha erről oklevelet csak 1873- ban szerzett, akárcsak a ma­gyar és német nyelv tanítói szakából. Élete szakadatlan munkálkodással telik: 1873- ban kiadja Kis dalnok című énektani gyakorló és dal­könyvét a népiskolák szá­mára, az országos tanáregye­sületben, majd a zenetanárok hasonló szervezetében visel fontos tisztségeket, számos felolvasást tart, megindítja a Tánc című folyóiratot, amely 1876-tól Orpheus néven jele­nik meg színvonalas kotta­melléklettel. Tíz évvel később Apolló címmel indít hasonló lapot, amely hat évig szol­gálta a zenei pallérozódás ügyét. E téren mindenképpen út­törő volt. Énektan című könyve, amely 1874-ban lá­tott napvilágot, nemcsak szá­mos kiadást ért meg, hanem az első is volt hazánkban a maga nemében. Ugyancsak alapvető lett Magyar nemzeti lant című gyűjteménye, amely 200 férfinégyes népdallal se­gítette a virágkorukat élő da­lárdákat 1876-ban. (A zene­szerzőként is ismert Goll az akkor országos hírű szek­szárdi dalárda számára is írt zenét, amit nagy sikerrel mu­tattak be eleink). Joggal érezte fontosnak, hogy szak­mailag is fejlessze e jó szán­dékú férfiak zenei ismereteit, s egyben magyarosítsa is ze­nei nyelvünket. Ennek érde­kében állította össze 146 olda­las nagy munkáját, a Zené­szed műszótárt. „A munka e téren hézagpótló, s a dal- és zeneegyesületek jól használ­hatják” - értékelte 1885. jú­nius 21-én a Vasárnapi Újság, amelyből megtudhatjuk, hogy a híres szótáríró, Ballagi Mór dr. Goll rendelkezésére bocsá­totta egy részben, kéziratban elkészült zenészeti lexikon anyagát is. Kedves anekdota, hogy Bá- taszék lelkes szülötte minden egyes magyarításáról kikérte Ballagi véleményét, aki vi­szont egyszer ugyancsak megtréfálta. Arra a kérdésre: hogyan adná vissza magyarul a genérálbasszus kifejezést, azt gondolván, úgyis kihúzza, azt válaszolta: tábornoki al­katig. A sürgető munka miatt ez Goll figyelmét elkerülte, s így nyomtatásban is megje­lent - a szakma nem kis de­rültségére ... Ezzel együtt, akárcsak Zenetan című mun­kája s összesen tizenhárom műve, több kiadásban szol­gálta nemzedékek zenei fej­lődését a népiskolától a fel­nőttkorig. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy Kodály előtt sem módszerben, sem hatásban nem fölözte senki Goll mun­kásságát. Két fia közül az egyik épí­tészmérnök, a másik magán- tisztviselő lett, de az utóbbi atyja nyomdokain is járt, ő alapította a budapesti egye­temi énekkart, amiért Ferenc Józseftől - kissé atyjának is szóló - elismerést kapott. Goll János ezt már nem ér­hette meg, 1907. október 20- án halt meg Budapesten. Dr. Töttó's Gábor Az író, aki szerint Amerika forradalmak előtt áll Apám azt mondta, magyar legyek Nyolcvanötödik születésnapját ünnepelte a napokban az Egye­sült Államokban élő magyar származású író-költő, Sislay Jó­zsef. Eredeti nevén Schiszler úr az új világban született, de fia­tal éveiben Kisszékelyen élt. Szüleivel a harmincas évek gazda­sági válsága elől ismét Amerikába menekültek. Eddig hét kö­tete jelent meg, de már újabbakon dolgozik a kiváló szellemi frissességnek örvendő alkotó. Német származású feleségével je­lenleg Magyarországon tartózkodik, lapunknak Bonyhádi ro­konainál, a Koller panzióban nyilatkozott. nekem csak Kosztolányi fordí­tásai tetszenek, a többi nem na­gyon. Az anyagot egyébként most hoztam lektorálásra Ma­gyarországra, bízom benne, hogy rövidesen megjelenhet. — Milyen munkát tervez a közeljövőben ? — A magyar gyerekekről, — Élete nagy részét az óce­ánon túl töltötte, mégis ma­gyarnak vallja magát, ma is magyarul ír. — Amikor kimentem Ame­rikába, apám azt mondta, le­gyek magyar. Magyar iskolám nem volt több, mint három osz­tály. Ugyanakkor kijártam négy amerikai egyetemet, jártam két évet francia, egyet német isko­lába, úgy hogy ezeken a nyel­veken is megtanultam. — Ön Petőfiről is írt köny­vet. Miért? — Mert ő tanított engem verset írni. Egyébként meggyő­ződésem, hogy nem a csataté­ren halt meg, hanem betegség­ben. — Nem hiszi el tehát a Se­gesvári csatamítoszt? — Nem, külön ezért utaz­tam Lengyelországba, Ausztri­ába és Óroszországba, hogy bebizonyítsam. A Petőfi Sándor tragikus halála című kötetem­ben részletesen írok erről. — Az első kötete 1938-ban jelent meg. — Igen, New Yorkban ad­ták ki Az igazság megfeszítte- tik címmel. — Az említetteken kívül még további öt kötete lelhető fel. — A Megfizetett tartozásom volt a második könyvem, ami még Amerikában je­lent meg. írtam Habsburg Rudolf­ról, ez már Szek- szárdon látott napvi­lágot, ahogy a Négyszáz vers című antológiám, majd az Utazás hazámban című kétkötetes versgyűjtemény va­lamint Az apák bű­nei a földtekén című versgs dráma. — A felesége német, az élete nagy részét angol nyelvi környezetben töl­tötte. Mi az anya­nyelve? — Természete­sen a magyar, hi­szen sohasem fordí­tok például magyar­ról angolra, ezzel szemben éppen most fordítottam le az összes jelentős amerikai és angol költő verseit ma­gyarra. Régi vá- Sislay József gyám volt ez. — Nem kockázatos manap­ság például Shakespeare-t for­dítani? — Ó, nem. Nagyon boldo­gan tettem. Az az igazság, hogy és a nőkről szeretnék írni egy antológiát. A gyerekeket na­gyon szeretem, a nők pedig előbb-utóbb forradalmat fog­nak csinálni. — Ezt hogy érti? — Egy amerikai munkás, ha csak két órát dolgozik, túlter­mel. Én úgy gondolom, hogy még az én életemben a nők for­radalma előtt lesz még egy szí­nesbőrű forradalom is. — Miért gondolja? — Én erről többször is írtam verseket: ki lehet ugyan zsákmányolni a népet, szolgát is lehet belőle csinálni, de mikor egyszer felszabadul a szolga, akkor nem lehet is­mét rabbá tenni. Ma pedig az amerikai színesbőrűek egy je­lentős hányada se­gélyből él. — És a nők? — Őket pedig a férfiakkal szemben ki tudják játszani a munkaadók, hiszen olcsóbb munkaerőt jelentenek ... Hát ennyit a forradal­makról. — Ön ma is az Amerikai Magyar Szó külső munka­társa. — Igen, ott pub­likálok rendszeresen immár évtizedek óta, csak azt sajná­lom, hogy öregszik a szerzőgárda. De fotó: bakó jenő azért nem adom fel, lén világéletemben optimista voltam, bízom benne, hogy a lap - nevéhez híven - sokáig fóruma lehet a magyar szónak. Hangyái Zöld tógában, énekszóval Szekszárdi karnagy a debreceni kántusban Az 1739-es debreceni pestis idején ala­kult a kántus, amikor a lelkészek nem győzték a temetéseket. Maróthy profesz- szor, aki akkor érkezett tanulmányújá­ról, úgy gondolta, ha csak egy zsoltárvers hangzik el a temetések alkalmával, az is több a csendnél. Ez az igény hozta létre az első quartettett. Számuk később bővült, fiú vegyeskar lett. A női szólamokat fiúk énekelték, az idő­sebb diákok a tenort és a basszust. Kezdet­ben a négyszólamú zsoltárok hangzottak fel a kántus előadásában, aztán a repertoár is bővült. Azóta a Debreceni Református Kollégium Kántusa világhírű lett. Ma bárki lehet a tagja, aki vállalja a rendszeres mun­kát és megfelel a felvételi vizsgán. Erről beszélgettünk a kántus vezető kar­nagyával, Berkesi Sándorral, nemrégiben történt szekszárdi fellépésük alkalmával. Egy pécsi szereplésre utaztak, amikor a Dunamelléki Református Kórusok talál­koztak. Erre kapott meghívást a Tiszán-túli kántus is. így Szekszárdon megállva hang­versenyt adtak a református templomban. Zöld tógában, sárga díszítéssel, mint az egykori erdélyi diákok, úgy köszöntek be és énekszóval foglaltak helyet. A kántus tagjai között volt Bodahelyi Mónika, aki szekszárdi illetőségű és ő is vezényelte a kórus énekét. Anducska Adri­enn fuvolázott, Berkesi Sándor kísérte or­gonán. A kántusba való felvétel nem kötődik vallási felekezethez, bár többségük refor­mátus, van közöttük hithű katolikus is. A létszám átlag hetven. Szekszárdon a kama­rakórus volt, ők készülnek az őszi belgiumi fellépésre és a pécsi találkozót is ennek megfelelő összeszoktatásnak szánták. Re­pertoárjukon az úgynevezett protestáns anyanyelviségnék megfelelő dallamok szó­lalnak meg. Az idegen, régi szerzők darab­jai között is elsődlegesnek tekintik, hogy a biblia versezete legyen jelen. így van ez akkor is, amikor angol, vagy német bibliai szövegek és az ezekre írott motetták kerül­nek műsorba. A genfi zsoltárok, Szenczi Molnár Albert fordításaiban, vagy Gárdo­nyi Zoltán műveiben felhangzó gondolatok a kántus és karnagyuk hitvallását is jelzik. Ezeken túl a XVI-XVII század refromátori énekkincse és sok-sok zsoltár parafrázisa található a műsorban. Mindez a történelmi dallamokkal, például Tinódi Lantos Sebes­tyénével egyfajta alap-anyanyelvűséget is jelent. A kántus műsorán a magyar történelem, a magyar folklór primőrként áll. Ennek kö­vetkeztében tölti be a híd szerepét a határon és tengeren túl élő magyarokkal. Amerika, Japán magyarjaihoz előbb jutottak, mint például Nagyváradra. Ide készül most a kántus. Ez szerepel Berkesi Sándor közeli tervei között is, amikor augusztus 4-én a Reformátusok Világtalálkozóján Erdélyben lépnek fel. Ott majd a nyíregyházi szimfo­nikus zenekar kíséri őket Kodály Zoltán, Psalmus Hungaricusának az előadásakor és zöld tógával énekszóval hordozzák a békét. Decsi Kiss János „És most oh Jákob, így szól az Úr, a te teremtőd és a te alkotód, Izráel: NE FÉLJ, mert megvál­tottalak, neveden hívtalak téged. Ésa. 43:1. A biblia Igéi univerzális beszé­dek. Krisztus születése előtt a vá­lasztott nép Jákob ill. Izráel nem­zetségének szólt elsősorban. Krisztus mennybe menetele után minden korban, minden néphez szól. Krisztus azért jött, hogy minden ember Üdvösséget nyer­jen és az Igazság ismeretére eljus­son. A teremtő Isten így szól: Ne félj! Kétféle ember van: az egyik aki bevallja, a másik aki tagadja, hogy ő fél. Aki nem vallja be, hogy félelmek között jár, az vagy strucc módon gondolkodik: „ho­mokba dugom a fejem nem látom a veszélyt”, vagy: „sok a mun­kám, ki ér ma rá foglalkozni a ve­szélyekkel”. Vannak olyanok is, akik erőnek Jó hír és bátorságnak páncélját hordják magukon, de ha magukba néznek és egyedül maradnak, csendes könnyeikkel áztatják párnájukat, a meg nem fogalmazott félelem mi­att. A bibliában van egy hadvezér­ről szó. Sok győztes csatát veze­tett, bátor és erős harcos volt, a ki­rály előtt igen nagy és nagyra be­csült, katonái tisztelték és ellensé­gei féltek tőle. De otthon a fele­sége és a szolgák, akik körülötte voltak tudták, uruk halálos beteg: bélpoklos. Az akkori kor gyógyít­hatatlan betegségei között tartot­ták nyilván. Egy névtelen zsidó rabszolga kislány - mert szólni az ő rabtartójának - van megoldás Izraelben, Elizeus próféta az Élő Isten szolgálja meggyógyítaná az én uramat a betegségből mondta a kis rabszolga. (II. Király. 5:1. kk.). Ma is így van, ha egy beteg­séggel bekopog az Élő Isten a há­zunk ajtaján. Az erősségeink (a pénz, a rang, a büszkeségünk, stb.) jól takarnak. Külsőleg tartjuk magunkat, de ha rákérdeznek: hogy van... Bi­zony könnyek jelennek meg sze­münkben, lelkünk gyógyíthatatlan sebei miatt és csak idő kérdése mikor roppanunk össze. A Te­remtő Isten így szól: NE FÉLJ! Ne félj vállalni azt, hogy szíved tele van bizonytalansággal, kétsé­gek gyötörnek a holnap felől... Neked szól az Élő Isten nem másnak... Ne félj! Csendesedj el és lásd meg - ő az Élő Isten - for­dulj felé! Imádkozz velem: Iste­nem, TE tudod, hogy félelmekkel tele a szívem, segíts rajtam! Kö­szönöm, hogy biztatsz. Ne félj! - de add, hogy a valóságban is meg­tapasztaljam, hogy nincs okom a félelemre, mert Te velem vagy. Ámen. Gy. J. Istentiszteletek Szekszárdon Római Katolikus Szentmi­sék: Szombat 17.00 Újváros. 18.30 Belváros. Vasárnap 7.30 Újváros. 9.00 Belváros. 10.00 Újváros. 11.00 Belvá­ros. 18.30 Belváros. Református Istentisztele­tek: Vasárnap 10.00-kor Kálvin tér (gyermekistentisz­telet). 10.00-kor Kálvin tér, 18.00 Kálvin tér. Evangélikus Istentisztele­tek: Vasárnap 9.30-kor né­met áhitat. 10.00-kor Luther- tér. Minden páros héten 9.30- *kor német áhitat. Metodista Istentiszteletek: Vasárnap 10.00-kor Mun­kácsy 1. (gyermekistentiszte­let). 17.30 istentisztelet. Szerda 17.30 Bibliatanul­mány. Szombat 16.00 ifjú­sági bibliakör. Baptista Istentiszteletek: Dózsa György ut 1. Vasárnap 10.00-kor, Szerda 17.30. EMMAUSI ÚTON Ketten megyünk, vagy egye­dül megyünk. . . Hová? E földön sok-sok Em- maus van. JÉZUS idézzük közbe-közbe búsan, emlékeink is ballagnak vé­lünk . . . így létezünk múltat emle­getve, csodákra visszarévedezve já­runk. de csüggedésünk annyiszor elárul: „ Ó, mi azt hittük...” (ezt meg ezt, ha tette) Pedig hát EGGYEL többen ballagunk: hozzánk szegődik új meg új alakban VALAKI mindig, hogy fárad­hatatlan mondja az Igét, nem vagyunk magunk. Lelkünk föleszmél, boldog szót rebeg kenyérben, borban fölfedezve testét: „Maradj velünk, hogy be ne esteledjék, búban, örömben hadd le­gyünk veled!” Füle Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents