Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

6. oldal Hazai tükör 1996. május 20., hétfő Szerdán kezdődik az alkotmányvita Előkészületben a büntetőjogi és a szövetkezeti törvény Zátonyra futhat az alkotmányozás, ha az előkészítő bizottság­ban nem hasznosítják a szakmai, társadalmi vita eredményeit, s nem gondolják újra esetleges megalapozatlan döntéseiket. Ezt Vastagh Pál igazságügy­miniszter hangsúlyozta tegnap Balatonfüreden, a harmadik magyar jogászgyűlés záró ülé­sén. Ha most megtörik az al­kotmányozás folyamata, na­gyon nehéz megjósolni, hogy mikor, miként folytatódik - tette hozzá. Az alkotmánykoncepció vi­tája egyébként szerdán kezdő­dik a parlamentben, s a mi­niszter bízik abban, hogy si­kerrel zárul. Vastagh Pál az előkészület­ben lévő törvények között megemlítette az új büntetőjogi törvényt, amely 1997-ben ke­rül a parlament elé, s a szövet­kezeti jogszabályt, amely végső soron arra a kérdésre ad választ, hogy van-e helye a szövetkezésnek a magyar gaz­daságban. A Magyar Jogász Egylet or­szágos tanácskozásán több mint nyolcszázan vettek részt. Egy-egy témát szekcióülése­ken tekintettek át. A közigaz­gatási szekcióban egyértel­műen állást foglaltak a megye- rendszer mellett. A jogászok Vastagh Pál fotó:FEB/bodó nem látnak semmilyen indo­kot a közigazgatási szerkezet megváltoztatására. Több idő jut vizsgálatra, a panaszok meghallgatására Újabb körzetek, kevesebb beteg Hamarosan újabb 150-160 körzetben fogadhatják majd a háziorvosok a betegeket, s növelik a gyermekorvosi körzetek számát is. Az ellátás anyagi fedezetét egy korábbi kormány- rendelet módosítása teszi lehetővé. Dr. Illyés Sarolta, a Népjóléti Minisztérium főtanácsosa la­punknak elmondta: az új pra­xisokra az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár és a he­lyi önkormányzatok július el­sejétől köthetnek szerződése­ket. A rendeletmódosítás lé­nyege, hogy a háziorvosi kör­zetbe tartozók számát mérsék­lik, 1200-1500 lakosban határozzák meg, s egy-egy gyermekkörzethez is csak át­lagosan 600-an tartozhatnak. Ezáltal a nagy vihart kiváltó kórházi ágymegszüntetéssel, illetve átcsoportosítással egy­idejűleg javulhat a járóbeteg­ellátás színvonala - mondotta a főtanácsos. Remélhetőleg kevesebben szorulnak majd kórházi ápolásra. Az ambuláns gyógyítás lényegesen olcsóbb a fekvőbeteg-ellátásnál, s ha a terápia ily módon megoldható, az a betegnek is kedvezőbb, hiszen nem kell távol lenhie otthonától. A törvénymódosítás céljá­nak megfelelően a jelenlegi, mintegy 7 ezer háziorvosi körzetből minden bizonnyal sokan átigazolnak majd a számukra kedvezőbb, például a lakhelyükhöz közelebbi, vagy kevésbé zsúfolt rende­lőbe, illetve rokonszenvesebb orvoshoz. Persze, nemcsak ők járnak jobban, hanem azok is, akik az eddigi körzetükben maradnak, mert több idő jut panaszaik meghallgatására, bajaik gyógyítására is. Jelenleg egy-egy háziorvos betegeinek a száma esetenként eléri az új normatíva többszö­rösét is. A helyi önkormányza­tok joga és kötelessége, hogy a régi szerződések megújítása­kor - az orvossal egyetértés­ben - kedvezőbb körzetek ki­alakítására törekedjenek. Cs. Benkő Judit Modernizáció és hagyomány Kisebbségi jogok - törvényi határokkal A többségi kultúra védelmé­nek nem szabad a kisebbségi kultúra elsorvasztásával jár­nia. Az előítéletekkel szemben nincs megbízható módszer, önmagában az sem segít, ha a többség jobban megismeri a kisebbség múltját, kultúráját. Erről azon a nemzetközi ki­sebbségi konferencián esett szó, amelyet Kőszegen rendez­tek a hét végén. Radó Péter, a művelődési tárca keretei között működő Civil Kapcsolatok In­tézetének visszavonuló igazga­tója egyebek közt leszögezte: a közép-európai régióban érzé­kelhető a törekvés, hogy az or­szágok nemzetállami mezt ölt- senek magukra. De valamennyi többnemzeti­ségű, többnyelvű államban több kulturális hagyomány találko­zik. Már csak ezért is fontos, hogy mindenütt kijelöljék azo­kat a legitim határokat, amed­dig a társadalomban érvénye­síthetők a kisebbség érdekei és hagyományőrző, jogos törek­vései. A Civil Kapcsolatok Intéze­tének igazgatója szerint az ok­tatás modernizálása, a Nemzeti alaptanterv a kisebbségeknek is nagyobb mozgásteret kínál ab­ban, hogy mit és hogyan oktas­sanak. A NAT ugyanis nem dönti el, hogy a tanár hogyan tanítson, csupán azt követeli meg az iskolától, hogy a tanulót milyen műveltségi szintre jut­tassa el. Az informatikai forra­dalom pedig jól segítheti a ki­sebbségi kultúra értékeinek megőrzését is. Nincs közeledés a koalíción belüli vitában Nyomozóhivatal: igen, nem A Magyar Szocialista Párt Baloldali Tömörülése nem vi­tatja az államháztartási re­form szükségességét, irányait azonban módosítani kell sze­rintük. Félő ugyanis, hogy a társadalom többsége veszít az átalakításokon. Ezt fogalmazták meg az egybe­gyűltek a tömörülés szombati országos értekezletén. Tragi­kusnak minősítették a pártközi egyeztetés nyomán megszüle­tett alkotmánykoncepciót, mert a szociális, a gazdasági és a kul­turális alapjogok teljes egé­szükben kimaradtak belőle. A központi nyomozóhivatal felállítása kapcsán érthetetlen­nek tartották a szabaddemokra­ták ellenállását, mondván, hogy akik a jelenlegi helyzetben nem tartanak szükségesnek ilyen lé­péseket, akarva, akaratlan a bű­nözők kezére játszanak. Az SZDSZ Országos Taná­csa szerint a társadalom elvárja a kormánytól, hogy tegyen meg mindent a gazdasági bűnözés leleplezése érdekében. A köz­ponti nyomozóhivatal azonban a meglévő struktúrák működé­sét gyengíti, és nem szolgálná megfelelően az említett felada­tok megvalósítását. Létrehozása - Kuncze Gábor szerint - több kárt okozna, mint hasznot. Az alkotmánytervezet­ről Pető Iván úgy vélekedett, hogy korai még kijelenteni az elkészült koncepció alkalmat­lanságát. Az SZDSZ szeretné, ha az új alaptörvény még ebben a parlamenti ciklusban megszü­letne. Ezeréves iskolarendszerünk Kevés hely van az egyházi iskolákban A 950 évvel ezelőtt vértanú- halált halt Szent Gellért püs­pök példáját idézte Paskai László bíboros-érsek a hét végén, a Pázmány Péter Tu­dományegyetemen rendezett iskolakonferencián. A gondviselés jóvoltából a kö­vetkező ezer évben is lehetnek olyan példaképek, akik a ma­gyar ifjúságot a tudás és a ke­reszténység útján vezetik majd - mondotta. Paskai László emlékeztetett arra, hogy a pannonhalmai ben­cés kolostor ezer évvel ezelőtti alapításától számíthatjuk a ma­gyar oktatás kezdetét. Ugyan­abban a korban végezte nevelő, oktató, hittérítő munkáját Gel­lért püspök. A tanácskozáson elhangzott: mindinkább növekszik az igény a katolikus szellemiségű okta­tás iránt, a szülők 30 százaléka szívesen adná ilyen intézmé­nyekbe gyermekét, a helyhiány miatt azonban a jelentkezőknek csupán két százalékát tudják felvenni ezekbe az iskolákba. Jelenleg összesen 100 óvoda, iskola áll egyházi irányítás alatt. Gondot jelent az is, hogy az egyháznak visszaadott iskola- épületek többségének leromlott az állapota. Rendbehozatalukra nincs elég pénz, így félő, hogy néhányat közülük be kell zárni. Csaknem negyedmilliárdos örökség A tavalyi hagyatéki ügyek tekintélyes hányadának kedvezményezettje a ma­gyar állam volt. Az érvényes jogszabályok szerint ugyanis nemcsak olyan esetben kell örökösnek tekinteni az or­szágot, amikor az elhunyt úgy rendelkezik, hogy bizo­nyos céllal az államra hagyja vagyonának egy részét vagy értéktárgyait, hanem akkor is, amikor a néhai állampol­gárnak nincsenek jog sze­rinti örökösei. A múlt esztendőben ebből a sa­játos bevételi forrásból csak­nem negyedmilliárddal gyara­podott a költségvetés. Az örök­lés révén állami tulajdonba ke­rült vagyontárgyak értékesíté­séből ugyanis 240 millió forint folyt be az államkasszába. Mint Técsi János, az öröklés ügyeiben illetékes Kincstári Vagyoni Igazgatóság osztály- vezetője elmondta, az államra visszaszármaztatott hagyaté­kok - értékben és összetételben - rendkívül sokfélék. Tavaly, az előző esztendőkhöz hason­lóan - a leggyakoribb hagya­téki tétel az ingatlan volt, fő­ként lakás, telek vagy éppen kisebb-nagyobb termőföldpar­cella. Ezeken kívül meglehető­sen nagy névértékben jutottak vissza az állam tulajdonába kárpótlási jegyek, de akadtak különleges örökségi tárgyak is. így például szerepelt a ha­gyatékok listáján valódi arany­rög éppúgy, mint üdülési jogot biztosító okmány, vagy más - jobbára csak az elhunyt szá­mára értékes - vagyontárgy. Az 1995-ös bevételekből 11 millió forint volt az ingósá­gokból származó összeg, és mintegy 100 millió forint jutott a különféle értékpapírokra. A törvény szerint egyébként a hagyatékokat, hacsak az örökbe hagyó másként nem rendelkezik, minden esetben el kell adni. A tavalyi értékesíté­sekből több mint kétszer annyi pénzt vett be a kincstár, mint az előző évben. Nem azért, mert többen hagyták vagyonukat az államra, az illetékes hivatalnok úgy véli, a nagyobb bevétel a javak értékesítésével megbízott hivatalos szervek munkáját di­cséri. Mert vannak Ugye milyen egyszerű? Döntés, kockázat nélkül. Hitte volna, hogy egy hasonlóan egyszerű, egyértelmű és jó dön­tés a jövőjét is képes biztossá tenni? Pedig ez így van. A nyugdíjbiztosítás egy tapasztalt, nagy tőkeere­jű, megbízható, többmilliós ügyfélkörrel rendelkező biztosítónál legalább olyan nyilvánvaló, mint az, hogy ha szomjas, akkor iszik. Ha nyugdíjbiztosítás, Hírhagyaték Volt egyszer egy tollforgató, akit kevés olvasó ismert, mert névtelen hírügynökségi újság­író volt. A pályatársak körében azonban fogalom volt a neve. Sajátos egyénisége és humora, vitalitása és mindenkit istápoló segítőkészsége az újságíró-tár­sadalom utánozhatatlan és egyedi alakjává tette. A hírek világának bohém­kedves krónikása tegnap el­ment, s csak egy hírt hagyott ránk: Sándor Ernő aranytollas újságíró 88 évesen el­hunyt... (Zs) Képviselők Amerikában. Mécs Imre elnök vezetésével tegnap az Egyesült Államokba utazott a parlament honvédelmi bizottságának küldöttsége. Egyebek közt felkeresi az F-18-as harci gépeket valamint az F-16-os repülőket gyártó vállalatokat. ti választmányi elnök. Bába Ivánt, az eddigi alelnököt vá­lasztotta elnökévé vasárnap a Magyar Demokrata Fórum or­szágos választmánya. A két al- elnök Szendre László és Sepsey Tamás lett. A testület a továb­biakban jóváhagyta: az MDF egy éven belül az eddiginél ki­sebb, új székházat építtet. Romló egészség. A lakosság 64 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amely­nek kialakulásában jelentős szerepük van a káros életmód­beli szokásoknak: a helytelen táplálkozásnak, a mozgás­hiánynak, a dohányzásnak és a túlzott alkoholfogyasztásnak - közölték a szakemberek egy tegnap megrendezett egészség­napon. Kényszerleszállás. Szomba­ton egy MI-2-es polgári heli­kopter kényszerleszállás köz­ben felborult, majd felrobbant és teljesen kiégett a pákozdi emlékműnél. A benne utazó há­rom személynek még a robba­nás előtt sikerült elhagynia a gépet - személyi sérülés nem történt. A balesetet műszaki hiba okozta. Önkéntes éhezés. A Magyar Igazság és Elet Pártjának tagjai szombaton önkéntes éhezési akciót tartottak, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét köve­teléseikre: rögzítsék az alap­vető élelmiszerek árát, az élel­miszereket ne terhelje áfa, s a kormány gondoskodjon róla: az országban ne legyenek éhezők. Emlékezés Páskándira. Ha­lálának évfordulója alkalmából tegnap felavatták a Farkasréti temetőben Páskándi Géza Kos- suth-díjas író, költő síremlékét. A kegyeletes aktuson az el­hunyt pályatársa, Szakonyi Ká­roly mondott beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents