Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

1996. május 22., szerda Gazdaság 7. oldal A tulajdonosok az éves beszámolót elfogadták Csőd utáni közgyűlés a KSZE-nél írt eszközök reális piaci értéke is.” Magyar István, a felügyelő Az idei évi rendes közgyűlésére hívta össze a KSZE igazgató­sága a tulajdonosokat Szek- szárdon, ahol beszámoló hang­zott el a múlt év értékeléséről, majd a felügyelő bizottság és dr. Bácsi Sándor könyvvizsgáló elemezte az eseményeket. Április 16-a, a rendkívüli közgyűlés után, amikor a tag­ság az öncsőd bejelentése mel­lett döntött, ez volt az első alka­lom, hogy a 395 tulajdonost (ez 5932 darab részvényt, szavaza­tot jelent) ismét összehívták. A részvételi arány: 3102 részvény jött össze. Csingár Péter vezér- igazgató ismertette a múlt évet, így az 1995-ös mérleg szerinti eredmény, vagy inkább ered­ménytelenség 920.825 forint mínuszban. A felügyelő bizottság (mely április 16-a után új összetételű) értékelése alapján „a társaság saját vagyonának megítélésé­hez szükséges figyelembe venni a mérlegben nem sze­replő, de jogszerű késedelmi kamat- és kötbérkövetelést, mely realizálás esetén valós eszköznövekményt eredmé­nyezhet. A saját vagyont nö­velő tényező lehet a nullára le­bizottság elnöke értékelésében azt is elmondta, hogy a társaság piaci részesedésének megőr­zése érdekében négy évvel ez­előtt termeltetési konstrukciót dolgozott ki, mely a saját tőke többszörösét kitevő banki hitel igénybevételével volt megvaló­sítható. Az így kialakult hely­zetben az átlagosnál nagyobb kockázat vállalására kénysze­rült a KSZE, hiszen banki partnerek csődje miatt jelentős mértékű kintlevősége képző­dött a társaságnak. Majd sor ke­rült az Agroker Rt. privatizáció­jára, melyet saját forrás hiányá­ban rövidlejáratú, éven belüli hitelből tudtak csak megvásá­rolni. Harmadik tényező, hogy a leszerződött termény-meny- nyiséget nem kapta meg a tár­saság a gazdáktól, illetve a ter­melést finanszírozó bankok nyomására a kukorica nagy ré­szét a tőzsdén értékesítette. Ugyancsak tetézte a bajt, hogy a KSZE managment-je nem kellő időben, határozottsággal kezelte a felmerülő gondokat, hanem a széthúzás, a felelősök keresése, eltérő érdekek szolgá­lata jellemezte a vezetést, hangzott el a beszámolóban. A felügyelő bizottság a KSZE-t olyan vállalkozásnak tekinti, melynek helyzete meg­rendült, de nem lehetetlenült el. A részvényesek kisebb ki­egészítésekkel, mind az igazga­tóság, mind a felügyelő bizott­ság beszámolóját elfogadták. Mauthner Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 230,49 Német márka 99,23 Osztrák schilling 14,10 USA-dollár 152,20 A termelők a kért összegnek csak az ötödét kapják Leértékelt mezőgazdasági pályázatok A Földművelésügyi Minisztériumban a múlt hét végén született döntés a mezőgazdasági támogatásokra beérkezett pályázatok to­vábbi sorsáról. A közgazdasági főosztályon dr. Kocsondy Csaba szakértőtől érdeklődtünk a mezőgazdasági pályázatok részleteiről. Más a szabály a kistermelőknél, és más a vállalkozóknál Kinek kell fizetnie adóelőleget? Egyik olvasónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy na­gyon érzékenyen érintette az első negyedévben előleg címén befizetett adó mértéke. Mezőgazdasági vállalkozóként dol­gozik, és a múlt évben termelt kukoricáját úgy tudta eladni, hogy a felvásárló csak januárban fizetett. Ez azt jelentette, hogy 1996 első félévében kiadása nem volt (hiszen még a be­takarítás költségeit is a múlt évben kellett leírnia), míg jelen­tős bevételt könyvelhetett el. így az adóelőlege többszáze­zerre rúgott. Markó Ignácot, a megyei adóhivatal ügyfélszolgálati osztályának vezetőjét kérdez­tük az adóelőleggel kapcsolat­ban. — Egyéni vállalkozóknál, mint a panaszosnál is, a bevétel akkortól számít bevételnek, amikor a termelő ehhez hozzá­jut, a költség pedig amikor az kifizetésre kerül. így az egyéni vállalkozóknak a bevétele át­húzódhat a következő évre és így magasabb adókulccsal adó­zik. Két év átlagában az adó­terhelése így a magasabb sávba sorolás miatt növekszik. Kistermelőknél kedvezőbb a helyzet. Ha nem áfás-körbe tar­tozik a kistermelő, vagy nem a tételes költségelszámolási mó­dot választotta, akkor egy mil­lió forintig adómentességet él­vez. E fölött 10, illetve 30 szá­zalékos diktált adókulccsal dolgozik a bevétel százaléká­ban. Az idei évtől, a mezőgaz­dasági kistermelőknek a két millió forintot meghaladó be­vétel után, nem kell kötelezően egyéni vállalkozóknak beje­lentkezniük. Azonban két mil­lió forint fölött a költségeivel tételesen kell elszámolnia. így kevésbé sújtja a jövedelemcsú­csok miatti köztehemövek- mény. — Térjünk vissza olvasónk kérdéséhez- Februárban egy millió forintot vett fel a kuko­ricája után és így az adóelőle­gének az összeg az első ne­gyedévben 373.500forint volt. Valóban igazságtalan ez? — Ha jól értettem,itt arról van szó, hogy a megelőző év­ben merültek fel a költségek, az árbevétel viszont áthúzó­dott az idei évre. A gazda azt sérelmezi, hogy sok adóelőle­get kellett fizetnie. Ez igaz, egyéni vállalkozó esetében a fő szabály ugyanis az, hogy a bevételből le kell vonni a költ­ségeket. A fennmaradó részt nevezzük jövedelemnek, mely után az Szja törvény 30. pa­ragrafusa szerinti adótáblának megfelelő adót kell fizetni elő­legként. Ez egy millió forint esetében valóban 373.500 fo­rint. De hozzá kell tenni, a mezőgazdaságban jellemző, hogy az év első negyedévében kevésbé merülnek fel költsé­gek. A második negyedévben azonban már vélhetően ilyen probléma nem lesz, hiszen a költségeivel vélhetően, ezt fe­dezni tudja. — Mikor jut hozzá a gazda a többletként befizetett pénz­éhez? — Az adóelőleghez bizo­nyos mértékig már hozzájut­hat a 3. negyedévben is, hi­szen a mezőgazdasági terme­lők éppen ebben az időben ér­tékesítik a terményeiket, és a göngyölített adóelőleg-elszá­molási szabály miatt, túlfize­tés esetén, nem, vagy keve­sebbet kell fizetni. Ha a túlfi­zetés mértéke olyan mértékű, hogy így sem kompenzálható, akkor a következő évben az adóbevallás benyújtásával le­het visszaigényelni. mau Június 6-án tárgyal a kormány a hitelintézeti törvényről és a felügyeletekről Helyszínen ellenőrzött bankok A pénzintézeti tevékenység szabályozása olyan összetett feladat, mint egy Rubik-kocka kirakása: sokféle tevékenység összehango­lására van szükség ahhoz, hogy működésük minden szempontból megfelelő legyen - mondja az Állami Bankfelügyelet elnöke. Rusznák Tamás a hitelintézeti törvény előkészületeiről tájékoz­tatva lapunkat bejelentette, hogy a kormány várhatóan június 6- án vitatja meg a jogszabálytervezetet. Ezzel együtt tárgyalják meg az úgynevezett státustörvény tervét is, amely összevonná a biztosí­tási, az értékpapír- és a bankfe­lügyeletet. Minderre azért van szükség, mert a pénzintézetek és befektetési társaságok számának szaporodásával nem tartott lé­pést e tevékenységek szabályo­zása és ellenőrzése. A felügyele­tek hatásköre is bizonyos átfedé­seket mutat. A három állami el­lenőrző szerv közös irányításá­nak bevezetése azonban nem lesz zökkenőmentes. Rusznák Tamás elmondta, hogy az általa vezetett intéz­mény még a törvény életbelé­pése előtt növelni igyekszik a felügyeleti tevékenység szakmai színvonalát: adatokat kémek be az új pénzügyi vállalkozásokról, javítják a problematikus bankok vizsgálati rendszerét, és na­gyobb súlyt fektetnek a pénzin­tézetek helyszíni, közvetlen el­lenőrzésére. A készülő törvé­nyek kötelezően írják majd elő a bankfelügyeletnek, hogy jelezze, ha aggasztó jeleket tapasztal a pénz világában. S noha az új jogszabály szerint a bankok és a biztosítók bejegyzéséről vagy felszámolásáról a pénzügymi­niszter dönt, növekszik a fel­ügyeletek szakmai felelőssége. A felügyelet másképp is szol­gálni kívánja a vállalkozók, va­lamint a kis- és nagybefektetők védelmét. A közeljövőben meg­nyitja ügyfélszolgálati irodáját, ahol jogászok és pénzügyi szak­emberek adnak tájékoztatást azoknak, akik többet akarnak tudni a befektetési lehetőségek­ről, illetve azok megbízhatósá­gáról. (- kr -) — Mikor jutnak hozzá azok a termelők a támogatás összegéhez, akik még az elsők között adták be az igényeiket? — Nem különböztetjük meg az igénylőket aszerint, hogy ki, mikor adta be a pályázatát. Az országos felülvizsgálat a teljes befogadott állományra vonatko­zott, mind a 6500 pályázatot át­néztük, és megállapítottuk, hogy melyik az a kör, mely nem felel meg a szakmai, formai követel­ménynek. Ez körülbelül a ne­gyede volt a beadott pályázatok­nak, melyek kiestek, mi a fenn­maradó pályázati körrel foglal­kozunk a továbbiakban. Ennek alapján számszerűsíthető a pá­lyázati igények száma, meg a rendelkezésünkre álló támogatás összege. E kettőből került meg­határozásra a támogatási száza­lék, mely úgy néz ki, hogy az építési beruházások esetében a beruházási költség 18 %-a, az ül­tetvény-telepítés összes költsé­gének pedig a 36 %-a igényel­hető vissza. — Mikorra lehet számítani arra, hogy a támogatásokhoz hozzá is juthatnak az igénylők? — A további menet, az előbb említett támogatás mér­téke megjelenik egy közle­ményben, majd minden pályá­zót levélben, személyre szólóan fognak megkeresni, a megyei földművelésügyi hivatalok és a minisztérium. 15 millió forint alatt a hivatalok, e fölött a mi­nisztérium a bent maradt pályá­zói kört megkeresi és levélben leírjuk, hogy 18 meg 36 %-os a támogatás. Nyilatkozzanak, hogy vállalják-e így a beruhá­zást. — Mi történik akkor, ha va­laki nem vállalja így a beruhá­zást, a pénz visszakerül az alapba? — Nincsen alap, az FM-nek van 81 milliárd forintos kerete, amit az export támogatástól kezdve, a gép-, a pályázatos támogatásokig kíván felhasz­nálni. Ezen belül a miniszter­nek van jogköre a különböző támogatási célok közötti átcso­portosításra. Ha netán megma­radna párszázmillió forint, ak­kor annak többszáz helye van, mert az export támogatásnál, intervenciónál, reorganizáció­nál vannak feszültségeink, nyilván oda fogja felhasználni a miniszter úr. — Mikorra várhatják a tá­mogatási összegek megérkezé­sét a gazdák? — Még e héten kiküldjük a leveleket azzal, hogy június 5- ig beérkezőleg válaszoljanak az érintettek arra vonatkozóan, hogy vállalják vagy nem vállal­ják a beruházást. Június 5-e után, az a kör, amelyik vállalja a feltételeket és a támogatás csökkentett mértékét, nyomban támogatási határozatot kap és kezdheti a beruházást. Június elején megindulhat az összes, támogatással szervezett munka. Mauthner A SZÉLRÓZSA MINDÉN IRÁNYÁBA Brüsszel, Amszterdam, Koppenhága, Helsinki, Stockholm. A szélrózsa minden irányába indulunk és időben érkezünk, ha az Ön üzletéről van szó. így rugalmas programszervezéssel mindent el tud intézni. Uj menetrendünk számos tengerentúli csatlakozási lehetőséget ajánl. A Malév Sky Club business skïÆlub Szállunk rendelkezésére osztály különleges szolgáltatásai pedig biztosítják, hogy Ön pihentebben érkezzen, mint ahogyan elindult. Akár a hét minden napján*. •Stockholmba hetente hatszor repülünk Járatainkról további információ a 267-4333-as telefonszámon, valamint budapesti és vidéki jegyirodáinkban, illetve a Malév Partner-irodákban kapható. szempontból nem hitelezhető partnerek finanszírozását vál­lalta át. Ebben az időszakban a

Next

/
Thumbnails
Contents