Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

1996. április 13., szombat Hétvégi Magazin 15. oldal Ti írtátok Költészet napja Nagy költőnk, József Attila 1905. április 11-én született. Nevezetes dátum ez, 1964-től minden évben e napon ünne­peljük Magyarországon a Költészet napját. Ebből az al­kalomból közlünk az alábbi­akban néhány általatok írt, az évszakhoz kapcsolódó témá­kat, érzéseket tükröző kedves verset: Tavaszi élet Fény teríti be a földet, Ontja magából a zöldet, Szívet, lelket melengetve Kismadarat felreppentve Fény vesz körül mindenfelől Kis ház szobájába betör. Zúgó tavaszi méhecskék Csicseregnek a kisfecskék Tavasz-illat száll a réten Fák, virágok a hegyeken Ifjúság dala harsog a tájban Mind tavaszt hordoz magában. Illés Tünde Emlékek Fogadj emlékedbe Drága napsugár Zárjál a szívedbe Kicsiny kis madár. Nektek, holdfény, csillagok Ti szép elmúlt órák, Ködös tegnapok, Nincs miért sírnotok. Napsugár királynő Egy fény áthatol az erdőn Az égből jött fehér felhőn. És megjelenik ő, A Napsugárkirálynő. Fény hátán jött messziről, Fehér felhőn az égből, A Napsugárkirálynő Patakparton megjelenő. A csillogó vízesésnél Kis halacskákat keresgél Hogy elvigye kislányának A Napsugár kisasszonynak. Elvarázsol szépségével, Gyönyörűséges szemével Hosszú, aranyszín hajával Szép Napsugár leányával. Hergovics Györgyi Tavas zkímök Az erőtlen napsugár A delelőponton Néhány percre feltűnt A ködös horizonton. Amint belopódzott Csukott ablakomon Mint a sűrű erdőn A langy szellő, oson. Legott leolvasztott* Minden jégvirágot, Helyette kicsalt pár Fehér hóvirágot. Sz.L. Az első ember a világűrben A világ első embert szállító űrhajóját 35 éve, 1961. április 12-én a Szovjetunióban bocsá­tották földkörüli pályára, fe­délzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülő-őrnaggyal. Ennek emlékére lett április 12- e az űrhajózás napja. A Vosz- tok-1 űrhajó 89,1 perc alatt ke­rülte meg a Földet, 181327 km sugarú, nyújtott ellipszis-pá­lyán. A sikeres űrutazást több évtizedes kutatómunka előzte meg. Először a hordozórakétát kellett kifejleszteni. Az első döntő lépést az első műhold fellövése jelentette 1957. ok­tóber 7-én. Utána kutyákkal, majd majmokkal kísérletez­tek, s végezetül útnak indult az ember is. Gagarin ugyan csak egyetlen kört tett meg a Föld körül, azóta az asztronauták egész sora követte. Az ember megjárta a Holdat is, de az el­sőség Gagariné maradt. „A szívem normálisan ver. Jól érzem magam, a kesztyűt felhúztam, a sisakot bezártam, indulásra kész vagyok” - kö­zölte az utolsó készültség vé­Gagarin, a földet érés után gén Gagarin. Órája ekkor moszkvai idő szerint 9 óra 7 percet mutatott. Útja csodála­tos volt a koromfekete égbolt alatt, amelyen élesen ragyog­tak a csillagok, miközben a Nap úgy sütött, hogy meg sem lehetett kísérelni a rátekintést. Le kellett időnként függö- nyöznie az ablakot, hogy me­neküljön a Nap ártó sugaraitól. Jól észlelte a Föld gömb alak­ját. A Fődet magát kékszínű fény pára vette körül. A féke­zőberendezés 10 óra 25 perc­kor automatikusan bekapcso­lódott, az űrhajó sebessége fo­kozatosan csökkent, mind lej­jebb szállt, mind sűrűbb légré­tegekbe jutott. Külső burka felizzott, „...az ablak függö­nyein keresztül is láttam a kö­rülöttem tomboló lángok fé­lelmetes, vörös fényét. De bent a fülkében, a zuhanó tűz- gomolyag közelében, mind­össze 20 Celsius fok volt a hőmérséklet” - nyilatkozta később. Az űrhajó 10 óra 55 perckor ért földet Szmelovka falu körzetében. A leszálló űr­hajóhoz odasereglettek a kol­hozparasztok, segítettek Ga- garinnak levenni védőöltözé­két, sisakját. Hamarosan megérkezett a kolhoz gépkocsija, ami Gaga- rint a faluba vitte. Az űrhajója ép maradt, „akár ismét fel le­hetett volna repíteni a világ­űrbe” - emlékezett vissza Ga­garin, az első űrhajós. Egy ravasz trükk Magyarok a Holdon Galileo Galilei volt az első ember, akinek távcsöve előtt feltűnt a holdfelszín csodála­tos világa. Később egyre több részlet vált ismertté, mígnem az űrkorszak beköszöntése közvetlen közelről is lehetővé tette a Hold mindkét oldalának megismerését. Alpok, Kárpá­tok, Appeninek immár nem­csak a Földön, hanem a Hol­don is léteznek. Szép hagyo­mány, hogy a felfedezők földi hegyekről, völgyekről nevezik el a holdbéli tájakat, krátereket és azokról a tudósokról, akik­nek igazán sokat köszönhet az emberiség. így őrzi a szom­szédos égitest anyabolygónk nagyjainak nevét, például Ko- pemikuszét, vagy Giordano Brúnóét. De Mendele is „ott van” a Holdon, aki az öröklő­dés törvényeire derített fényt, Gutenberg, aki a könyvnyom­tatást találta fel, vagy Leo­nardo da Vinci, s a névsort még folytathatnánk. Talán kevesen tudják, de mi, magyarok, szintén szép számmal szerepelünk - név­adóként - a Holdon. Tizenegy krátert neveztek el ugyanis hí­res magyar tudósokról. Regi- omontanusról, aki Mátyás ki­rály udvari csillagásza volt és a XV. században jelentős üs­tökös- és napmegfigyeléseket végzett, Hell Miksáról, aki je­zsuita rendi csillagász volt és az ő tervei alapján készültek a Bolyai János Zsigmond Richárd budai, az egri, a nagyszombati és a kolozsvári csillagvizsgáló intézetek. Az eddigiek közül Segner János a legismertebb, hiszen sokoldalú munkássága közül a hidrodinamika terén elért jelentős eredménye, vagyis az úgynevezett segner- kerék, ami nem más, mint a vízturbina őse. Újabb magyar név csak az űrkorszak beköszöntése után került a Holdra, amikor meg­ismerték annak másik oldalát és ennek eredményeként a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben tartott ülésén krátereket nevezett el a Hold másik oldalán Bolyai JAnos- ról, Eötvös Lorándról, Fényi Gyuláról, Izsák Imréről, Kár­mán Tódorról, Neumann Já­nosról, Szilárd Leóról, Zsig­Neumann János mond Richárdról. Valameny- nyien világhírű matematiku­sok, fizikusok, vagy kémiku­sok voltak, akik jelentős eredményeket értek el az egyes tudományágakban. Egyébként a Hold térképe már betelt, sőt, néhány boly­góé is. Ám a naprendszer égi­testeinek sok tája még feltá­rásra és elnevezésre vár! Kérj meg valakit a társaságból, hogy egy vízszintesen tartott neszkávés üveg szájába elhe­lyezett parafadugót körülbelül 10 centis távolságból egy jó erős fújással fújjon bele az üvegbe. Ha hiszed, ha nem, a dugó minden esetben kirepül! megoldást: a dugó emellett be­fújt levegő megnöveli a lég­nyomást az üveg belsejében, és ez repíti ki onnét a dugót. A trükk nyitja: ha fogsz egy szí­vószálat és a dugóra irányítva belefújsz, akkor az biztosan az üvegbe kerül. Mai feladványunk Tíz éven aluliak részére a Fejes Benjámin nagyszokolyi al­sótagozatos olvasónk által rajzban beküldött fenti közmon­dás megfejtése a feladat. A 10 éven felülieknek pedig három űrhajós nevét (és állam- polgárságát) kell beküldeniük. A megfejtést jövő szombatig (április 20.) a Gyermekek Háza címére (7101 Szekszárd, Pf. 130.) küldjétek be levelezőla­pon, vagy képeslapon, illetve dobjátok be a Gyermekek Háza postaládájába. írjátok rá: Gyermekvilág. A helyes meg­fejtők között könyveket sorso­lunk ki. Felhívjuk figyelmete­ket, hogy 10-15 éveseknek pén­tekenként 17-18 óráig, 10 éven aluliak részére szombatonként 17-19 óráig működik a Gyer­mekvilág klub a Gyermekek Házában, ahol a-Tolnai Népúj­ságban megjelent témákról tudhattok meg bővebbet, illetve a feladványokra beküldött he­lyes megfejtések között itt sor­soljuk ki a felajánlott ajándék- tárgyakat. Mindenkit szeretettel várnak. Kezdő horgászoknak 1. Engedély nélkül ne állj neki horgászni. 2. Alapfelszerelés: bot, orsó, szák, mentőháló, damil, súlyok, horgok, úszó. 3. Horgászás közben nyugodtan és csendesen viselkedj! 4. Szereléshez mindenképpen legyen nálad bicska és fogó. 5. À beetető csalit mindig a he­lyi vízzel kell összekeverni. 6. Keszeghez elegendő a 15-ös damil. 7. Lehetőleg kevés kötés, csomó legyen a zsinóron. 8. Vékony zsinór, kis horog. 9. Az ólmot maximum 5 cm-re rakd a horogtól. 10. Ha jól beállított fék van az orsódon, akkor a damil szakító­súlyánál nagyobb halat is ki tudsz fogni. Zsoltika jó osztályzatot szeretne kapni tanév végén olva­sásból. Hogy hányast? Megtudhatod, ha a pontokat lett­ig összekötöd! Vicces! A tanító néni a következő fel­adatot írja a táblára: 2:2. Utána megkérdezi a gyerekektől:, — Ki tudná megmondani, mennyi az eredmény? Levente majd ki esik a pádból, úgy jelentkezik: — Döntetlen. Piroska ruhát varr a babájá­nak. Leejti a tűt a szőnyegre. Sóhajtozva keresni kezdi, de nem találja. A testvére rászól: — Hagy csak, Piroska, gyorsabban megtaláljuk azt a tűt, ha majd ráül, vagy rááll va­laki! — Apu! - fut be a szobába Zsolti. — Kipróbáltam az új motorodat! — Na és? — Elmeséljem, vagy elol­vasod holnap az újságban, hogy milyen volt? Monda a magyarok eredetéről Honnan származik a magyar nép? Hol volt az őshazája? Mi­kor indultak vándorútra? Merre jártak, míg a mai Magyar- ország területére értek, s letelepedtek? Kik a magyar nép ro­konai? A régi időről az írásos emlékek keveset szólnak. Ha sok írás nem is maradt ránk, annál több történet, monda és legenda élt elődeink emlékezetében és terjedt száj­ról szájra, apáról fiúra. A ránk maradt ősi mondák közül az egyik legjelentősebb népünk eredet-mondája, amit Kun László király történetírója, Kézai Simon őrzött meg kró­nikájában: Hunor és Magyar Ménrót- nak (Nimródnak) elsőszülött fiai voltak. Apjuktól meg­válva külön sátrakba költöz­tek. Amikor egy napon va­dászni mentek, a pusztaság­ban egy nőstény szarvas buk­kant fel előttük. Amint űzőbe vették, a szarvas az ingo­ványba menekült, s itt teljesen eltűnt a szemük elől. Sokáig keresték, de nem tudtak a nyomára akadni. Bejárták az ingoványt, s úgy találták, hogy alkalmas az állatte­nyésztésre. Visszatértek tehát atyjukhoz, s engedélyt kértek, hogy összes jószágaikkal a meotiszi (Azovi-tenger) in- goványok közé költözzenek és ott letelepedjenek. Miután letelepedtek, öt évig ki sem mozdultak onnan. A hatodik évben elkalandoztak, s egy puszta helyen rábukkantak Belár fiainak feleségeire és gyermekeire, akik férjeik nél­kül voltak ott. Tüstént lóra kapták őket és sebes vágtatással a meotiszi ingoványok közé vitték. A gyermekek között volt az alá­nok fejedelmének, Dulának két leánya is. Egyiket Hunor, a másikat Magyar vette ma­gának feleségül. Történt pe­dig, hogy miután huzamo­sabb ideig laktak a meotiszi ingoványosban, igen hatal­mas nemzetséggé nőttek, úgy, hogy ez a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket. így aztán ismét felkerekedtek, s tovább vándoroltak nyugat felé.

Next

/
Thumbnails
Contents