Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30 / 76. szám

1996. március 30., szombat 5. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke Hír-Forrás A tolnai költségvetésről A tolnai képviselőtestület 12 igen, 7 tartózkodás mel­lett fogadta el a város költ­ségvetési rendeletét, amely 33 és fél milliós működési hitelfelvételt irányoz elő. A testület törölte azt a pasz- szust, amely szerint az év során realizált többletbevé­telt a hitelfelvétel-előirány­zat csökkentésére kell fel­használni. Siménfalvára A Duna TV-vei A székelyföldi testvérkap­csolat keretében április 10-e táján Siménfalvára utazik egy négy fős önkormányzati küldöttség Kölesdről. (Az utat „saját zsebből” fizetik.) A kölesdieket elkíséri a Duna TV forgatócsoportja. Hétvégi orvosi ügyeletek Faddon Április 6: dr. Mosonyi Er­zsébet. Április 7: dr. Boros Hilda. Április 8: dr. Harangi Er­zsébet. Április 13-14: dr. Moso­nyi. Április 20-21 : dr. Harangi. Április 27-28: dr. Boros. Május 1: dr. Mosonyi. Focimeccs-csúszás a kábeltévén A Tolna Arany Ászok FC. legutóbbi hazai bajnoki mérkőzésének felvételét technikai okok miatt egy he­tes csúszással, április 1-jén, hétfőn közvetítik a tolnai kábeltévé-rendszeren, 17 órai kezdettel. (Eddig) ketten a körjegyzőségért A kölesdi körjegyzői pályá­zatra legkésőbb hétfőig le­het jelentkezni. Péntekig ketten nyújtottak be pályá­zatot. A képviselők április első felében döntenek az új körjegyző személyéről. Állás-Ajánló A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ tolnai kiren­deltsége az alábbi állásokat kínálja munkanélkülieknek:- vizsgázott vagyonőr:- 1 fő- szerszámkészítő: 1 fő- üzemtechnológus: 1 fő- műanyagfröccsöntő- szakmunkás: 1 fő- díszműkovács: 60 fő Medina az idén 550 éves „Megfelezett” millecentenárium A helytörténeti kutatók úgy tudják, Medinát először 1446- ban említi a krónika, a források szerint idén 550 éves a falu. Ez a jubileum egybeesik a mille- centenáriumi évfordulóval, rá­adásul a hon 1100 éve történt elfoglalásának „félidejével” egyezik meg. A medinai lakta­nya fennállásának évei is kerek évszámhoz közelednek, nem beszélve arról, hogy a helyi polgári olvasó kör 100 éve ala­kult. Ennyi jubileum már min­denképpen ünnepségért kiáltott Medinán. És lám, a szervezés megkezdődött, sőt, már az idő­pont is adott: augusztus 31. A tervezett program szerint a jeles nap délelőttjén zászlóáta­dási ceremóniára kerül sor. (Zomba, Szedres, Kölesd és Medina önkormányzata együt­tesen ajándékoz lobogót a me­dinai laktanyának.) Délután tárják a nagyközön­ség elé a helytörténeti gyűjte­ményt. Ennek az anyagnak az összeállítása már korábban megkezdődött, ám a szervezők szívesen vennék, ha a Mediná­ról elszármazottak bemutatásra szánt tárgyakkal, fényképekkel, írott emlékeikkel gazdagítanák, tennék teljessé a gyűjteményt.) A pályázati pénzekből meg­rendezendő medinai ünnep nap­jára várhatóan elkészül a mille­centenáriumi emlékpark is. Az augusztus végi délután terve­zett programján szerepel to­vábbá egy képzőművészeti ki­állítás megnyitója. Ezt köve­tően a helyi Ifjúsági Klub tán­cosai, az iskola citerásai lépné­nek fel, este pedig mulatság venné kezdetét. Az ünnepségre már elfogadta a meghívást dr. Jánosi György országgyűlési képviselő, a szervezők Bach Józsefet, a me­gyei közgyűlés elnökét is sze­retnék falujukban vendégként látni ezen a napon. A progra­mokon természetesen számíta­nak minden mai és elszárma­zott medinai részvételére, -ts­A szükség nagy, a segítség szükséges Egy hete leégett Szedres apáti­pusztai részén négy lakás, amelyben roma családok lak­tak. Az épület használhatat­lanná, egyben életveszélyessé vált. A négy hajléktalanná lett családban összesen 5 gyermek van, három pici és két 20 év kö­rüli. Utóbbiak néhány éjszakán keresztül kényszerűségből egy fészerben aludtak. A többi ká­rosult ennél valamivel jobb kö­rülmények között, szomszé­doknál, rokonoknál talált átme­neti szállást. A leégett épület is azon egy­kori cselédházak közül való, amelyeket a helyi TSZ a hetve­nes évek közepén jelképes ösz- szegért eladott a dolgozóinak. A terület, amelyen a házak áll­nak, jelenleg is a mezőgazda- sági szövetkezet tulajdonában van. A lakások viszont azóta többször is gazdát cseréltek, de telekkönyvi átírásra nem került sor. Biztosítása senkinek nem volt a házra. Akad olyan család, amelyik meg tudta menteni in­góságai egy részét, de van, aki­nek mindene bennégett. A baj tehát nagy, a segítség elkél. Áz önkormányzat min­den családnak 50 ezer forintot adott rendkívüli segélyként. Koleszár Mihály polgármester ezügyben történt többszöri tá­jékozódása alapján megerősí­tette, emberhez méltó szükség- lakást sem az önkormányzat, sem a szövetkezet nem tud biz­tosítani. A közigazgatási hivatal tiszt­ségviselője, Ganczemé Rausch Mária idézi a vonatkozó jog­szabályt: Ha lakás elemi csa­pás, vagy más ok következté­ben megsemmisül, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendel­kező szerv nem tud gondos­kodni, az ideiglenes elhelyezés az említett lakás fekvése szerint illetékes települési önkormány­zat feladata. A tisztviselő sze­rint jogértelmezési problémát vethet fel, hogy jelen esetben a tulajdonviszonyok nem tisztá­zottak. Véleménye szerint egy nagyobb városban ideiglenes szállás felajánlása nem jelent­hetne gondot, de egy Szedres méretű településen könnyen el­képzelhető, hogy nincs az ön- kormányzatnak megfelelő szükséglakása. A kárvallott roma családok mindenesetre elégedetlenek. Az 50 ezer forintot cseppnek minősítik a tengerben. (Az ezen a környéken lakók nagy része munkanélküli, állandó pénz­ügyi gondokkal küzdenek.) Vé­leményük szerint a leégett épü­letet le kéne dózerolni, és he­lyére egy új társasház-sort fel­húzni. Szerintük ez az önkor­mányzat feladata lenne, ők pe­dig hajlandóak lennének fizetni a részleteket, akár életük vé­géig. Más vélemény szerint adakozásra lenne szükség. Ha például az ország minden la­kosa 1 forintot felajánlana, már össze is jönne tízmillió, amiből lehetne új lakásokat felhúzni. Ottjártunkkor nemcsak a ká­rosultak, hanem a szomszédos lakásokban lakók is megszólal­tak. Véleményük szerint az ő lakásaik is életveszélyesek, ha azok összedőlnek, ők is hajlék­talanokká válnak. — Meg­várják, míg ránk dől? - kérdezi az egyik asszony. Kérdezés nélkül is ömlik a panasz. — Ha magyarnak ég le a háza, az biztos kapott volna lakást - vélik többen. — Ci­gánykérdésről van szó - állítja egy fiatalasszony. — A ro­mák el vannak taposva Szed­resben - összegez valaki. Konrád Imre, a helyi kisebb­ségi önkormányzat elnöke tár­gyilagos, csitítja a kedélyeket. A probléma megoldására össz­pontosít. Elmondja, hogy a So­ros Alapítvány már konkrét se­gítséget ígért, és felvette a kap­csolatot a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetőjével, az országgyűlés emberi jogi bi­zottságával, az Autonómia Alapítvánnyal is. Azt mondja, olyan adományokat próbál sze­rezni, amelyekből - ha más nem lehetséges - lakhatóvá le­hetne tenni a leégett házat, vagy a megmaradt anyagokat fel­használva újat lehetne épí­teni. -es­FOTÓ: RITZEL ZOLTÁN A kölesdi jegyző elbúcsúzott Valamit sajnál, valamit nem Egy hivatali vezető távo­zása, amelyet nem övez bot­rány. Dr. Fenyvesi János, a kölesdi jegyző - aki ’90. de­cember 1. óta áll a körjegy­zőség élén - ma költözik Pécsváradra. Április elsejé­től ő lesz a mecseki kisváros jegyzője. — Nem sajnálja itthagyni Kölesdet? — Akiket sajnálok, az a sok barát, ismerős, munka­társ, akikkel az itt töltött idő alatt jó kapcsolatba kerültem. Sajnálom itthagyni a szép la­kásunkat is, és természetesen azokat az eredményeket, ame­lyeket jegyzőként sikerült el­érnem, valamint azokat a jó dolgokat - például a kábel­tévé, a helyi újság - amelyek létrehozásához hozzá tudtam járulni. De hosszú a lista. — Mit nem sajnál? — Úgy gondolom, a prob­lémákat senki nem sajnálja otthagyni. Azzal együtt, hogy gondokkal máshol is fogok ta­lálkozni. — Pécsváradhoz már ko­rábban is kötötte valami? — A 6-os útról szoktam látni. Egyébként semmi. — Mi vonzotta oda? — Főleg családi, másrészt szakmai okai vannak. Egy 4. osztályos és egy elsős gyere­kem van, mindketten nagyon jó tanulók. Úgy gondolom, hogy az új helyünkön, Pécs­hez közel, jobb lehetőségeik lesznek a továbbtanulásra. Szakmailag előrelépést je­lent, ha városi jegyzőként Dr. Fenyvesi János fotó: g.k. dolgozik az ember. Amikor Kölesdre kerültem, mondtam is, ha valaha elmegyek innen, akkor csak városba, másik községbe nem. Ugyanakkor - szekszárdi származású lévén - ragaszkodom ehhez a régi­óhoz, mondjuk az Alföldre nem mentem volna. — Hogy tapasztalta, a kő­ié sdiek bánják, hogy elmegy? — Aki nem, az nem szólt. Aki sajnálja, az szóvá tette. És ez nagyon jól esett, mert azt bizonyítja, hogy megbe­csülték a munkámat. Ugyan­akkor sokan mondták azt is, hogy megértenek, és, hogy bárcsak ők is elmehetnének. — Búcsúbuli? — Szerdán volt. És persze, akit elértem, egy baráti kéz­szorítás erejéig elbúcsúztam tőle, de mindenkitől nem tud­tam elköszönni. Szombaton költözünk, hétfőn (bolondok napján) pedig már dolgozni fogok. Jó ómen . . . -s­Telefon: még nincs vége Továbbra sem zárult le a tol­nai önerős telefonberuházás. Néber Tibor, a tolnai önkor­mányzat egyik, telefonü­gyekkel megbízott képvise­lője elmondta, hogy jelenleg már csak 2 tolnai belterületi és 4 külterületi bekötés van hátra. A belterületi igénylők egyikének még nincs készen a háza, ahová a telefont igé­nyelte, a másik pedig külföl­dön tartózkodik. A külterületi igénylők elé a Matáv hamaro­san javaslatot tesz, milyen többletköltségekkel vállalja a bekötést. A Matáv és az önkormány­zat között vita van a késve - ’95. december 31. után - be­kötött igénylők számáról. A Matáv 12 ilyet ismer el, a képviselő szerint viszont több, mint 100-an vannak. A helyreállítási munkákat a ki­vitelező április 30-i határidő­vel vállalta. Csak hitegetnek bennünket - mondta munkatársunknak Gyenei Lászlóné, tolnaszigeti lakos, aki szintén külterületi igénylő', igaz, a telefont ille­tőén nem Tolnához, hanem Bogyiszlóhoz tartozik. Gyene- iék ’92-ben, a többi igénylőhöz hasonlóan befizették a 35 ezer forintot, azóta várnak — hi­ába. A Bogyiszló felé haladó telefonkábel saját telkükön ha­lad, házuktól mintegy 20 mé­terre. November óta készülé­kük is van, már telefonszámot is kaptak, a vonal bekötésével azonban állítása szerint csak hitegetik őket. Gyeneiné hal­lani sem akar arról, hogy to­vábbi összegeket fizessenek a Matávnak a vonalért. A Matáv Szekszárdi Távköz­lési Centrumának vezetője ezen a héten nem tartózkodott itthon, ha elérhető lesz, termé­szetesen közöljük az ő állás­pontját is. -ht­Szenzáció! A megyei közgyűlés nem támogatta a volt tolnai laktanyában fel­építendő prevenciós központra benyújtandó pályázatot. Többen a sajtót (Id. Népújság), és a felelőtlen újságírót tették felelőssé az el­utasításért, mivel a lap a tolnai önkormányzat nehéz anyagi helyze­téről (is) cikkezett. Az eheti tolnai képviselőtestületi ülés hivatalos anyagában pedig már ez a mondat szerepelt: „A közgyűlési tagok a "szenzációt" felröppentő újságcikkek alapján döntöttek pályáza­tunk elutasítása mellett”. Ezek után a zsurnaliszta is kénytelen né­hány gondolatot papírra vetni. 1: A mezei firkászt nagy büszkeséggel tölti el, ha kiderül, hogy a megyei közgyűlés tagjai kizárólag az őírásai alapján döntenek egy fontos kérdésben. (De akkor valami kis pénzt is adhatnának.) 2: A szenzációhajhász, nagymértékben felelőtlen újságíró a konkrét esetben csupán a dolgát tette, azaz leírta, amit egy tolnai képviselőtestületi ülésen hallott. Most már persze világos, hogy a városatyák azon az ülésen a csőd gyakori emlegetését csak jópofa viccnek szánták, de ezt akkor nem árulták el. 3: A „szenzációkat” az esetek zömében az újságírók nem az uj­júkból szopják. Ha nincs nehéz anyagi helyzet, akkor erről nem „tud születni” szenzációs újságcikk. (És különben is, ugyan kinek szenzáció ma az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete?) Végül: ha valaki nem akarja, hogy a szenzációhajhászok megír­janak valamit, akkor azt ne kürtölje világgá. Ez ugyan nem egy zseniális tanács, de úgy látszik, akad, akin segíthet. sk Rendőrőrs Páncélszekrényt törtek fel tegnapra virradóra Faddon. A betörő behatolt a Dunagro szövetkezet pénztárhelyisé­gébe, ahol - erőszakosan - kinyitotta a páncélszekrényt, amiben azonban csak mintegy 60 ezer forint volt. A kerékpárokat már nem­csak az utcáról, hanem az ud­varokról is lopják Tolnán. Egy Kinizsi utcai portáról március 26-án tűnt el egy bi­cikli. A kirakat betörése után egy horgászorsót vittek el a faddi áruházból. Az orsó értéke 4 ezer, a rongálási kár mintegy 30 ezer forint. A tolnai Dédász kirendeltség udvaráról mintegy 100 mé­ternyi földkábelt loptak el, 80 ezer forint értékben. A tolnai határban álló egy­kori TSz-vadászház tetőcse­repeit ismeretlen tettesek le­szedték, és kivették az épület ajtaját is. A Pala diszkó ruhatárából több kabát tűnt el az egyik buli során. Megszólalt a riasztó a teg­napra virradó éjjelen egy tol­nai ház garázsában álló autó­ban. A tulajdonos kiment kö­rülnézni, arra gondolva, hogy talán a macska miatt kapcsolt be a riasztó. A reggel^ nyo­mok viszont arra utaltak, hogy ember járt a garázsban, akit a tulajdonos megzavart, így nem is tűnt el semmi. Időközi választást írnak ki Faddon Mint tegnapi lapunkban megje­lent, a Tolna Megyei Bíróság megszüntette a faddi polgár- mester, Antus András tisztsé­gét. Kocsner Antal, a nagyköz­ség alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy Antus András már célzott arra, hogy nem fel­lebbezi meg a döntést, ám konkrét választ csak hétfőn fog adni. A faddi testület - várha­tóan a jövő hét közepén - rend­kívüli ülést tart, ahol a képvise­lők átmenetileg megbíznak egy személyt az ügyek vitelével. Az időközi választást az íté­letjogerőre emelkedését követő 120 napon belül kell megtar­tani, demint az alpolgármester elmondta, arra fognak töre­kedni, hogy a lehető leghama­rabb válasszon vezetőt a telepü­lés lakossága. WŰJSAG HIRDETÉS­FELVEVŐ HELYEI Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet Fadd 7133 Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Tengelic 7054 Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Kölesdi Kirendeltsége Kölesd 7052 Kölesd, Dózsa Gy. u. 8. Ttelefon: 74/436-010. Bencze József Tblna Ttelefon: 74/442-469, Sajtóház: 74/416-211. > t Y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents