Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-23 / 120. szám
1996. május 23., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Dr. Dávid Ibolya az „épülő” szekszárdi Duna-hídról Tímár László, az MDF Országos Választmányának tagja köszöntötte tegnap az újságírókat Szekszárdon, a Magyar Demokrata Fórum hagyományos sajtóbeszélgetése alkalmából. Mint korábban számos alkalommal, most is dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő, az MDF elnökségi tagja vállalkozott arra, hogy mind pártja, mind pedig saját maga véleményét kifejtse egyes aktualitásokról. Kérdésekre válaszolva - úgy is, mint Tolna Megye Közgyűlésének tagja - elsőként szűkebb pátriánk néhány ü- gyes-bajos esetét vette vizsgálat alá. Mindenekelőtt a már évek óta „épülő” szekszárdi Duna- hídról esett szó. Bár a kormány megerősítette ennek szükségességét, a pénz hiánya késlelteti a munkát. A híd annak a Gemen- ci-erdőnek a térségében található, melynek jobb kihasználásáról különböző elgondolások születnek: ez a kérdés összefügg a megye idegenforgalmi koncepci ójával. Erről - vélekedett dr. Dávid Ibolya - mindenki tudta elfogadásakor is, hogy a megvalósítása nehézségekbe fog ütközni, már csak azért is, mert ennek az ágazatnak a fejlesztése komoly pénzösszegeket igényel. Jó lenne - fejezte ki óhaját dr. Dávid Ibolya -, ha a vállalkozók látnák, hogy érdemes befektetni ebbe az ágazatba, konkrétan a Ge- mencbe, ahol sok a kiaknázatlan lehetőség. Továbbra is a megyei ön- kormányzatnál maradva: dr. Dávid Ibolya megismételte azt a már korábban is hangoztatott nézetét, mely szerint az MDF- ből az MDNP-be átlépő dr. Monostori Marianna akkor járna el etikusan, ha a tanácsnoki tisztségén kívül képviselői mandátumáról is lemondana. A történteket egyébként - tekintettel a korábbi jó együttműködésre - dr. Dávid Ibolya személyes kudarcként élte meg. A szélesebb távlatokat érintve szó esett az ellenzéki együttműködés esélyeiről: dr. Dávid Ibolya bízik abban, hogy a választások közeledtével létrejön a szövetség, még azzal a kisgazda párttal is, mellyel helyi, megyei szinteken már most megfelelő a kapcsolat. A nagy kérdés, mint mindig: dr. Tor- gyán József... —sz.á— Simontornyai szőrmefeldolgozó A felszámoló egyszerűsítene Én csak egy eladó, és nem előadó vagyok - magyarázta Barát Józsefné, a simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat felszámoló biztosa a Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság minapi megbeszélésén, melynek első témája az 1992 augusztusától felszámolás alatt álló vállalat helyzete volt. A biztos, aki talán félreértésből mégis a téma előadójaként kapott meghívást, a jelenlévők előtt megerősítette az ismert tényt: az ingatlant és a konfekcionálásra, szőrmekikészítésre, labdavarrásra alkalmas technológiát nem tudták eladni. Ehhez csupán annyit fűzött hozzá, hogy egyetlen komoly érdeklődő akadt, aki azonban sem felszámolási hitelt, sem munkahelyteremtő támogatást nem kapott, így elállt szándékától. Barát Józsefné a többi közt az értékesítés akadályaként nevezte meg a veszélyes hulladékok jelenlétét a gyár területén, melynek kármentesítése szerinte negyven millióba kerülne. A bizottság tagjai közt többen kételyüknek adtak hangot az eladási szándékot illetően, és, hogy a vállalat a mai 180 milliós kikiáltási árán elkelne. Kovács László, a simontornyai Gála- ker Kft. vezetője érthetetlennek nevezte, hogy a felszámoló az utolsó percig ragaszkodik az ingatlan egészben történő értékesítéséhez, a felszámoló biztosnak fel kellet volna mérnie az igényeket - mondta. A Simovill Szövetkezet például jelezte, hogy az üzem egy részét megvásárolná. Barátné hangoztatta: az eredeti koncepció az volt, hogy egyben adják el az üzemet, de nem volt érdeklődő a részekre sem. Tájékoztatott arról is, hogy a felszámoló szervezet az egyszerűsített felszámolást javasolja, melynek során a hitelezők kerülnek a felszámoló helyzetébe, (azaz lényegében nem változna semmi). A megbeszélésen ezt követően döntés született a Simontornyai Munkahelyteremtésért Alapítvány létrehozásáról, melynek támogatását ígéret szintjén már több szponzor is: a város önkormányzata, egyéni vállalkozó, társaság, szövetkezet vállalta. Az alapítók meg kívánják nyerni a kamarák támogatását is. (tf) Angolnahalászat a holtágakban (Folytatás az 1■ oldalról.) A tolnai halászati szövetkezetben pedig úgy gondolják, nem várják meg, míg a kígyótestű halak elemésztik magukat, inkább időben kifogják őket. (Az ilyesfajta „megelőzés” szükségességét a korábbi években történt balatoni angolnapusztulás is indokolja.) Már csak azért is, mert az élő angolna - amúgy -> keresett cikk a nyugat-európai piacon. A Tolna környéki vizekbe a ’60-as évek elején mintegy 2- 300 ezer üvegangolnát telepítettek. Később a Balatonból származó angolnák a Sióból történő vízeresztések alkalmával juthattak be a holtágakba. Mivel ezek vízutánpótlását a jövőben a paksi erőmű hűtővize biztosítja, természetes úton ide valószínűleg nem érkezik többé angolna. A halászok ezen halfaj helyett egy őshonos ragadozót, a balint szeretnék telepíteni vizeikbe. Angolna azonban jelenleg még akad. A tolnai halászok évente mintegy 1-1,5 tonnát zsákmányolnak természetes vizeikből, idén eddig 4 mázsát sikerült fogniuk. A halászeszköz: két csónak között vontatott elektromos háló. (A víz fenekén levő angolnák a váltóáram hatására kijönnek az iszapból, és a háló zsákjában találják magukat.) Az elektromos halászat - különösen a horgászok körében - meglehetősen vitatott tevékenység. Széles József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy ez a módszer elfogadott, az elektromos háló nincs a tiltott halászati eszközök listáján. A szövetkezet minden ezzel kapcsolatban szükséges engedéllyel, a halászok az előírt vizsgákkal rendelkeznek. Az árammal fogott halak nem károsodnak, bizonyíték erre, hogy az így kifogott angolnák több átrakással, élve jutnak el Nyugat-Európába. Az ivadékot véleménye szerint még ennyire sem viseli meg a villanyáram, mivel minél kisebb egy hal, annál kisebb elektromos sokk éri. Az elnök hozzátette, hogy a mostani pontyí- vást sem zavarja a meder közepén végzett elektromos halászat, egyrészt, mert az ívás a sekély partmenti részeken zajlik, másrészt pedig ponty már csak elvétve akad ezekben a vizekben. -sA testmeleg talán megbízhatóbb? (Folytatás az 1. oldalról.) Tárgyaim akarnak az ön- kormányzattal és a Dombhő Kht-val, hogy pontosan lássák a fűtőmű helyzetét. Felszólalásában kifejtette, hogy független szakértőkkel szeretnék megvizsgáltatni a szolgáltató gazdasági számításait, mutatóit, hiszen még az elmúlt nagyon kemény télben is 160 ezer forintos megtakarítást ért el az a lakótömb, amiben lakik. Kifogásolta, hogy előzetes számítások végzése nélkül a felügyelő bizottság által javasolt áremelést az önkormányzat jóváhagyta, s követelte, hogy az érdekvédelmi szervezettel tárgyaljon a fórumon is jelen lévő polgármester, illetve ha szükséges, rendkívüli testületi ülésen foglalkozzanak a távhőszolgáltatás vitás kérdéseivel. Nagy Ervin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az érintettek hajlandóak megfizetni a szolgáltatásért kért, de reálisan kialakított árat, sőt a lakók segítenének abban is, hogy a nem fizetők hátralékai a közös kasszába kerüljenek. A fórumon végezetül nem született semmiről érdemi döntés, ám annyi bizonyos, hogy a dombóvári önkormányzati képviselő-testület jövő hét keddi ülésén ismét napirendre tűzte a távhő- és melegvíz szolgáltatás feltételeiről és árairól szóló rendelet módosítását. Hírek Gyermeknap Ozorán Május 24-én pénteken rendezik meg Ozorán a gyermeknapot. Reggel nyolc órakor várják gyülekezőre a résztvevőket a község iskolájában, ahonnan fél kilenckor vonulnak ki az ozorai sporttelepre. Délelőtt játékos sorversenyek, tanár-diák focimeccs, leánykézilabda, fiúlabdarúgó mérkőzés lesz. Délután kerül sor a Tamási Város környéki mezei futóversenyre, 16 órakor pedig az Ozora-Gerjen serdülő futballcsapatok játszanak. 18 órakor a művelődési házban a Budapesti gyermekszínház adja elő A négy lópatkó című mesedarabot. Pokorni Zoltán Dombóvárott Törvényhozás, vagy alkudozás címmel tart oktatáspolitikai előadást május 24-én 17 órától Pokorni Zoltán, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, országgyűlési képviselő Dombóváron a művelődési ház kistermében. Jánosi György Decsen Fogadóórát tart Jánosi György országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt alelnöke május 24-én 14 és 15.30 között Decsen a Faluházban. Utána kötetlen lakossági fór lesz. Pollen- és spórajelentés A 20. hét légköri pollentartalmának döntő többségét nem allergen fajok pollenje adta, közli az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelentése. A nyír, a gyertyán, a tölgy, a platán zömében már elvirág- zott. A fűfélék a hét második felétől kezdődően már közepes mennyiségű pollent termeltek. Ez a mennyiség a nagyon érzékenyeknek már okozhat panaszokat. Az allergén gombák légköri koncentrációja mindvégig alacsony szinten maradt. Májusfa kitáncolás Kistormáson Május 24-én, pénteken gyermeknapi programra kerül sor. Délelőtt az iskola mögötti játszótéren az óvodások és az alsó tagozatos általános iskolások számára játékos vetélkedőket, ügyességi feladatokat szerveznek. Délután az iskolások videofilmeket nézhetnek és számítógépes játékokat játszhatnak. 18 órától kerül sor a helyi gyermek néptáncegyüttes közreműködésével a májusfa kitáncolásra, amelyet szalonnasütés követ. Tízezerrel akarják csökkenteni a kórházi ágyak számát A vidéki kórházak a vesztesek? A Parlament megkezdte az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló törvény- javaslat tárgyalását. A tervezet egyebek között újabb kórházi ágyszám csökkentést tartalmaz. Miként vélekednek erről a Tolna megyei kórházak vezetői, erről érdeklődtünk. Szekszárdi többet nem — Tavaly 341-el csökkentettük a kórházi ágyszámot, 1420-ról 1079-re, ennél alább nem vagyunk hajlandók menni, mert az már a betegellátást károsítaná, - jelentette ki dr. Deák György, a szekszárdi kórház igazgatója. - A legdrasztikusabb csökkentés a gyerekosztályon volt, 130 ágy helyett 79 maradt, a szülészet- nőgyógyászaton a 150 ágyat 72-re csökkentettük. Palánkon a krónikus elme rehabilitációs ágyak száma pedig 270-ről 144-re apadt. Egyetlen fejlesztés történt a megyei kórházban az elmúlt időszakban, krónikus belgyógyászati osztályt alakítottunk ki 48 ággyal Palánkon. Egyébként korai még a további ágyszám csökkentésről beszélni, most van a Parlament előtt a tervezet, nem tudni mit fogadnak el belőle, ezután derülnek ki majd az irányszámok. Mi nem tudunk semmit, az egyeztetésbe a kórházakat nem vonták be, csak a megyei ön- kormányzatot, az ÁNTSZ-t és a biztosítópénztárt. Dombóvár: üres állások —- A dombóvári kórházban nem tervezünk semmit, a törvénytervezet adatai rendelkezésünkre állnak ugyan, de fogalmunk sincs, hogy ki, mit akar. Semmiféle megyei egyeztetés nem volt ebben a kérdésben, pedig én többször kezdeményeztem - jelentette ki dr. Hajós Károly igazgató. Tavaly kénytelenek voltunk a kórházi ágyainkat 50-el csökkenteni nagyobb részt a gyerekosztályon, a többit megosztva az urológián, szemészeten, gégészeten. A jelenlegi ágy számunk 441. Ami az orvosi létszámot illeti, humbuknak tartom az orvosi munkanéküliséget, a dombóvári kórházban üres állások vannak, most hirdettük meg őket. A klinikai szakmákban - belgyógyász, gyermek- orvos, szemész -, még voltak jelentkezők, de a kórbonctanra, röntgen orvosnak, aneszteziológusnak senki nem akar jönni. Bonyhádi kiszámíthatatlan a baj — Baj van, tudjuk, de nem tudunk reagálni rá, mert kiszámíthatatlan ez a baj. Nem mondják ki, hogy be kell zárni a kórházakat, egyszerűen olyan finanszírozási szabályokat hoznak, hogy kénytelenek legyenek maguktól bezárni az egészségügyi intézmények — véli a bonyhádi kórház igazgatója, dr. Bűcs Gábor, utalva arra, hogy a vidéki kórházak kevesebb támogatást kapnak.- Nálunk ágyszám csökkentés tavaly nem volt, változatlanul 112 az aktív ágy, de erre, mint a forgalmi adatok mutatják szükség is van. Szörnyű érzés, hogy intézményvezetőként tehetetlen vagyok, nem tudom, mit tegyek, rajtunk kívül álló okok miatt. Mert hiába van itt kitűnő szakember gárda, tisztaság, jól gyógyuló betegek, ha egy tollvonással, rendeleti úton megszüntethetik a bonyhádi kórházat. Hiszem, hogy van a Parlamentben ülőkben felelősség a lakosság egészségi állapota iránt és mérlegelik a kérdést. Pincehelyi szegényemberek kórháza — A kórházi ágyszám a Szent Orsolya Kórházban változatlanul 88, három osztályunk van mindössze, ágy- számcsökkentés tavaly nálunk’ nem volt. Két éve folyik a huza-vona, megszüntetik-e vagy nem a pincehelyi kórházat, ez a bizonytalanság lélektanilag és anyagilag ellehetetleníti az intézményt - mondta dr. Dobrovits Mária igazgató. - Orvosunk már alig van, aki tehette, „biztosabb” helyre távozott. A pincehelyi kórház mindig a szegényebb népréteg gyógyító intézménye volt, ha megszüntetik az intézményt, ezeknek az embereknek máshová kell menniük. f kováts
