Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

6. oldal Hazai Tűkör 1996. május 2., csütörtök A miniszterelnöknek nemcsak „országa" tetszik, hanem szemmel láthatóan annak népe is... fotó: feb/diósi imke Sándor László: „Senkinek sincs joga visszaélni a bérből élők türelmével” A kormányfő már jövőre javulást ígér Megváltozott hangsúlyokkal, szerényen ünnepelt május elsején az ország. Csupán tízezrekkel mérhető azoknak a száma, akik szervezett formában, a politika iránti érdeklődés jegyében fel­kerekedve választottak maguknak programot. A két legnagyobb szakszerve­zeti tömörülés, az MSZOSZ és a SZÉF együtt ünnepelt a na­gyobb városokban. A buda­pesti program az Andrássy úton rövid felvonulással kez­dődött, majd a Városligetben folytatódott. Itt Sándor László, az MSZOSZ elnöke beszédé­ben hangsúlyozta: senkinek sincs joga visszaélni a bérből és fizetésből élők türelmével, azzal a megértéssel, amellyel az átalakulás terheit vállalják. De ugyanígy arra sincs joga senkinek, hogy békétlenséget, gyűlöletet szítva megpróbálja kihasználni a szociális elége­detlenséget. A társadalmi stabi­litás legalább annyira fontos, mint a gazdasági egyensúly. Szabó Endre, a SZÉF elnöke a munkanélküliek iránti szoli­daritásról beszélt. Megfelelő foglalkoztatáspolitikát köve­telt, majd rámutatott: az állam- háztartás reformja nem jelent­heti az állampolgári alapellátá­sok megszüntetését. Az MSZP hagyományos, vá­rosligetbeli fórumán Horn Gyula miniszterelnök válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A többi között kijelentette: fenn­áll a feketegazdaság és a poli­tika összefonódásának veszé­lye. A szervezett bűnözés meg­fékezése érdekében minden eszközt meg kell ragadni, ilyen lehetne a központi nyomozó- hivatal is. A tervezett nyugdíj- reformról szólva leszögezte: a kormányzat rugalmas átmene­tet kíván, ami azt jelenti, hogy a változások valamennyi eleme csak a következő évezred ele­jén lépne életbe. Megerősítette, hogy a kor­mány az idén nem tervez a ta­valyihoz hasonló kemény in­tézkedéseket. A reálbér 1996- ban várhatóan 2 százalékkal mérséklődik, jövőre pedig megszűnik a csökkenése. Meg­ítélése szerint 1997-ben a szo­ciális területeken is érzékel­hető, kedvező változásokra számíthatunk. A Munkáspárt rendezvé­nyén Thürmer Gyula kijelen­tette: „Horn Gyula alkalmatlan az ország vezetésére és azt akarjuk, hogy mondjon le.” A Magyar Népjóléti Szövetség rendezvényén Szabó Albert, a tömörülés társelnöke a nacio­nalista ifjúság legfontosabb te­endői között említette a rabló­kapitalizmus, a nemzetközi tőke- és bankcsoportok elleni harcot, a nemzeti vagyon újra­államosítását, továbbá a „ki­sebbségi, fehérafrikai kor­mány” eltávolítását. Keresik az álláspontok közelítésének módját Egyeztetés - magas szinten Nagyító alá került a közokta­tási törvény módosításának tervezete. Tanácskozások so­rozatán vizsgálják az eddigi vitákra okot adó pontokat és keresik jobbításának lehető­ségeit. Kedden az SZDSZ és az MSZP oktatási, önkormányzati és gazdasági szakértőivel, majd Medgyessy Péter pénzügymi­niszterrel, végül pedig a Peda­gógusok Szakszervezete képvi­selőivel tárgyalt Magyar Bálint, a művelődési tárca vezetője. A közoktatás finanszírozásá­val kapcsolatban egyetértés körvonalazódott abban, hogy az adott évben mindig a két esz­tendővel korábbi költségek 75 százalékát fedeznék központi forrásokból. Ez a hozzájárulás azonban nem lehet kevesebb az előző év nominális támogatá­sánál. A kötelező osztálylét­számoknál a tervezetben foglal­taktól eltérően megmaradnának a jelenlegi mértékek. A terve­zethez képest bővülnének a csoportbontási lehetőségek a középiskolákban és kissé szű­külnének az általános iskola alsó négy osztályában. Az okta­tásból kikerülő pedagógusok helyzetét azzal is javítani kí­vánják, hogy a közoktatással kapcsolatos önkormányzati te­vékenységeket lehetőleg csak tanári végzettséggel rendelke­zők láthassák el. Szállási Istvánné, a PDSZ fő­titkára kiemelte: számukra a legfontosabb cél a feleslegessé váló pedagógusok sorsának humánus kezelése. Lényeges­nek tartotta a pályakezdők gya­kornoki alkalmazásának beve­zetését, és megnyugtatónak ne­vezte, hogy két munkacsoport is alakult az átképzési tervek elkészítése céljából. Készülődés az unióba 1997 végén-1998 elején meg­kezdődhetnek hazánk csatlako­zási tárgyalásai az Európai Unióval - mondta Inotai And­rás, a csatlakozás előkészíté­sére alakult Integrációs Straté­giai Munkacsoport vezetője. A keddi alakuló ülésen részt vevő Somogyi Ferenc, külügyi államtitkár hangsúlyozta: fon­tos, hogy a július végi határ­időre elkészüljünk az EU-kér- dőívek kitöltésével, és hogy a Brüsszelbe küldendő válaszok pontosan tükrözzék Magyaror­szág helyzetét. Az államtitkár elmondta, hogy a kérdések többsége a gazdasággal kapcso­latos, és főleg az iparral össze­függő témakörökön van a hangsúly. A válaszadás tartalmáról és folyamatáról tájékoztatják a közvéleményt. A földművelődési tárcán be­lül tizenhat bizottság kezdte meg a működését az európai in­tegráció előkészítése érdekében - jelentette be egy egri konfe­rencián Márton András, a mi­nisztérium tanácsosa. A bizott­ságoknak az a feladata, hogy egyrészt meghatározó termé­kekhez, például a gabonához kapcsolódóan, másrészt egyes szervezeti formák, mint például a vidékfejlesztés szempontjából értelmezzék az unió szabályo­zási gyakorlatát. A tanácskozá­son közölték, hogy az Európai Unió Phare-programjának kere­tében tanulmány készül egy nagybani piac létrehozásáról Hatvanban. Százéves az ezredévi földalatti Csütörtökön és pénteken a millenniumi földalatti vasút születés­napja alkalmából szakmai konferenciát, ünnepségsorozatot ren­deznek. Elindítanak egy korszerűsített nosztalgia-villamost, amelynek személyzete korhű ruházatban várja az utasokat, és átad­ják a felújított Földalatti Vasúti Múzeumot is. fotó: feb/diósi imre Új közlekedéspolitikai koncepció Csak másfél milliárd jut most induló címzett támogatásra A közlekedésben is le kell küzdenünk az ország lemaradását, ha a fejlett Európához akarunk tartozni. Ez a gondolat ha­totta át kedden az Országgyűlés munkáját, amikor Lotz Ká­roly, az illetékes tárca vezetője előterjesztette a kormány stratégiai elképzeléseit a magyar közlekedéspolitikáról, s a parlamenti pártok szónokai kifejtették a véleményüket. A javaslat célja egy új fejlő­dési pályára lépő társadalom közlekedési igényeit kielégítő, gazdaságilag hatékony, kör­nyezetvédelmi szempontból elviselhető, biztonságos és az európai rendszerekhez illesz­kedő közlekedés kialakítása. Az olyan felzárkózó nyugat­európai országokban, mint Spanyolország és Portugália bebizonyosodott, hogy egyegységnyi közlekedési be­ruházás 2,5-3 egységnyi egyéb beruházást von maga után - mondta a miniszter. A közlekedéspolitika négy stratégiai irányt fogalmaz meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk elősegí­tése mellett jobb feltételeket kíván teremteni a szomszédos országok és hazánk együttmű­ködéséhez, az ország kiegyen­súlyozottabb térségi fejlődé­séhez, az emberi élet és a kör­nyezet védelméhez, végül a te­rület hatékony, piacgazdasági rendszerű működtetéséhez. Az ellenzéki felszólalók erős fenntartásokkal fogadták, és nem egy esetben kemény szavakkal el is utasították az előterjesztést. Torgyán József kisgazda pártelnök megdöb­bentően formálisnak nevezte a koncepciót, s hibásnak mondta a felsorolt prioritásokat. Sze­rinte ugyanis kimaradt közü­lük a legfontosabb, az ország belső közlekedési kapcsola­tainak felülvizsgálata, javí­tása. Ezért a javaslat visszavo­nását és átdolgozását ajánlotta. A kereszténydemokrata La­torcai János a környezetvé­delmi szempontok érvényesí­tése és az ország úthálózatá­nak teljes felújítása mellett foglalt állást. Barsiné Pataky Etelka (MDNP) úgy vélte, hogy a parlament elé terjesz­tett dokumentum egyáltalán nem nevezhető koncepciónak. A kormányzati elképzelések mellől hiányoznak a források. A független Schamschula György hangsúlyozta, hogy az autópályadíjak bevezetése a jelenlegi formában nem más, mint szabad rablás. A helyi önkormányzatok idén induló címzett támogatá­sáról szólva Kuncze Gábor belügyminiszter sajnálattal mondta el, hogy 393 pályázat­ból 335-öt el kell utasítaniuk, mert az igények jelentősen meghaladják a lehetőségeket. 1996-ban címzett és céltámo­gatásra összesen 34 milliárd forintot fordíthatnak. Ennek több mint felét a folyamatban lévő beruházások támogatási igénye köti le, mintegy 13 mil- liárdot pedig a törvényi felté­teleknek megfelelő céltámoga­tási igények kötelező kielégí­tése igényel. így új, induló címzett támogatásra idén mindössze 1,5 milliárd forin­tot költhetnek. Az Országgyűlés 225 igen, 1 nem szavazattal elfogadta a polgári védelemről szóló tör­vényt. Ezenkívül jegyzővé vá­lasztotta Szili Sándort, az MSZP képviselőjét. S. Á. Ezen a héten folytatódik a ma­ratoni futás az ötös lottó im­már 405 millió forintos főnye­reményéért. Ez az összeg ugyan még nem dönti meg a múlt évi telitalálatos szel­vényre kifizetett 580 millió fo­rintos rekordnyereményt, de már jócskán túlszárnyalta az eddig második helyezettként jegyzett ötöslottó-nyereményt. A szakemberek úgy saccolják, ha hat-nyolc héten át továbbra sem lesz az ötös lottón telitalá­lat, új csúcs születik. Az álmokat tovább lehet szőni: a 400 milliót gondolat­ban el lehet költeni, vagy be lehet tenni a bankba, hagyni, hogy a pénz „dolgozzon” he­lyettünk, óránként 12 500 fo­rintos kamatért. Telitalálat a hatoson A hatos lottó sorozatosan demonstrálja, hogy jó eséllyel startolhatnak a főnyereményre azok, akik a hat számmal pró­bálnak célba érni. A múlt heti telitalálatos szelvény idén immár a hatodik volt. A héten „csak” 11 millió forint nyo­mába eredhetnek a hatos lottó kedvelői. Szerencseposta A Joker-játék is egyre ked­veltebbé válik. Sokan választ­ják a „pénzszerzési” lehető­séggel kecsegtető szerencsejá­téknak ezt a formáját. A jövő héten szerencsés esetben 9 millió forint az ellenértéke egyetlen ikszelésnek. Ennél jóval többet kell be­ikszelniük a focirajongóknak: tizenhármat és még egyet ah­hoz, hogy megnyerjék a 13 plusz 1 találat több mint 15 millió forintos főnyereményét. &ENÓ Vannak még mázlisták A Telemázlin induló sze­rencsejáték-versenyzők közül egy nagyon szerencsésnek, egy pedig nagyon pechesnek mondhatta magát az elmúlt hétfőn. A Tapolcáról érkezett Kóbor László vájár - hogy foglalkozásának köszönhe­tően, vagy sem, nem lehet tudni - de hihetetlen ügyes­séggel kerülte ki a tüzes go­lyót a sötétkamrában, s így ezen a játékon a maximálisan megnyerhető összeget, 480 ezer forintot tehetett zsebre. Ellentétben a győri Gogh Péter Zsolttal, aki ugyan a 48 milliós Jackpotra tette a színes hengerét, de azt az undok lök­dösődő a legeslegutolsó má­sodpercben döntött fel. A fia­talember bosszúságára - s természetesen a következő já­tékos szerencséjére. A jövő héten így több mint 50 milliót ér a Jackpot! Rövid hét a kenőn A kenót érintette a legérzé­kenyebben a múlt heti malőr, a kommunikációs rendszer meghibásodása, amely vala­melyest visszavetette a for­galmat. Ám ez korántsem szegte kedvét a játékosoknak, hiszen így is közel kétmillióan tették fel tétjüket a számsors­játékra. Kiemelkedő nyeremények nem születtek a megkurtított, háromnapos héten, de így is szép számmal nyertek, köztük 19-en ötvenezer forintnál na­gyobb összeget. (X) Drágulás. Tegnaptól átlago­san 35 százalékkal többe kerül­nek a gyógyszerek és átlagosan 20 százalékkal drágulnak a gyógyászati segédeszközök. Ezzel egyidejűleg hatályba lé­pett az a jogszabály, amely sze­rint az alacsony jövedelműek közgyógyellátási igazolványt kaphatnak, így számos gyógy­szerhez ingyen jutnak hozzá. Az áremelkedés a Magyaror­szágon forgalmazott háromezer patikaszerből mindössze mint­egy hétszázat hagy érintetlenül, ezen belül alig 30 olyan termék an, amelynek az ára csökken. Nyitott kérdés. Megtartotta utolsó ülését a parlamenti Ház­szabály módosítását előkészítő albizottság: tavaly ősz óta folyó munkája során egyetértésre ju­tott a szükségessé vált változta­tások 90 százalékában. A napi­rend előtti felszólalások dolgá­ban azonban nem sikerült meg­találnia a hét pártnak megfelelő megoldást. A törvényhozói munka gyorsítását, ésszerűsíté­sét szolgáló javaslatot a jövő héten bírálja el az alkotmány- ügyi bizottság. Új ügyvivők. Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök veze­tésével ülést tartott az MSZP elnöksége. Előzetes konzultá­ciót folytatott a nyugdíjrend­szer átalakításának fő irányai­ról. Ezenkívül kinevezte a párt ügyvivőit. Csintalan Sándor a társadalmi kapcsolatokkal fog­lalkozó, Kiss József a szociális, Szabó Imre pedig a vidékpoli­tikai ügyvivő lett. A sajtószóvi­vői teendők ellátásával Tardos Júliát bízták meg. Kapcsolatépítés. A keresz­ténydemokraták kezdeménye­zésére hosszú idő után ismét hivatalos találkozót tart a KDNP és a Fidesz-MPP. A má­jus 8-ai megbeszélésen a két párt legmagasabb szintű veze­tői kaocsolataik bővítéséről, együttmüKÖdésük fejlesztéséről tárgyalnak majd. Váltás a határon. Kedden 1650 határőr szerelt le hazánk­ban. Helyükre május közepén vonulnak be az újoncok. A ha­zatérők 70 százaléka részesült átlagosan 4500 forint segély­ben. A bevonulok a helyi ön- kormányzattól igényelhetik majd ezt az összeget. Meghalt Keresztury Dezső. Életének 92. évében, hosszú be­tegség után elhunyt Keresztury Dezső Széchenyi-díjas író, költő, műfordító, akadémikus. Az írószövetség egyik alapító­jának, az Eötvös kollégium volt igazgatójának, az új általános iskolai rendszer kezdeménye­zőjének, a közép- és felsőokta­tási reform előkészítőjének ha­lála nagy vesztesége a magyar kultúrának.

Next

/
Thumbnails
Contents