Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-08 / 107. szám

6. oldal MEGYEI Körkép 1996. május 8., szerda — Dombóvár Es Környéke Összefogással a gyermekekért Sportpálya épült Döbröközön Döbröközön régi vágyuk teljesült az iskola pedagógusainak, és természetesen a gyerekek is örülhettek, hiszen nemrégiben el­készült az iskolához tartozó bitumenes sportpálya, amit kézi­labdázáshoz, kispályás focihoz, röplabdázáshoz egyaránt használhatnak a tanulók. Hírmondó Önkéntes véradás Dombóváron Holnap reggel nyolc órától délután kettőig a Vöröske­reszt szervezésében önkén­tes véradást tartanak a dom­bóvári kórház véradó állo­másán, ahová minden ön­kéntes véradót szeretettel várnak. Varga Géza Ferenc kiállítása A dombóvári szobrászmű­vésznek, Varga Géza Fe­rencnek tegnap este öt óra­kor nyílott kiállítása Buda­pesten. A Szimpozion Tár­saság Klubjában a XII., Tál­tos utca 8. szám alatt a mű­vész rajzaiból és szobraiból nyílt tárlat. Ügyeletre csak beutalóval Május elsejétől a dombóvári kórház gyermekosztálya beutaló nélkül nem fogadja a gyermekbetegeket. Gyer­mekorvosi ügyeletet hétvé­gén és ünnepnapokon 7-19 óráig a gyermekügyeleti rendelőben tartanak, a Kór­ház utca 37. szám alatt. Hétköznapokon és hétvé­geken pedig este hét óra után a központi ügyeletet kereshetik fel a beteg gyer­mekekkel szüleik, illetve hívhatják a 465-844-es tele­fonszámon. IFOR erők az iskolában A hazánkban állomásozó amerikai haderő, vagyis az IFOR két katonája tett láto­gatást tegnap délelőtt a dombóvári 516. Sz. Szak­munkásképző Intézetben és Szakközépiskolában, ahol az iskola diákjainak egy korszerű hadijárművüket, felszereléseiket mutatták be. A diákoknak az USA-ról is feltettek kérdéseket, s a jól válaszolók különböző aján­dékokat kaptak tőlük. Nyertes film az: Idegenül A 43. Országos Független Film és Videó Fesztiválon még az elmúlt hónapban nyerte el a Duna Televízió díját Nagy Szilárd, egy dombóvári fiatalember. A tizenhét éves operatőr-ren­dező Idegenül című filmjét május 14-én, a budapesti Szinbád moziban is bemu­tatják, majd júniusban ez a film egy törökországi film- fesztiválon is vetítésre ke­rül. Mint azt Szabó István polgár- mester, a helyi termelőszövet­kezet elnöke elmondta, a sport­pálya megépítése valóban régi vágy volt a településen, amit nem csak a pedagógusok, ha­nem maga is nagyon fontosnak tartott, hiszen egészséges em­bereket csak normális testneve­lési foglalkozásokkal lehet ne­velni, s ehhez elengedhetetlen, hogy a gyerekek a szabad leve­gőn is sportolhassanak. Az iskola igazgatónője Foki Mária partner volt a vállalko­zásban, hiszen a termelőszö­A dombóvári római katolikus gyülekezet tagjai közül az el­múlt hétvégén sokan ünnepel­hettek, hiszen szombaton ösz- szesen kétszáz fiatal bérmálko­zott az Arany János téri Nagy­templomban. Az ünnepi misét dr. Mayer Mihály pécsi megyés püspök celebrálta a zsúfolásig megtelt templomban, ahol a fia­talok a főhajóban ülve foglaltak helye ünnepi ruhájukban, s a külön nekik készített, névre szóló stólában szépen mutattak. Mint Farkasdi András apát, esperes-plébános elmondta, egy amerikai ismerőse fényké­pet küldött neki lánya bérmál- kozásáról, s a kép láttán fogant meg a stóla készíttetés ötlete. A Jézus lángoló szívét jelképező díszítésű és a bérmálkozó gye­A bizottság által rendezett összejövetelen több, mint 120 idős ember vett részt, s ez az ünnepség két dologban is eltért a tavalyitól. Egyrészt azért, mert tavaly csak a 65 évnél idő­sebbeket invitálták, másrészt azért, mert idén nem a szintén hagyományos sváb bál bevéte­léből fedezték az idős emberek megvendégelését. Az ünnepséget a falu össze­fogásával tudták megrendezni, hiszen a vacsora alapanyagát, egy hízót a helyi termelőszö­vetkezet ajánlotta fel, amit a vetkezet egy saját beruházása kapcsán adódott a lehetőség, hogy a település az építők fel­vonulási díját megspórolva egyidejűleg a másik beruházás kivitelezésével megkezdje a sportpálya kialakítását is. A szabvány méretű sportpá­lya kivitelezésének költségeit nagy részben a termelőszövet­kezet adta, hiszen a pálya ala­pozását a szövetkezet végezte és végeztette, ami közel 1,6 millió forint hozzájárulást je­lent. A pálya bitumenburkolásá­rekek védőszentjének nevét egyaránt mutató stólákat (200! darabot) dr. Keller Margit és Kunfalvi Béla két hónapi mun­kával készítette el, s a gyerekek a bérmanevüket mutató díszes anyagon haza is vihették a szer­tartás után. A bérmálkozók egyébként a 'szertartás végén szép csokorral köszöntötték a pécsi püspököt, s ezzel véget ért a szertartás. Bérmálkozást Dombóváron hagyományosan két évenként tartanak, így hasonló egyházi szertartásra csak 1998-ban ke­rül sor. A katolikus egyházközség tagjai egyébként a közelmúlt­ban hasonlóan szép élménnyel gazdagodhattak, hiszen közü­lük kilencvenen Budapesten, a kocsolai kényszervágóhidat üzemeltető vállalkozó dolgo­zott fel vacsorára valónak. A délutáni „estebéd” részt­vevői már a rendező bizottság egyik tagjának tagjának és az iskolai konyha dolgozóinak jó­voltából kapták az ételt, s fel­ajánlásokat tettek a kocsolai kocsmárosok, bortermelők, bol­tosok, hogy teljes legyen az ün­nepi lakoma. Az idős embere­ket Horváth Zoltán polgármes­ter köszöntötte, s az iskolások és óvodások adtak műsort. A verses, zenés-táncos bemutatót hoz szükséges összeget pedig az iskola, az önkormányzat és a szövetkezet adta össze. A döb- röközi takarékszövetkezet a kapukat vásárolta meg, így má­jus elsején egy kis - az iskolá­sok közreműködésével rende­zett - ünnepség keretében adták át, s a pályát ezután a kaposz- szekcsői, a kurdi és a helyi fo­cisták vették igénybe. Az idei döbröközi költségve­tésből nem futotta volna a pálya kialakítására, hiszen a faluban számos más, fontos és egyben sürgetően megoldásra váró fel­adat van, így külön fegyver­tény, hogy az önkormányzat vi­szonylagosan kis hozzájárulá­sával jelentősen fejlődhetett az általános iskola.- nagy ­Szent Gellért hegy belsejében lévő Pálos rendházban és bar­langkápolnában vehettek részt misén, amit Rédei János pálos atya és Farkasdi András apát-espres közösen celebrált. A budapesti programban pe­dig nem csak a városnézés, ha­nem a Parlament megtekintése is szerepelt, hiszen a dombóvári látogatókat dr. Szabó Imre or­szággyűlési képviselő kalau­zolta végig az országházban. E hónap végén pedig ötna­pos, figyelemre méltóan jól szervezett zarándokúira indul­nak a dombóvári hívők közül, hogy egyebek mellett Rómá­ban, Assisiben, Monte Casinó- ban szerezzenek hittől áthatott, szép élményeket.- nagy ­Kocsolán követően a helyi zenekar fel­ajánlásának köszönhetően a falu idősei vígan rophatták a táncot, ám az összejövetel nem csak arra szolgál bizonyítékul, hogy Kocsolán törődnek az idősekkel, hanem arra is, hogy jó szervezéssel, önzetlen segí­tőkkel egy viszonylag szegény településen is-lehetséges a jóté­kony törődés. Ezt jelzi Kocsolán a majális is, amire mindössze tízezer fo­rintot használhatott fel az ön- kormányzat. Ennek ellenére mégis színvonalas, sok sporttal, vetélkedővel, kirakodók jelen­létével emlékezetessé tett majá­lison vehetett részt a falu ap- raja-nagyja, amin a gyerekek műsort adtak, s a jó hangulatú napon a kocsolai fiúk közösen állítottak májusfát is. ni Bérmálás után, zarándokút előtt Vidám öregek napja Kocsolán hagyományosan, minden évben tartanak öregek napi rendezvényt, amire a faluban a közelmúltban került sor. Ápri­lis végén egy pénteki napon a helyi iskola tornatermében gyü­lekeztek a falu 63 évnél idősebb lakói, hogy részt vegyenek azon az ünnepségen, amit az önkormányzat kulturális bizott­sága rendezett. Elő tárlat Dombóváron Tegnap délelőtt nyílt hüllőki­állítás a dombóvári művelő­dési házban, amit az érdeklő­dők május 12-ig láthatnak na­ponta 9-18 óráig. A nem kis látványosságot jelentő élő tár­latot, illetve a különböző hül­lőket, pókokat egy fiatal pár gondozza. Közülük a fiúval, Tóth Attilával beszélgettünk.- Sajnos Magyarországon az emberek valójában nagyon keveset tudnak a hüllőkről, s elsősorban a kígyókról. Sokan azt hiszik, hogy emberevők a kígyók, s csak az embert akar­ják bántani. Ez talán a bibliai történetnek is köszönhető.- Adómtól és Évától elvo­natkoztatva ezek szerint nem rossz természetű állatok a kí­gyók.- Egyáltalán nem. Nem vérengzők. Csak akkor ölnek, amikor táplálékra van szük­ségük. Lehet ez a táplálék rágcsáló, apró madár, esetleg hüllő is. Az igaz, hogy van­nak olyan óriáskígyó fajok, amik már az embert is táplá­lékként értelmezik. Az ana- kondának, vagy a kifejlett kockás pytonnak, teljesen mindegy, hogy egy nyolcvan kilogrammos vaddisznót, vagy egy embert nyelnek el, ha fellelik a természetben. Igaz, van kígyóevő kígyó is, s általában az embert csak ak­kor támadják meg ezek az ál­latok, amikor maguk érzik megtámadva magukat.- Ennek a kiállításnak ré­szint felvilágosító szerepe van?- Igen. A fő tájékoztatást a kiállított állatokról azok a kií­rások adják, amiket a terrári- umok előtt olvashatnak a lá­togatók. Sajnos vannak olyan állatkertek is, ahol még azt sem írják ki, hogy a látogató éppen milyen állatot láthat. Mi megpróbálunk tömören tá­jékoztatni, hiszen egy-egy ol­dalon összefoglaltuk azt, hogy hol él az adott hüllő, mik a tulajdonságai, mivel táplálkoznak és hasonlók.- Én ezekből az oldalakból azért kiéreztem a misztikum hangsúlyozását is.- Ez valóban így van. De hát ezeket az állatokat való­ban misztikusnak tartják na­gyon sokan. Ez attól van, hogy nem ismerjük őket. Pe­dig tulajdonképpen közönsé­gesebbek, egyszerűbben ke­zelhetők, mint egy kutya vagy egy macska. Nem kell őket annyiszor etetni, nincs sza­guk, s egy-két hétig gazdátla­nul lehet hagyni legtöbbjüket, hiszen ha a család két hétig nyaral, akkor sem pusztulnak éhen.- Azon túl, hogy valóban nem a csupasz üvegfalak kö­zött láthatóak az állatok, bi­zonyára látható itt egy-két olyan faj is, ami szintén ritka­ságnak számít.- Hazánkban természete­sen egyik állat sem honos, de azt fontosnak tartom, hogy meglehetősen sok mérgeskí­gyót láthatnak az érdeklődők. A gyűjteménynek 20 fajta mérgeskígyója van, amiből itt sajnos nem mindegyiket tud­juk bemutatni. Ezek az állatok azért is számítanak ritkaság­nak, mert a mérgeskígyókkal való bánásmódot nem sokan ismerik hazánkban, illetve az ezt ismerőknek is veszélyes lehet a dolog. Ezt jelzi, hogy a pécsi terrárium igazgatója kí- gyómarás miatt halt meg. Ez persze nem természetes, sőt van olyan ismerősöm, akit már tizenkétszer mart meg kígyó, s máig is megszállottan velük foglalkozik. A kérdésre visszatérve. A kiállításon ritkaságnak számít egyebek mellett a keselyűtek­nős is, ami inkább ősállatra hasonlít, vagy kövületre, mint sem élőlénynek néz ki.- És a fóbiásokkal mi a helyzet?- Voltak már máshol olyan vendégeink, akik irtóz­tak a hüllőktől, de a kiállítás utolsó napján már megsimo­gatták valamelyik óriáskí­gyót.-nagy­Dombóvári állásajánló A Tolna Megyei Munkaügyi Központ dombóvári kiren­deltsége álláskeresőknek, munkanélkülieknek a követ­kező munkahelyeket, állás- ajánlatokat kínálja: karosszéria lakatos, lakatos, állattenyésztő, felszolgáló - pultos (nő), műanyagipari gépkezelő, esztergályos ma­rós, idegenforgalmi ügyin­téző, kisállattenyésztő, trakto­ros, hentes, hegesztő, aszta­los, nehézgépkezelő, bolti el­adó (nő), gépi varró, teher­gépkocsi vezető, téglagyártó, autószerelő-telephely vezető, nehézgép szerelő, vízvezeték szerelő, villanyszerelő, felvá­sárlási ügyintéző, adminiszt­rátor, segédmunkás. Az állásajánlatokról, mun­kalehetőségekről az érdeklő­dőknek bővebb felvilágosítást adnak a dombóvári munkaü­gyi kirendeltség munkatársai munkaidőben személyesen a Bezerédj utca 14. sz. alatt, vagy a 466-338-as, és a 466-835-ös telefonszámon. A vendég Bokros Lajos volt Tegnap délután a dombóvári művelődési ház kistermében dr. Bokros Lajos volt pénz­ügyminiszter tartott előadást, dr. Szabó Imre országgyűlési képviselő meghívásának ele­get téve. Az ex pénzügyminiszter tájé­koztatót adott a nyugdíjrend­szer, a társadalombiztosítás gondjairól, s ezen bajok megol­dási lehetőségeit is közérthe­tően vázolta. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer csak az öregségi nyugdíjak kifizetését hivatott fedezni, s nem a rok­kantsági- és előnyugdíjakat, s e probléma megoldásában a nyugdíjalap kiszélesítése kínál­kozik megoldásként. Bokros Lajos szerint akár egyetlen mondatból is állhatna az adótörvény, ha az csak any­nyit tartalmazna, hogy min­denki egy forint kereset után például 6 fillért az államkasz- szába fizetne. Ez azonban jelen­leg a sok kivétel és kedvez­mény miatt nem így áll, holott - ha nem is ilyen egyszerűsített - reformra volna szüksége az or­szágnak, hiszen az államháztar­tási reformmal nem lehet kés­lekedni. A volt pénzügyminiszter az egyik kérdezőnek pedig - aki a kisvállalkozók helyzetéről, a bankrendszer reformjáról nem minden humort mellőzve még arról is beszámolt, hogy kocs­máját nem nyitotta ki, amikor Bokros úr beszélt a Parlament­ben - bevezetőként annyit mondott: a kocsmát ki kell nyitni, akkor van ÁFA bevétele az államnak. Lebilincselő A dombóvári rendőrkapitány­ság illetékességi területén is „tavaszi zsongás” vette kezde­tét, ami az alábbi bűnesetek­ben is megmutatkozik. Elillant gázpalack Kapospuláról Egyelőre ismeretlen az a bűn­elkövető, aki április 21-re vir­radó éjszaka egy kapospulai családi házhoz tartozó, féltetős nyitott melléképületből lopott el egy darab PB gázpalackot. A lopással okozott kár 14 ezer forint. Kölcsönvett hitelkártya, ötvenezer forint a kár Április 24-én a dombóvári Zrínyi utcában egy lakásba csellel bejutva, este hét óra tájban a lakás tulajdonosának figyelmét elterelve két nő megfosztotta 1100 forint kész­pénztől és ellopták hitelkártyá­ját is, aminek segítségével egy pénzkiadó automatából ötven­ezer forintot vettek ki. Az au­tomata nyújtotta élvezetnek azonban már nem örülhetnek a hölgyek, hiszen őket a rendőr­ség elfogta. Lőtérjáró Nem a sportlövészet rejtelme­ivel szeretett volna ismerkedni az az ismeretlen személy, aki április 23-ra virradó éjszaka a volt városi MHSZ lőtérre ha­tolt be az ajtó kifeszítése után, hiszen onnan különböző hasz­nálati tárgyakat tulajdonított el, közel húszezer forint érték­ben. Motort loptak Április 22-e estéje és a másnap reggel közötti időben a dom­bóvári Ady Endre utcában egy lépcsőház előtt lezáratlanul hagyott Babette segédmotor kerékpárt tulajdonított el isme­retlen tettes, vagy tettesek. A lopással okozott kár 15 ezer forint. Betörők a tanyavilágban Úgy tűnik, hogy a - persze nem Petőfit idéző, hanem a végtelen Alföld helyett szőlő­hegyeken lévő - tanyavilágot nem megéneklik a nép fiai, hanem éppenséggel fosztogat­ják. Szakcson négy présházat feszítettek fel április elején. A behatolás módszereiben jártas elkövető tetőt bontott, lakatot, ajtót és ablakot feszített, hogy bejusson a tanyákra, s így há­rom fejszével és egy teafőző­vel legyen gazdagabb. Április végén Kaposszekcsőn törtek be egy tanyára, ahonnan egy öt kilogrammos gázpalackot tu­lajdonítottak el, 10 ezer forint kárt okozva. Jellemző, hogy a behatoláshoz kellő rongálással okozott kár ezzel az összeggel egyenlő. ,,Mnzenmlátogatá.s” Talán azt hitte az az ismeretlen elkövető, aki április 16-án egy döbröközi családi házba tört be, hogy egy múzeumba is az ablakon keresztül kell be­menni. Tévedése - a ház tulaj­donosának kárára - még ennél is nagyobb volt, hiszen a la­kásban talált négy olajfest­ményt leakasztotta a falról, s magával vitte. Az így okozott kár ötven­ezer forint.- nagy -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents