Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-23 / 120. szám

8. oldal Sport 1996. május 23., csütörtök Az olimpia városa, Információs telefonszám: (0611 270-5502 Volkswagen haszonjárművek. Biztos lehet benne. m Az amerikai dél leggyorsab­ban, legdinamikusabban nö­vekvő városa annak idején ha­talmas sikerként könyvelte el, hogy sikerült megszereznie a kereken száz éves, évfordulós olimpia megrendezési jogát. Akkor sokan úgy gondolták, hogy az évfordulóra tekintet­tel talán méltóbb helyszín lett volna Athén, az „ókori örö­kös”. Ma már szinte senkiben nem merül fel ez a gondolat, hiszen Atlanta igazán kitett magáért, alaposan felkészült a világ legnagyobb sportese­ményére. Mint a város jelképe, az egyiptomi mitológia főnix­madara, Atlanta is poraiból született újjá, - miután az amerikai polgárháború zava­ros éveiben, 1864-ben Sher­man tábornok gyakorlatilag porrá égette a várost. Eredetileg - mint oly sok amerikai települést (ma már nagyvárost) - ezt is telepesek alapították, és az igazi őslako­sok, a cherokee és creek indi­ánok lakták a vidéket. A be­vándorlók nagy része egykor brit alattvaló volt, s noha el­hagyták Britanniát, lojalitá­sukat bizonyítandó II. Györgyről, Anglia királyáról nevezték el Georgia államot. Atlanta várossá fejlődése a múlt század harmincas évei­ben indult meg, amikor a Western vasutak legdélebbi állomása, végállomása lett. Ügy is hívták akkor még (1843-ban), hogy Terminus. A város végső nevét is egy másik vasúttársaságnak kö­szönheti, ugyanis az Atlanta- Pacific vasúttársaság új vona­lai folytán vált divatossá, igazi nagyvárossá. A polgárháborút követően hamar összeszedték magukat a polgárok. Atlanta hamaro­san elérte régi fényét, olyany- nyira, hogy 1868-ban, négy évvel a polgárháborús pusztu­lás után már Georgia állam büszke fővárosa lett. Itt született az amerikai fe­kete polgárjogi mozgalom vezetője, Martin Luther King, és az egész mozgalom neve­zetes központja is Atlanta volt. Mai felhőkarcolós város­központja az e század hú­szas éveiben lezajlott ha­talmas gaz­dasági fel­lendülésnek köszönhető, amely a vá­rosban - szinte fo­lyamatosan - azóta is tart. FEB Zászlóvivőink S zázéves az olimpiai mozgalom Ki hitte volna, hogy az ötlet - az ókori olimpiák újjáélesztése -, amellyel Pi­erre de Coubertin báró 1892. november 25-én a párizsi Sorbonne-on előállt, nemcsak valósággá válik, de a játékok ilyen példátlan karriert fut­nak be? Alig másfél esztendővel ké­sőbb, 1894. június 23-án már meg is alakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amelynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz lett. A NOB elnöke volt még a belga Comte Henri de Baillet-Latour (1925-1941), a svéd Johannes Sigfrid Eds- törm (1946-1952), az amerikai Avery Brundage (1952-1972), az ir Lord Killanin (1972- 1980). Jelenleg a NOB első embere a spanyol Juan Antonio Samaranch. A bizottságnak különböző időszakokban eddig hét magyar tagja volt. Kemény Ferenc (1894-1907), Gr. Andrássy Gyula (1907-1938), Múzsa Gyula (1909-1946), ifj. Horthy Miklós (1939-1948), Mező Fe­renc (1948-1961), Csanádi Ár­pád (1964-1983), jelenleg pe­dig Schmitt Pál. Az első újkori olimpia küz­A legelső olimpiai bizottság delmei 1896. április 6-án kez­dődtek, s rögtön egy magyar szereplővel. Athénben az első szám, a 100 méteres síkfutás első számában, egyes rajt­számmal ugyanis a későbbi bronzérmes, Szokolyi Alajos versenyzett... Száz év alatt - négy évenként - 25 olimpiát rendeztek, most lesz a .XXVI.-ik. Három olimpia - az 1916-ban Berlinbe, az 1940-ben Tokióba és Helsinkibe, valamint az 1944-ben Londonba tervezett játék - az első illetve a második vi­lágháború miatt elma­radt, de a sorszámozás­ban szerepel. A versenyprogramot kezdetben a rendező ál­lította össze, de hosszú évtizedek óta már a NOB határozza meg. Az atlétika, a torna, a vívás, az úszás, és az evezés minden olim­A Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az álló sorban balról a második pián szerepelt. Az elsőn Schmidt Pál 8 sportágban, 43 ver­senyszámban 13 ország sporto­lói vettek részt. A legutóbbi barcelonai játékokon 28 sportág 257 versenyszámában 172 ország több mint 10 ezer versenyzője mérte össze erejét, tudását. Az atlantai olimpiára még ennél is több résztvevőt várnak. Amszterdamig minden olim­pián más-más érmet verettek, 1908-ban és 1912-ben az aranyérem például valóban aranyból készült. 1928 óta Giu­seppe Cassioli firenzei szob­rászművész alkotásait adják át a győzteseknek és a helyezet­teknek. Az elülső oldalán Niké látható, kezében olajágat tart (a háttérben az athéni olimpiai stadion látható), mellette csu­pán az aktuális olimpia sor­száma és színhelye változik négyévenként. Előírás, hogy az első és második helyezett érmét 925 ezred ezüsttartalommal ké­szítik, és az aranyérmet 6 gramm arannyal vonják be. A NOB hivatalos jelvénye, az öt kontinenst jelképező, egymásba fonódó kék, sárga, fekete, zöld és piros karika is Coubertin „találmánya”, elő­ször az 1920-as, antwerpeni já­tékokon használták. A jelvényt kiegészíti az olimpiai mozga­lom hármas jelszava, a citius, altius, fortius, magyarul: gyor­sabban, magasabbra, erőseb­ben. Az ókori játékokat idézi az olimpiai láng is, amely 1936 óta ég a modern ötkarikás ver­senyek színhelyein, rendszerint a központi stadionban. Hamarosan Atlantában, az Aranyolimpián is fellobban a láng. A legnagyobb jubileumi ajándék, hogy annyi sok vi­szály, bojkott után újra teljes lesz az olimpiai család: a NOB valamennyi tagországának képviselői jelen lesznek a Földkerekség legnagyobb ér­deklődéssel kísért eseményén. Ferenczy Europress Transporterek Listaár Akciós ár 2.4 D dobozos röv. teng. 3^010007 2.699.000.­2.4 D dobozos hossz. teng. jJXM097 2.799.000.­2.4 D alváz röv. teng. JJŰMSOT’ 2.599.000.­2.4 D alváz hossz. teng. 3JJM0OT 2.699.000.­1912 Rittich Jenő (tornász), 1924 Toldi Sándor (atléta), 1928 Egri Kálmán (atléta), 1932 Bácsalmási Péter (atléta), 1936 Bácsalmási Péter (atléta), 1948 Németh Imre (atléta), 1952 Németh Imre (atléta), 1956 Csermák József (atléta), Erdélyi István (csapatvezető) (Stockholm), 1960 Simon Já­nos (kosárlabda-vezető), 1964 Kulcsár Gergely (atléta), 1968 Kulcsár Gergely (atléta), 1972 Kulcsár Gergely (atléta), 1976 Kamuti Jenő (vívó), 1980 ifj. Szívós István (vízilabda), 1988 Vaskúti István (kajak), 1992 Komáromi Tibor (birkózó). Ami a számos újdonság mellett nem változott, az a Volkswagen Transporterekre jellemző gazdaságos üzemelés, biztonság és értéktartás. Ami viszont változott, az az új, jóval kedvezőbb ár. Érdeklődjön márkakereskedőinknél és tegyen egy próbautat a Volkswagen Transporterrel! A biztonságról Az atlantai nyári olimpi­ára nemcsak a sportolók készülnek kőkeményen. Ezt teszik a rendezők is, és noha már túl vannak a nehezén, az atlantai polgá­rok megszabadultak az át­építések okozta rettenetes forgalmi dugóktól, - a biz­tonsági előkészületeket il­letően most folyik a munka dandárja. A terrorizmus fenyegeté­sétől a mai világban nem le­het megszabadulni. 1972, a müncheni olimpia óta tudja a világ, hogy mit jelent, ha a terroristák rászabadulnak az olimpiára. Az olimpia any- nyira reflektorfényben van, a játékok idején annyira rá és csakis rá figyel a világ, hogy a legnagyobb nyilvá­nosságot kereső terroristák számára optimális célpontot jelent. Az atlantai olimpia biz­tonsági főnöke ezért egy igen tapasztalt szakember, Bili Rathburn Los Angeles korábbi helyettes rendőrfő­nöke lett, aki az 1984-es Los Angeles-i olimpia napjaiban már jelentős tapasztalatokat is szerzett. Az ő vezetésével majd egy hadseregnyi em­ber (a többségük civilben) fog felügyelni az olimpia és a sportolók biztonságára. À nem elhanyagolható „emberi tényező” mellett a legkorszerűbb technikára is támaszkodni fognak. A do­log természeténél fogva nem túl sokat szellőztettek meg a technikai részletek­ből, mi most mégis néhány exkluzív pillantást vethe­tünk a biztonságiak - olim­piákon még sohasem alkal­mazott - szupertechnikai kelléktárába. A sportolók, edzők, sportvezetők nemcsak a szokásos képes-vonalkódos kitűzőt fogják viselni. A legszigorúbban őrzött zó­nákba csak azok léphetnek be, akiknek akkreditációs jelvényébe egy RFID chipet is beépítettek. Ez a chip a „rádiófrekvenciás identifi­kációra” alkalmas: a minia­tűr rádióadó és számítógép őrzi a személyre szabott azonosítási számot, és az akkreditált személy kézle­nyomatának legfontosabb adatait is. így az akkreditáló kártyát lemásolni sem lehet, és még ha illetéktelen ke­zekbe is kerülne (valakitől ellopnák), akkor sem tudja más felhasználni. Hatalmas számítógépes rendszer fog működni. En­nek agyközpontja egy IBM RISC6000 gép lesz, állandó összeköttetésben a rendszer összes kisebb gépével, pél­dául az RFID azonosítókkal. Különleges videokame­rákat is kidolgoztak: ezek szinte láthatatlanul elrejtett videokamerák amellett hogy páratlanul nagy a felbontó- képességük, folyamatosan „letapogatják” gyakorlatilag az egész környezetüket. Rathburn korábban el­mondta: az olimpiára vi­gyázó és „szabad szemmel is látható” biztonsági embe­rek csupán mosollyal és adó-vevővel lesznek fel­fegyverkezve. „A sportolók néhány őrült fenyegetése miatt ne szorongjanak a fegyverek erdejében.” FEB t

Next

/
Thumbnails
Contents