Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-02 / 78. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. április 2., kedd — Tamási, Simontornya És Környéke Rendőrségen Szarka a Szarka hegyen. Tamásiban Csik Endre, Szarka hegy 38. szám alatti lakásában ismeretlen tettes járt. Onnan háztartási és műszaki cikkeket lopott 120 ezer forint értékben. Tamásiban úgynevezett hengerzár törés módszeré­vel követtek el bűncselek­ményt a Szabadság u. 24. szám alatti lakásban. Aranyékszert és fényképe­zőgépet loptak 150 ezer fo­rint értékben. Hasonló mód­szerrel törtek be egy üresen álló lakásba is. Agancshullás A természet rendjébe tar­tozik az is, hogy így tava- szodván az erdő állatai is változtatnak a téli élet­módjukon. A gím és a dám például leveti, elhullajtja agancsát. Amint a vad az erdőgazda­ság tulajdonosa, úgy az agancsok is. Aki tehát talál agancsot, vagy ami még fel- tételezésnek is rossz, hogy keres és azt illegálisan sze­retné magáénak mondani, arra mondjuk azt, hogy „bűnt követ el”. A tamási erdőgazdaság adott ki agancsgyűjtési engedélyt nagyon is korlátozott szám­ban. Aki ilyennel rendelke­zik, attól felvásárolják. Ha illegális agancsgyűjtőre bukkannak a felelős vadá­szok és a velük együttmű­ködő rendőrök, akkor súlyos pénzbírságot rónak az ille­tőre. A tavaszi erdő életéhez tartozik a szarvasok ellési időszaka is. Ezzel szinte párhuzamosan jelennek meg a kóborkutyák. Ezek a gaz­dátlan ebek a friss születésű szarvasborjak között ke­gyetlen pusztítást tudnak végezni. A vadászoknak - Holló György a Gyulaj Rt. Tamási Erdészetének főva- dásza - szerint fokozottan kell figyelni a kutyákra, az engedély nélküli agancs­gyűjtőkre és mivel a zöld növényzet kissé késésben van, így az állatok etetése is gondot jelent ma még. Május elseje a munka ün­nepe mellett az őzbakvadá- szat kezdetét is jelenti. Holló György fővadász belga vendégvadászokat vár. Ők törzsvendégek, akik évek óta visszajárnak és el­képzeléseik szerint 25-30 darab őzbakot szeretnének ejteni. ..-dkj­Polgári védelmi vetélkedő Mit kell tenni veszélyhelyzetben? Tamásiban a Diákcentrum adott helyet a körzeti ifjúság polgári védelmi versenynek. A körzetparancsnokkal, Balázs Sándor őrnaggyal beszélget­tünk a verseny jelentőségéről, eredményéről: — Milyen célkitűzéssel ter­vezték ezt a vetélkedőt? — A mi körzetünkben is szerettünk volna csatlakozni a magyar polgári védelem 60. év­fordulója alkalmából meghirde­tett felmenő rendszerű ifjúsági versenyhez. Célunk volt a pol­gári védelem egyetemességé­nek, nemzetköziségének a 60 éves történetének, helyének, szerepének, feladatainak, szer­veinek, felszereléseinek meg­ismertetése. Szerettük volna mindazt az ismeretanyagot át­adni a fiataloknak, amelyeket a különhöző veszély- és kataszt­rófa helyzetben történő véde­kezésben előírnak a szabályok. Az is céljaink között szerepelt, hogy az egymással vetélkedő csapatok tagjai az elemi, vagy alapfokú elsősegélynyújtási ismeretekből is adjanak számot, hogy a bajbajutott embertársai­kon tudjanak segíteni. — Hányán neveztek ebbe a körzeti versenybe? — Két korcsoportban hir­dettük a vetélkedőt. Az általá­nos iskolások között benevezett a Dombóvári Zrínyi Ilona és az Illyés Gyula iskola 8/3-as csa­pata, a döbröközi, a dalmandi, a pincehelyiek 1.2. csapata, a si- montomyai Vak Bottyán Álta­lános Iskola, valamint a Béri Balogh Gimnázium 8/4-es csa­pata. A gimnáziumok, középis­kolák közül külön csapatot állí­tott ki Dombóvárról az Illyés Gyula Gimnázium, az 516. sz. Szakmunkásképző Intézet ugyancsak Dombóvárról, Ta­másiból a Béri Balogh Ádám Gimnázium két csapatot neve­zett, az 518. sz. Vályi Péter Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola is nevezett csapatot és a simontomyai Vak Bottyán Szakmunkásképző Intézet is. — Kik segítettek? — A vöröskeresztes szerve­zetekkel van nagyon jó kapcso­latunk és ők segítettek. À ta­mási és a dombóvári szerveze­teket kell megemlítenem és természetesen a tamási műve­lődési házat. Ugyanakkor külön kellene szólnunk azokról a tá­mogatókról, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a körzeti vetélkedő. Gondolom, hogy helyszűke miatt nem volna le­hetséges mind a húsz partner felsorolása, de annyi engedtes­sék meg, hogy valamennyiük­nek és ők egyenként is tudni fogják, nekik szól a köszönet, amit parancsnokságuk nevében teszek. Az is az esemény jelen­tőségéhez tartozik, hogy a ve­télkedő megnyitóján megjelent a Tolna Megyei Polgári Véde­lem parancsnoka. Farkas László őrnagy is. Feliinger Ká- rolyné, tamási városi polgár- mestere mondott megnyitó gondolatokat. — Bevezetőben említette, hogy ez a verseny felmenő rendszerű. Hova jutottak to­vább a győztesek? — Tulajdonképpen ez egy nemzetközi vetélkedő. A kör­zeti versenyből a megyei ver­senyre jutott a Béri Balogh Gimnázium 8/4-es csapata, ők az általános iskolai korcsoport­hoz tartoznak, valamint az Ily- lyés Gyula Gimnázium 8/3-as csapata Dombóvárról. Itt ők let­tek az első, illetve második he­lyezettek. Harmadik lett a dal­mandi általános iskola csapata. A középiskolások helyezési sorrendjében első lett az Illyés Gyula Gimnázium csapata Dombóvárról, második a Béri Balogh Ádám Gimnázium 1. számú csapata és harmadik ugyanennek a gimnáziumnak a 2. sz. csapata tamási színeket képviselve. — A megyei versenyre a dombóváriak mennek, április 27-én. Akik itt győztesek lesz­nek, ők majd a területire jutnak és onnan a nemzetközi ver­senybe, ami a környezetünkben levő hat ország fiataljainak a vetélkedése lesz. — Milyennek értékeli ön személy szerint ezt a versenyt? — Bevallom, kicsit szo­rongtam, hogy ebben a tárgy­körben lesznek-e fiatalok, akik hajlandók tenni is valamit. Jó volt látni, hogy komolyan vet­ték a felhívásunkat és külön kö­szönetét mondok a felkészítő tanároknak is. Nagyon jó érzés volt látni a játékos versengést, ami a katasztrófa megelőzését és a védekezést jelezte, s ko­moly felkészülésről adva szá­mot. Decsi Kiss János A dombóvári Illyés Gyula Gimnázium csapata fotó: gottvau Tánctanfolyam, turistáknak Tamásiban a Tolna Tourist he­lyi kirendeltségének vezetőjé­vel Páczelt Pállal arról beszél­getünk, hogy az idegenforgalmi téli szezon után milyen tervek­kel köszöntötték a tavaszt, és milyen elképzeléseik vannak a nyárra? — A síutakra és egyéb téli sportokat kínáló körutazá­sokra ma még vannak jelentke­zők - kezdi Páczelt Pál - de a május 3-án induló görögországi utunkra is nagy az érdeklődés. — A helyben, Tamásiban pihenő, nyaraló embereknek kínálnak-e valami rendhagyót? ’ — A Tamásiban nyaralók általában két hetet töltenek a városban. Külföldiek, belföl­diek egyformán. Arra gondol­tunk, hogy egy 8-10 órás tánc­tanfolyamot rendezünk a ré szűkre. Magyar táncokat tanul­nának két-három napon, két há ­rom órában, ami táncvizsgáva. zárulna, vendéglátással feje ződne be és hajnali vigaszságba torkolhatna. — Igényelnek-e ehhez vala­milyen társintézményt, vagy önmaguk szervezik? — A helyi művelődési ház­zal közösen tervezzük ezeket, olyan formában, hogy ha május végén indul a szezon, akkor már tudnánk kínálni ezt a lehe­tőséget is. Ennek több helyszínt is képzeltünk. Ma még terv mindez, de valamennyiünk ér­deke, hogy mielőbb megvaló­suljon.-dkj­Aki száz évre előre tervez Évente 50 ezer köbméter fát « tamási erdészetben termelnek ki FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Napjaink bizonytalanságában akadnak emberek, akik a kö­vetkező száz évre tervezik munkájukat. Igen, az erdé­szekről van szó. Közülük a tamási erdészet vezetőjét, Fe­hér Istvánt kérdeztük: — Miért éppen a tél a faki­termelés időszaka? — A Tamási Erdészet 8000 hektáros erdőben gaz­dálkodik. A kitermelés nagy részét a téli időszakban vé­gezzük. Ilyenkor nincs nedv­keringésben a fa. Kevésbé sé­rülnek a törzsek, kisebb a re- pedési lehetőség és a ledön­tött fa sem okoz nagy kárt az új vadban. Ilyenkor a tölgyet termeljük. Erre ugyanis a nyári időszakban nincs igény, nem is lehet eltartani, ha lé­ben van a fa, romlik a minő­ségi állapota. — Most március van. Mennyi fát vágtak az elmúlt télen? — Az éves termelésünk 50 ezer köbméter fa. Ennek 25 százalékát már februárban tel­jesítettük. Mondhatom, hogy időarányosan jól állunk a fa- kitermeléssel. — A hosszú tél milyen gondot jelentett az erdészet­nek? — A nagy hó a fatermelők és szállítók munkáját egyfor­mán nehezítette. Ennek elle­nére sikeresnek mondhatjuk ezt az időszakot, mert amit termeltünk azt sikerült értéke­síteni is. A Gyulaj község ha­tárában végzett tölgyes kiter­melése körülbelül 25 hektáros területen folyt. Ebből a leg­jobb minőségű anyagok Ausztriába kerülnek exportra. A hazai rönk minősítésű anyag piaca is megvan. A nem ipari fa kategóriába so­rolt tűzifa is elkelt a közeli tü- zép telepeken. — Látványnak nem a leg­szebb a kopasz domboldal, ahol nem is olyan régen töl­gyes virított. Mi a helyzet a pótlással? — Előírás, hogy a kivágás évében új erdőt kell létrehoz­nunk a tarvágás területén. Gyakorlatilag ennek egy hó­napon belül meg kell történ­nie. Most ott tartunk, hogy a nagy vadak ellen be kell kerí­tenünk ezt a területet, ugyanis makkal erdősítünk és kár lenne, ha kitúrnák a disznók. Ezt a munkát májusig be kell fejeznünk. A nyári hónapok­ban már ki fog hajtani. így le­raktuk az új erdő alapjait, ami egy újabb évszázad funda­mentuma az erdő szempont­jából.-decsi­Romák a Koppány mentén Amint arról korábban beszámoltunk Gyönk, Gyulaj, Nagykó- nyi, Ozora, Pincehely, Tamási cigány lakosainak kisebbségi képviselői és támogatói megalakították a Koppány Menti Roma Kisebbségi Egyesületet, mint civil szervezetet. Nemrég zárult az a program- sorozat, melyben megmutathat­ták nemzetiségük, népük kultu­rális hagyományait, örökségük emlékeit. Tamásiban „Az önkormány­zás és lehetőségek” címmel tar­tottak tanácskozást. Ennek ta­pasztalatairól beszélgettünk dr. Takács Gyulával, a tamási ön- kormányzat aljegyzőjével. Az értékelése nyomán is kiderült, hogy ez a több napos, több helyszínen rendezett fórum is igazolta, hogy a cigányság be­látta az egységes állásfoglalás jelentőségét, hogy összefogás­sal kell megpróbálni önmagun­kon segíteni. Keresik az együttműködés lehetőségét, az összefogást sür­getik, melyben a szellemi ere­jüket is megsokszorozhatják. „Látó út” elnevezéssel igye­keznek felkutatni a gazdasági és természeti adottságokat, di­vatos szóhasználattal a humán erőforrásokat. Ennek keretében már több rendezvényük is volt Tamásiban, Nagykónyiban és Gyulajon. A legutóbbi rendezvényükön Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke ismertette az 1996. év programját. Ebből is érzékelhető volt, hogy e ki sebbségnek is sokkal több pénzre volna szüksége. Az vi­szont elismerést érdemel, hogy a Koppány Menti Roma Napol: rendezvénysorozat célja a kö­zös gondolkodás és nem csupán a jogok hangsúlyozása. A rendezvény korábbi ese­ményei Gyönkön, Gyulajban, Nagykónyiban, Ozorán, Pince­helyen, több helyszínen zajlot­tak. A jövő egyik jelentős fel­adatának értékelte dr. Takács Gyula azt a lehetőséget, hogy Tamásiban a Rácvölgyben meglevő klubhelyiségben könyvtárat alakítanak ki. Min­den bizonnyal ez lesz az ország első romakönyvtára. Ennek szakmai előkészítése most a ta­vasz folyamán elindul.-decsi­Közgyűlés a SIMOVILL Ipari Szövetkezetnél Új piacok,, nyereség, béremelés Megközelítően egymilliárd forint bevétel, ebből 320 mil­lió forint exportból, 64 millió nyereség, 31,5 százalék bér­emelés -, röviden összefog­lalva ezekkel a számokkal lehetne jellemezni a SIMO­VILL Ipari Szövetkezet el­múlt évi gazdálkodását. A szövetkezet vezetői a hétvégén megtartott közgyűlé­sen számoltak be dolgozóik­nak és tagjaiknak az 1995. évi gazdálkodásról és az 1996. évi tervekről. A közgyűlésen részt vett a város polgármestere, Cserháti Péter és az OKISZ alelnöke, Fodor Tibor. A közgyűlés résztvevőit Kacz Edit humán manager kö­szöntötte, majd a szövetkezet elnöke, Kovács Pál szóbeli ki­egészítést tett az írásos be­számolóhoz. A fénycsöves lámpatesteket, mennyezetbe illeszthető padláslétrákat, kis­elosztó táblákat gyártó SI­MOVILL sikeres évét tudhat maga mögött, a nehéz gazda­sági helyzet ellenére új piaco­kat tudtak szerezni -, az egyik legnagyobb vevőjük az IKEA -, több mint egynegyedével növelték termelésüket, hang­zott el. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a minőség javítására, termékeik tavaly elnyerték az ISO-9003 minősí­tést, ami lehetővé teszi a lám­patestek Nyugat-európai pia­con történő értékesítését. Az elnöki beszámolót köve­tően Várni László főkönyvelő ismertette az 1995. évi bevéte­leket, kiadásokat. A 64 millió forint nyereségből 25 milliót tartalékoltak, 18 millió forint a közgyűlés napján került kiosz­tásra. A szövetkezet dolgozói­nak a bérét 1995-ben az inflá­ciót meghaladó mértékben emelték, 31,5 százalékkal -, amit igen kevés gazdálkodó egység tudott megtenni -, és ezzel a cégnél az átlagbér 456 ezer forintra emelkedett. A gazdálkodási eredmé­nyek ismertetése után Be- reczki Imre műszaki vezető az idei évi fejlesztésekre tett ja­vaslatokat. A tervek szerint a szövetkezet 50 ezer német márkáért vásárol új gépeket, ami lehetővé teszi az eddiginél is jobb minőségű lámpatestek gyártását. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents