Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-09 / 108. szám
8. oldal Hazai Tükör 1996. május 9., csütörtök Újra búcsúznak a „vén” diákok A nemzetiségi iskolákban már holnap megkezdődik a matúra Szívszorító események előtt áll a középiskolák mintegy 84 ezer végzős diákja. A nemzetiségi és a két tannyelvű gimnáziumok negyedikesei már pénteken megkezdik a matúrát. Ezzel szinte egyidejűleg a hétvége programját gazdagítja a 18-19 éves ifjú seregnek életre szóló élményt adó, tanárt és szülőt egyaránt megkönnyeztető ballagás. Hétfőtől azután valamennyi gimnáziumban és szakközép- iskolában „véresen” komolyra fordulnak a dolgok: mindenütt megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. A sort ezúttal is a magyar nyelv és irodalom nyitja meg. A megoldásra váró feladatokat azonban még egy magyar Sherlock Holmes sem tudná előre kideríteni. A korábbi évek tapasztalataiból okulva ugyanis a vizsgabizottság csak a hét első napjának hajnalán állítja össze a három részből álló irodalmi tételsort, amelyet a szokásoknak megfelelően a Magyar Televízió és a Magyar Rádió közreműködésével hoznak nyilvánosságra pontban reggel 8 órakor. Az érettségi vizsgarendről Varga Márta, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda igazgatója elmondta, hogy egy nappal később, azaz május 14- én, kedden a matematika írásbelivel azok folytatják a számadást a négy évről, akik ebből a tárgyból nem írnak felvételi vizsgát. Május 13-a és 19-e közötti héten tesznek írásbeli érettségi vizsgát a kötelezően választott természettudományos, illetve nyelvi tárgyakból azok a diákok, akik nem felvételiznek ezekből a tantárgyakból. A közös érettségi felvételi, írásbeli vizsgák időpontja május 20-a, 21-e és 22-e. A diákok ekkor matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, valamint angol, német, vagy francia nyelvből írnak dolgozatot. A szóbeli érettségi vizsgákra június 6-a és 21-e között várják a diákokat. Eredményes munkát végeztek az európai alkotmánybíróságok vezetői A hatalom erőteljes ellensúlya Az európai alkotmánybíróságok X. konferenciáján egyetértés alakult ki abban, hogy a kontinensen egységes alkotmányos gondolkodás, nyelv és - végcélként - közös alaptörvény alakuljon ki. Ezt Sólyom László, a magyar Alkotmánybíróság elnöke jelentette ki a háromnapos budapesti tudományos tanácskozást záró sajtótájékoztatón. A mérleget megvonó találkozón - a konferencia valamennyi teljes jogú tagja, azaz 17 európai ország alkotmány- bírósága elnökének jelenlétében - Sólyom László külön is kitért az eszmecsere két fő témájára, a véleményszabadság és a hatalommegosztás kérdéskörére. Elmondta: a részvevők közös álláspontjaként fogalmazódott meg, hogy a véleményszabadság alapvető fontosságú mind az egyéni kibontakozás, mind a demokratikus rendszer számára. A média szabályozását pedig mindenféle állami vagy egyoldalú társadalmi befolyástól meg kell óvni. A hatalommegosztással kapcsolatban álláspontjuk a következő: a kormányok saját parlamenti többségükkel olyan hatalmi blokkot alkotnak, ami ellensúlyt kíván. Ez pedig elsősorban az erős alkotmánybíróság lehet. Ugyanakkor nézeteltérés mutatkozott abban, hogy az alkotmánybíráskodás önálló hatalmi ág-e, vagy része a bíróinak, de Sólyom László szerint ennek a kérdésnek nincs gyakorlati jelentősége. Minden alkotmánybíróság egyenlő és aktív részese az alkotmányos kultúrának, függetlenül attól, hogy az adott országban hol tart a demokratikus átalakulás folyamata. Az tanácskozás idején az elnökök ülése úgy döntött, hogy társult tagként felveszik soraikba Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát, Máltát és Litvániát. Ezenkívül elhatározták, hogy az európai alkotmánybíróságok következő konferenciáját három év múlva a lengyel fővárosban, Varsóban rendezik meg. Megyénként döntenek az egészségügyi átalakításról Közös az ellátási felelősség Az új egészségügyi és egészségbiztosítási törvény megalkotása előtt szükséges az ön- kormányzatok és az egészségbiztosító felelősségének tisztázása - mondotta dr. Rácz Jenő, a népjóléti tárca főosztályvezető-helyettese. Lapunknak adott nyilatkozatában a szakember kifejtette, hogy a törvénytervezet szerint a tulajdonosok és az egészségbiztosító egyaránt felelősek egy adott terület ellátásáért. Az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk az intézmények működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, míg a biztosítónak a normáknak megfelelő szolgáltatások finanszírozásáról. A normákat az egészségügyi reform keretében a nemzetközi gyakorlatot és a hazai sajátosságokat figyelembe véve dolgozták ki. Az egészségügyi hálózat területenkénti átalakításához aligha nélkülözhető az érintettek helyismerete és egyetértése. Ennek érdekében megyei egyeztető fórumok létrehozását tervezik. Az elképzelések szerint e fórumok munkájában részt vesznek az intézmények fenntartói, a megyei tiszti főorvos, az egészségbiztosító területileg illetékes szakembere, valamint a Magyar Orvosi Kamara és a szakszervezet képviselői. (németh) Szemenként keserű a pirula Miért nem kapható kis mennyiségben? A mind borsosabb árak hallatán naponta hangzik el a patikákban a kérdés: miért kell akkor is egy teljes doboz gyógyszert megvásárolni, ha csupán egy-két szem tablettára van szükség? Kerekesné dr. Nemes Mária, a Népjóléti Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetőjétől megtudtuk: nálunk Magyarországon csupán né- hányféle láz- és fájdalomcsillapítóból kapható egyetlen alkalomra szóló adag. A forgalmazáshoz kötelező törzskönyvezés során ugyanis szigorúan előírják az optimális adagokat, a tájékoztatót és a csomagoláson a gyártási, illetve lejárati idő feltüntetését. Ma a tabletták, kapszulák többségén egyenként nem szerepel a termék neve, érvényességi ideje, szedési javallata. Javítani kellene az igény teljesítéséhez a betegtájékoztatás színvonalán is. Dr. Hamvas József, a Magyar Gyógyszerész Kamara hivatalának igazgatója szerint elvi akadálya nincs annak, hogy az igényt - kellő gondosság mellett - a gyógyszerészek teljesítsék. Kérdés, hogy ezzel a külföldön ismert lehetőséggel mennyien élnének, hiszen a kiadások nem arányosan csökkennének kisebb adagok vásárlásával. Mindenesetre a kamara szorgalmazza, hogy a medicinák kis mennyiségű árusításának technikai és jogi keretei mielőbb létrejöjjenek. (cs. b. j.) Tévésztárcsináló. Hogyan lehet valakiből tévésztár? Átjut-e a stúdiók ajtaján, aki tehetséges és szeretné megmutatni képességeit? A válasz megtudható Harle Tamás május 11-én, szombaton éjféltől a Magyar Televízió 1-es csatornáján induló sorozatában, a Gyertyafényben. A műsor első vendégei között lesz Albert Györgyi, Szulák Andrea, Ungár Anikó és Vágó István. fotó: feb/hajdu andrás Állami járadék a rászorulóknak Rugalmas nyugdíjkorhatár, választási lehetőséggel A kormány parlamenti vitanapot kezdeményezett a nyugdíj- reform kérdéseiről. A tegnapi vitában alapvetően két kérdés körül forgott a szó: miért van szükség változtatásra és milyen lesz a várhatón két év múlva induló új rendszer. Csehák Judit (MSZP) a szemléletesség kedvéért egy érett pilótajátékhoz hasonlította a mostani helyzetet: minél később lép valaki a rendszerbe, annál kevésbé jut hozzá a befizetéskor ígért jövedelemhez, míg egyszer csak összeomlik a szisztéma. Szabó György népjóléti miniszter arról beszélt, hogy egyre kevesebb járulékfizető befizetéséből kell fedezni egyre több nyugdíjas járadékát, de mivel a befolyt összeg nem is elég, a központi költségvetésnek minden évben ki kell pótolnia azt. Emelni kell tehát a járulékokat. Emiatt egyre többen igyekeznek kibújni a fizetési kötelezettség alól, menekülnek a feketegazdaságba vagy — akár idő előtt is — nyugdíjba, így még kevesebb pénzből kell még több nyugdíjat kifizetni. Ördögi kör ez, amiből radikális változtatás nélkül nem lehet kitömi. A népjóléti miniszter igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy a korhatáremelést csak fokozatosan, a szerzett jogokat tiszteletben tartva valósítják meg. A legfontosabb egy olyan rendszer kialakítása, amelyben érdekeltté teszik a dolgozót a járulék befizetésében és a minél későbbi nyugállományba vonulásban. A kormány már most elismerte, hogy a jelenleginél magasabb szintű nyugellátásra később sem számíthat a társadalom. Az elképzelés szerint a nyugdíj mintegy kétharmadát a jelenlegihez hasonló, fel- osztó-kirovó rendszerben, a munkában töltött évek és a befizetett járulékok arányában adnák, egyharmadot pedig egy egyéni, névre szóló tőkeszámlára befizetett összegből és hozadékából kapná a ma negyven év alatti, leendő nyugdíjas. Az új rendszer 1998. január 1-jétől indulna, s a tőkefedezeti rendszer alapján húsz év elteltével történne az első kifizetés. Azok, akik nem szereztek nyugdíjjogosultságot, és családi körülményeik szerint rászorultak, a mindenkori átlagkereset egynegyede körüli állami járadékot kapnák, ez lenne az állampolgári alapnyugdíj. Mindezen felül ki-ki önkéntes nyugdíjpénztárban biztosíthatna magának nyu- godtabb, biztosabb öregkori megélhetést. Az ellenzéki képviselők többsége nem vitatta a nyugdíjreform szükségességét, kifogásolták azonban az ismert és a még részleteiben ki nem munkált részleteket. Torgyán József (FKGP) szerint először a gazdaságot kell rendbe tenni, csak azután következhet a nyugdíjrendszer. Selmeczi Gabriella (Fidesz) úgy vélte, a tőkefedezeti rendszer egy 21. századi békekölcsön, amellyel a kormány a saját pénzügyi klientúrájának juttat milliárdokat. Lezsák Sándor (MDF) bejelentette: a mai kormánykoalíció megemelheti a korhatárt, de ha az MDF 1998-ban kormányra kerül, leszállítja azt 55, illetve 60 évre. Simonffy Ágnes Ezen a héten szinte valamennyi szerencsejátékon rekordnyeremények - tíz- és százmilliók - csábítják a játékosokat. Szerencseposta alább egy szelvény erejéig meg ne kísértsük szerencsénket. Aztán itt van a Joker: mindössze egy ikszelés és miénk lehet a 12 millió forint. Az ösz- szeg oly szép, hogy most igazán érdemes igent „mondani” a játékban való részvételre. a markunkat a nyereményért. A múlt héten 208 ezer játékost örvendeztetett meg Fortuna ki- sebb-nagyobb összegekkel. Az ellenállhatatlan ötös A legellenállhatatlanabb az ötös lottó 426 millió forintos főnyereménye, amely után - mint azt a hétről hétre növekvő forgalom mutatja - egyre többen és többen áhítoznak. Addig is, amíg Fortuna nem részesít valakit, vagy valakiket kegyeiben, tovább játszadozhatunk a gondolattal, hogy szerencsés esetben ki, mit tenne a nyakába szakadt temérdek pénzzel. Hány dédelgetett, eddig elérhetetlennek tűnő álmát tudná megvalósítani belőle? Csillapíthatatlan kísértést érezhetnek a Telemázli-sors- jegy rendszeres vásárlói is, hiszen a játékban e héten több mint 53 millió forintot ér a jövő heti Jackpot. Eddig ekkora ösz- szeget még soha nem lehetett nyerni. Hat szám 22 millióért Nehéz ellenállni a hatos lottó 22 millióval kecsegtető főnyereményének is, hogy legNyeremánycsúcs a totón Mint ahogy totózni is érdemes a héten. Már harmadik hete nincs 13 plusz 1 találatos szelvény, ami azt jelenti, hogy ha valaki, vagy valakik most jól tippelnek, minden idő legnagyobb totónyereményét, huszonegymillió forintot mondhatnak magukénak. A kenó vonzereje változatlanul a naponta megnyerhető 300 millió forintban rejlik, amelyért érdemes hétfőtől péntekig ringbe szállni. Népszerűsége abban rejlik, hogy már aznap estére kiderül, helyesen tippeltünk-e vagy sem? S ha igen, másnap már tarthatjuk is Álljon meg 1 millióért A jövő hét szenzációja az ismét induló, korábban nagy sikert aratott „Álljon meg 1 millióért” akció. Hétfőtől - május 13-tól - tehát érdemes lesz tárcánkban, retikülünkben hordani, a személyi igazolványhoz hasonlóan, az adott hétre érvényes ötös- vagy hatoslottó-szelvényünket, hiszen bárkit, bárhol, bármikor megállíthatnak a Szerencsejáték Rt. munkatársai. S aki fel tudja mutatni a kitöltött ötös- lottó-szelvényét, annak 1 millió forint üti a markát. Ám ha az illetőnél hatos lottó is van, akkor a találkozás 2 milliót ér. Hogy hol sétálnak a szeren- cseosztogatók? Az titok. Egy biztos: felbukkanhatnak vidéki kiskocsmában éppen úgy, mint egy nagyváros korzóján, vagy egy játszótéren, üzletben. Természetesen minderre utólag a vasárnapi Szerencsepercekben derül majd fény, 12.05-kor a Tvl-en. (X) Kapcsolatépítők. Tegnap megalakult az Új Atlanti Kezdeményezés Magyar Nemzeti Bizottsága. Az atlanti gondolathoz közel álló politikusokat, értelmiségieket tömörítő, húsztagú testület elnökévé Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét választották. A kapcsolatok erősítésére hivatott mozgalom az Egyesült Államokból érkezett Európába. Kabinetkérdések. Fajsúlyos témákról, az államháztartási reformról, a nyugdíjrendszer átalakításáról és a központi nyomozóhivatal felállításával kapcsolatos elképzelésekről is tárgyal csütörtöki, egész naposra tervezett ülésén a kormány. Különösen nagy vita várható a nyomozóhivatal felállításáról. Zárt ülés. Megkezdte a radartender előzményeinek vizsgálatát az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának albizottsága. A testület néhány tagja ugyanis úgy véli: a Honvédelmi Minisztérium tenderfelhívásának tervezete egy bizonyos pályázónak kedvezett volna. Még vitatkoznak. Egy szakasz kivételével valamennyi pontban hétpárti konszenzus született tegnap az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának ülésén a házszabály-módosítás tervezetének megvitatásakor. A napirend előtti felszólalások új szabályozásában nem tudtak megegyezni a pártok képviselői. Szívbaj. A kardiológusok tegnap megkezdődött 34. kongresszusán többen meghúzták a vészharangot. Magyarországon a 40-60 éves korosztály körében ugyanis újra emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások száma. A felmérések tanúsága szerint az infarktus leginkább a szegény rétegekből szedi áldozatait. Sürgető kezdeményezés. A Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezete a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa rendkívüli ülésének ösz- szehívását kérte Kiss Péter munkaügyi minisztertől. Megítélése szerint ugyanis a hároméves közalkalmazotti megállapodásban rögzített 2 százalékos reálbércsökkenés ágazatukban idén valószínűleg nem lesz tartható. Tudósvita. Szerdán az Akadémia osztályainak üléseivel folytatódott az MTA 158. közgyűlése. Az egyes területek képviselői véleményezték az akadémiai törvényhez kapcsolódó alapszabályt, az ügyrendet, a Doktori Tanács és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának szabályzatát is.
