Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25-26 / 122. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. május 25., szombat Pákolitz István temetése „Elment a paksi ősök után” Jubilál az Alma Mater A diákok tisztelegtek a névadó, Garay János szobránál Családja, Paks város veze­tői, polgárai tegnap délután vettek végső búcsút a költő­től, Pákolitz Istvántól, aki Pakson született, és most ide tért vissza - mindörökre. A minap még közöttünk volt, együtt ünnepelte földijeivel, barátaival a honfoglalás év­fordulóját. Két napra rá elköl­tözött ebből a világból, tegnap délután érte szólt a paksi Kál­vária temető lélekharangja, olyan szépen, akárcsak Ő maga a millecentenáriumi ünnepségen, Gyöngyharmat című versét mondván. Aki akkor ott volt, érezhette amit a temetésen barátja, a végtisz­tességet megadó dr. Bíró László katolikus püspök meg­fogalmazott: a poéta búcsúzik egy értelmes, jó szívvel, munkával töltött arasznyi lét­től, hogy a végtelen időkben, csillagbolygókon lépkedő vándorrá váljon. Életed legszebb darabjá­ról, Paksról beszélgettünk né­hány napja egy pohárka bor mellett, és elmondtad, boldog voltál itthon, mert ahol nem felejtik az embert, ott boldog — szólt Herczeg József, Paks polgármestere a sírnál, ahol búcsúztak a költőtől sokan. Pécs nevében — ahol élt, és ahol Pakshoz hasonlóan dísz­polgár lett — dr. Révész Má­ria alpolgármester, majd paksi költők, és egy volt katonatárs. Versei közül nem egy a szülővárosról szól. Érezhette ezt a költő kedvese, a Duna is, a Kálvária alatt hömpölyögve. Miközben a koporsó az anya­föld ölelése felé szállt, felhő takarta a napot, és a folyam kékje elszürkült. -rákosi­(Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepségsorozat péntek délelőtti megnyitójának a Ba­bits Mihály Művelődési Ház színházterme adott otthont, ahol Lemle Béláné igazgatónő többek között elmondta: az el­múlt száz év alatt az intézmény falai között közel 10 ezer diák szívta magába az emberség, a tudomány és a művészetek sze- retetét. Éppen ezért köszönet jár mindazoknak, akik ilyen út- ravalóval bocsátották el a fiata­lokat: az itt végzettek a gimná­ziumban szerzett alapokra tá­maszkodva megállták a helyü­ket nemcsak az iskolában, ha­nem az életben is. Zentai András címzetes igazgató az Alma Mater törté­netét idézte fel, megemlítve, hogy a gimnáziumban tanult Sipos Márton úszóbajnok és Magyar Sándor óceánrepülő is, akik teljesítményeik révén vi­lághírnévre tettek szert. De eb­ből az intézményből került ki például Szbó Dezső festőmű­vész, vagy Vendel István, aki '45 előtt negyedszázadon át irá­nyította polgármesterként a megyeszékhelyt. Dr. Töttős Gábor főiskolai docens a név­adóról, Garay Jánosról emléke­zett meg, rámutatva arra, hogy a ma is időszerű költőre a leg­újabb időkben méltatlanul bo­rult a feledés homálya. Ezt követően öt egykori ga- raysta elevenítette fel a színpa­Az elmúlt évtizedben a min­denkori hatalom a lehetsé­gesnél és a szükségesnél jóval nagyobb, a legtöbb esetben aránytalanul nagy terhet ra­kott a vidéki emberek, az ag­rárgazdaságból élők számára - hangoztatja az a nyilatko­zat, amelyet a tegnapi orszá­gos agárfórum végén tettek közzé Bonyhádon. A fórumon volt, aki ennél sok­kal élesebben fogalmazott. Gazdag László egyetemi do­cens például feltette a kérdést: nem hazaárulás-e amit 1990 óta a mezőgazdasággal csináltak? Kijelentette: buta bankárok ve­zetik az országot - a csődbe. \ Van-e esély a vidék, az ag­rárágazat önálló politikai kép­viseletének megteremtésére a magyar politikai életben? Ezt kérdezte meghívójában és vita­indítójában dr. Solymosi Jó­zsef, a fórumot rendező Agrár- szövetség elnöke. A kérdésre az Agrárszövetség tagjaitól és szimpatizánsaitól egymásnak homlokegyenest ellentmondó válaszok érkeztek. don élményeit, diákéveit. Dr. Maller Aranka meteorológus, dr. Adám Antal geofizikus, dr. Benedek Endre egyetemi tanár, dr. Kovács Győző kibernetikus és dr. Lőrincz Sándor orvos-tá­bornok mélységes hittel, meg­győződéssel vallották: máig meghatározó az a négy év, amit az intézményben töltöttek. A megemlékezés délután a gimnáziumban folytatódott: a földszinti nagyteremben Lemle Béláné igazgató nyitotta meg azt a kiállítást, mely az egykori tanárok és növendékek műveit tárja az érdeklődők elé. A tárla­ton többek között Wallacher László, Lázár J. Pál és Neo- grády Jolán volt tanárok, vala­Dr. Horn Péter, a Pannon Agrártudományi Egyetem rek­tora szerint bármely nem par­lamenti pártnak, így az Agrár- szövetségnek is nehéz lenne a bejutáshoz szükséges küszöböt önállóan átlépni, ezért azt java­solja, hogy „valamelyik politi­kai erő oldalhajójában kell evezni”. Dr. Márton János cím­zetes egyetemi tanár figyelmez­tetett: Európában már minden parasztpárt feloszlatta magát il­letve átalakult. Többen javasla­tot tettek az agrárium érdekeit képviselő tömörülés új nevére. Merth László a Polgári Egy­ségpárt, Gazdag László a Ma­gyar Jólét Pártja, Ettig László a Magyarország Mezőgazdasági Pártja elnevezést tartaná he­lyénvalónak. Mások úgy vél­ték: azt kellene tisztázni, hogy az Agrárszövetség a szocia­lista-szociáldemokrata, a libe­rális vagy a konzervatív erők­höz kíván-e csatlakozni. A fórumon erre nem született válasz, dr. Solymosi József el­mondta, hogy az elhangzottak sokat segítettek abban, hogy a közelgő országos választmányi mint Cseh Gábor, Bakó László, Fusz György és Weisz Béla öregdiákok műalkotásai tekint­hetők meg. Örömmel fedeztük fel a művek között két kollé­gánk, Decsi Kiss János és Bakó Jenő alkotásait is. A tornate­remben iskolatörténeti kiállítás várja a látogatókat. A kezdetek­től a napjainkig tartó időszakról eredeti fotók, dokumentumok, újságcikkek által lehet betekin­tést nyerni. Ma délelőtt iskolatörténeti vetélkedőn mérik össze tudásu­kat a diákok, majd 10.30 órától avatják fel a néhai Létay Menyhért nevét viselő fizikai előadót.-szá­ülésen döntsenek a fontos kér­désekről. A tanácskozáson a Magyar Parasztszövetség nevében fel­szólalt Deák Ferenc azt taná­csolta: ne változtasson nevet az Agrárszövetség, hanem „pör­gesse fel magát” a következő választásokra. Mint mondta, örül, hogy meghívták, és lát esélyt az együttműködésre. A fórumon elfogadott hatá­rozat hangsúlyozza: az agrári- umban súlyosak a feszültségek: elviselhetetlenek az adóterhek, szakszerűtlen áz irányítás, a szféra kiszolgáltatott a bankok­kal szemben, hiányzik a nem­zeti agrárörvény, rendezetlenek a földtulajdon viszonyok. A megjelentek közül többen figyelmeztettek: az Európai Unióhoz való csatlakozásnak minden bizonnyal a mezőgaz­daság lesz az egyik kárvallottja, mint ahogy a rendszerváltás árát is részben a parasztsággal fizettették meg. Elhangzott: az EU-ban 10 százalék alatti a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből, s ezt baljós előjelként kell értékelni. Hangyái Közigazgatási napok A közpénzek felhasználása Négy megye: Tolna, Bara­nya, Zala és Somogy köz- igazgatási hivatalai közö­sen szerveztek közigazga­tási napokat polgármeste­rek és jegyzők továbbkép­zése céljából. A mindig más megye- székhelyen megtartott ta­nácskozáson, aktuális té­mákról magas rangú köz- igazgatási tisztségviselők tartottak előadást, amit konzultáció követett. A so­rozat Tolna megyében kezdődött és Kaposvárott zárult csütörtökön, ahol a téma az önkormányzatok gazdálkodása volt. Az ország 3200 képvise­lőtestülete évente 800 mil­liárd forint sorsától dönt. „Nem vérebnek jöttünk, hanem jelzőkutyának,” - ismételte meg az Állami Számvevőszék elnökének, Hagelmayer Istvánnak az álláspontját dr. Dömötör Gyula, az ÁSZ igazgatója kaposvári előadásában. A számvevőszék 1500 ön- kormányzat gazdálkodását vizsgálta meg, és 2 milli­árd forint visszafizetésére tett javaslatot. Hatszáz ön- kormányzat saját kárára tévedett, nekik 600 millió forint jár még. Dr. Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője a külső és a belső ellenőrzés fejlesz­tésének fontosságáról be­szélt, kiegészítve azzal, hogy átalakításra szorul a pénzügyi bizottságok te­vékenysége is. Nyereséges a tolnai Kommunális Kft. A korábbi évek veszteségei után 3,94 millió forintos mérleg szerinti eredményt ért el a Tolnai Kommunális és Építőipari Kft. az elmúlt évben. A tolnai önkormányzat kft-jének tevékenysége - kivéve a betongyártást - alapvetően önkormányzati, városüzemeltetési felada­tokra korlátozódik, a város szűkös anyagi lehetőségei jelentősen befolyásolják a kft. működését. Ennek ellenére a cégnek tavaly sikerült stabilizálnia anyagi helyzetét, ugyanak­kor a az itteni munkabérek igen alacsonyak, a bruttó átlagfizetés mindössze 22.785 Ft. Szekszárd nem tudja, kit veszített el Farkas Pál készít síremléket Csányi Lászlónak Szegeden született és szek­szárdi lett. Farkas Pál szob­rászművész immár negyed- százada él és alkot a tolnai megyeszékhelyen. Atyai jóba­rátjaként tisztelte a két éve el­hunyt aranytollas publicistát, Csányi Lászlót. Készített róla érmet, portrét, plakettet, és most síremlékének elkészítését tervezi. — Szekszárd nem tudja, kit veszített el Csányi László személyében - mondja -, ő egy rendkívül nagy tudású, több nyelven beszélő, műértő irodalmár volt. És kevesek előtt ismert, hogy remek hu­morérzékkel is megáldotta a sors. Én 1974-ben mutattam meg neki először a rajzaimat, s azt követően barátságunk egé­szen a haláláig tartott. Ottho­nosan mozgott a művészettör­ténetben, épülni lehetett a vele való találkozásokból; sokszor belebeszélgettük magunkat az éjszakába. Farkas Pál tehát hamarosan nekilát a Csányi-síremléknek. Csak még van egy „apró” fel­adata: millecentenáriumi szob­rot készít - Adóijára Endrével - a Korzó Áruház elé. -Wy~ A Csányi-emlékplakett Vita a mezőgazdaságról Bonyhádon Súlyos feszültségek az agráriumban El EGYETEMET, FŐISKOLÁT VÉGZETTEK FIGYELEM! A Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Zalaegerszeg) a 96/97-es tanévben ismét indítja Szekszárdon kihelyezett levelező formában SZAKKÖZGAZDA másoddiploma képzését a Pénzügyi szak, Vállalkozási szakirányon. A képzés 4 féléves és új diploma megszerzésével zárul. Jelentkezhetnek mindazok, akik felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Szervezi: a Bt. a főiskola megbízásából. Érdeklődni a helyi szervezőnknél: Enyedi István Levélcím: 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 20. Telefon: hétfő-csütörtök 12.30-16.00 óráig (74)313-735 _l Győré Község Önkormányzata PÁLYÁZATOT HIRDET a györei Általános Művelődési Központ igazgatói állásának betöltésére Az állás 1996. augusztus l-jétől tölthető be. Bérezés: közalkalmazotti törvény szerint. Felvilágosítást Győré község polgármestere pd. 7352 Győré, Petőfi S. u. 3. sz. alatt. Pályázat benyújtásának határideje: 1996. június 15. (92632) újonnan nyíló szekszárdi Papír-írószer szaküzletbe keres boltvezetőt és eladókat Alkalmazási feltételek: * középfokú kereskedelmi végzettség * kereskedelmi gyakorlat * kulturált megjelenés Kérjük pályázatét, önéletrajzát az alábbi címre juttassa el 1996. május 29-ig: Dráva Piért Rt. Szekszárd, Babits u. 1. (92677) SZEKSZÁRDI MEZŐGAZDASÁGI RT. A Szekszárdi Mezőgazdasági Részvénytársaság borászati üzeme az 1996. évi szőlőtermésből Cabernet sauvignon és franc, Merlot, Pinot noir, Kékfrankos és Kadarka fajtákból felvásárlást hirdet A felvásárlási szerződés feltételeiről 1996. június 31-én, 17 órakor a központi tanácsteremében tájékoztatást tart. Szerződéskötés egyénenként, nagyobb tétel esetén előlegfizetéssel. Szekszárdi Mezőgazdasági Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents