Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-04 / 104. szám

1996. május 4., szombat Megyei Körkép 3. oldal Küldöttgyűlést tartott a TESZÖV Szoros verseny a földekért Pénteken Faddon tartotta kül­döttgyűlését a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége. Varga János, a szövetség elnöke számolt be az elnökség és a MOSZ múlt évi munkájáról, dr. Dobos Ist­ván titkár pedig a tagszerveze­tek gazdálkodásáról adott részletes tájékoztatást. A szövetkezetek által bérelt területek megyénkben is egyre nagyobb gondot jelen­tenek - mondta Dobos István, a szövetség titkára. A nagy­üzemi gazdaságokra „erőlte­tett” bérleti díj néhány szö­vetkezetben megközelíti a kri­tikus értéket, így egyes ágaza­toknál veszélyezteti a gazda­ságos termelést. A földterület csökkenése maga után vonja a munkalehetőség szűkülését is. Ennek eredményeként a foglalkoztatottak létszáma 10 százalékkal alacsonyabb, mint 1994-ben volt. A föld használatáért a piaci szereplők között éles verseny alakult ki. A múlt évben ki­sebb területen gazdálkodtak a szövetkezetek, mint az azt megelőző években. (10-20% között csökkent a terület a szövetkezetek 18,7%-ban, 20 százalékkal is több földterület pedig a szövetkezetek 11 %- ában csökkent.) Nagyobb mértékű szántóterület-vesztés jellemző Dombóvár és Szek- szárd körzetében. Ez annak ellenére következett be, hogy a legmagasabb bérleti díjakat is ebben a körzetben fizették a gazdaságok. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a nagyüze­mek több helyen csak a mi­nimális tápanyagszintet igye­keztek biztosítani. Az elmúlt időszakban a vetésszerkezet is lényegesen megváltozott, mely azzal függ össze, hogy azokat a növényeket termel­ték, amelyek a legnagyobb jövedelmet biztosítják. Elő­térbe kerültek az ipari növé­nyek, visszaesett a takar­mánynövények és a zöldség­félék területi aránya. Az állattartásban is vissza­esés tapasztalható. A sertéshi­ány hatására az 1995-ben be­következett árrobbanás az ágazat jövedelmi helyzetét je­lentősen javította. A kedvező piaci helyzet kihasználására azoknak a nagyüzemeknek nyílt lehetősége, amelyek a ciklus leszálló ágában is meg­tartották a tenyészállatokat. A rövid ciklusidejű sertéste­nyésztésben a hozzá kapcso­lódó piaci mozgások áringa­dozásából adódó jövedelem­változásokat hosszabb távon ott képesek elviselni, ahol a termelési, tenyésztési paramé­terek magas színvonalúak és tőkeerejük elviselhetővé te­szik a dekonjukturális szaka­szokat is. Általánosan tapasztalható a bankok szigorú hitelpoliti­kája, mondta Dobos István. Az alacsony jövedelmező­ségű agrárágazatban komoly problémaként vetődik fel a hi­telképességi minimum elérése is, ugyanis szinte lehetetlen a 32-36%-os kamatláb „kiter­melése” még akkor is, ha ezen segít a kamattámogatási lehe­tőség a hitelképes gazdaságok esetében. M. I. Keszi dallamok Budapesten Szívesebben utaznak az asz- szonyok, mióta gyerekek is tagjai a kórusnak - mondja a magyarkeszi Hagyomány- őrző Népdalkor, (ismertebb nevén a keszi asszonykórus) vezetője, Turbókné Kovács Erzsébet. Olyannyira szívesen, hogy vasárnap délelőtt a főváros­ban, az Iparművészeti Mú­zeum patinás falai között lép­nek fel.- A KÓTA, a kórusok és népi együttesek országos szervezete adta a lehetőséget - mondja a kórusvezető. - Minden vasárnap van a fővá­rosi múzeumokban hasonló zenés délelőtt, mitőlünk egy fél órás műsort kértek.- Mit adnak elő, és milyen közönségnek?- Három dalcsokrot vi­szünk magunkkal: éneklünk summás, és katonadalokat, ezek inkább itt, Magyarkeszin ismert dalok, és előadunk egy Tolna megyei dalcsokrot, de ezeket is az asszonyok gyűj­tötték. Lesz egy gyermekszó­listánk, Illés Szilvia, aki szé­kely népdalokat fog előadni. A közönségünk a múzeumi látogatók és pesti ismerőseink lesznek. Turbókné Kovács Erzsébet elárulta azt is, az asszonykó­rus „kacérkodik” a rádiós fel­vétel gondolatával.- A KÓTA körlevelében benne volt az is, hogy a Kos­suth Rádió népdalműsorait a KÓTA rendezi, ezután próbá­lom majd kipuhatolni, hogyan lehet bejutni a műsorba. Úgy érzem ott lehet a helyünk, volt, hogy engem is megle­pett, milyen elismerően nyi­latkoztak a népdalkor egyéni, feszes éneklési módjáról. Borvidéki borverseny. A hagyományos Szekszárdi Borvidéki Borverseny idei ren­dezvényére tegnap került sor a Vármegyeháza Borozóban. A versenyre a borvidéken mű­ködő mezőgazdasági nagyüzemek, illetve kistermelők neveztek be, összesen 251 jeligés borminta érkezett. Az 51 vörös óbor közül 17 arany, 26 ezüst és 6 bronz minősítést kapott. A 109 vörös újbor közül 22 arany, 30 ezüst, 31 pedig bronz minősítést érdemelt ki a zsűritől. A 13 fehér óborból 1 lett „aranyos”, 5 ezüst és 6 bronz társaságában. A 78 fehér újbor-mintából 9 kapott arany, 35 ezüst és 17 bronz minősítést. Oklevelet összesen 30 minta érdemelt, a versenyből 16 mintát zártak ki. fotó: bakó jenó A Dombó Expo és a területfejlesztés Összeállt a szakmai program A tavalyi első Dombóvári Napok után nem kis várakozás előzi meg a több napos - mind a Dombó Expo révén gazdasági, mind a Kapos Fesztivál keretében kulturális - rendezvényt. A június végén megrendezésre kerülő Dombó Expo szervezői közé tar­tozik a helyi önkormányzat és a Szekszárdi Fesztivál Iroda mellett a Tolna Megyei Vállalkozói Központ is. Mint megtudtuk, a Dombó Expo szakmai részét szervező vállalkozói központ már végle­gesnek tekinthető programot ál­lított össze, s a két naposra ter­vezett program a területfejlesz­tés kérdéskörében adhat a város és városkörnyék vállalkozói­nak, üzletembereinek értékes és érdekes információkat. A két napos előadássorozat még az expo hivatalos megnyi­tója előtt kezdődik egy három előadásból álló blokk, amin az érdeklődők az expo-t hivatalo­san megnyitó dr. Szili Katalin­nak, a Területfejlesztési Mi­nisztérium államtitkárának elő­adásával veszi kezdetét, ő a te­rületfejlesztés országos és regi­onális kérdéseiről tart előadást. Ezt követően a MTA regionális kutatások központjának munka­társa, végül dr. Sződi Imre or­szággyűlési képviselő tart elő­adást a területfejlesztés egyéb kérdéseiről. A szakmai program másnap a Dombóvári és térségét érintő - már elkészített - területfej­lesztési tanulmány végleges tárgyalásával, konkrét cselek­vési programok kidolgozásával folytatódik, s a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány ku­ratóriumának alelnöke, Jákli Péter tart előadást A vállalko­zói központok szerepe a terület­fejlesztésben címmel. A tervek szerint a székesfehérvári Siker Kft. a dombóvári térségfejlesz­tési tanulmányt készítő cég szakemberei két szekcióülésen is eszmecserét folytat a térség fejlesztésében érdekelt vállal­kozói réteg képviselőivel. Várhatóan a tavalyihoz ha­sonló üzletember találkozóra is sor kerül a Dombó Expo-hoz kapcsolódóan, s remény van arra, hogy ez a tavalyinál sike­resebb lesz, hiszen Kemenből, Dombóvár németországi test­vérvárosából is várhatóan meg­jelennek majd üzletemberek a találkozón. A találkozó részt­vevői és a vásáron megjelenő kiállítók igénye alapján a Tolna Megyei Vállalkozói Központ partnerkeresést végez, s így a szakmai program tényleges üz­leti tárgyalásokkal zárulhat majd.- nagy ­Az olvasó kérdezi A kőművesek hol jelentkezhetnek? „Olvastam az újságban, hogy Jugoszlávia újjáépítéséhez ke­resnek kőműveseket. Én szeretnék jelentkezni, de nem tudom, hol kell. Negyvenhárom éves szakmunkás vagyok, jelenleg dol­gozom az építőiparban, de szeretnék külföldre menni dolgozni. Kérem, ha tudnak segítsenek.” - írta levelében Schmidt Imre Csikóstőttős, Szabadság u. 164/a. szám alatti olvasónk. A kérdést a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamarának továbbítottuk, ahol Rostás Ilona titkártól a következő vá­laszt kaptuk. — Rendszeresen küldik kamaránkhoz a különböző üz­leti ajánlatokat a délszláv térség országaiból, a Szlovén, Horvát, Macedón Köztársaságból, a Ju­goszláv Szövetségi Köztársa­ságból és Bosznia-Hercegovi­nából, így meglehetősen napra kész információkkal rendelke­zünk - válaszolta Rostás Ilona. - Sajnos, az újjáépítéséhez el­sősorban cégek jelentkezését várják. Hogy egyéni munkavál­lalásra van-e lehetőség és mi­lyen, arról bővebb felvilágosí­tást - tekintettel a kérdező lak­helyére - dombóvári kamarai képviseletünkön, a dombóvári polgármesterei hivatalban, hét­főn, szerdán, pénteken, 8-tól 12 óráig kaphat az olvasó, ottani munkatársunktól.-fké­Hírek Bemutatkozik a Kézjegy 2. Tolna megyei alkotók antológiája A Kézjegy 2. antológia szerzői csoportja mutatko­zik be május 7-én, kedden 17 órakor Szekszárdon, a Gyermekkönyvtárban. Eb­ből az alkalomból adja át ünnepélyes keretek között Temesi Ágnes, a megyei közgyűlés alelnöke a Tolnai Toliforgatók Klubja által alapított „Csányi László em­lékére” elnevezésű plaket­tet. Mesemondók Tamásiban Mesemondó versenyt ren­dez általános iskolásoknak ma délelőtt kilenc órától á tamási Diákcentrum. A ha­gyományos rendezvényen három korcsoportban nyolcvanegy kisdiák lép fel. Május 5-én, vasárnap 16 órától a városi művelődési központban a Bibliaiskolák Közössége ad zenés műsort. Kamarai nap Dombóvárott A Tolna Megyei Kézműves Kamara vezetői kamarai nyílt napot tartanak a dom­bóvári Városházán május 6- án, hétfőn 16 órai kezdettel, melyre a város és városkör­nyék kisvállalkozóit várják. Elsősegélynyújtó verseny A Vöröskereszt megyei szervezete május 4-én, szombaton elsősegélynyújtó versenyt rendez Szekszár­don 9 órától, a Gyermekek Házában: 3 kategóriában 11 csapat versenyez. Anyák napja a társaskörben A Szekszárd-Újvárosi Ró­mai Katolikus Társaskör anyák napi ünnepséget tart május 5-én, vasárnap a Szent István Házban, dél­után 4 órától. A Partnerség a Békéért program keretében öttagú küldöttség érkezett az Egyesült Államok Ohio államából az ottani nemzeti gárda törzsfőnökének vezetésével hazánkba. Egy héten át ismerkedtek az itteni, szakmájukat érintő témákkal. Tegnapi programjukon megte­kintették a Paksi Atomerőművet, különös tekintettel annak biztonságára. A megyeszékhe­lyen a Polgári Védelmi Parancsnokságon a lakosságvédelmi tervekkel ismertették meg a küldöttség tagjait. fotó: bakó jenó Májustól jégelhárítási ügyelet Kristályokkal a jégeső ellen Bereczky Károlyt a NEFELA Jégelhárítási Egyesülés Dél-Ma­gyarországi Központjának igazgató-helyettesét, meteorológust kérdeztük a jégelhárítás idei ütemezéséről. — Május 1-jétől ügyeletet tart a NEFELA, ez mit jelent? — Ettől a naptól 24 órás ügyeletet tartunk a Hármas he­gyen, figyeljük az időjárást és ha jégeső-veszélyessé válik az idő, akkor bekapcsoltatjuk a be­rendezéseinket. — Ön a szakmájánál fogva meteorológus, hogyan látja, számíthatunk-e már májusban is jeget hozó zivatarokra? — Igen, már májusban is lesznek olyan zivatarfelhők, melyek jégeső-veszélyesek le­hetnek. — Tavaly Madocsa térségé­ben mindjárt a nyár elején elég alapos munkát végzett a jégeső, akkor nem sikerült az elemi csapás elhárítása. — Tolna megyének kis ré­sze, Szekszárd és Dunaszent- györgy között vannak telepítve berendezéseink, Madocsa ettől északabbra van, tehát sajnos ki­esik a védett területből. Eddig a legkorábban április közepén kellett jégeső ellen védekezni, de ez május elejéig még ko­moly kárt nem tud okozni. Egyébként is kevés a pénzünk a jégeső-elhárítási munkákra, az utóbbi időben emiatt április 15- től május 1-ig nem is látunk el ügyeletet. — Gyakorlatilag Önöknek mi a munkájuk, miután észlelik a zivatar közeledését? — Somogy, Baranya és Tolna megyékben 68 berende­zésünk van letelepítve. Tolna megyében ebből 8 jégelhárító van. Ezek a berendezések ezüstjodid kristályokat készíte­nek nagy mennyiségben. Ami­kor a zivatarfelhő a kristályokat a párás levegővel együtt be­szívja, akkor a jégszemképző­dési folyamatban a kristályok működni kezdenek. Sok apró jégszemet készítünk ezzel, me­lyek elolvadnak, miközben es­nek lefelé. Ha nem avatkoz­nánk be, nagy szemű jéggolyók képződnének, melyek komoly kárt tudnak okozni főleg a me­zőgazdaságban. mauthner

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents