Tolnai Népújság, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

1996. május 15., szerda Gazdaság 7. oldal Házikerti praktikák A környezetvédelem szolgálatában Napjainkban egyre több szó esik a környezetvédelemről. Okkal! Védelme érdekében nem csak az egyre nagyobb gondokat okozó össznépi rendetlenség megszüntetésé­vel, a nagytömegű szemét és hulladék biztonságos elhelye­zésével, hanem az ésszerű ta­lajműveléssel, kertészkedés­sel, szántóföldi növényter­mesztéssel is sokat tehetünk. Kezdetként jó, ha a felhal­mozódott értékes szerves­anyagot nem égetjük el, foj­togató füstjével terhelve az amúgy is túlszennyezett lég­kört, hanem minden módot megragadva visszajuttatjuk azt a termőtalajba. Ezzel, az említetten kívül még két fon­tos célt szolgálhatunk: javít­juk a termőtalaj szerkezetét, tápanyag- és víztartóképessé­gét, és redukálhatjuk az éltető édesvizek elnitrátosodását okozó - amúgy is drága - mű­trágyák felhasználását. A talajerő fenntartását a természetes és jól kezelt istál­lótrágyázás mellett a szerves­anyagok komposztálásával, bányászott ásványi anyagok felhasználásával, jó növény­társítással, zöldtrágyázással is biztosíthatjuk. A másik nagy környezet­szennyező tényező a növény- védelem. A „kemény” szerek teljes kizárása jelenlegi hely­zetünkben lehetetlen, de használatuk visszaszorítását szolgálhatjuk az adottságok­hoz illő növényfaj- és fajta, a kedvező növényi sorrend jó megválasztásával, a kedvező, egészséges fejlődést biztosító agrotechmkaval. A szükséges permetezéseknél minél na­gyobb mértékben szorítkoz­zunk az egészségre kevéssé káros réz- és kénkészítmé­nyek, a növényi főzetek és ki­vonatok használatára, de ne feledkezzünk meg a régen bevált káliszappan és fahamu hasznosságáról sem. Védjük szövetségeseinket, a kártevő­ket pusztító ragadozó rovaro­kat (katicabogár, fátyolka, fülbemászó, fürkészdarazsak, zengőlégy) ne üldözzük a ta­lajlakó kártevők, főként cse­rebogárpajor után kutató va­kondot, hanem inkább a ta­lajba petéző bogarak fizikai irtására fordítsunk nagyobb gondot. Tűrjük el a békék, gyíkok jelenlétét. Rengeteg növényt pusztító rovar képezi táplálékukat. Kertészeti kultúrákban a gyomirtószerek használata a hatóanyagok felszívódása és lassú lebomlása miatt vesze­delmes. Mindenképpen a gyomok mechanikai meg­semmisítésének módszerét válasszuk, de a magot még nem kötött, kinyesett zöldtö­meget többhasznú talajtaka­róként hagyjuk a helyszínen. Gátolja az újabb gyomoso- dást, a talaj felszíni felesleges párologtatását, védi és táplálja a hasznos talajéletet és elkor­hadva maga is talajszerkeze­tet javító tápanyaggá válik. Kitartó, céltudatos munká­val ilyen módon is sokat tehe­tünk az oly sok irányból ve­szélyeztetett környezetünkért! Szakái László Keddenként a szakemberek kóstolgatnak Sajtellenőrzés a tejipari rt-nél (Folytatás az első oldalról.) A Tolna Megyei Tejipari Rt-nél minden kedden délelőtt összeül egy szakmai bizottság, tagjai a legalább 3 héttel korábbi sajt termelés egy-egy mintáját el­lenőrzik. Koller Ferenc vezér- igazgatót erről kérdeztük. — Mit vizsgálnak a szakem­berek? — A termékek kibocsátása előtt meg kell ejteni az érzék­szervi bírálatot, az erre vonat­kozó szabvány szerint. Ebben az esetben egy pontozásos rendszerrel folyik az ellenőrzés, vizsgáljuk a sajt külső formáját, a csomagolást, a kéreg épségét, a belső megjelenést, a sajt ál­lományát, szagát és az ízét. A minősítés során legalább 14 pontot el kell, hogy érjen a ter­mék a maximális 20-ból ahhoz, hogy értékesíthessük. Mindig ugyanazok a szakemberek vég­zik az ellenőrzést. — A laikus azt gondolná, hogy a trappista sajtnak van egy receptje és annak alapján készül, mindig ugyanúgy. — Egy szabvány szerint ké­szül a sajt, amit hétköznapi ér­telemben úgy is fel lehet fogni, hogy az egy recept, tehát meg­vannak azok a paraméterek, amelyeknek meg kell felelnie a trappista sajtnak. — Hány sajtot kell heten­ként átkóstolgatni? — Van, amikor több százat, attól függ, mekkora a készlet, így két-három órát is eltarthat az ellenőrzés. Krönung József főmérnök, a bí­ráló bizottság vezetője. — Szereti a sajtot, vagy csak kötelességből végzi a munká­ját? — Kilenc éve vagyok a cégnél és azóta veszek részt az ellenőrzésben is. Szeretem a sajtot és akkor is szívesen eszem, ha nem munkaköri köte­lességem. — Hogyan lehet észrevenni az apróbb hibákat is? — Tanfolyamokon vettünk részt és évente tesztelnek is bennünket. De hát azért áll nyolc tagból a bizottság, hogy eltérő vélemények is helyet kaphassanak benne. Koller Ferenc vezérigazgatóval az irodájában folytattuk a be­szélgetést. — A tejipari rt. mennyiért veszi a tejet a termelőktől? — A részvénytársaság fő­ként a tejcsamokokkal áll kap­csolatban, tehát nem közvetle­nül a termelőkkel. Az extra mi­nőségű tejért 36 forintot, a leg­gyengébbnek minősítettért 24- et fizetünk. A felvevőhelyek száma, ahonnan a begyűjtést végezzük 160. Tolnán kívül Fe­jér, Somogy, Baranya megyék közelebbi részeiből és a Duna- Tisza közéről is szállítunk ide Szekszárdra. — Elég-e az a tejmennyiség, amihez jelenleg hozzájutnak? — Erre nem lehet egyértel­műen válaszolni, mert a hazai piaci kereslet miatt elegendő lenne, de ez messze nem meríti ki a cég kapacitását. Exportra is termelünk, így Svédországba sajtot, Németországba, Török­országba, Japánba főleg porított termékeket (tejport, savóport) szállítunk. — Sajnos a hazai vásárlók körében egyre inkább a luxus kategóriába került a sajt. — A sajton kívül csökkent a fogyasztás a tavalyi évhez vi­szonyítva a túróból, a vajból és a zsírosabb tejekből is. A vásár­lók inkább az olcsóbb tejet ke­resik. Különböző akciókkal próbálunk segíteni, például má­jus 31-ig a trappista sajtot kí­náljuk még a diszkont árnál is 40 Ft/kg-al olcsóbban. — Ha már a bolti árakat említette, nem fogyna több ter­mék, ha olcsóbban jutnának hozzá a vásárlók? — A költségeink 75 száza­lékát fordítjuk a tej felvásárlá­sára, a maradékból fizetjük az energia árakat, a béreket, egyéb költségeket és maximum 4-5 százalék hasznunk marad. Ez­zel nem azt szeretném mon­dani, hogy a termelőknél marad a haszon, mert náluk ez talán még a 4-5 százalékot sem éri el. A szerencsés az lenne, ha a termelő, a feldolgozó és a ke­reskedő egyaránt megtalálná a tisztes számítását a piacon, de ebből nem sok jut se a terme­lőknek, sé a feldolgozóknak. Visszatérve a kérdésére, úgy tudnánk olcsóbban adni a tejet, ha a felvásárlótól mi is olcsób­ban tudnánk megvenni, ez pe­dig nem járható út, hiszen így is egyre többen foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy felszá­molják az állatállományukat, mert nem éri meg a tartásuk. Je­lenleg Magyarországon 415 ezerre becsülik a tehénállo­mányt, mely tejet termel, ez a szám pár évvel ezelőtt 650 ezer volt, de vajon mennyi lesz egy vagy két év múlva?! Mauthner Új önellenőrzési nyomtatvány Új, a 9635-ös számot viselő önellenőrzési nyomtatványt hozott forgalomba az APEH. Ezen a nyomtatványon kell benyújtani a bevallás helyesbítését. Nem lehet a szemé­lyi jövedelemadót helyesbíteni az eredeti nyomtatvány újabb kitöltött példányával. A helyesbítést egy példányban kell benyúj­tani ahhoz az adóhatósághoz, ahova koráb­ban az 53-as személyi jövedelemadó beval­lását benyújtotta. A helyesbítés során az adózónak ismét el kell készítenie az adó le­vezetését a kötelezettség eredeti időpontjá­ban hatályos jogszabályok szerint. Az önel­lenőrzéssel egyidőben az adózónak be kell fizetni adótartozását és az önellenőrzési pótlékot. A pótlékot az eredeti határidőt követő naptól az önellenőrzés időpontjától minden naptári napra fel kell számítani. Aki egyáltalán nem tett személyi jövede­lemadó bevallást az eredeti határidőre, az ezt a 36-os számú nyomtatványon pótolja. Önellenőrzésre csak addig van lehető­ség, míg az adóhatóság nem kezd ellenőr­zést az adott időszakra, illetve adóra. A túlzott helyi adóztatás elvándorlásra készteti a vállalkozókat Beszűkült a szolgáltatások piaca A kormány tavaly márciusi stabilizációs intézkedéscsomagjá­nak hatására az egyéni vállalkozók helyzete tovább romlott, adóterheik növekedtek, miközben a belső vásárlóerő csökkent - hangsúlyozta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (KISOSZ) keddi közgyűlésén. Indus tria ’96. A kőbányai vásárvárosban kedden meg­nyílt a Beruházási Javak Nemzetközi Szakvására. Dunai Imre ipari és keres­kedelmi miniszter megnyi­tóbeszédében elmondta: a gazdasági eredmények ala­kulásában nagy szerepe van a külföldi beruházásoknak. A Világbank számításai sze­rint az egy főre jutó külföldi tőkebefektetések nagyságát tekintve Magyarország a vi­lágelsők közé tartozik. Adómentes fnvarsznnet. A gépjármű-felelősségbiz­tosítás negyedik negyedévi díjának, valamint a második fél évben esedékes súlyadó 7,9 százalékos csökkentését javasolja a kamionok eseté­ben a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FU- VOSZ). Kormányrendelet korlátozza ugyanis a hétvégi kamionforgalmat a nyári hónapokban. Emiatt 29 nap kényszerű leállás vár a hazai fuvarozókra, amit a FU- VOSZ szerint a két járulé­kos költség arányos mérsék­lésével lehet ellensúlyozni. Rédics-Dolga. Építkezés miatt az átlagosnál hosszabb lesz a várakozás a vasi határátkelőhelyen május 15. és október 30. között. Az MNB Hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 230,20 Görög drachma) 100) 62,47 Német márka 99,06 Olasz líra) 1000) 97,69 Osztrák schilling 14,08 Spanyol peseta(100) 118,90 USA-dollár 151,96 A szövetség elnöke lapunknak elmondta: a KISOSZ tagságát alkotó, döntően egyéni vállal­kozók megélhetését a lakosság részére nyújtott különféle szol­gáltatásokból és az értékesíté­sekből származó bevételek ad­ják, a korlátozások pedig legin­kább ezt a piacot szűkítették. Érzékenyen érinti a tagságot A magyar kormányhoz intézett üzenetében ezekkel a kétségte­lenül meggyőző számokkal ér­vel a Turisztikai Világtanács (WTTC) ama kérése mellett, hogy országunk vezetői ala­pozzák meg e jövedelmező ágazat működésének és fejlő­désének feltételeit. A turizmus­ról szóló üzenetet a közelmúlt­ban megtartott miniszterelnöki konferencia alkalmából küldte a világszervezet, megosztva nemzetközi tapasztalatait a honi szakemberekkel. Az ágazat fejlesztése mellett szól, hogy az idén világszerte 255 millió állást garantált a tu­rizmus, s ez a szakemberek sze­rint 2006-ra további száz­millióval nő. A világon mindenütt - így nálunk is - jellemző tendencia, hogy a kormányok a magán­a központi és a helyi adóterhek növekedése is. Sok településen tapasztalható, hogy az iparűzési adó mellett a négyfajta helyi - építmény-, telek-, kommunális és idegenforgalmi - adó olyan súlyos terheket ró a kereske­dőkre, mintha a jelenleginek a másfélszeresére emelték volna a központi adóterheket. szektorra hárítják a turizmus feladatait. Ez megvalósíthatat­lan törekvés, hiszen az ágazat­ból az állam nem vonulhat ki. A látogató már az országba belé­pésének pillanatában az állam képviselőjével találkozik. A ha­tárőr ábrázatáról és viselkedé­séről szerzi első benyomásait. Másfelől pedig: mindaz a lát­nivaló, természeti-építészeti kincs, amelyért az utazó egyál­talán utazik, az állam tulajdona, így állapotuk gondozása is az ő felelőssége. Cserébe ezért ré­szesül az ágazat bevételeiből. A WTTC előrejelzése alap­ján a kelet-közép-európai tér­ségben az idegenforgalom be­vétele meghaladja a 205 milli­árd dollárt. Hazánkban a turis­ták 1,7 milliárd dollárt költöttek tavaly. Ez megsokszorozható a világtanács szerint. Javasolja a Félő továbbá, hogy az eltérő mértékű helyi adók a vállalko­zók nagyarányú elvándorlását eredményezik majd, azaz a vál­lalkozó olyan településre fog bejelentkezni, ahol a terhek alacsonyabbak. így viszont el­látatlan területek maradnak, és lehetetlenné válik az egységes nyilvántartás. A KISOSZ szakértői elem­zéseket, javaslatokat készítenek az előkészületben lévő gazda­sági törvényjavaslatokhoz, re­mélve, hogy befolyásolhatják a jogalkotást. U. G. magyar kormánynak, hogy ve­zessen be mérlegrendszert an­nak érdekében, hogy az utazás s a turizmus valódi nemzetgaz­dasági részesedését nyomon le­hessen követni. Hasznosnak tartaná továbbá megalkotni az állam és a ma­gánszféra együttműködésének mérvadó szabályait. Ezek, s az egyértelműen megfogalmazott célok nélkül aligha lehet kidol­gozni az ágazat stratégiáját. A WTTC figyelmeztette a kormányt, a korrekt adópolitika hiánya veszélyezteti a turiz­must, s emiatt a remélt bevétel is megcsappanhat. Badarság azt hinni, hogy a turisták - nem lé­vén szavazati joguk - nem szólhatnak bele az országok idegenforgalmának alakulá­sába. A turista ugyanis - érvel a szervezet - a lábával szavaz. Nem megy oda, ahol azt érzi, hogy külföldi mivoltából mér­téktelen hasznot kíván húzni a vendéglátó állam. Bozsó Bea A turista a lábával szavaz A világon évente összesen 3,4 billió dollár bevétel és 653 milliárd dollár adó származik belőle, minden harmadik másodpercben új munkahelyet teremt. A földkerekség össztermelésének 10 száza­lékát adja. A gazdasági csodaágazat neve: turizmus. A kocákat kivágják, ugye? Sok baromfi disznót győz a piacon Fokozódik a feszültség a sertéstartók körében, mivel az átvételi árak folyamato­san csökkennek. A nagyüzemi sertések kilójá­ért az elmúlt hónapban már csak 150-192 forintot, a kis­üzemekből származókért 120-170 forintot kínáltak a felvásárlók - tudtuk meg a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékesétől. A szakember szerint a ta­karmányárak emelkedése és az alacsony felvásárlási árak miatt gazdaságtalanná vált a hizlalás, a nagyüzemi telepek egy része csak veszteséggel képes termelni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy megszűnt a tenyészko- cák iránti kereslet, ennek kö­vetkeztében egyes helyeken kivágják őket. Jövedelmező viszont a juh- tartás, mivel továbbra is meg­lehetősen magas a vágóbárá­nyok felvásárlási ára. Az áru­hiánynak köszönhetően 400-580 forintot is megadnak a bárány kilójáért. A szaktárca illetékese arról is beszámolt, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkent a brojlercsirke-ter- melés. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 25-30 százalékkal kevesebb naposbaromfit nevelnek je­lenleg a termelők. Mindezek ellenére a húspiacon a sertés­sel szemben az olcsóbb ba­romfi továbbra is szilárdan őrzi vezető pozícióját. (újvári) Érthető törvény szülessék Az adóperek tapasztalatai címmel rendez konferenciát a Magyar Közigazgatási Bí­rák Egyesülete csütörtökön a Legfelsőbb Bíróságon. Lomnici Zoltán, a testület ügyvezető elnöke szerint a konferencia aktualitását az adja, hogy napirenden van az adórendszer átalakítása, és megkezdődtek az APEH el­leni próbaperek. Az új törvények megalko­tásakor célszerű lenne figye­lembe venni az adóügyi ítél­kezés tapasztalatait, mivel a törvények hiányosságai rendre felszínre kerülnek a jogalkalmazás során. Az új törvények szövegébe be kellene építeni a bírói gya­korlat által kimunkált jogel­veket is. Az ügyvezető elnök számára az adóperek legfon­tosabb tanulsága az, hogy az új adótörvények megalkotá­sakor törekedni kell a közért­hető megfogalmazásra, mivel sok esetben még a bíróságok is eltérően értelmezik a törvé­nyek vitatott rendelkezéseit. Az önadózási rendszerben csak akkor várható el az adózó állampolgároktól az önkéntes jogkövetés, ha az adótörvények szövegét az át­lagos felkészültségű állam­polgárok megértik. Nem kí­vánhatja az adóhivatal, hogy mindenki adószakértő segít­ségét vegye igénybe a törvény szabta kötelezettsége teljesí­tése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents