Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-04 / 80. szám

1996. április 4., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A gyógyszertári központ átalakulásáról Újabb ütemterv készül Annak a harminchat Tolna megyei településnek a pol­gármesterei tanácskoztak teg­nap Szekszárdon, amelyek­nek a területén gyógyszertár van. Mint ismeretes, a va­gyonátadó bizottság - a tele­pülések többségének támoga­tásával - a patikát annak a te­lepülésnek a tulajdonába adta, ahol az van. A tanácskozásról dr. Farkas László főjegyzőt kérdeztük, aki elmondta, hogy az átalakulás kapcsán felmerült kérdések többsége tisztázódott, az álláspontok közeledtek egymáshoz. E té­mák közé tartozik, hogy az önkormányzatok pillanatnyi­lag nem rendelkezhetnek - habár tulajdonosok - a pati­kákkal, mert a vagyont a ter­heivel együtt kapták meg. Je­lenleg nincs is „aki” kiad­hatná a vagyont, ahhoz csak két módon lehet hozzájutni. Az egyik, hogy a megalakult részvénytársaság adja azt ki, a másik pedig a felszámolás. Utóbbihoz az önkormányza­tok döntő többségének nem fűződik érdeke, hiszen a fel­számolás jelentős értékvesz­téssel jár. A tanácskozás résztvevői abban maradtak, hogy az ala­pítói jogokat gyakorló megyei önkormányzat újabb ütemter­vet készít az átalakulásra, en­nek során valamennyi telepü­lésnek megküldik az alapító nyilatkozatot. A csatlakozni kívánók aláírását az alapító okirathoz csatolják. A tervek szerint a rész­vénytársaság július elsejével alakul meg. Már eddig is hát­ráltatta a Tolna Megyei Gyógyszertári központ átala­kulását, hogy több, mint 30 önkormányzat egyáltalán nem nyilatkozott arról, hogy mit akar kezdeni a rá eső vagyon­résszel, vagyis, hogy belép-e a részvénytársaságba, vagy nem lép be. Határtalan, túl a határon Esztendeje Szekszárdról szer­vezi az I. számú - ma már Ga­ray János - általános iskola - tanári kara a Határtalan elne­vezésű tanulmányi versenyt. Ez az évente megtartott meg­mérettetés, ahogy azt a neve is jelzi, nem egyszer az országha­tárokon túli településeken várja a tanulókat. Ez alkalom­mal Csíkszereda (Erdély) adott otthont a tudáspróbának. — Némileg tartottam a ki­rándulástól - árulta el Biczó Ernő, a Garay János Általános Iskola igazgatója. — Csíksze­reda tudvalévőleg a Székely­földön található, s a székelyek mélyérzésű emberek: akit be­fogadnak, azt egy életre, de akit nem, az hiába próbálko­zik. Ám fenntartásaink alapta­lannak bizonyultak: a vendég­látók nagy szeretettel fogadták a közel kétszáz kisdiákot, akik nemcsak Magyarországról, hanem szlovák, szlovén és vajdasági területekről - ahogy ott, nem magyarkodva, hanem az együvé tartozást kifejezve fogalmaztak: az országrészek­ből - érkeztek. A rendezők ki­tettek magukért, s nekünk leg­feljebb már csak a hideg idővel kellett megküzdenünk. A szekszárdi gyerekek re­mekül helytálltak, amit az is bizonyít, hogy három első he­lyezéssel gyarapították a Ha­tártalan történetét. A pedagó­gusok pedig megállapodtak abban, hogy bővítendő az együttműködést, ezentúl - af­féle közép-európai szellemi műhelyként - szakmai tapasz­talatcseréken is találkoznak egymással. Elsőként szeptem­berben, a romániai Nagyvára­don.-szá­Szekszárd, Művészetek Háza Irodalmi est Babitsról Babits Mihály legszebb ver­sei szólaltak meg tegnap este Szekszárdon, a Művé-, szetek Házában megrende­zett „Irodalmi estek” elő­adássorozat keretében. Az immár második irodalmi összeállításon „...Ha kisza­kad ajkam, akkor is...” çimmel Auth Magda, Kajtár Róbert, és Zsolnay Margit előadóművészek szólaltat­ták meg a költő műveit. A művészek Ady Endre, Bálint György, Bóka László, Hunyady Sándor, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vas István és Zelk Zoltán Ba­bitsról szóló írásaiból is idéztek. Az összeállítást Zsolnai Gábor szerkesztette és rendezte, a műsorban közreműködött Fodor Fe­renc gitárművész. Belvizek, árvizek (1.) Szekszárdtól Bátáig: kényes helyzetben A bátai szivattyúház FOTÓ: GOTTVALD (Folytatás az 1■ oldalról.) Mivel a Duna és mellékágai által feltöltött terület, kisebb- nagyobb lefolyástalan részek vannak rajta. Á belvíz öblözet teljes vízgyűjtő területe 415 négyzetkilométer, ebből 250 négyzetkilométer belvizes. A térség vízelvezetési rendszere két részre osztható, az egyik a Szekszárd-bátai főcsatorna, a másik a Kis-Duna csatorna a Dár-foki csatornával és a rájuk csatlakozó vízfolyásokkal. — Melyik rész veszélyezte­tettebb? — A Szekszárd-bátai övezet. Ez a rész mezőgazdasági szem­pontból igen jelentős terület, a hetvenes évektől komoly melio­rációs munkák folytak itt, a terü­let jó részét, mintegy nyolcezer hektár területet, talajcsövezték, 17 átemelő készült. Erre az ala­csony fekvésen túl azért is szük­ség volt, mert a környező domb­vidékről lefolyó csapadékvíz is ezt a részt terheli. — Érkezett-e most jelzés a vízügyi igazgatósághoz belvi­zekről? — A mezőgazdasági terme­lők részéről a tél első felében felmerültek olyan igények, hogy jó lenne valamiféle be­avatkozás, ezért elindítottunk a bátai új szivattyútelepen két szivattyút, csökkentve a főcsa­tornán a vízszintet. — Azóta többször esett. — Az azóta lehullott csapa­dék a lassú olvadás miatt nem okozott gondot, ezért a Tolna megyei a belvízhelyzet átla­gosnak mondható. — Ki fizeti a szivattyúzás költségeit? — A meliorációs szivaty- tyúknál egyrészt a földterületek tulajdonosai fizetnek a társula­toknak érdekeltségi hozzájáru­lás formájában, másrészt a víz­ügyi alap állja a költségeket. A bátai szivattyútelepen a vízügyi igazgatóság viseli a költsége­ket. Ezzel eddig nem volt gond, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagy része terme­lőszövetkezeti tulajdonban volt. A privatizáció után sem változott a helyzet, mert az új tulajdonosok többsége a földe­ket nem maga műveli, hanem bérbe adta a téesznek. — Vízgazdálkodás szem­pontjából más a mezőgazdá­szok igénye, más a csatornán horgászoké és megint más a Sárköz élővilágáért aggódó környezetvédőké. Össze lehet-e mindezt egyeztetni? — Valóban, ezen a területen különböző, eltérő célú vízhasz­nálók vannak, ami esetenként súrlódáshoz vezet. Ha magas a bátai főcsatornán a vízállás, az veszélyt jelenthet, mert a csa­torna egy hirtelen zápor után nem tudja befogadni a szek­szárdi dombvidékről lezúduló víztömeget, ami aztán belvizet okoz. Ezeket a szempontokat célszerű lenne összehangolni, ezért kezdeményezünk egy be­szélgetést az érintett mezőgaz­dasági üzemekkel, önkormány­zatokkal, horgászokkal, falu­gazdászokkal áprilisban, hogy megpróbáljunk optimális víz- gazdálkodást kialakítani ebben a térségben. (Folytatjuk.) F. Kováts Éva A fizetéseket nem illik kérdezni Mikor lehet zárt ülést tartani? (Folytatás az 1. oldalról.) — Mondana egy példát? — Miután a közös tanácsok megszűntek, tárgyalások foly­tak a vagyon megosztásáról. Ha például a testület felhatalma­zást adott a polgármesternek ar­ról, hogy a tárgyalásban med­dig mehet el, nyilván nem ér­deke, hogy erről a másik fél már előre tájékozott legyen. A vagyonnal rendelkező önkor­mányzat is a piaci élet szerep­lője, a többiek természetesen ti­tokban tudják tartani elhatáro­zásukat, s erre az önkormány­zatnak is meg kell adni a lehe­tőséget. — A zárt ülésen hózott dön­téseket kinek a kötelessége el­mondani? — A zárt ülésen hozott dön­tések természetesen nyilváno­sak. A személyes adatok vé­delméről, és a közérdekűek nyilvánosságáról hozott tör­vény szigorúan előírja, hogy minden önkormányzati szerv alapvető kötelessége, hogy a közérdekű adatokról gyors és pontos tájékoztatást adjon. Hogy kinek mi a dolga ebben, azt a szervezeti és működési szabályzat írja elő. Elsősorban a polgármester és a jegyző jö­het számításba. Megírható-e a képviselői tiszteletdíj összege? — Ha a testület megállapít tiszteletdíjat, erről rendeletet kell hoznia, azt pedig ki kell hirdetni. Azt viszont már nem illik megkérdezni, hogy egy in­tézményvezető mennyi jutal­mat kapott. Ihárosi Hírek Nagycsaládosok nagyszombaton A nagycsaládosok egyesüle­tének tolnai csoportja prog­ramot szervez a gyerme­keknek, április 6-án, nagy­szombaton, délelőtt 9 órától a tolnai művelődési házban. A délig tartó rendezvényen húsvéti ajándékkészítésre, diafilmvetítésre, énektanu­lásra kerül sor. A helyi nyugdíjas érdekszövetség­gel közösen rendezik a programot, amelyre a nagy­szülőket. is szeretettel vár­ják. Az „üres telek” közművesítéséről Ma, csütörtökön délután 3- tól ülésezik a tolnai képvi­selőtestület városgazdálko­dási bizottsága. A napiren­den ‘várhatóan szerepel a Kossuth utca 28. alatti in­gatlanra beérkezett vételi ajánlatok megvitatása, va­lamint a 7-es óvoda melletti telek közművesítésének kérdése. Húsvéti bál Medinán A Medinai Ifjúsági Klub és a helyi általános iskola szü­lői munkaközösségének rendezésében húsvéti bált tartanak Medinán, április 7- én, vasárnap 20 órai kezdet­tel a művelődési házban. A zenét a tamási Ritter zene­kar szolgáltatja. Holló & B. Factory: közös kazetta A '96-os számot viseli a bo­rítóján a szekszárdi Holló együttes és a Blues Factory zenekar most megjelent kö­zös hangkazettája. Az A, il­letve a B oldalon egyaránt öt-öt új szerzemény talál­ható. Szaktáborok felsősöknek A dombóvári József Attila Általános Művelődési Központ dombóvári ifjú­sági táborában, Balaton- fenyves-alsón augusztus 14-től 20-ig matematika- számítástechnika-angol te­hetséggondozó tábort és történelem szaktárbort szervez. A táborokba álta­lános iskolák 4-7. osztályos tanulóinak, valamint nyolc osztályos gimnáziumok 1- 3. osztályos növendékeinek jelentkezését várják április 20-ig az iskolába, ahol bő­vebb felvilágosítást adnak az érdeklődőknek. ÁRVERÉSI ÉRTÉKESÍTÉS NAGYSZÉKELYBEN A „GYULAJ” Rt. árverésre bocsájtja- Nagyszékely, Rákóczi u. 64. sz. alatti ingatlanát 400.000 Ft +, ÁFA vé­telárért Az 1662 nF területen bontás­ra alkalmas istálló és raktárépület van. Az epületek csak területtel együtt vá­sárolhatók meg.- Nagyszékely, Rákóczi u. 66. sz. alatti ingatlan vételára 1.300.000 Ft + ÁFA. A 3067 m2 területen lakóház, terménytároló-pajta és istálló találha­tó. A kétlakásos épület bértővel kerül értékesítésre. Az árverés ideje: 1996. április 15-én 10 óra. Árverés helye: Nagyszékely, Rákóczi u. 66. sz. Árverezni 100.000 Ft bánatpénz lefizetése mellett lehet Érdeklődni: Szabó György műszaki-ellátási vezetőnél 7090 Tamási, Szabadság u. 27 sz. alatt Telefon: 74/471-111 Nem a ház akar összedőlni, szerencsére. Pár nap óta hatalmas lyuk tátong a szek­szárdi százhatvan lakásos lakóépület mellett. Megsüllyedt a járda, mivel alatta nagyon sok volt a törmelék, s az a sok csapadéktól összeesett. Talajcserét hajtanak most végre és újra betonozzák a gyalogjárdának ezt a részét. fotó: bakó jenő Gyermekeink érdekében A tolna megyei iskolaigazgatók egyesülete tegnapi elnökségi ülésén felhívást fogadott el, amelyet megküldenek az ön- kormányzati képviselőknek. A levél témája a Nemzeti Alap­tanterv helyi alkalmazása, átvitt értelemben pedig a magyar is­kolaügy jövője. Az iskoláknak 1998-ra a helyi társadalom igé­nyeinek megfelelő saját peda­gógiai programot kell készíte­niük, és tantervet alkotni, vagy adaptálni. A feladat jelentőssé­gét az iskolaigazgatók így fo­galmazták meg: „A magyar pe­dagógus társadalom 1996-97-re olyan feladatot kapott, amelyre az ezer éves hazai iskolatörté­netben nem volt példa.” A munka hatalmas. A felhívás lé­nyege, hogy az önkormányza­tok ’’érezzék át a feladat súlyát, történelmileg egyszeri jellegét és találjanak lehetőséget a sike­res átalakulás érdekében vég­zett munka elismerésére.” Az igazgatók egyesülete kéri, hogy a következő két évben a peda­gógusok létszámának meghatá­rozásakor vegyék figyelembe ezt a teendőt is, hogy az igazga­tók órakedvezményt adhassa­nak a munka oroszlánrészét vállaló kollégáknak. Teremtse­nek külön pénzügyi keretet e helyi pedagógiai programon és tanterven dolgozók részére. Lé­tesítsenek a művelődési bizott­ságok hatáskörébe tartozóan pénzügyi alapot, amelyre pá­lyázni lehet. Gondolni kell arra is, hogy a felkészülés idején az iskolai könyvtáraknak több könyvre lesz szükségük, hiszen meg kell ismerni sok forrást ahhoz, hogy hogy jól tudjanak választani.

Next

/
Thumbnails
Contents