Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

ÉLETÜNK ALFAJA A HIT ES A ° VAGY (11. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. MÁRCIUS 9. SZOMBAT ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Ne feledje! Csak előfizetőknek Kedvezményes ÉPŰJSÁG vásárlói klub y Az alapegységek: a kistérségi társulások Nem kényszer a szövetség Sváb ételek a Szent István Házban. A Tolna Megyei Gasztronómiai Társaság és a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület tegnap este sváb ételekből kóstolóval egybekötött bemutatót tartott a Szent István Házban. A gasztronómiai bemutatón Pári vidékének jellegzetes sváb ételei - Kovács János és Kajtár Margit munkái - közül tízféle ételt, ötféle édességet, s gyümölcsbefőttet kóstolhattak meg a vendégek. A régi recepteket a mai korhoz kellett igazítani, de az ízekben a régmúlt időt elevenítették fel. fotó: bakó jenó Lemondott a tolnai főépítész Nem volt meg a bizalmi légkör Visszaadja megbízatását Lajtai Zoltán, Tolna főépítésze. Erről egy március 1-jén keltezett levélben tájékoztatta a tolnai pol­gármestert. A kistérségi társulások szere­péről és érdekérvényesítési le­hetőségeiről tárgyaltak tegnap Bonyhádon, az Arany Oroszlán Szállodában, ahol megjelent Wekler Ferenc az SZDSZ ügy­vivője és dr.Solymosi József, az Agrárszövetség elnöke, parla­menti képviselő. Az összejövetelen a készülő te­rületfejlesztési törvényről és a települések problémáiról be­szélgettek a vendégek a kör­nyék mintegy harminc pol­gármesterével. Wekler Ferenc szerint a kistelepülések úgy tudnak hatékonyan működni, ha összefognak. Ezt szorgal­mazzák a kormányzati ösztön­zők, amelyeket már régóta vár­tak. Ilyen például az oktatásban elkülönített hétmilliárdos alap, amelyből azok az önkormány­zatok pályázhatnak, amelyek társult formában tartják fenn intézményeiket. Ezekből isko­labuszok vásárlására és az el­bocsátások miatti végkielégíté­sek kifizetésére kerülhet sor. — A területfejlesztés alap­egységei a kistérségi társulások legyenek - e téren konszenzus mutatkozik az Országgyűlés­ben - jelentette ki Wekler Fe­renc, aki a völgységi társulást előremutatónak nevezte. El­mondta, hogy a hasonló szer­veződések elképzeléseiből - megyénként öt-hatból - kell, hogy összeálljon a megyei koncepció, amely alapul szol­gálhat a regionális és az orszá­gos területfejlesztési koncepció kidolgozásához. (Folytatás a 3. oldalon.) — Mikor határozta el magát erre a lépésre? — Régóta érlelődött bennem a dolog. A végső lökést a február 28-i testületi ülés adta meg, ahol a jegyző úr deklarálta: a hivatal dolgozóitól elvárja, hogy kiszolgálják a testületet, a testület munkájáról alkotott vé­A megyei és a fővárosi va­gyonátadó bizottságok nem igazán a nyilvánosság előtt vé­gezték tevékenységüket, pedig bizonyos értelemben, illetve te­rületen a rendszerváltás végre­hajtói voltak, s ma is azok. Te­vékenységük lassan a végéhez közeledik, hiszen elvégezték lemény kinyilvánítása nélkül. Ezt az elvárást én mindig is éreztem, csak reméltem, hogy nem gondolják komolyan. Mert lehet, hogy egyéb területen ez a hozzáállás meg is állná a he­lyét, de az építészet esetében szerintem más a helyzet. Úgy gondolom, építészeti kérdések­mindazt a munkát, amit rájuk bíztak. Az eddig végzett munkáról írásos jelentés készült a fel­ügyeleti szerv, a Belügyminisz­térium számára. A Tolna Me­gyei Vagyonátadó Bizottság tevékenységéről annak vezetője dr. Kutas Sándor adott tájékoz­ben a hivatalnak igenis ki kell nyilvánítani a szakmai vélemé­nyét. A jegyző úr volt az utolsó, akiben bíztam, remélve, hogy a jelenléte valamit változtat az it­teni viszonyokon. Ezzel a kije­lentésével számomra világossá vált, hogy erre nincs esély. — Úgy gondolom, azért mégsem ez jelentette a fő prob­lémát. (Folytatás a 4. oldalon.) tatást. Megyénként, illetve a fővárosban 13 tagú bizottságok működnek, tagjaik jogászok, közgazdászok, közlekedési, környezet-, természet-, műem­lékvédelmi szakemberek. Az Összetétel nem véletlen, hiszen fő feladatuk egyes állami (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Somogyvári Imre tiszte­letbeli osztrák konzul értesít minden érdeklődőt, hogy fogadóóráját nem március 12-én kedden, hanem már­cius 11-én, hétfőn tartja 9 óra 30-kor Szekszárdon, a városháza első emeleti kis­termében. Dr. Kiss T. Mária, a bony­hádi 3. sz. választókerület önkormányzati képviselője, a szociális bizottság elnöke március 13-án délután tartja fogadóóráját a polgármes­teri hivatalban. A simontornyai önkor­mányzat március 11-én, hét­főn 14 órakor kezdődő ülé­sén tárgyalja a a város 1996- os költségvetési rendeletét. A szekszárdi önkormány­zat művelődési bizottsága március 12-én, kedden a Kecskés Ferenc utcai Kato­likus Iskolában 16 órakor tartja ülését. A belecskai varrodába ötvenkét érdeklődő jelent­kezett munkára, ahol már­cius 9-én indul a próbavar­rás. A varrodát üzemeltető fővárosi Mikroorg betéti társaság húsz főt tud foglal­koztatni április 1-től. Dombóváron: önkéntes véradás. A Vöröskereszt szervezésében önkéntes véradást tartanak Dombóvá­ron a városi kórház véradó állomásán március 12-én, kedden reggel nyolc órától délután kettőig. Á szervezők a véradókat szeretettel vár­ják. Édes évek címmel nosztal­gia diszkó lesz Bonyhádon, a művelődési központban, ahol Mr. Plé várja 60-as 80- as évek zenéjéért rajongókat ma, március 9-én, este ki­lenc órától. Csomagot találtak. Szek­szárdon, az Otthon áruház emeletén egy csomagot ta­láltak. Jogos tulajdonosa a Kínai diszkontban átveheti. Nem sztrájkoltunk, beláttuk Szekeres marad mosolygósnak A magyar társadalom elfo­gadta azt a tényt, hogy szükség van a változásokra - hangoztatta tegnap dél­után Tamásiban, a javarészt nyugdíjasok előtt tartott fó­rumán Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke, a párt parlamenti frakcióve­zetője.- A józan emberek között ez ma már nem vitakérdés - tette hozzá a politikus, aki szerint a rendszerváltozás harmadik lépcsője a Bokros­csomaggal vette kezdetét. ■ Az 1995. március 12-i in­tézkedéseket optikai csalódá­sok követték - mondta, - az egész társadalom azt hitte, hogy végleg megszűnt a csa­ládi pótlék. A kormány intézkedései­nek helyességét az is bizo­nyítja, hogy 1995-ben • nem volt egyetlen jelentősebb sztrájk sem, az emberekben megvolt a belátás. Az idő bennünket fog igazolni - mondta. Nem véletlen, hogy Medgyessy Péter arról beszél, hogy most az inflációt kell le­tömi, amely a legszegényebb rétegeket sújtja. Szekeres Imre a párt veze­tésében a kongresszuson vár­ható változásokról szólva kérdésünkre elmondta: a tag­ság és a küldöttek körében az a törekvés jelenik meg, hogy politikai súllyal bíró szemé­lyiségek és szervezőképes emberek kerüljenek be az el­nökségbe. A mai elnökségi tagok nagy része ismét be fog kerülni a testületbe, reményei szerint fiatal tagokkal kiegé­szülve. Az MDF-frakció szakadása után kialakult helyzet értéke­lésére nem vállalkozott, azt azonban elmondta, hogy vé­leménye szerint biztosan gyengült az ellenzék pozíci­ója, mivel „az emberek nem tolerálják a pártokon belüli küzdelmeket”. Szintén kér­désre válaszolva leszögezte: nem kíván változtatni szónoki stílusán, azaz megmarad „mosolygós” frakcióvezető­nek. (tf) (Folytatás a 3. oldalon.) A törvények, ítéletek, belügyi döntések egymásnak is ellentmondtak Az állami vagyont rendben átadták Először áll majd bíróság előtt - mint nagykorú Csaknem két napig szabadlábon D. István paksi lakos nagykorúvá válását rácsok mögött ünne­pelte jó fél évvel ezelőtt, betörések miatt előzetes letartóztatás­ban. ügyében kedden első fokon ítélet született a Paksi Városi Bíróságon, másfél év szabadságvesztés büntetést kapott. D. István és ügyvédje három nap gondolkodási időt kért, an­nak eldöntésére, fellebbeznek- e, így a törvény szerint a bíró­ság elrendelte szabadlábra he­lyezését. Kedden délután D. István ideiglenesen visszatérhe­tett a szabad életbe, ahol - im­már felnőttként - ott folytatta, ahol fiatalkorúként abbahagyta. Csütörtökre virradó éjszaka előbb a paksi lakótelep egyik élelmiszer diszkontjába próbált bejutni, ám a riasztóberendezés megszólalt, mikor betörte a be­járati ajtó alsó üvegét, és ettől hősünk bátorsága inába szállt, menekülésre vette a dolgot. Az ijedtsége nem tartott sokáig, csak a néhány száz méterre lévő ruházati boltig, ahol 12 ezer forint készpénzt vett ma­gához, majd bejutott egy közeli utazási irodába és a szomszé­dos gyógynövény szaküzletbe, ezekből mintegy 15 ezer forint­nyi pénzt, használati tárgyat, rágógumit zsákmányolt. A paksi zsaruk, miután tu­domásukra jutott a diszkont ri­asztásának jelzése, azonnal forró nyomon indultak. Az adatgyűjtés során az egyik la­kótelepi szórakozóhelyen meg­tudták, hogy régi ismerősük, D. István, az este egy részét ott töl­tötte’. A járőr az utolsó betörés helyszínétől nem messze, az ut­cán érte utol D. Istvánt, akit előállítottak. A kihallgatás nem tartott sokáig, miután D. a nála lévő pénz és egyéb holmik ere­detéről nem tudott elszámolni, beismerő vallomást tett, így a rendőrök előbb értesültek a be­törésekről, mint a tulajdonosok. Pénteken a bíróság elrendelte D. István újabb előzetes letar­tóztatásba helyezését, egyelőre egy hónapra, ám közben való­színűleg jogerőssé válik az előző ítélet, s mire az lejár, bi­zonyára megszületik az újabb is. Úgy tűnik tehát, mostanában aligha törhet be. A zárt világ nem ismeretlen számára, eddigi rövid élete alatt többször „él­vezte” már a büntetésvégrehaj­tás vendégszeretetét. -rg­Kórházi keringő háromnegyed ütemben Alkotmányellenes finanszírozás? A kiskórházak alkotmányellenesnek tartják az októberben bevezetett finanszírozási rendszert. A napokban Zircen ta­lálkozott annak a húsz hazai kórháznak a vezetője, akinek intézményében a 0,75-ös szorzót alkalmazzák. Tolna megyé­ből a pincehelyi és a bonyhádi kórház tartozik e kategóriába. Utóbbi igazgatóját, dr. Bűcs Gábort kérdeztük. — Mi ez a háromnegyedes szorzó? — A kétszáz ágynál keve­sebb és legfeljebb három osz­tállyal rendelkező kórházak a 0,75-ös szorzóval kapják a támogatást. A „szakmai szor­zót” is figyelembe véve egy szülésért például fele annyit fizetnek az ilyen kórházaknak, mint mondjuk egy kiemelt fő­városi intézményben. De a vakbélműtétért is csu­pán 75 százaléka jár, pedig a mi sebészeink sem hagyják bent a vakbél negyedét a be­tegben ... Azonban ha komolyra for­dítjuk a szót, akkor arról kell beszélnünk, hogy ezek a kis­kórházak nem bírják ki az ok­tóberben bevezetett rendszert. — Mi lesz velük? — Tudomásom szerint kórház-konszolidációs prog­ram készül a megmentésükre. Kamatmentes hiteleket vehet fel a kórház, de véleményünk szerint ez már része a bújtatott szelekciónak - amikor fentről megmondhatják ki marad, ki nem. Küszöbön a béremelés, de csak ott lehet ezt majd meg­tenni, ahol kigazdálkodja az intézmény. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország 140 kórházának 6 milliárdos hiá­nya van, akkor nem nehéz jós­latokba bocsátkozni. — Mire jutottak Zircen? — Mindenki igazságtalan­nak tartja ezt a finanszírozást és abban egyetért: az alkot­mánybíróságnak vizsgálnia' kellene, hogy a rendszer nem alkotmányellenesen különböz- teti-e meg az állampolgárokat. Hangyái k t

Next

/
Thumbnails
Contents