Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-17 / 90. szám
1996. április 17., szerda Gazdaság 5. oldal A részvényesek csődöt kértek (Folytatás az első oldalról.) A részvényesek 58,1 százaléka jelent meg a KSZE Rt. által összehívott rendkívüli közgyűlésen, vagyis az 5.942 szavazatból 3.951 volt jelen. A tét nem volt kevés: a jelenlévőknek dönteniük kellett arról, hogy a felszámolást vagy a csődeljárást választják. Dr. Markovszky György, az igazgatóság elnöke vezette le az ülést, aki elmondta, hogy a bankok egyetértésével került sor a rendkívüli közgyűlés ösz- szehívására. Velez Álltán, aki március 8-tól látta el Lakatos Csaba felmentett vezérigazgató helyett az ügyvezetői feladatokat, ismertette a jelenlegi helyzetet. A KSZE, mint harmadik termelési rendszer, az IKR Bábolna, és a KITE Nádudvar után, 24 évvel ezelőtt, 1972- ben alakult. Fő célja az iparszerű kukoricatermelés fejlesztése és elterjesztése volt. Az ötlet jónak bizonyult, a mezőgazdasági partnerek igényelték a teljes termesztéstechnológia átadását, valamint a szükséges vetőmagok, gépek és alkatrészek biztosítását. Mindezért cserébe csak az új technológia bevezetéséből adódó többletterméssel kellett fizetniük a KSZE-nek, így a fejlődés hihetetlenül felgyorsult. 1990-ben rt.-vé alakultak, ekkor 369 tagja volt, de meghatározó, vagy jelentős befolyással rendelkező részvényes nem volt. A múlt évben a társaság gazdálkodását már súlyos terhek nehezítették. Az egyik legkomolyabb gond a másfél milliárd forintot meghaladó vevőállomány kezelése volt, illetve az Agroker Rt. megvásárlásához szükséges anyagiakat a KSZE rövid lejáratú bankhitelekkel biztosította. Az Agroker Rt. - a beszámoló szerint - nem volt képes kitermelni a 317 millió forintos bankhitel kamatterheit. (Az éves kamatköltség 110 millió forint volt). A termeltetési szerződések szintén rosszul sültek el a terményárak robbanása miatt, a szerződéses kapcsolatban lévő termelők nem adták le fix áron termésüket a KSZE Rt.-nek, hanem ennél magasabb áron, más felvásárlónál értékesítették azt. A KSZE emiatt a tőzsdei kötésnél tonnánként 6.000 forinttal magasabb áron volt kénytelen fedezeti vásárlásokat eszközölni, a tőzsdei kötések teljesítése érdekében. Ezzel több mint 100 millió forint további veszteség érte a társaságot -, mondta Velez Zoltán igazgató. A KSZE helyzetének tisztázására a három legnagyobb hitelező (Budapest Bank, Takarékbank, Kereskedelmi és Hitel Bank) felkérte a cég átvilágítására a budapesti székhelyű Agrár Rt.-t. Ennek elkészülte után, a bankok a korábbi terveikkel ellentétben azonnal éltek a jelzálog-, zálog- és opciós jogaikkal, így a társaság ingatlanai, készletei banki tulajdonba mentek át. (Sajnos várható, hogy a szövetkezetek, magántermelők közül többen, akiknek a KSZE tartozik, nem képesek az elszenvedett veszteséget kiheverni és a szállítói körnek ezt a részét is magával rántja a KSZE fizetésképtelensége.) Megoldási javaslatként Velez Zoltán igazgató a cég felszámolását kérte, mert a 3 milliárd forintos fizetési kötelezettséggel szemben csak 1,1 milliárd forint vevőállomány áll, melyből csak 400 millió forint befolyása látszik biztosítottnak. Továbbá a veszteséget növeli a társaság működésének fenntartása is, mely csak az idei évben, március 31-ig 76 millió forint további kiadást eredményezett. Csingár Péter, a KSZE Rt. vezérigazgató-helyettese a kialakult helyzet ellenére arra kérte a tulajdonosokat, hogy ne fogadják el a felszámolást, ehelyett az öncsőd bejelentését szavazzák meg. így ''ugyanis még lehetőség nyílik egy utolsó kísérletre, hogy a cég megmeneküljön. A reorganizációs terv keretében fizetési haladékot kérnének a hitelezőktől, illetve csődegyeztetés megkötésére tennének kísérletet. A hozzászólások nem voltak indulatoktól mentesek. Broyer György, a Rába Rt. képviselője elmondta, hogy a kialakult helyzetért az igazgatóság egyértelműen hibás, és a beszámolót nem fogadta el. A felszámolást viszont nem javasolta, mert „abból csak a felszámoló kerülhet ki győztesen.” Lakatos Csaba, volt vezérigazgató is szót kért. Elmondta, hogy a KSZE nagy szerepet vállalt abban, hogy a mezőgazdaságból kivonuló bankok helyett finanszírozza a termelőket. Többek között ez is okozta a vesztét. Arra kérte a részvényeseket, hogy ne engedjék, hogy a 24 évig sikeresen működő cég most megszűnjön. Egyben lemondott igazgatósági-tagi tisztségéről. Varga József, a faddi szövetkezet elnöke bírálta a vezetőket, mert szerinte a termelőkre, a bankokra és az üzletkötőkre hárítják a felelősséget. „A repce áráért nem kaptuk meg a pénzünket a KSZE-nél, kérdem én ezek után kötelesek Tettünk volna a kukoricát is ide leadni? Ezt a céget a termelők hozták létre, de a tavalyi megalázó év után, ha megmentik is a'KSZE- t ki fog ezek után hinni neki? A jelenlegi helyzet kialakulásáért meg kell nevezni a felelősöket” - mondta Varga József. Végül a napirendi pontnak megfelelően a közgyűlés szavazott arról, hogy a felszámolást, vagy a csődeljárást választja. A többség, 3.572 igennel (15 nem és 265 tartózkodás mellett) az öncsőd bejelentése mellett szavazott. Ezután sor került még a lemondott igazgatóság helyett új vezetőség választására is. Az új igazgatósági tagok: Broyer György (Rába Rt), dr. Kisfalvi János (Cereol), Csingár Péter (KSZE), Mihálovics László (Nitrokémia), dr. Tihanyi László (sárbogárdi tsz), Fiilöp László (bátai tsz). Egy hónap múlva kerül sor az újabb közgyűlésre, amikor is a részvényesek tájékoztatást kapnak a fejleményekről. Mauthner Visszaigényelt adóelőlegek Az adóhivatal folyamatosan fizet A hét végén azoknak is lejár az adó-visszatérítésre vonatkozó harmincnapos határidő, akik az utolsó pillanatban, március 20-án adták postára személyijövede- lemadó-bevallásukat. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban Fazekas László sajtóreferenstől megtudtuk, hogy a legfrissebb országos adatok szerint csaknem 2 millió 260 ezer bevallás érkezett az adóhatóság területi hivatalaiba. Ez 1,8 százalékkal több, mint a tavalyi 2 millió 217 ezer. Az adóbevallást készítők fele igényelt visszatérítést; mintegy 970 ezret már teljesített is az APEH. Az eddig postázott, illetve átutalt öszszegek meghaladják a 11 milliárd forintot, ami éppen fele a tavalyi 22 milliárdnak. Egy-egy személyre átlagosan 11 934 forint adó-visszatérítés jut, amely országosan igen nagy szóródást mutat. Legmagasabb a helyi átlag, 15 994 forint, a dél-budapesti igazgatóságon; a legalacsonyabb, 8808 forint, Nógrád megyében. A harmincnapos visszafizetési határidőt eddig 6162 esetben lépte túl az adóhivatal, s emiatt már 6 462 225 forint késedelmi pótlékot fizetett a jogosan járó adóvisszatérítéseken felül. Ugyanez tavaly 14 074 esetben fordult elő, 12 221 334 forint pótlékot jelentett az APEH kárára. (németh) A szőlőkben sok a fagykár Késnek a primőrök a piacokon A téli időjárás miatt késnek a kertészetek tavaszi vetési munkái, ezért várhatóan egybecsúszik majd a különböző zöldségfélék érésének ideje - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb jelentéséből. A szakemberek beszámolnak arról is, hogy a fűtetlen fóliasátrakban nevelt primőr zöldségek fejletlenek, várhatóan csak két-három hetes késéssel kerülhetnek majd piacra. Ez az oka, hogy jelenleg gyenge a piaci felhozatal, és a szokásosnál húsz-harminc százalékkal magasabbak az árak. A tájékoztató adatai szerint az országban március végéig a gyümölcsültetvények het- ven-nyolcvan százalékában végezték el a gazdálkodók a metszési munkákat. Jelenleg a lemosó permetezések folynak. Kedvezően értékelik a minisztériumban azt is, hogy a talajok tápanyag-utánpótlása az előző évek mélypontjáról az idén végre kimozdult, de a tápanyag-felhasználás ennek ellenére, még mindig messze elmarad az optimálistól. Március végéig a szőlőültetvényeknek mintegy 80-90 százalékát metszették meg. A gyengébb minőségű ültetvényeken egyes szőlőfajták rügyeit 40-70 százalékban károsította a fagy, emiatt az Alföldön egyelőre sokan csak elő- metszést végeznek. (újvári) Mindig voltak nagy pillanatok A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. március 21-én kibocsátott 1998/H jelű Magyar Államkötvényt a kibocsátó 1996. április 18-án újra felajánlja. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/H 2 év futamidő, évi fix 24% kamat. A kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekí- tetten) kerül meghatározásra. A kötvény kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, és a lejárat után tovább nem kamatozik. Értékesítés feltételei: Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. JEGYZÉS Az aukciót követő jegyzési időszak: 1996. április 15-19. A jegyzés a jegyzési időszak zárónapja előtt lezárható. Jegyzési árfolyam: Aukciós átlagár +0,2%+felhalmozott kamat • április 24-i felhalmozott kamat 2,24%. Az elérhető éves hozam 24,5%. A jegyzésen értékesíthető mennyiség: Maximum az aukción értékesített mennyiség 50%-a. A jegyzés pénzügyi teljesítési napja: 1996. április 24. Kamatfizetés félévente: 1996. szeptember 21., 1997. március 21., 1997. szeptember 21., 1998. március 21. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. ! AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna • Magyar Hitel Bank Rt. 7101 Szekszárd, Arany János u. 23-25., Dombóvár VALAMINT: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Augusz Imre u. 7. Magyar Államkötvény 1998/H fix kamatozású A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG V
