Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

1996. május 30., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Ülésezett az orvoskamara Testnevelés órák, terem nélkül Az ipari szakmunkásképző intézet 1970-ben költözött Má- nyokról a bonyhádi Perczel utcába. A település akkori vezetői nem igazán gondolhattak a jövőre, hiszen mindössze négy tan­teremmel, plusz két előadóteremmel rendelkező épületet ké­szíttettek. A Tolna Megyei Orvosi Kamara Elnöksége ülésén első napirendi pontként a megyei elnök, dr. Hulin Ist­ván beszámolt a Magyar Orvosi Kamara 1996. ápri­lisi budapesti küldöttköz­gyűléséről. Ismertette az új alapszabályt, tájékoztatást adott a tagdíjeloszlás jelen­legi arányáról. Ezek szerint: az Országos Or­vosi Kamarának utalandó a tagdíjhányad 20 százaléka, tiszteletdíj alapba utalandó a tagdíjhányad 30 százaléka, a helyi kamaráknál marad a tagdíjhányad 20 százaléka, a megyei kamarának utalandó a tagdíjhányad 20 százaléka. A tagdíjbeszedő kamaránál ma­rad a tagdíjhányad 10 száza­léka. Szintén a Magyar Or­vosi Kamara küldöttközgyű­lésén döntötték el a központi tiszteletdíj alap létrehozását, de konkrét mértéket és az érintettek körét csak az őszi küldöttközgyűlésen döntik el és 1997. január 1-től alkal­mazzák. Második napirendi pontként dr. Józan-Jilling Mi­hály előterjesztésében az el­nökség elfogadta a Tolna Megyei Orvosi Kamara 1996- os költségvetését. Az elnök­ség megvitatta és elfogadta a Tolna Megyei Orvosi Kamara és a Tolna Megyei Közgyűlés közötti együttműködési meg­állapodás tervezetét. Az elfo­gadott tervezetet a közgyűlés elnökének elküldte. A fel­ügyelő bizottság elnöke szá­molt be a megyében eddig végzett felmérések alapján. Az etikai bizottság elnöke be­számolt a folyamatban lévő ügyekről, többek között a szekszárdi foglalkozás-egész­ségügyi kollégák által indított eljárás jelenlegi állásáról. Utolsó napirendi pontként az elnökség vállalkozási kérel­meket bírált el. — Ekkor, és azóta sem ké­szült el a tervezett tornater­münk. Pár évvel később ismét szóba került a testnevelés órák­hoz szükséges terem létreho­zása. Azonban ekkor kezdték megépíteni a városi sportcsar­nokot, és inkább erre költötték el a nekünk szánt összeget - mondja Fetzer Márton iskolai­gazgató. —- A felépült sportcsarno­kot azonban azóta is használ­ják. — Voltak évek, amíg kemé­nyen fizettünk a teremhasznála­tért. Ekkor hoztuk létre a sport­pályánkat, takarékossági szem­pontból. Legközelebb 1994- ben, egy pályázat útján vetődött fel ismét az iskolai testnevelést szolgáló csarnok megépítésé­nek gondolata. Mire elkészült a pályázat, addigra pont meg­szűnt a pályázati lehetőség. így továbbra is saját tornaterem nélkül működünk, a városi sportcsarnokot használva, il­letve a pályánkon és a Perczel kertben is tudnak tanulóink bi­zonyos mértékig sportolni. — Hogyan zajlik egy mai testnevelés óra a városi sport­csarnokban? — Tulajdonképpen már a távolság megtételével is csor­bul a torna óra ideje, átlag tíz percet vesz el a gyaloglás. A csarnok függönyökkel több részre osztható, de még így is bosszantó a hangzavar, nehezen hajthatók végre a gyakorlatok a szűk területen. Egyszóval a sportcsarnok iskolai testnevelés céljára nem igazán alkalmas. — Hogy áll az iskola sport- felszereléssel? — A sporihoz a felszerelé­sek jelentős hányadát egykor a mi intézményünk adta, ma csak használjuk őket - már amennyi megvan még belőlük. A sport­pályánk elfogadható színvo­nalú, vannak kialakított ugró-, futó- és dobó területek is. — Hány testnevelés óra van a szakmunkásképzőben ? — A jelenleg érvényes tan­tervben heti három testnevelés órát írnak elő, mi eggyel többet tartunk, a tömegsport terhére. Egyébként érdekes, hogy míg a többi bonyhádi iskola évről évre kap egy bizonyos összegű támogatást, tőlünk elvárják, hogy mint a város egyetlen nem ráfizetés intézménye, oldjuk meg magunk a gondjainkat. má-ré A magyar iskola a 19-20. században Kiállítás az Illyés főiskolán Az 1000 éves magyar iskola jubileumának tiszteletére kiál­lítást rendez a szekszárdi Ily- lyés Gyula Pedagógiai Főis­kola, a főépület aulájában. A magyar iskola a 19-20. szá­zadban című kiállítás megnyi­tójára május 31-én délután két órakor kerül sor, megnyitja dr. Horváth Béla főigazgató. Ezt követően A múlt emléke­inek felidézése címmel kez­dődik dokumentumműsor óvodások, kisiskolások, főis­kolai hallgatók közreműködé­sével. A kiállítást június 6-ig lehet megtekinteni. A Liszt kórus Bovolone-ban Az olaszországi Bovolone- ban járt a szekszárdi Liszt Fe­renc Pedagógus Kórus május 24. és 27. között a Verona kö­zelében fekvő város Szent Ba­lázsról elnevezett kórusának meghívására. Mint Gerse Jó­zseftől, a pedagógus kórus karnagyától megtudtuk, az érkezés utáni napon, május 25-én, délelőtt a helyi plébá­niatemplom esperese és a vá­ros polgármestere fogadta a magyar vendégeket. A tér­ségben nagy hagyományai vannak a műbútor-ipamak, egy ilyen üzemben tettek lá­togatást a kórus tagjai, a szinte teljesen automatizált gyárban csodálatos bútorok készülnek. Este a templom­ban adott koncertet a Liszt kórus, orgonán kísért Elmauer József, a bonyhádi zeneiskola igazgatója. A templomi elő­adást követően a Szent Balázs kórus auditóriumában szere­peltek, ahol főleg magyar szerzők - Liszt, Mosonyi, Bárdos, Kodály . . . - szer­zeményeit adták elő, nagy si­kerrel. Zárásként a helyi kó­russal közösen ismeretlen szerző Alta Trinita Beata és Kodály: Stabat Mater című művét énekelték. A sikerre és hangulatra jellemző, hogy vé­gül a közönség is bekapcso­lódott a műsorban, Verdi: Nabucco című operájából a híres rabszolgák kórusának melódiája csendült fel a közös éneklés során. A programban szerepelt még kirándulás a Garda-tóhoz és városnézés Veronában, ahol természetesen nem ma­radt ki Júlia házának és a híres arénának a megtekintése. Búcsúzáskor mindenki ajándékot kapott a házigaz­dáktól, olajfából faragott ró­zsafűzért, ami Jeruzsálemben készült. A Szent Balázs kórus a tervek szerint jövő május­ban viszonozza a látogatást. Megszűnik a községben a felső tagozat Ingáznak a sióagárdi kisdiákok (Folytatás az 1■ oldalról.) — Más megoldás, osztályok összevonása nem merült fel? — Dehogynem, az iskola igazgatója kidolgozott hat-hét változatot, köztük az összevo­nást is, de ezt az iskolaszék és a szülők nem fogadták el. In­kább máshová íratják a gyere­keket, akár már első osztálytól, mondták. Már eddig is jó né­hány gyerek járt a megyeszék­hely valamelyik oktatási in­tézményébe. Végül olyan dön­tés született, hogy megkeres­sük a szekszárdi önkormány­zatot, hajlandó-e a felső tago­zatos diákjaink fogadására. Ők, mérlegelve a kérést, a 2. számú általános iskolát aján-( lották, de természetesen a sza­bad iskolaválasztás jogán bármelyik másik oktatási in­tézményt is választhatják a szülők. Ha ma, szerdán, aláír­juk a társulási szerződést, szeptembertől Szekszárdra járhatnak a gyerekeink. — Mi lesz a feleslegessé váló pedagógusokkal? — Öt ,,f’ kategóriás dolgo­zóról van szó, megkapják a tör­vény szerint járó végkielégítést és szeptemberig még lesz mód­juk másik állást megpályázni. — Mivel járnak majd be a felsősök Szekszárdra ? — Tárgyaltunk a Gemenc Volánnal, különbusz szállítja a diákokat az iskoláig. — Ami a szülőknek plusz költséget jelent. — Kérelem alapján az ön- kormányzat átvállalja a diák­bérlet költségét. Higgye el, én sajnálom legjobban, hogy ilyen döntést kellett hoznunk - annak idején én is itt jártam összevont osztályba - de nem volt más vá­lasztásunk. — Nincs akadálya annak, hogy Szekszárdra járjanak a sióagárdi diákok, a Zrínyi utcai 2. számú iskolában van hely, osztálybővítés nélkül tudjuk fogadni őket. Eddig itt 22-23 fős osztályok voltak, mondta Csáki Béla szekszárdi alpol­gármester. - A közgyűlés dön­tése értelmében társulási szer­ződésben rögzítjük az alapfokú oktatás ötödik évfolyamtól kezdődő átvállalását. — Mit kap ezért a szekszárdi önkormányzat? — A normatív támogatást fogjuk megkapni, ami bejáró diákok esetében tíz százalékkal magasabb összeg. Külön hozzá­járulást a szerződésben sze­replő sióagárdi gyermekek is­koláztatásához nem kér az ön- kormányzat, illetve csak akkor, ha az általános gyakorlattól el­térő csoportbontási, illetve kü­lönleges tantárgy oktatási ké­relmük van a szülőknek. F. Kováts Éva Marad a „kocsma”, heten mennek A DC megszűnik, de nem adják el Hosszas halogatás után keddi ülésén döntött a tamási képvi­selő-testület a „város közműve­lődési intézményeinek további működtetéséről”, azaz a Diák­centrum és a művelődési ház végleges összevonásáról. A két intézmény a jövőben a művelő­dési ház épületében működik majd, ahol hét fős létszámcsök­kentést kell végrehajtani. A DC-t hasznosítani fogják, de a képviselők nem értettek egyet azzal a javaslattal, hogy értéke­sítsék az ingatlant, amelyet így csupán bérbe adnak. Szintén nem szavazták meg dr. Erdős Tibomé képviselői indítványát, miszerint szűnjön meg a műve­lődési házban a „kocsma”, de legalábbis a szeszes ital árusí­tás, az intézmény vezetője pe­dig visszautasította a minősí­tést. Közel egy éves huzavonát követően döntöttek a pári tag­iskola „bekörzetesítéséről” is. Feliinger Károlyné polgármes­ter szerint Pádban a szülők tu­domásul vették, hogy „az ön- kormányzat anyagi helyzete és a tagiskola magas fenntartási költsége nem teszi lehetővé to­vábbi működtetését”. Végül zárt ülésen megbízták a pincehelyi kórház új igazgató­ját dr. Várady József osztályve­zető főorvos személyében. (tf) Hírek Bayer Béla dedikál Mint arról már beszámol­tunk, Szekszárdon ma 11 órakor a Gyermekkönyvtár­ban nyílik az ünnepi könyv­hét. Ez jó alkalom lesz arra is, hogy a megnyitót köve­tően Bayer Béla költő dedi­kálja a megyei könyvtár ki­adásában német nyelven megjelent Graublau - Szür­késkék - című kötetét. Zarándokút Korotojakba Zarándokutat szervez július 21-től a Don folyó mentén lévő II. világháborús kato­natemetőkhöz a fényeslitkei honvédsír-gondozó alapít­vány, A tíz naposra tervezett út során ökumenikus egy­házi szertartásra is sor kerül az egykori véres harcok helyszínén, Korotojak köz­ségnél, a Don partján, ahol sok Tolnára, Szekszárdra bevonult magyar katona is hősi halált halt. Június 5-ig várják a jelentkezőket a kö­vetkező címen: „Don menti magyar sírok gondozására alapítvány”, 4621 Fényes- litke. Oklevél átadás a társaskörben A Szekszárd-újvárosi Ró­mai Katolikus Társaskör jú­nius 2-án, délután 4 órakor a Szent István Házban ünnepi összejövetelt tart. Ekkor ad­ják át Hidasi János atyának a társaskör köszönetét kife­jező oklevelet. A kör alapító tagjai is megkapják az erről szóló okiratot. Horgászsiker Regölyben Már az első nap sikerél­ményt hozott a regölyi har­csafogók részére. Gergely Csaba és segítőtársa, Szőcs Ferenc bonyhádi horgászok 35 kilogrammos harcsát fogtak, de akadt egy 22 ki­logrammos, több 5-8 kilo­grammos és sok 20-40 de- kás „kölök” harcsa is. Az érdeklődés eddig közepes­nek mondható, valószínmű, hogy az eredmények hírére több horgász is szerencsét akar próbálni. Kiállítás Alsónánán Ma az alsónánai általános iskola mini galériájában 17 órakor nyílik a decsi általá­nos iskolások szőtteseiből összeállított kiállítás, mely június 16-ig lesz nyitva. Főispáni galéria a megyeházán Nemrég még csak a fehérre me­szelt fal fogadta Szekszárdon, a régi megyeháza dísztermében a közgyűlés tagjait. A múlt hét közepe óta viszont tágabb és szűkebb pátriánk történelmi nagyjai tekintenek vissza a láto­gatókra a falakon elhelyezett, nagyméretű festményekről. A portrék egy részéről könnyen el lehet dönteni, hogy kit ábrázol: Deák, Kossuth, Széchenyi jel­legzetes vonásai egyértelművé teszik az azonosítást. A többi képmás esetében a felirat segít az eligazodásban: az elnöki emelvénnyel szemben megyénk egykori főispánjai - így Örmé­nyi József, Simontsits Elemér és Kovács Sebestyén Endre - lát­hatók méltóságteljes pózban. A képek a Wosinsky Mór Múzeum tulajdonát képezik, bár Kovács Sebestyén Endre és Simontsits Elemér fotó: bakó most már hosszú ideig itt ma­radnak, mármint a megyeháza dísztermében, ahonnan egyko­ron a raktárba szállították őket. A főispánok arcképcsarnoka egyébként a tervek szerint - a múzeumból érkező újabb szál­lítmánynak köszönhetően - a nyár végén gyarapodni fog. -szá­Vajnai Attila a cseh kommunistáknál Ünnepi beszéd Prágában Horgászverseny Kisszékelyben A Kisszékelyi Tsz. Horgá­szegyesület június 1-jén, szombaton horgászverseny- nyel egybekötött majális-ju- niálist rendez. A verseny 'nyílt, korra és nemre való te­kintet nélkül a helyszínen le­het nevezni. Ha lesz elég fia­tal, akkor nekik különdíjat adnak, az 1-3. helyezett pe­dig oklevelet és tárgyjutal­mat kap. Gyülekezés reggel 6 órakor Kisszékelyben a Tsz-tónál, ami a község északi határában található az út mellett. A verseny 8 óra­kor kezdődik, és 11 óráig tart. Ezt a mérlegelés, majd az eredményhirdetés követi. A egy készséggel, tetszés szerinti módszerrel lehet ver­senyezni. A CSKP megalakulásának 75. évfordulója alkalmából ren­dezte nemrég a Cseh-Morva Kommunista Párt azt a nemzet­közi kongresszust, melyen a Munkáspárt alelnöke, a paksi Vajnai Attila is résztvett. Sőt, beszédet is tartott a prágai ösz- szejövetelen. — A hírek szerint annak ide­jén be akarták tiltani Csehor­szágban a kommunista pártot. — Valóban, voltak ilyen kí­sérletek, megpróbálták törvény által is megakadályozni a kom­munista ideológia terjesztését - mondta Vajnai Attila. — Ám a próbálkozás nem járt ered­ménnyel. Sőt, a cseh kommu­nisták parlamenti képviselettel rendelkeznek, az önkormány­zati választásokon pedig 14,7 százalékos eredményt értek el. — Nem igyekeznek elszige­telni őket a társadalomtól? — De igen, mint Közép-Eu- rópában szinte mindenütt. Ám komoly társadalmi kapcsolata­iknak köszönhetően ez a törek­vés is kudarcot vallott. — Ön felszólalt Prágában. Mire helyezte a hangsúlyt be­szédében ? — Arra, hogy nekünk most- mivel kevés az időnk - a mindennapi kérdések megvála­szolása a legfontosabb: például, hogy miként lehet növelni az ország teljesítményét, vagy, hogy miként tudjuk megőrizni a nyugdíjak reálértékét. Először a konkrét problémákra kell koncentrálnunk, csak ezután, közös összefogással lehet szó az új társadalmi modell kidol­gozásáról. -szá-

Next

/
Thumbnails
Contents