Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simoivtornya És Környéke 1996. március 5., kedd HírSorok Tegnap tűzte napirendjére a tamási Érdekegyeztető Ta­nács a város elfogadás előtt álló költségvetési rendele­tét. A rendeletet március 11- én 17 órakor tárgyalja a képviselőtestület rendkívüli ülésen, azt megelőzően a bi­zottságok együttesen tekin­tik át. Közmeghallgatást tart a pincehelyi önkormányzat ma 17 órától a falu film­színházának épületében. A fórum témája az település 1996-os költségvetése lesz. Bőd László festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás március 7-én, a Simontor- nyai Vármúzeumban. A tár­latot Zsolnai Gábor, a Du- napart Művészeti Egyesület művészeti vezetője nyitja meg. Elkészült az Iregszemcsei Képzőművészeti Alkotótá­bor 1995-ös termését bemu­tató katalógus. A kiadvány a közeljövőben eljut Tolna megye intézményeihez, művelődési házakhoz, kö­zépiskolákhoz, ahol a tábor számottevő érdeklődésre tarthat számot. Terhesség-megszakítást kérők: egyharmaduk munkanélküli Az indokok főleg anyagiak Bűnügyek Betörtek a pári iskolába. Február 23. és 26. között ismeretlen tettes az épület ablakának betörése után be­hatolt a pári tagiskolába, ahonnan egy videolejátszót vitt el. Az iskolát tízezer fo­rintos kár érte. A mozdonyból lopták ki az üzemanyagot a Szakályban. A MÁV dombóvári Állo­másfőnöksége tett feljelen­tést a tamási rendőrségen, miután a szakályi vasútál­lomáson várakozó moz­donyból február 28-án este 240 liter gázolajat loptak ki akkor még ismeretlenek. Azóta kiderült, hogy az el­követéssel vasúti dolgozók gyanúsíthatók. 1995-ben 312 lány, asszony jelent meg a tamási családvédelmi szolgálatnál, közülük 184-en kértek terhesség-megszakítást. A tanácsadás után mindössze nyolcán gondolták meg magukat. Tizennégy év alatti lányok egy­általán nem fordultak a védő­nőhöz, a 15-18 éves korosztály képviselőinek száma is elenyé­sző: tizennégy. Többségük nem Tamási környékéről jött - tud­tuk meg a szolgálat feladatát el­látó dr. Bakóné Deák Zsuzsan­nától.- A terhességmegszakítások száma 1994-hez képest Tamá­siban stagnál, nem emelkedett, de sajnos nem is csökkent - mondta a védőnő.- Milyen indokokkal kérik az itt megjelenők az abortuszt?- Elsősorban az anyagi okok miatt. A megromlott kapcso­latra kisebb számban házaspá­rok szoktak hivatkozni.- Hogyan alakult a munka- nélküliek aránya?- Egyre többen fordulnak hozzám emiatt, tavaly körülbe­lül a terhesség-megszakítást ké­rők harminc százaléka. Konkrét példákat is tudok mondani: az egyik családban már van három gyermek, mindkét szülő állásta­lan. Egy másik asszonynak öt gyereke van, a férjének bizony­talan a munkája - magyar csa­ládról van szó. Találkoztam olyan esettel is, ahol az anya a családfenntartó, és ha elmegy szülni nincs pénze a családnak. Jellemző egyébként, hogy Ta­másiban több sokgyermekes asszony kéri a megszakítást, mint a megyében máshol.- Milyen érveket tud elmon­dani a gyermek megtartása mellett?- Az én dolgom nem az, hogy rábeszéljem arra a höl­gyet, hogy tartsa meg a gyer­mekét. Elmondom, hogy mire számíthat, ha mégis meggon­dolja magát. Ismertetem vele az állami juttatásokat, a gyest, - a gyedet most már nem -, a szo­ciálpolitikai kedvezményeket.- Mekkora a meggyőzői ereje?- Igaz, hogy a gyed éppen megszűnik, de vannak előnyök is, például annak, aki gyermek- nevelési támogatásban része­sülhet. Amikor a hölgy innen elmegy, még van három nap gondolkodási ideje, azután kell döntenie. 1993-ban még min­den tizedik meggondolta ma­gát, 1994-ben már csak nyol­cán. Ebben természetesen benne van az is, hogy már a nő­gyógyász is adott számára gon­dolkodási időt. Hozzám csak az „elszántak" jönnek el.- Milyen arányban fordul élő' a terhesség-megszakítást a cigánycsaládoknál?- Körülbelül a lakosság ará­nyában. Jellemző azonban, hogy egy magyar asszony már két gyermek után gondolkozik azon, hogy adott esetben elve­tesse harmadik gyermekét, a cigány asszonyok csak több gyermek után jelentkeznek. A rossz anyagi helyzetben lévő cigány családoknál az a gond, hogy a fogamzásgátló eszközök már annyira drágák, hogy nem tudják megvenni.- Mennyire döntenek felelő­sen ön szerint azok, akik jelent­keznek?- A beszélgetések alatt ná­lam minden második nő elsírja magát. Úgy gondolom, hogy aki meg tudná tartani, meg is tartaná gyermekét. (-h-c) Lesz-e társulás Nagykónyival? A címben feltett kérdésre biztos választ adni ma még nem le­het. A térségben több kezdeményezés történt intézményirá­nyító társulások létrehozásába, amelyek azon iskolák működte­tését lesznek hivatva szolgálni, ahová több környező kistelepü­lésről járnak tanulók. A társulások megalakítása ráa­dásul szerény anyagi előnnyel is kecsegteti a kis falvak ön- kormányzatait, az állami finan­szírozás ugyanis ez esetben kedvezőbb. Kézenfekvő tehát a közös fenntartás intézményesí­tése, a dolog azonban nem mindig ilyen egyszerű. A kezdeményezést Nagykó- nyi is megtette két társtelepü­lése, Értény és Koppányszántó irányában. Csathó Iván pol­gármester szándéknyilatkozat­tal kereste meg ez év januárjá­ban az értényi és a koppány­szántói polgármestert, aki egyetértett a társulás gondola­tával. Nagykónyi első embere úgy gondolta, hogy elég a há­rom polgármester szava a társu­lás megalakításához, nem szük­séges testületi határozat. Az ér­tényi önkormányzat jegyzője javaslatára azonban rendkívüli testületi ülést hívtak össze. A testület támogatta az elképze­lést, de módosításokkal egészí­tette ki a nagykónyi koncepciót. A koppányszántói önkormány­zat szintén támogatja a társulást - tudtuk meg Niklai Ferenc polgármestertől, aki hozzá­fűzte: vannak bizonyos feszült­ségek a társulás kapcsán Nagy­kónyival. Pálinkás József, Ér­tény jegyzője elmondta: nem elsősorban a kedvezőbb állami támogatás miatt szorgalmazzák a társulást, hanem intézménye­síteni szeretnék a közös működ­tetést. Az államháztartási tör­vény alapján az értényi önkor­mányzatnak is tudnia kell el­lenőrizni minden forintjának felhasználását. A jelenlegi gya­korlat így jogilag kifogásol­ható. Az értényi módosító ja­vaslatra Nagykónyi válasza: tárgytalan. Csathó Iván nem kí­vánt véleményt formálni, azt sem árulta el, tárgyalja-e kö­vetkező ülésén a nagykónyi tes­tület az ügyet. Fellendíteni az idegenforglmat! Befektetők kerestetnek Határozatot fogadott el a tamási képviselő-testület egy későbbi határozatról. A későbbi a mostani értel­mében arról fog szólni, hogy befektetőket kell keresni a vá­ros idegenforgalmának, esetleg iparának fellendítésére. A város tulajdonában vannak értékesít­hető, ipari célra felhasználható területek, szükség lenne azon­ban a termelés alól történő ki­vonásukra. A jelenlegi helyze­tet dr. Erdős Tibomé elégelte meg, mondván, hogy az ön- kormányzat csak szemléli az idegenforgalom fejlesztésének eddigi kudarcát. E célból több jelentős vállal­kozás indult az utóbbi években, amelyek nem hoztak ered­ményt. A pári üdülőfalu kiala­kítása jelenleg a beruházáshoz szükséges tőke hiányában áll, az ígért ötmilliárd forintból a mai napig egy sem „érkezett meg” Páriba, a Gaudi gyógy­szálló terve pedig már az előké­szítés fázisában elakadt.