Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-23 / 95. szám

1996. április 23., kedd Megyei Körkép 3. oldal Nagyfeszültségű tragédia Szombaton este háromnegyed nyolckor érkezett a bejelentés a bonyhádi rendőrkapitány­ságra, hogy Kakasdon a sze­méttelep környékén a magas- feszültségű vezetékrendszer­nél. M. Csaba 16 éves fiatal­embert halálos áramütés érte. A forrónyomos bizottság már a helyszínen megállapította, hogy a fiatalember nem volt egyedül, a barátjával, Cs. Sándorral ment el sétálni. Utóbbi később elmondta, hogy hét óra tájban vették észre, hogy a magasfeszült­ségű vezeték-rendszeren egy drót lóg, végén egy cipővel. M. Csaba úgy gondolta, le kellene szedni a cipőt, nehogy valaki áramütést szenvedjen. Ezt követően egy gumiab­ronccsal próbálták eltalálni, s lelökni a drótot, illetve a ci­pőt. A szemtanú Cs. Sándor tanúvallomásában úgy mondta el az esetet, hogy egyszercsak azt látta, barátja „felvillant”, mint egy villám, a ruhája lángrakapott, majd M. Csaba összeesett. Barátja megpróbálta a ruhát eloltani, miután ez nem sikerült, mert hozzá sem tudott érni az égő testhez, a lángoló ruhához, segítségért rohant. Az elsőd­leges megállapítások szerint M. Csaba jobb kezének muta­tóujján kapta az áramütést. Amikor az áldozat szülei a helyszínre értek, megpróbál­ták letépni fiukról az égő ru­hát. A kiérkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Paluska Zoltán, a DE- DÁSZ szekszárdi üzletigaz­gatója kérdésünkre elmondta, hogy nagyon sajnálják az ese­tet, mélyen együttéreznek a családdal. Ezt a szomorú al­kalmat is szeretné annak tuda­tosítására felhasználni, hogy a nagyfeszültségű villamosve­zetékek életveszélyt jelente­nek. Az oszlopokon nem vé­letlenül van a figyelmeztető felirat, miszerint még a lesza­kadt vezetéknek sem szabad a közelébe menni. Ezúton is kéri a szülőket, hogy szabad­ban játszó gyerekeiket ismé­telten figyelmeztessék. A vál­lalat az általa szervezett ve­télkedőkön, valamint szóró­lapokon is felhívja a figyel­met a biztonsági szabályokra. Az igazgatóságok az anyago­kat szívesen bocsátják az is­kolák rendelkezésére. -i— Művészeti napok Mányokon (Folytatás az 1. oldalról.) — Szent István az egye­temes fejlődéshez kapcsolta hazánkat, évszázadokra kije­lölve népe útját. Őseinknek feledniük kellett atyáik törvé­nyeit, szokásait, erkölcseit, meg kellett válniuk mindattól, ami a pogány világhoz kötötte őket. Cserébe a magyarság megtarthatta a legfőbb népi összetartó erőt, ősi nyelvét és megőrizhette függetlenségét, amelyért viharos történelme későbbi évszázadaiban oly sok véres küzdelmet kellett vívnia - mondotta megnyitó­jában Teleki István polgár- mester. A művészeti napok ren­dezvénysorozata szerdán Széchenyi ünnepséggel foly­tatódik, majd pénteken nem­zetiségi nappal zárul. Az isko­lában művelődéstörténeti ve­télkedőt is rendeznek a mille- centenárium jegyében, mely­nek végén egy hetes erdei is­kolában vesz részt a tizenegy csapat öt-öt tagja. A győzte­sek jutalma egy szekszárdi ki­rándulás lesz. - háj ­Fadd új polgármestert választ Péntektől nincs polgármestere Faddnak. A nagyközség kép­viselőtestülete tegnapi ülésén tudomásul vette Fülöp János, fegyelmi bizottsági elnök tá­jékoztatását Antus András polgármester tisztségének bí­róság által történt megszünte­téséről. Egyben megbízta Kocsner Antal alpolgármes­tert, hogy az új községvezető beiktatásáig lássa el a pol­gármesteri teendőket. Megbí­zatása idejére - április 1-től - polgármesteri fizetést és költ­ségtérítést kap. A polgármester-választás kiírásához szükségessé vált a helyi választási bizottság lét­számának kiegészítése. Ezen testület egyik tagja, Berghof- fer László ugyanis időközben elköltözött Faddról. A képvi­selőtestület tegnapi döntése nyomán a bizottság új tagja Kozma István. Zöld Zoltán jegyző tájékoz­tatta a testületet, hogy az idő­közi választást a polgármes­teri tisztség megszűnésétől számított két hónapon belül kell kitűzni, az ezt követő 60 napon belül pedig meg kell tartani a választást. Hozzá­tette, hogy célszerű lenne, ha a faddiak még a nyári szabad­ságolások előtt járulhatnának az urnákhoz. -s­Gyakorlati oktatók a Mester Kft-nél Tapasztalatcsere az asztalos műhelyben FOTÓ: GOTTVALD A szekszárdi Mester Kft. telep­helyének megtekintésével kezdte ülését tegnap délelőtt Szekszárdon a Gyakorlati Ok­tató Szervezetek Egyesületének Elnöksége. Lőczi József, a Mester Kft. ügyvezetője köszöntötte a Szombathelyről, Győrből, Deb­recenből, Szegedről és Buda­pestről érkezett elnökségi tago­kat. Sülé József, az egyesület el­nöke adott rövid tájékoztatót a megalakulás óta eltelt időszak tapasztalatairól. Az 1980-as évek végén bekövetkezett tár­sadalmi változások a magyar szakképzésben is drámai hely­zetet teremtettek. A megoldást keresők az igények figyelem- bevételével hozták létre az em­lített egyesületet, mely hatodik alkalommal tartja országos közgyűlését. Ennek másodszor adott helyet Tolna megye szék­helye. Tegnap a Mester Kft. - ahol 460 tanulót képeznek - kőmű­ves, asztalos, ács-állványozó, szobafestő-mázoló, vasszerelő, lakatos műhelyeivel , technikai eszközeivel ismerkedtek az el­nökség tagjai. Ma a szekszárdi régi megyeháza dísztermében tanácskozik a közgyűlés. Az olvasók kérdeztek Munkalehetőség külföldön Több olvasónk érdeklődött szerkesztőségünktől, hogy hol lehet jelentkezni jugoszláviai új­jáépítéshez kőműves munkára. Néhány levélíró a németországi munkalehetőségről is kérdezett. A Tolna Megyei Kézműves Kamara ügyvezetője, Majtényi Ferenc elmondta, elsősorban vállalkozások részére tudnak partneri lehetőséget ajánlani. A horvát főkonzulátustól kaptak befektetői listát, olyan horvát vállalkozásokról, amelyeknek befektetési lehetőségeik vannak. Feltételezhetően alvállalkozókat keresnek. Ez a lista a kamaránál van. A kamarai tagok köréből egyéni vállalkozók is választ­hatnak a listáról, de egyéni munkavállalókkal nem tudnak foglalkozni, mert a kamarának nincs közvetítői feladata. A németországi munkalehe­tőségről Majtényi Ferenc el­mondta, a német piacra nehéz bekerülni, mert azok a vállalko­zások, amelyeknek erre érvé­nyes szerződésük van, külföldön dolgoznak. (pt) Pénz helyett tanterem a kongregációnak Egy átfogó műszaki vizsgálat után kerül ismét napirendre az Isteni Megváltó Leányairól el­nevezett kongregáció - egyéb­ként nem vitatott - iskolaigénye - állapodtak meg a felek tegnap délelőtt Szekszárdon, a polgár- mesteri hivatalban, ahol Kocsis Imre Antal polgármester tár­gyalt a rend képviselőivel. A kongregáció annak idején erede­tileg a Bezerédj utca 15. számú ingatlant kérte vissza, ám mi­után itt működik jelenleg a spe­ciális iskola, sikerült megálla­podni - különböző cseréket közbeiktatva -all. szám alatti épületről. A polgármesteri hiva­tal, kiegyenlítendő az érték­csökkenést, vállalta, hogy a ka­pott kártalanítás összegéből négy tantermet létrehoz az épü­letben.-szó­Jobb együttműködést az ellenőrökkel! Szorosabb együttműködést kell a jövőben kialakítania az ön- kormányzat intézményei szak­mai vezetőinek és pénzügyi el­lenőröknek - ezt a konzekven­ciát vonta le a szekszárdi ön- kormányzat pénzügyi bizott­sága tegnapi ülésén az 1995. évi ellenőrzési tapasztalatokat meghallgatva. A tegnapi másik előterjesz­tés, a szekszárdi Gyermekek Házának pénzügyi revíziója volt. A bizottság javasolja a vizsgálat további folytatását. Hírek Ruhavásár a Vöröskeresztnél A Szekszárd Városi Vörös- kereszt kedvezményes ru­havásárt tart szerdán. A rá­szorulókat 9-től 16 óráig várják. Iskolai beiratkozás Hőgyészen A Hunyadi János Általános Iskola és Zeneiskola két tannyelvű osztály indítását tervezi a ’96-97-es iskolai tanévben is, az eddigi, ked­vező tapasztalatok alapján. Tegnap lehetett és ma lehet beiratkozni reggel 8 órától délután 16 óráig Hőgyészen, a Fő utca 1-3. sz. alatti in­tézményben. A szülők a személyi igazolványt és a gyermek személyi lapját vi­gyék magukkal. Nem csu­pán a helyiek, de a környező településeken élők jelentke­zését is elfogadják. A födíj: görög utazás volt A hét végén rendezte meg a bátaszéki II. Géza Gimná­zium az immár hagyomá­nyos gimis bálját. A tom­bola fődíja egy kétszemé­lyes görögországi utazás volt. A szerencse Kulcsár Bálintnak és családjának kedvezett, akik Ádándról jöttek el Bátaszékre a bulira. Tátika karnevál őcsényben Az őcsényi általános iskola április 27-én délután 15 órá­tól rendezi meg a hagyomá­nyos tátika karnevált. Ekkor a gyerekek - és velük együtt néhány nevelő is - mókás jelmezt öltenek. A vidám szórakozásnak ígérkező ze­nés, jelmezes bemutatót jó időben az udvaron, ha az időjárás rosszra fordul, a gyülekezeti házban tartják. Kaczián János Temesváron kutat A Tolna Megyei Levéltár munkatársa - egyúttal Szek­szárd közgyűlésének képvi­selője, a művelődési bizott­ság elnöke -, Kaczián János a román hatóságok engedé­lyének birtokában szerdától a temesvári levéltárban foly­tat kutatómunkát. A megye- székhely ismert helytörténé­sze a Lugos melletti - ma már nem létező - Bunya- szekszárd egykori lakóinak 1866-tól keltezett anya­könyvi kivonatait kívánja áttanulmányozni, közel egy hét alatt. Összefognak a tolnaiak? Vezető szakemberek a városért Független szakértői stáb „összehozását” tervezik Tolnán. A csoport feladata a helyi képviselőtestület munkájának segítése lenne. Az elképzelés lényege egy, a városért lokálpatriótaként tenni kész, a képviselőtestülettől független, ám az által elismert, bizonyítottan szakértő csapat létrehozása. Az ötlet bizonyára nem új, ám most úgy tűnik, a cél érdekében konkrét lépé­sekre is sor kerülhet. A kezde­ményezés a közelmúltban in­dult, Kárpáti András önkor­mányzati képviselőtől (ennek ellenére létezik a független­ségre való törekvés.) A jelen­legi elképzelések szerint a stáb váza a város vezető szakembe­reiből állna össze, akik a kü­lönböző szakterületeket (pénz­ügy, ipar, építészet, kereskede­lem, mezőgazdaság, oktatás­kultúra, jog) egy-egy „bizott­ságba” tömörülve képviselnék. Feladatuk, lényegében, a várost érintő, nagyobb horderejű kér­désekről szóló döntések előké­szítéséhez való hozzájárulás lenne. Az ebben a munkában résztvevők anyagi ellenszolgál­tatás nélkül tevékenykednének. Az elképzelést támogatók nem „ámyéktestület” létreho­zását tervezik, hangsúlyozottan a képviselőtestület munkájának segítése a céljuk, a város érde­kében. (Mindazonáltal tisztá­ban vannak azzal, hogy törek­vésüket nem mindenki üdvözli kitörő örömmel.) Fontos, hogy a képviselőtestület elismerje ezt a gárdát, hiszen enélkül semmi esély arra, hogy ajánlá­saikat esetleg el is fogadják. Ezért is fontos, hogy hiteles, el­ismert szakembereket sikerül­jön megnyerniük, akiknek vé­leményét a legtöbben elfogad­ják. A szerveződés „aktivistái” ugyancsak fontosnak tartják, hogy a polgármesteri hivatal vezetőivel is jó munkakapcso­lat alakuljon ki. Ez azonban még a jövő, a stáb személyi összetételére még csak elképzelések vannak. A kezdeményezők igen lénye­gesnek gondolják a polgármes­ter bevonását a szervező mun­kába (is). -es­Munkahelyek csökkent képességűek számára Szociális foglalkoztató Pakson Régi igény Pakson is a csökkent munkaképességű emberek fog­lalkoztatásának megoldása. Az önkormányzat elvi döntést már hozott az ügyben, most dr. Széchenyi Attila alpolgármester ja­vaslatot készített, amit a testület jövő hétfői ülésén tárgyal. Az igények felmérésével kez­dődött az előkészítés. Megke­resték a polgármesteri hivatal által ismert csökkent munkaké­pességűeket, mások a médiában közzétett felhívásokra jelent­keztek. Kiderült, a városban huszonhét ember vállalna mun­kát a szociális foglalkoztató­ban. Megkérdezték tőlük azt is, milyen tevékenységet tudnának elvégezni. Többségük alkatrész összeszerelést, varrást jelölt meg, de akadt aki egyszerű la­katos munkákra vagy szövésre is vállalkozna. Dr. Széchenyi Attila egy megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett, ebben több lehetőséget vizsgáltak meg. Mivel Pakson nem akadt cég, amely ezt a munkahelyet működtetné, megkeresték a Luxin Kft-t, egy országos reha­bilitációs célszervezetet, amelynek a megyében is van üzemegysége - Tolnán van a központjuk -, közel 200 főt foglalkoztatnak. A cég kézi szövéssel, varrással, tekercse­léssel, lámpaszereléssel, cso­magolással foglalkozik, saját kereskedelmi hálózata van, bol­tokkal, kialakult piaci kapcsola­tokkal. A Luxin Kft. igent mondott a felkérésre, vállalná a paksi szociális foglalkoztató üzemeltetését, azonnal munkát tudna biztosítani 15-20 megvál­tozott munkaképességű ember­nek. Mindössze annyit kértek, hogy a város biztosítson telep­helyet, és az indulás évében a bérleti díjat engedje el. Az előterjesztés szerint az önkormányzat tulajdonában álló, Jámbor Pál utcai volt köz­fürdő épülete, viszonylag kis ráfordítással - a műszaki becs­lések 1,8 millió forintra taksál­ják a felújítás költségét - al­kalmas lenne e célra. Mintegy 80 négyzetméter alapterület állna rendelkezésre a műhe­lyekhez, ezen felül szociális blokk is kialakítható. Rákosi Gusztáv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents