Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-17 / 115. szám
1996. május 17., péntek Megyei Körkép 3. oldal City-TV, színfalak nélkül A néző is tevékeny résztvevője az adásnak Ez alkalommal - azaz szombatonként 9 órától 12 óráig - minden kulisszatitokra fény derül, hiszen a Pop TV stábja nem a stúdióban, hanem mondhatni a megyeszékhely kellős közepén, a Korzó áruház előtti téren, minden érdeklődő szeme láttára szerkeszti műsorát. Kindl Gábor producer legújabb ötlete a City-TV elnevezést viseli, s miután New Yorkban régóta létezik ez a megoldás, éppen ideje volt már Szekszárdon is bevezetni. — Egy kisebb méretű színpad helyettesíti majd a stúdiót, itt foglalnak helyet a műsorvezetők és természetesen a vendégek is - adott tájékoztatást Kindl Gábor. — A tévénéző voltaképpen ugyanazt látja majd, amit a helyszínen tartózkodó közönség. Sőt, eltérően a szokásos megoldásoktól, a jelenlévők a hangosításnak köszönhetően hallani is fogják a híreket, a párbeszédeket, az interjúkat. A publikum tehát a színfalak „leomlásának” eredményeként közvetlen bepillantást nyerhet a műsorkészítésbe, sőt, nemcsak „díszlete”, hanem a különböző nyeremény- játékok révén tevékeny részese is lehet a programoknak. Kindl Gábor - mivel csak jó tapasztalatokról adhat számot - nem tart semmiféle kisiklástól: a nézőközönség eddig minden ilyen esetben segítő, tevékeny partnernek bizonyult, ez kétségkívül most is ígylesz. —szá— A HTO-támogatásról, Tolnán Száz éves a bátai szivattyúház Tolnán a képviselőtestület népjóléti bizottsága bírálta el az elmúlt, fűtési szezon HTO-támogatási kérelmeit. A gazdaságosabb fűtési módra való átállás támogatására 169 kérelem érkezett. 142-en kaptak támogatást, összesen 6.279.910 Ft-ot. A tüzelőolaj-felhasználás lakossági költségeinek kiegészítésére 488 kérelem érkezett, közülük 428 kérelmező Az Útalapról rendelkező törvény alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - pályázatot hirdetett az önkormányzati törzsvagyonba tartozó helyi közutak és járdák építésének ez év első félévben elnyerhető támogatására. A benyújtott 390 pályázatot a napokban bírálta el a három tárca képviselőiből álló bizottság és döntött a támogatásokról. 239 önkormányzat nyújtott be pályázatot közút építésének támogatására, 134 helyen járda építését tervezték, 3 településen hídépítést és 14 helységben csomópont átépítését, korszerűsítését. A 390 pályázat összesen 2,9 milliárd forint támogatást igényelt az Útalapból, ami több, mint a tízszeres igény a lehetőségekhez képest. A kapott támogatást, 231-en 20 ezer Ft-ot, 197-en 10 ezer forintot, így összesen 6.590.000 forintot fizettek ki. A rendelkezésre álló keret 13.012.643 forint volt, ebből 12.869.910 forintot osztottak szét. A 142.733 Ft maradványt a bizottság javaslata alapján lakásfenntartási támogatásra használták fel. tárcaközi bizottság a rendelkezésre álló keretből a követelményeket kielégítő 256 pályázat közül 64 fejlesztés támogatásáról döntött, összesen 261,2 millió forint értékben. Ennek megfelelően 36 település gyarapodhat szilárd burkolatú közúttal, összesen 23,4 km hosszban, 24 település főúthálózata mellett jelenleg hiányzó járda építésére kerülhet sor összesen 22 km hosszban, 4 helyen baleset- veszélyes csomópont épül át, jelzőlámpás forgalom- szabályozás létesül. Tolna megyéből két pályázatot értékeltek támogatásra érdemesnek. A Bony- hád Városi Önkormányzat a tabódi bekötőút építésére benyújtott pályázaton 4 millió 400 ezer forint támogatást nyert. Závod község ön- kormányzata a Kossuth utca mindkét oldalán járdaépítésre nyert 195 ezer forintot. (P~) (Folytatás az 1. oldalról.) Az évfordulós rendezvény a bátai polgármesteri hivatal dísztermében kezdődött, ahol Klingl Béla, a hidrológiai társaság körzeti csoportjának elnöke köszöntötte a résztvevőket, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségei és a Tolna megyei vízitársulatok, valamint az Esztergomi Vízügyi Múzeum képviselőit. Ezt követően dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára tartott beszédet a régió vízgazdálkodási tevékenységéről, ami a honi történelem kezdetéig nyúlik vissza. Ezen a területen mindig is szoros volt a lakosság és a víz kapcsolata, ami a vízimalmok és a szerzetesrendek által szorgalmazott csatornarendszer építésével kezdődött. A szintén egyházi kezdeményezésre folyó munkálatok eredményeképpen indult meg itt a hajózás, jelentős kikötővé téve Bátát és Tolnát. Később, a török időkben a mocsaras ártéri területek védelmet, (Folytatás az 1. oldalról.) — A mai megbeszélés része annak az országos tájékoztató körútnak, amit annak érdeké-, ben indítottunk, hogy személyesen tájékoztassuk az önkormányzatokat az általunk ajánlott konstrukcióról - mondta Kiss Péter. - Az ajánlat lényege, hogy mi nem csupán megvásároljuk a részvényeket, aztán tovább adjuk, hanem két lépcsőben vásároljuk meg. Az első lépcsőben történő vételárkifizetés lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak arra, hogy gyorsan, rövid időn belül készpénzhez jussanak, amivel időt nyernek a részvények értékesítésében. Mi ez alatt ezeket a részvényeket átalakítjuk, bővítjük a befektetői kört, értékesebbé tesszük a részvényeket, amivel magasabb árat tudunk elérni, a befolyt összegen pedig a költségeink levonása után (Folytatás az 1. oldalról.) — Nem. Változatlan tarifával számolunk. Viszont ha valaki felvilágosítást szeretne kérni, akkor nem elég annyit mondani, hogy a „nagypostával szemben”, hanem a pontos címet, telefonszámot, (a település nevét mindenképpen), vagy az előfizető nevét, a felsoroltak pontosabban búvóhelyet jelentettek a helyi lakosságnak. A XVIII. században megkezdődött a mocsarak lecsapolása, a szabályozatlan vízjárások rendezése, a biztonságosabb életvitel, valamint a használható földterület növelésének érdekében. Gátak és töltések épültek, 1855-ben pedig a Sárköz kiszárításának programja indult be. A Szekszárd-Bátai Társulás 1872-ben összefüggő árvízvédelmi gátrendszert, a régi Sárvíz torkolatánál pedig zsilipet épített ki, ez utóbbi hamarosan tönkrement, nem utolsó sorban az 1876-os pusztító jeges árvíz következtében. A munkák 1878-ban új lendületet kapnak, újjáépítik a zsilipet, megemelik a töltést, évekig sikeresen védekeznek az árvíz ellen. Bátán 1896-ban átadják a kor európai színvonalának mindenben megfelelő új szivattyútelepet, ami ma is üzemel. A fenti változá-' sok következtében nem csak a lakosság élhet biztonságban, nőtt a termőföld-terület is, az árterület 25 százalékról 4 százaosztozunk az önkormányzatokkal 50-50 százalékban. De az OTP csak akkor vállalja a konstrukció lebonyolítását, ha az önkormányzatok résztulajdona alapján számított részvételi arány az RTG-k vonatkozásában a 75 százalékot eléri. — Milyen kérdések merültek fel a polgármesterek részéről? — Az általunk megjelölt május 29-i határidővel kapcsolatban volt észrevételük, mivel az önkormányzatok még nem kapták meg a részvényeiket. Ezzel kapcsolatban elmondtam, igazodunk ahhoz az időponthoz, amikor a részvényeket vagy a letéti igazolást megkapják. Szintén kérdésként hangzott el, hogy milyen munkát végez az OTP azzal kapcsolatban, hogy ezek a részvények a továbbiak során értékessé váljanak. A konstrukció lényege, mondtam, hogy egy tulajdonos közül legalább az egyiket meg kell jelölni. Egy biztos, a szolgáltatás minősége nem csökkenhet. Egyébként a 01-es hívásokat, tehát a bejelentőket Zalaegerszeg, a 02-est, a távírdát napközben Pécs, este és hétvégén Zalaegerszeg, a 09-et pedig Pécs fogadja. — Mi lett azokkal a dolgolékra csökkent. A biztonság további erősítését szolgálja az 1990-ben a Szekszárd-bátai főcsatorna átmetszésében épült új szivattyútelep is. Az árvizek elleni védekezés mellett azonban belvízvédelemre is szükség van, s mint dr. Hajós Béla hangsúlyozta, nincs még vége a munkának, amihez a térség összefogására van szükség. Az emlékülést követően a résztvevők ellátogattak mindkét szivattyútelepre. A régi szivattyú- telep nagy sikert aratott, mint Vöő József, Báta polgármestere elmondta, a község büszkesége az évszázados létesítmény. Az, hogy a gépek ilyen kitűnő állapotban maradtak, s hibátlanul végzik ma is a dolgukat, köszönhető a szivattyútelep-vezetőknek, akik nagy szakértelemmel és szeretettel kezelték és kezelik a régi masinákat. Köszönet ezért Orbán Lajos és idős Csankó János volt telepvezetőknek, valamint ifjabb Csankó Jánosnak, aki jelenleg felügyeli a 100 éves bátai szivattyútelepet. Venter Marianna kezébe kerüljenek a részvények, így később a befektetőknek egy részvény értékesítővel kell tárgyalniuk, nem több száz önkormányzattal, ami előny. — Mennyiben más az OTP ajánlata, mint a többi befektetőé? — Az OTP ajánlata egészen más, mint azoké a cégeké amelyek egy bizonyos árfolyamon megvásárolják a részvényeket és nincs folytatása az ügyletnek. Mi a részvényeket megvásároljuk egy kezdő vételár részletért és továbbra is üzleti kapcsolatban maradunk az önkormányzatokkal, amelyek a későbbi magasabb árfolyamból majd további bevételhez jutnak. — Miként reagáltak a polgármesterek? — A kérdésekből arra következtettem, hogy az önkormányzatok érdeklődnek az ajánlatunk iránt. f. kováts zókkal, akik Szekszárdon telefonkezelőként dolgoztak? — Huszonkét embert érintett az átszervezés Szekszárdon, ebből 12-en maradtak, 1 főnek szerződése volt, ami lejárt, 9- nek pedig sajnos fel kellett mondanunk. Az őket megillető végkielégítést megkapják. Mauthner Hírek A szekszárdi közlekedésről Tizenhét témát tárgyalt meg tegnap a szekszárdi közgyűlés gazdasági és környezetvédelmi bizottsága. Többségében a közgyűlésnek kell majd döntenie. Ezek közé tartozik az új szekszárdi közlekedési koncepció, amelynek a lényegét a Győri Közlekedési Műszaki Főiskola szakemberei dolgozták ki. Célja a helyi közlekedés veszteségeinek felszámolása. Vállalkozói fórum Dombóváron à A dombóvári Városháza nagytermében vállalkozói fórumot rendeznek május 20-án 14 órai kezdettel, amin a város vezetői adnak tájékoztatást a helyi vállalkozóknak a városban folyó gazdaságélénkítő programról, a Dombó Expo-ról, valamint a Tolna Megyei Munkaügyi Központ munkatársa a pályakezdők gyakornoki foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályváltozásokról tart előadást. Vörösmarty-est a múzeumban Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete szervezésében 1996. május 19-én vasárnap délután 16 órakor a megyei múzeumban Réti Árpád egri színművész Vörösmarty Mihály verseiből ad műsort. A belépés ingyenes. A műsor után a szervezet tisztújító közgyűlésére kerül sor, erről az egyesület tagjait ezúton is értesítjük. A művész műsorát megismétli hétfőn, május 20-án az I. Béla Gimnáziumban, valamint kedden, 21-én a Bá- taszéki II. Géza Gimnáziumban. Tolnai és mözsi nyugdíjas találkozó A tolnai és mözsi nyugdíjasok bátyus bállal egybekötött találkozójára kerül sor a millecentenárium jegyében május 18-án, szombaton 18 órától a mözsi Új Élet Mg. Szövetkezet rendezvény- termében. A tolnai nyugdíjasok részére a tolnai központi buszpályaudvarral szembeni emeletes házak elől 18 órakor különbusz indul, amely minden buszmegállóban felveszi az időseket. Belépő a helyszínen kapható. Mindenkit várnak a tolnai és a mözsi nyugdíjas érdekszövetségek. Elbírálták az útpályázatokat Két Tolna megyei nyertes Az OTP Bank Rt. RGT részvényeket venne Ajánlat az önkormányzatoknak Megszűnt a szekszárdi tudakozó Verseghy Ferenc és kerámiái. Nagy sikert arattak a tolnai születésű Verseghy Ferenc keramikus, népi iparművész munkái - különösen a használati tárgyak - a tegnap megnyílt és jövő péntekig megtekinthető kiállításon, a tolnai művelődési házban, fotó: gottvald A tárca kivonul a döntésből? Valóban tarthatatlan az, hogy egy vakbélműtétért egy budapesti kórház négyszer annyi finanszírozást kapjon, mint egy vidéki - jelentette ki Béki Gabriella, az SZDSZ parlamenti képviselője tegnapi tamási fórumán. A képviselőnő szerint a népjóléti tárca az egészségügy új finanszírozásáról szóló döntés felelősségét át kívánja hárítani az országgyűlési képviselőkre.- Azt tartanám a jó megoldásnak, ha tárcaszintű és megyei, regionális szintű egyeztetésben alakulna ki a döntés - mondta kérdésünkre válaszolva. - Lehet, hogy a megyehatárokat érdemes átlépni, ha az egészségügyi ellátásról gondolkozunk. Lehet, hogy a megyehatárhoz közel esik olyan település kórháza, amely a másik megye határán lakókat is képes ellátni. Azt kellene végig gondolni, hogy lehet legrövidebb idő alatt, legrövidebb távolságot átlépve az ellátást garantálni. Ehhez képest a mostani tervezet a társadalombiztosítás és a helyi szint, az önkormányzatok, az intézmények alkufolyamatára bízza, hogy mi alakuljon ki. A népjóléti tárca ezekből a döntési folyamatokból ki akar vonulni, de mert egy normatívát meg kell határozni, törvényi szintre akarják „lökni” a döntést.- A helyi szint bevonása nem új, tavaly is felmerült. 1995-ben a minisztérium elállt a radikális lépésektől, később viszont a finanszírozás csökkentésével gazdaságilag lehetetlenítettek el kórházakat. Mi erről a véleménye?- Azt azért látni kell, hogy a kórházak részéről is nagy fokú önkorlátozásra lenne szükség. Az egészségügyre ma az a jellemző, hogy egyszerre van jelen a katasztrofális hiány, elemi gyógyszereket sokszor nem tudnak biztosítani, és egy értelmetlen pazarlás. Önmagában véve az ágyszámcsökkentés nem oldja meg a kérdést. Inkább abban kellene gondolkodni, hogyan lehet racionálisan kórházakon belül egységeket megszüntetni, vagy adott esetben kórházakat megszüntetni, átalakítani. Krónikus ágyakra jóval nagyobb számban lenne szükség, miközben az aktív ágyak nincsenek igazán kihasználva. (tf)