-tf­Nincs szó iskolabezárásról (Folytatás az 1. oldalról.)- Másrészt Tamási járási székhely volt, örökölte a já­rási intézményeket, a könyv­tárat, a művelődési házat, a Diákcentrumot - folytatta a képviselő. - Ezek jól szolgálták a városi kényelmet, de a megyei tanács a normatív finanszírozás bevezetésekor már igen szerényen pénzelte az intézményeket, majd ez a gond a városé maradt. Az első képviselő-testület remélve a jobb időket érintetlenül hagyta az intézményeket, vál­lalva a nagy terheket, ezt megtehette, mert több, mint hatvan millió forint privatizá­ciós bevételre tett szert. Egy­szer merült fel a két középis­kola megyei működtetésének gondolata, de akkor a testület, szerintem helyesen elvetette, mert még viszonylag kevés önkormányzati kiegészítésre volt szükség, és akkor indul­tak a szakközépiskolai fej­lesztések, és a nyolc osztályos gimnázium létrehozása.- 1993-ban és 1994-ben már körvonalazódtak a ké­sőbbi nehézségek, az előző testület érzékelte a veszélyt, de már nem avatkozott be az intézményrendszerbe, az új testületre hagyta azt. Valószí­nűleg ez hiba volt. Akkor a megye köteles lett volna át­venni a középiskolákat, így jelentős megtakarítás lett volna elérhető. A különbség a városi működtetéssel szem­ben csak a fenntartó nevében, illetve a jó megyei szakem­bergárda irányításában lett volna (jelenleg a körzet 32 te­lepülése apparátusaiban egyetlen oktatási szakembert sem foglalkoztat). A testület nem hozta meg a döntést, ez állampolgári mor- golódásom oka. A döntés je­lentősen növelte a működési hitelt, és évekre szűkítette a város költségvetési mozgáste­rét. A megyének ma már joga, hogy csak „nullszaldósan” vegyen át intézményt, így az előző döntési helyzet már nem ismétlődhet meg. Tár­gyalni a megyével szükséges, de csak a feladatot átadni természetesen nem szabad. A két középiskola működtetése a városnak immár becsület­beli ügye. A forrást más terü­leteken kell keresni, ha az adósságszolgálatot, és a mű­ködést fenn akarja tartani - ez csak fájdalmas intézkedéseket hozhat. Jó volna szerencsés privatizációs bevétel, vagy ál­lami segítség, de erre számí­tani már illúzió.- Harmadrészt a gondok forrása a helyi ipar összeom­lása, a nagy munkanélküliség - a lehetséges adóbevételek szűkösek. Halaszthatatlanul eljött az ideje újragondolni a város működtetését. El kell dönteni, hogy a kötelező fel­adatokon kívül mire jut a vá­ros erejéből. A két középis­kola működtetése^ nem köte­lező feladatok között min­denképpen elsődleges. Raci­onalizálásokat más területe­ken kell keresni. Ez és a fize­tésképtelenség elkerülése a je­lenlegi önkormányzat legfőbb feladata. Nem irigylem tehát a képviselőtestület tagjait, még kevésbé a döntés előkészítőit és végrehajtóit. Jegyzet írta: Tóth Ferenc Viziten a tárca M ost készítsünk egy kasszát - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter szombati tamási látogatásán a térség jelenlévő polgármesterei előtt, persze képletesen, az idő rövidségére utalva. Dombóvári programjának csúszása miatt bizony nem sok idő jutott a Tamási körüli községek problémáira, munkaü­gyi miniszter, meg általában a miniszterek, mint olyanok nem gyakori vendégek a Koppány mentén. Akadt azért érdemi mon­danivaló. Belecskán varrodát szeretne indítani az önkormány­zat, az épület három milliós beruházással elkészült, kellene azonbati egy szállító jármű, amit a falu már nem tud megvenni, a foglalkoztatási alapból erre nem igényelhető támogatás. Sza­kályban nemesacélt gyártana egy kisvállalat, hiányzik hozzá az infrastruktúra, amelyre a község negyven milliós költségvetésé­ből nem tud áldozni. Udvari egy adminisztratív manőver követ­keztében kikerült a területfejlesztés kedvezményezettjei közül, bár minden negyedik lakosa munkanélküli. A miniszter jegyze­telt, megígérte, utánanéz. A rról már nem is nagyon esett szó, hogy mi lesz akkor, ha a ma jövedelempótló támogatásban részesülők két év letelte után kiesnek a támogatás piksziséből. A tárca vezetője annyit elmondott: a minisztériumnak nem érdeke, hogy a segélyezés terhe az önkormányzatok nyakába szakadjon. Bármennyire is súlyos egy miniszter szava, Szakályban, Belecskán, Udvariban akkor lesz hihetővé, ha a szándék tettekben is megnyilvánul. Legyen időben kész - ebben segít a két Afész 1996. március 1-15-ig PROFI KERT - PROFI GAZDASÁG jubileumi MEZŐGAZDASÁGI KISGÉP KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR a Regölyi RÉV Áruházban. Regöly, Hunyadi u. 12. Tel.: 402-768. Ugyanezen időponttól: Jubileumi Gazdasarok kiállítás és vásár: 2. Forrás Aruház Tamási, Rákóczi u. 9. 471-718 63. Iparcikkbolt Iregszemcse, Kossuth L. u.é. 481-170 91. Delta Áruház Gyönk, Dózsa tér 448-235 116. Vas-műszaki bolt Hőgyész, Kossuth tér 488-252 A vásár ideje alatt ­mezőgazdasági cikkek vásárlása esetén 50.000 Ft értékhatárig 5% tagi engedményt biztosít, 50.000 Ft feletti vásárlásnál a vevő' 5.000 Ft értékű vásárlási utalványt kap. A vásárláskor átadott bonnal sorsoláson vesz részt a vásárló és visszanyerheti a vásárolt áru értékét. Sorsolás május 9-én. Ugrabugra amerikai módra Új sportág hódít Tamásiban: az amerikai kötélugrás. Ne gondoljon senki nagy újdon­ságra, lényegében ugyanarról -az ugrálásról van szó, amit mindannyian - magyarként is - ismerünk, a tamási 2. számú Általános Iskola tanulói legfel­jebb nagyobb fantáziával és sportszerűen űzik, olyannyira, hogy már egy harminc fős ug- rókötélcsapat működik az is­kolában. - A sport Német­országban, Svájcban, vagy Ausztráliában közismert, én két évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni vele - mondja Ju­hász Dénes testnevelő tanár, az amerikai kötélugrás tamási „atyja”, akinek tíz évig torna­csapata volt az iskolában. Ä csoportot a Nemzeti Egészségvédő Intézet Egész­séges Életmódért programja is támogatta. A gyerekek között nem nehéz népszerűsíteni a kötélugrást, hiszen szabadidő és sport és egyszerre, amely a fantáziájukat is megmozgatja, és viszonylag olcsó befekte­téssel mozoghatnak - nem kell hozzá más, mint egy kötél.- Olyan sportágról van szó - folytatja a pedagógus -, ame­lyet azok a tanulók is művel­hetnek, akiknek a szülei nem tudnak a sportra jelentősebb anyagiakat áldozni. Ezért ajánlható olyan kistelepülése­ken is, ahol más sportoknak nincsenek meg a feltételei. Ráadásul látványos is - a gyerekek több ízben bemutat­ták már „ugróműsorukat” a 1 s é ­: : s / ^ ? i “pligfell w Ifc ____ környék diákrendezvényein. Köztük a legjobb - Ördögh Petra - másodpercenként négyszer lépi át a kötelet. A tanár úr a nyomba sem ér ... fotó: Gottvald K. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents