Tolnai Népújság, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-13 / 137. szám

1996. június 13., csütörtök Gazdaság 7. oldal AZ ARANYRÉSZVÉNYEN TÚL IS A kisbefektető mindig bizalmatlan, hiszen részvényeinek jövedelmező­ségére közvetlenül csak csekély hatást gyakorolhat. így van ez az az áram- szolgáltató vállalatok privatizációja során is, még akkor is, ha a kárpótlási jegyekért cserébe jelentős mennyi­ségű részvényt lehet jegyezni. A vál­lalkozás jövedelmezőségét természe­tesen több tényező határozza meg. Az áramszolgáltató társaságok esetében döntő jelentőségű az energiaár. Ennek emeléséről tavaly kormányhatározat született, s ez elméletileg mintegy nyolc százalék körüli nyereséget eredményez a társaságok számára. Hogy pontosan mennyit, az persze függ az rt. gazdálkodásától, beruhá­zási politikájától, a stratégiai dönté­sektől, nem utolsó sorban attól, hogy a nyereség felosztása során mennyi osz­talékot szavaznak meg. A közgyűlésben a többségi tulaj­donos azonban szavazattöbbsége el­lenére sem lehet diktátor. Az állam­nak még kis részvényhányad esetén is számos kérdésben elsőbbségi szava­zatijoga, úgynevezett aranyrészvénye van, ami azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben nélküle, akarata ellenére nem lehet határozatot hozni. Az A kistulajdonosok érdekében aranyrészvényes felelőssége kiterjed arra is, hogy az általa eladott értékpa­pírok ne értéktelenedjenek el, arányos osztalékot hozzanak a kistulajdono­sok számára. Az aranyrészvények fogadtatása azonban nem egyértelmű. Informá­cióink szerint az államnak ezt a tulaj­donhányadánál nagyobb beleszólási jogát a cégbíróság a DÉMÁSZ eseté­ben már bejegyezte, míg az ÉMÁSZ esetében kifogással élt az állami sza­vazatelsőbbségi azaz aranyrészvény­nyel szemben, arra hivatkozva, hogy az ahhoz rendelt többletjogosítványok nem felelnek meg a társasági tör­vénynek. Az ÁPV Rt. a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett, a döntés egyelőre várat magára. Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-nél egyébként bíznak abban, hogy a jogvita nem lehet aka­dálya a privatizáció és a kárpótlási je­gyek áramszolgáltatói részvényekre való cseréje sikeres befejezésének. Mint mondják, maguk is következete­sen törekedtek arra, hogy az energia- szolgáltatók értékesítése során az úgynevezett tranzakciós szerződések­ben sokoldalúan gondoskodjanak mind az állam, mind a fogyasztók, mind a részvényeket vásárló kisbefek­tetők jogos érdekeinek védelméről. Az áramszolgáltató társaságok te­vékenységét, a rájuk vonatkozó tör­vények betartását a Magyar Energia- hivatal is felügyeli. Munkatársunknak elmondták, számukra nemcsak a fo­gyasztók, de a tulajdonosok és a kis­befektetők érdekeinek védelme is egyaránt fontos. Nem másról, mint a megbízható energia-ellátásról van szó, aminek feltétele az is, hogy a szolgáltatás tulajdonlása a kis- és nagybefektető számára egyaránt jö­vedelmező legyen. Erre ma mind a jogi szabályozás, mind a gazdasági környezet, s a kormányhatározatok­ban biztosított árképzési mechaniz­mus is lehetőséget ad. Érdemes-e te­hát a kárpótlási jeggyel rendelkezők­nek áramszolgáltató részvényre cse­rélni papújaikat? A válasz, igen. Ahogy az elmúlt több mint száz esz­tendőben, elektromos áramra ezután is szükség lesz, s az energia egyre na­gyobb kincs. Érdemes áramszolgál­tató részvényt vásárolni azért is, mert a kárpótlási jegy mindaddig nem hoz­hat hasznot, amíg valóságos értékpa­pírrá nem válik. A kínálat pedig vé­ges. ÍGÉRETES BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉG Most ÉDÁSZ-részvények kárpótlási jegyért Az ÁPV Rt. ígéretéhez híven újabb részvénycsomagot kínál el­adásra, mindenekelőtt a hazai és a határokon túl élő alanyi kárpótoltak részére. Mint ismeretes, eddig a DÉMÁSZ- és az ÉMÁSZ-részvé- nyeinek egy részét lehetett kárpótlási jegyre cserélni, most az Észak-du­nántúli Áramszolgáltató Vállalat részvényeinek 8 százalékát, 375.058 darab, egyenként tízezer forint név­értékű törzsrészvényt fanálnak fel. Az ÁPV Rt. június 18-tól június 27- ig tartó akciója során az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek vehetik meg kárpótlási jegyeikért a részvénycsomag 41,4 százalékát, 155.058 részvényt. A határainkon túl élő kárpótoltak 75.000 részvényt, a csomag 20 szá­zalékát jegyezhetik. A részvény- csomagból 13,3 százalék erejéig (50.000 részvény) részesülhetnek az önkormányzatok, ugyanilyen arány­ban a kárpótlási jeggyel rendelkező mezőgazdasági szövetkezetek. A kárpótlási jegy-hasznosító társasá­gok számára 12 százalék, azaz 45.000 részvény áll rendelkezésre. A jegyzési időszakban 10.000 forint ér­tékű kárpótlási jegyért 1 darab 10.000 forint névértékű, névre szóló törzsrészvény cserélhető. A rész­vénycsomag iránt óriási az érdeklő­dés, hiszen az ÉDÁSZ Rt. az ország legdinamikusabban fejlődő területén működik. Árbevételeinek nagy része ipari felhasználóktól származik. A céget a közelmúltban sikeresen pri­vatizálták. Az új tulajdonos, a fran­cia Electricité De France Internatio­nal SA (EDF), a társaság részvénye­inek 47,55 százalékban birtokosa. Egyébként ugyanez a cég vásárolta meg a DÉMASZ Rt. tulajdonának 47,98 százalékát. A részvénycsere az eddigiekhez hasonlóan zajlik. Csakúgy, mint a DÉMÁSZ és az ÉMÁSZ esetében, most is az OTP kétszáz kijelölt fió­kjában lehet az igényeket bejelen­teni. A jegyzés előtt részvényigény­lési ívet kell kitölteni, akár az OTP- ben, akár otthon. A kitöltött rész­vényigénylési ív két példányos, a másodpéldány az igénylőnél marad, igazolja a bejelentett vételi szándé­kot. A részvényigénylés sorrendje ez esetben nem számít, az első vagy az utolsó napon bejelentett igényeket egyformán bírálják el. Az igény be­jelentésekor a kárpótlási jegyet nem kell letétbe helyezni, csupán 400 fo­rint adminisztrációs költséget fizetni. A jegyzési időszak után az igé­nyeket az OTP Bróker összesíti. Amennyiben az egyes befektetői csoportok (belföldi alanyi kárpótol­tak, külföldi alanyi kárpótoltak, me­zőgazdasági szövetkezetek, önkor­mányzatok, kárpótlási jegy haszno­sító társaságok) a rendelkezésükre álló részvénymennyiségen felül je­gyeznek, ugyanakkor más csoport­ban az igénylés alatta marad a lehe­tőségeknek, a maradék részvény- mennyiséget átcsoportosíthatják. Túljegyzés esetén valamelyik cso­porton belül a részvényeket az igénylések arányában osztják meg. A vásárolt jeggyel rendelkező bel­földi magánszemélyek és intézmé­nyek azonban csak akkor juthatnak részvényhez, ha az alanyi kárpótol­tak igényeinek maradéktalan kielégí­tése után még maradt cserélhető részvény. A részvényjegyzőket elbí­rálás után a forgalmazó levélben ér­tesíti. A részvényigények elszámolá­sára az alanyi kárpótoltak számára július 10. és július 19., a kedvez­ménnyel nem rendelkezők esetében július 31. és augusztus 9. között ke­rül sor. A befektetők igényléskor je­lezhetik, hogy részvényeiket át akar­ják-e venni, vagy-letétbe helyezik. A részvények átvételére három hét áll rendelkezésre. A külföldön élő ala­nyi kárpótoltak akár önmaguk, akár meghatalmazottjuk révén élhetnek a kárpótlási jegy részvényre cserélé­sének lehetőségével. NYERESÉGET HOZHAT AZ ÉMÁSZ A szakértők a jegyzett papírok átvételére biztatnak Ma fejeződik be az OTP fiókjai­ban az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat (ÉMÁSZ Rt.) részvényeinek cseréje kárpótlási jegyre. Mint a többi áramszolgáltató esetében, ez alkalommal is a társaság részvényeinek 8 százalékát lehet kárpótlási jegyre cserélni. A 244.033 darab részvényt érintő ÉMÁSZ- részvények kibocsátása esetében a hazai alanyi kárpótoltak 104.033, a határon túli társaik 50 ezer, az ön- kormányzatok, a mezőgazdasági szövetkezetek és a kárpótlásijegy­hasznosító társaságok 30-30 ezer részvény bejegyzésére kapnak lehe­tőséget. Bár végleges adatok még nincsenek, de a részvénycsomag iránt élénk az érdeklődés. Ez érthető is, hiszen a kárpótlási jeggyel ren­delkezők papírjaikat szívesen cseré­lik olyan értékpapírra, amelyik egy­részt forgalomképes, másrészt a számítások szerint a jövőben nyere­séget hozhat. Az ÉMÁSZ vezér- igazgatója, Bezerédi Antal szerint, erre minden esély megvan, hiszen te­rületükön számos nagyvállalat talál­ható, az ország keleti része, a határon túli területek ígéretes fejlődés előtt állnak. Az ÉMÁSZ által értékesített energia mennyisége ugyan 1990 és 1994 között csökkent, tavaly viszont már több áramot adtak el, mint egy évvel korábban. Az mindenekelőtt az első számú fogyasztóvá előlépett BorsodChem vásárlásának köszön­hető. A társaságnál ugyanakkor az elmúlt évek tőkehiánya következté­ben komoly hálózatfejlesztési elma­radás mutatkozik - ahogy ez a kibo­csátási tájékoztatóban is szerepel. Ezért érthető, hogy az idén és a kö­vetkező két évben a jelenleg 49 szá­zalékban tulajdonos, de a jövő év végéig várhatóan többségi részese­dést szerző szakmai befektető, a né­met RWE/EVS összesen 7,2 milliárd forintot tervez a cégre költeni. Ez a cég egyébként a Budapesti Elektro­mos Művekben és Mátrai Erőmű Rt.-ben is részesedést szerzett. Az utóbbi az ÉMÁSZ ellátási területén fekszik, ami hosszabb távon jelentő­sen növelheti a társaság lehetőségeit. A társaság már tavaly majdnem négyszeresére emelte az erőművek­től közvetlenül vásárolt áram meny- nyiségét, ami így elérte az ÉMÁSZ által vásárolt összes villamos energia egynegyedét. Hosszabb távon persze valamennyi áramszolgáltató társaság jövedelmezősége a tarifarendszer át­alakításának függvénye. Egy tavaly hozott kormányhatározat értelmé­ben, az idén októberben esedékes ár­emelés után a jövő évtől a villany­áram dijának átlagosan nyolc száza­lékos tőkearányos eredményt kell biztosítania. A részvényjegyzők je­lentős része az ÉMÁSZ működési területéről került ki, ami természetes is, hiszen azok az alanyi kárpótoltak, önkormányzatok, szövetkezetek, akik itt élnek, jobban figyelemmel tudják kísérni az áramszolgáltató működését, tehát több információval rendelkeznek a cég gazdálkodását il­letően. A részvényjegyzők egy része azonban bizonytalan, hogy a már le­jegyzett, de még át nem vett ÉMÁSZ-papírok mellett döntsön vagy próbálkozzon kárpótlási je­gyért most forgalomba kerülő ÉDÁSZ-papírokat szerezni. Szakér­tők azonban arra intenek: a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok legyenek óvato­sak. Egyrészt nem valószínű, hogy az áramszolgáltató vállalatok jöve­delmezősége a közeljövőben lénye­gesen eltér. Másrészt aki hazárdíroz, két szék közül könnyen a földre es­het. Amennyiben az ÉDÁSZ-rész- vényeket túljegyzik, s ez nagyon va­lószínű, alacsony lesz a faelégített- ségi szint. Tehát kevesebb befekte­tőnek jut részvény - közben lema­radnak a már lejegyzett ÉMASZ- részvényekről is. Medgyessy óva int a fellazítástól Reformok - fiskális és monetáris szigor mellett A jövő évi költségvetési irányelvek tervezete a GDP 2-3 szá­zalékos növekedése mellett a belső felhasználás 1-2 százalé­kos bővülését, és a lakossági fogyasztás stagnálását jelzi előre. Ugyanakkor a központi fogyasztások 10 százalékos csökkenésével és a reálbérek szinten tartásával számol. A tervezetben szereplő 1,5-2 milliárd dollár fizetésimérleg­hiányt várhatóan fedezi majd a beáramló külföldi tőke. Mindezt Medgyessy Péter pénzügyminiszter mondta el a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett gazdasági fórumon. A kormány célja, hogy a gazdasági fejlődést a vállalko­zások belső hajtóerejére tá­maszkodva érje el, akár konf­liktusok árán is. A pénzügy- miniszter hangsúlyozta, hogy tárcája vállalkozásbarát politi­kát folytat, mivel a gazdaság liberalizációjára és az állam részvételének visszaszorítá­sára törekszik. Az 1995 után elért eredmé­nyek hatására javultak ugyan az egyensúlyi mutatók, ám a stabilizáció még nem szilárd. A miniszter óva intett attól, hogy a javuló eredmények okozta hangulat a döntésho­zókat a jövedelemelosztó poli­tika fellazítása felé sodorja. Fennáll a veszélyé annak is, hogy egyes körök a gazdaság élénkítését művi eszközökkel javasolják megoldani. A hiva­talos gazdaságpolitika ezzel ellentétes, továbbra is a fiská­lis és monetáris szigor mellett kívánják a reformokat végre­hajtani, és következetesen épí­teni a piacot. Medgyessy ezért nem tá­mogat egyetlen olyan megál­lapodást sem a gazdasági élet szereplőivel, amely teljesít­ményekhez nem kötött ígérge­téseken alapul. Széles Gábor, a MGYOSZ elnöke elmondta, hogy egyet­értenek a tervezett adómódosí­tással, ám úgy vélte, nehéz lesz az önkormányzatokkal megegyezni az adók nagysá­gáról. Tapasztalatuk szerint ugyanis az önkormányzatok jelentősen növelni kívánják a helyi adókat, így az iparűzési adót is, amely megsemmisí­tené a kormányzat által csök­kentett adófizetési terhek ked­vező hatását. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta: nem lehet és nem is kívánják meg­határozni, hogy az önkor­mányzatok mekkora adót ves­senek ki, ám segíteni fognak nekik egy jobban működő rendszer kialakítása érdeké­ben. A miniszter inkább azt ki­fogásolta, hogy az adók fejé­ben az önkormányzatok ma még nem nyújtanak megfelelő szintű szolgáltatást. Széles Gábor szerint a kor­mánynak bátrabban kellene lépnie az infláció és a kamatok csökkentése ügyében, hiszen a jegybank 12 milliárd dolláros devizatartaléka lehetővé tenné a kamatok mérséklését, ezzel az infláció visszafogását. Magyar kivitel az EU országaiba Magyar behozatal az EU országaiból-1 Ausztria 10,8%| f~~| Belgium 2,5% | * Hegyközségi tájékoztató A lisztharmat támadhat Az elmúlt hét időjárásáról Kő­vári László a Szekszárdi Hegy­község agrokémiai bizottságá­nak az elnöke tájokoztatja gaz­dálkodó olvasóinkat. Csapadék nélkül telt el az el­múlt 10 nap és a kánikulai me­leg (két hete 30 fok felett van napközben a hőmérő) nagyon megviselte az élőlényeket. A reggelente előforduló harmat mellett a délutáni órákban 40-45 %-os relatív páratartalomra csökken a levegő víztartalma. A szőlő virágzása rendkívül felgyorsult, de ez a hőség nem volt kedvező az érzékeny faj­táknál, például a Kékfrankosnál kötődési problémákat okozhat. A talajok mélyebb rétegeiben van bőven víz, ezért a hajtásnö­vekedés igen erős az ültetvé­nyek zömében. Jelenleg perono- szópra veszély nies, azonban aki felszívódó szerre alapozott vé­delmi technológiát alkalmaz, a virágzást követő alkalommal a megfelelő védelmi szint biztosí­tásával jutassa ki a szert. Az in­tenzív hajtásnövekedés miatt csökken a védettség. Veszélyesebb a helyzet a lisztharmat elleni védelem szempontjából. A kánikulai hő­ségben, az erősebb reggeli har­mat, vagy kisebb csapadék is elegendő az erős fertőzés kiala­kulásához. Különösen az érzé­keny fajtákat - Oportó - figyel­jük és ebben az időszakban, mert hatékonyan kombinált vé­dekezéssel tudjuk csak meg­előzni a fertőzést. A felszívódó szer mellett kontakt kén tar­talmú szereket is alkalmazzunk. Nagyon fontos a virágzást kö­vető zöldmunkák során a hajtá­sok beigazítása a huzalok közé, illetve kötözése. Még ne cson­kázzunk! A száraz időjárásban sok vizet párologtatnak a gyomok is, irtásukról vegyszerezéssel, il­letve nagyon sekély talajműve­léssel gondoskodjunk. (Mert kánikulában is gondolni kell az erzió elleni védelemre.) Az e héten zajló III. Alisca Bomapok szakmai programjai, valamint a Tolnai Népújságban megjelent, gazdáknak szóló ajánlatai széles körben adtak in­formációkat az alkalmas nö­vényvédő szerek kiválasztásá­hoz. A hegyközség agrokémiai bizottsága ahhoz kíván segítsé­get nyújtani a szőlőtermelő gaz­dáknak, hogy mikor és milyen betegség vagy kártevő ellen kell feltétlenül védekezni. Az időjárási adatokon, illetve megfigyeléseken alapuló véde­lem növeli a szakszerűséget, költségkímélő és óvja a környe­zetet a felesleges terheléstől. A VILÁG PIACAIN A kukoricaárat rontja az eső Benzinárak. Június 13-án, csütörtökön 0 órától a Mól Rt. csökkenti a benzinek fogyasz­tói árát. így a 98-as ólmozott benzin litere 1 forinttal, a 92- es ólmozott benzin 1,50 forint­tal, míg a 91-es, a 95-ös és a 98-as ólmozatlan üzemanyag 50 fillérrel lesz olcsóbb. Öntözés. A nagy melegre való tekintettel megkezdik a cukorrépatáblák öntözését a Magyar Cukor Rt. gyáraihoz tartozó termelési körzetekben. Az öntözésre azért van szük­ség, mert a forró és csapadék­szegény május végi, június eleji időjárást különben na­gyon megsínyli a cukorrépa. A búza világpiaci ára a múlt héten - leszámítva a hét eleji rendkívüli áresést - tonnánként 7-10 dollárral csökkent. Az új termésű kukorica ára viszont meredeken ívelt felfelé. Az árnövekedést a szakemberek azzal magyarázzák, hogy a nagy termőterületeken lehullott jelen­tős mennyiségű eső hátráltatta a kukorica vetését. Az ótermésű kukorica ára - a kisszámú el­adónak és a folyamatos keres­letnek köszönhetően - a múlt héten változatlanul stabil volt. A takarmányárpa piacán két üzlet köttetett: Japán 40 ezer, Szaúd-Arábia pedig 700 ezer tonna árpát vásárolt. Erősödött a szójadara piaca. A hűvös, csapadékos időjárás miatt az árak a korábbi szinten stabilizálódtak. Az Agrograin elemzői szerint amíg az ame­rikai termés alakulásáról biz­tos felmérést tudnak készíteni a szakemberek, addig 'az árak az elkövetkező időszakban is az időjárástól függően alakul­nak. Jelenleg Rotterdamban, CIF-paritáson, úszó árut ton­nánként 278 dollárért lehet vá­sárolni. Wágner Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents