Tolnai Népújság, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
1996. április 13., szombat Hétvégi Magazin 15. oldal Ti írtátok Költészet napja Nagy költőnk, József Attila 1905. április 11-én született. Nevezetes dátum ez, 1964-től minden évben e napon ünnepeljük Magyarországon a Költészet napját. Ebből az alkalomból közlünk az alábbiakban néhány általatok írt, az évszakhoz kapcsolódó témákat, érzéseket tükröző kedves verset: Tavaszi élet Fény teríti be a földet, Ontja magából a zöldet, Szívet, lelket melengetve Kismadarat felreppentve Fény vesz körül mindenfelől Kis ház szobájába betör. Zúgó tavaszi méhecskék Csicseregnek a kisfecskék Tavasz-illat száll a réten Fák, virágok a hegyeken Ifjúság dala harsog a tájban Mind tavaszt hordoz magában. Illés Tünde Emlékek Fogadj emlékedbe Drága napsugár Zárjál a szívedbe Kicsiny kis madár. Nektek, holdfény, csillagok Ti szép elmúlt órák, Ködös tegnapok, Nincs miért sírnotok. Napsugár királynő Egy fény áthatol az erdőn Az égből jött fehér felhőn. És megjelenik ő, A Napsugárkirálynő. Fény hátán jött messziről, Fehér felhőn az égből, A Napsugárkirálynő Patakparton megjelenő. A csillogó vízesésnél Kis halacskákat keresgél Hogy elvigye kislányának A Napsugár kisasszonynak. Elvarázsol szépségével, Gyönyörűséges szemével Hosszú, aranyszín hajával Szép Napsugár leányával. Hergovics Györgyi Tavas zkímök Az erőtlen napsugár A delelőponton Néhány percre feltűnt A ködös horizonton. Amint belopódzott Csukott ablakomon Mint a sűrű erdőn A langy szellő, oson. Legott leolvasztott* Minden jégvirágot, Helyette kicsalt pár Fehér hóvirágot. Sz.L. Az első ember a világűrben A világ első embert szállító űrhajóját 35 éve, 1961. április 12-én a Szovjetunióban bocsátották földkörüli pályára, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülő-őrnaggyal. Ennek emlékére lett április 12- e az űrhajózás napja. A Vosz- tok-1 űrhajó 89,1 perc alatt kerülte meg a Földet, 181327 km sugarú, nyújtott ellipszis-pályán. A sikeres űrutazást több évtizedes kutatómunka előzte meg. Először a hordozórakétát kellett kifejleszteni. Az első döntő lépést az első műhold fellövése jelentette 1957. október 7-én. Utána kutyákkal, majd majmokkal kísérleteztek, s végezetül útnak indult az ember is. Gagarin ugyan csak egyetlen kört tett meg a Föld körül, azóta az asztronauták egész sora követte. Az ember megjárta a Holdat is, de az elsőség Gagariné maradt. „A szívem normálisan ver. Jól érzem magam, a kesztyűt felhúztam, a sisakot bezártam, indulásra kész vagyok” - közölte az utolsó készültség véGagarin, a földet érés után gén Gagarin. Órája ekkor moszkvai idő szerint 9 óra 7 percet mutatott. Útja csodálatos volt a koromfekete égbolt alatt, amelyen élesen ragyogtak a csillagok, miközben a Nap úgy sütött, hogy meg sem lehetett kísérelni a rátekintést. Le kellett időnként függö- nyöznie az ablakot, hogy meneküljön a Nap ártó sugaraitól. Jól észlelte a Föld gömb alakját. A Fődet magát kékszínű fény pára vette körül. A fékezőberendezés 10 óra 25 perckor automatikusan bekapcsolódott, az űrhajó sebessége fokozatosan csökkent, mind lejjebb szállt, mind sűrűbb légrétegekbe jutott. Külső burka felizzott, „...az ablak függönyein keresztül is láttam a körülöttem tomboló lángok félelmetes, vörös fényét. De bent a fülkében, a zuhanó tűz- gomolyag közelében, mindössze 20 Celsius fok volt a hőmérséklet” - nyilatkozta később. Az űrhajó 10 óra 55 perckor ért földet Szmelovka falu körzetében. A leszálló űrhajóhoz odasereglettek a kolhozparasztok, segítettek Ga- garinnak levenni védőöltözékét, sisakját. Hamarosan megérkezett a kolhoz gépkocsija, ami Gaga- rint a faluba vitte. Az űrhajója ép maradt, „akár ismét fel lehetett volna repíteni a világűrbe” - emlékezett vissza Gagarin, az első űrhajós. Egy ravasz trükk Magyarok a Holdon Galileo Galilei volt az első ember, akinek távcsöve előtt feltűnt a holdfelszín csodálatos világa. Később egyre több részlet vált ismertté, mígnem az űrkorszak beköszöntése közvetlen közelről is lehetővé tette a Hold mindkét oldalának megismerését. Alpok, Kárpátok, Appeninek immár nemcsak a Földön, hanem a Holdon is léteznek. Szép hagyomány, hogy a felfedezők földi hegyekről, völgyekről nevezik el a holdbéli tájakat, krátereket és azokról a tudósokról, akiknek igazán sokat köszönhet az emberiség. így őrzi a szomszédos égitest anyabolygónk nagyjainak nevét, például Ko- pemikuszét, vagy Giordano Brúnóét. De Mendele is „ott van” a Holdon, aki az öröklődés törvényeire derített fényt, Gutenberg, aki a könyvnyomtatást találta fel, vagy Leonardo da Vinci, s a névsort még folytathatnánk. Talán kevesen tudják, de mi, magyarok, szintén szép számmal szerepelünk - névadóként - a Holdon. Tizenegy krátert neveztek el ugyanis híres magyar tudósokról. Regi- omontanusról, aki Mátyás király udvari csillagásza volt és a XV. században jelentős üstökös- és napmegfigyeléseket végzett, Hell Miksáról, aki jezsuita rendi csillagász volt és az ő tervei alapján készültek a Bolyai János Zsigmond Richárd budai, az egri, a nagyszombati és a kolozsvári csillagvizsgáló intézetek. Az eddigiek közül Segner János a legismertebb, hiszen sokoldalú munkássága közül a hidrodinamika terén elért jelentős eredménye, vagyis az úgynevezett segner- kerék, ami nem más, mint a vízturbina őse. Újabb magyar név csak az űrkorszak beköszöntése után került a Holdra, amikor megismerték annak másik oldalát és ennek eredményeként a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben tartott ülésén krátereket nevezett el a Hold másik oldalán Bolyai JAnos- ról, Eötvös Lorándról, Fényi Gyuláról, Izsák Imréről, Kármán Tódorról, Neumann Jánosról, Szilárd Leóról, ZsigNeumann János mond Richárdról. Valameny- nyien világhírű matematikusok, fizikusok, vagy kémikusok voltak, akik jelentős eredményeket értek el az egyes tudományágakban. Egyébként a Hold térképe már betelt, sőt, néhány bolygóé is. Ám a naprendszer égitesteinek sok tája még feltárásra és elnevezésre vár! Kérj meg valakit a társaságból, hogy egy vízszintesen tartott neszkávés üveg szájába elhelyezett parafadugót körülbelül 10 centis távolságból egy jó erős fújással fújjon bele az üvegbe. Ha hiszed, ha nem, a dugó minden esetben kirepül! megoldást: a dugó emellett befújt levegő megnöveli a légnyomást az üveg belsejében, és ez repíti ki onnét a dugót. A trükk nyitja: ha fogsz egy szívószálat és a dugóra irányítva belefújsz, akkor az biztosan az üvegbe kerül. Mai feladványunk Tíz éven aluliak részére a Fejes Benjámin nagyszokolyi alsótagozatos olvasónk által rajzban beküldött fenti közmondás megfejtése a feladat. A 10 éven felülieknek pedig három űrhajós nevét (és állam- polgárságát) kell beküldeniük. A megfejtést jövő szombatig (április 20.) a Gyermekek Háza címére (7101 Szekszárd, Pf. 130.) küldjétek be levelezőlapon, vagy képeslapon, illetve dobjátok be a Gyermekek Háza postaládájába. írjátok rá: Gyermekvilág. A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Felhívjuk figyelmeteket, hogy 10-15 éveseknek péntekenként 17-18 óráig, 10 éven aluliak részére szombatonként 17-19 óráig működik a Gyermekvilág klub a Gyermekek Házában, ahol a-Tolnai Népújságban megjelent témákról tudhattok meg bővebbet, illetve a feladványokra beküldött helyes megfejtések között itt sorsoljuk ki a felajánlott ajándék- tárgyakat. Mindenkit szeretettel várnak. Kezdő horgászoknak 1. Engedély nélkül ne állj neki horgászni. 2. Alapfelszerelés: bot, orsó, szák, mentőháló, damil, súlyok, horgok, úszó. 3. Horgászás közben nyugodtan és csendesen viselkedj! 4. Szereléshez mindenképpen legyen nálad bicska és fogó. 5. À beetető csalit mindig a helyi vízzel kell összekeverni. 6. Keszeghez elegendő a 15-ös damil. 7. Lehetőleg kevés kötés, csomó legyen a zsinóron. 8. Vékony zsinór, kis horog. 9. Az ólmot maximum 5 cm-re rakd a horogtól. 10. Ha jól beállított fék van az orsódon, akkor a damil szakítósúlyánál nagyobb halat is ki tudsz fogni. Zsoltika jó osztályzatot szeretne kapni tanév végén olvasásból. Hogy hányast? Megtudhatod, ha a pontokat lettig összekötöd! Vicces! A tanító néni a következő feladatot írja a táblára: 2:2. Utána megkérdezi a gyerekektől:, — Ki tudná megmondani, mennyi az eredmény? Levente majd ki esik a pádból, úgy jelentkezik: — Döntetlen. Piroska ruhát varr a babájának. Leejti a tűt a szőnyegre. Sóhajtozva keresni kezdi, de nem találja. A testvére rászól: — Hagy csak, Piroska, gyorsabban megtaláljuk azt a tűt, ha majd ráül, vagy rááll valaki! — Apu! - fut be a szobába Zsolti. — Kipróbáltam az új motorodat! — Na és? — Elmeséljem, vagy elolvasod holnap az újságban, hogy milyen volt? Monda a magyarok eredetéről Honnan származik a magyar nép? Hol volt az őshazája? Mikor indultak vándorútra? Merre jártak, míg a mai Magyar- ország területére értek, s letelepedtek? Kik a magyar nép rokonai? A régi időről az írásos emlékek keveset szólnak. Ha sok írás nem is maradt ránk, annál több történet, monda és legenda élt elődeink emlékezetében és terjedt szájról szájra, apáról fiúra. A ránk maradt ősi mondák közül az egyik legjelentősebb népünk eredet-mondája, amit Kun László király történetírója, Kézai Simon őrzött meg krónikájában: Hunor és Magyar Ménrót- nak (Nimródnak) elsőszülött fiai voltak. Apjuktól megválva külön sátrakba költöztek. Amikor egy napon vadászni mentek, a pusztaságban egy nőstény szarvas bukkant fel előttük. Amint űzőbe vették, a szarvas az ingoványba menekült, s itt teljesen eltűnt a szemük elől. Sokáig keresték, de nem tudtak a nyomára akadni. Bejárták az ingoványt, s úgy találták, hogy alkalmas az állattenyésztésre. Visszatértek tehát atyjukhoz, s engedélyt kértek, hogy összes jószágaikkal a meotiszi (Azovi-tenger) in- goványok közé költözzenek és ott letelepedjenek. Miután letelepedtek, öt évig ki sem mozdultak onnan. A hatodik évben elkalandoztak, s egy puszta helyen rábukkantak Belár fiainak feleségeire és gyermekeire, akik férjeik nélkül voltak ott. Tüstént lóra kapták őket és sebes vágtatással a meotiszi ingoványok közé vitték. A gyermekek között volt az alánok fejedelmének, Dulának két leánya is. Egyiket Hunor, a másikat Magyar vette magának feleségül. Történt pedig, hogy miután huzamosabb ideig laktak a meotiszi ingoványosban, igen hatalmas nemzetséggé nőttek, úgy, hogy ez a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket. így aztán ismét felkerekedtek, s tovább vándoroltak nyugat felé.
