Tolnai Népújság, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-19 / 66. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1996. március 19., kedd Bűnügyek Nem üzemelt a hétvégén a öl­es és a 65-ös főútvonalak ta­mási kereszteződésében lévő közlekedési lámpa - ez több au­tósnak és gyalogosnak is fel­tűnt. Az ok az volt, hogy isme­retlenek leszerelték a gyalogo­san közlekedők átkelését jelző szerkezet kapcsolóját, amit az­óta pótolt a közúti igazgatóság. Az ajtót feszítette be egy is­meretlen elkövető Simontor- nyán, egy a Könyök utcában álló családi házban, valamikor 1995 októbere és 1996 márci­usa között. A lakás cecei lakhe­lyű tulajdonosa március 12-én észlelte a betörést, valamint, hogy ruhaneműk, és lakberen­dezési tárgyak tűntek el mint­egy ötvenezer forint értékben. Könnyű testi sértés gyanújá­val indított eljárást a tamási rendőrség egy gyönki fiatalem­ber ellen, akit egy szintén gyönki lány jelentett fel. El­mondása szerint február 23-án a gyanúsított a Gesztenyefa vendéglőben először egy égő öngyújtót dobott felé, majd ököllel arcul ütötte. A lány nyolc napon belül gyógyuló sé­rülést szenvedett. Költői est, verseskötet Cser atya ismét Tamásiban Cser László, a ma nyolcvan- négy éves tamási születésű költő, jezsuita szerzetes a kö­zeljövőben ismét Tamásiba lá­togat. A misszionáriusként Kí­nát is megjárt, jelenleg az Egyesült Államokban élő Cser atya, aki 1994-ben volt utoljára szülőföldjén, várhatóan május közepén érkezik, s egy író-ol­vasó találkozó, illetve egy ál­tala celebrált mise erejéig a nagyközönség is találkozhat vele. Érkezésére talán sikerül megjelentetni tamási vonatko­zású írásaiból összeállított köte­tet. A kötet kiadása iránt 1994- ben a Famulus Kiadó mutatott érdeklődést, az előkészítés azonban alaposan elhúzódott.- Szóbeli megállapodásunk szerint a Famulus Kiadó a nyomdai munka szervezését vállalta el - mondta a kötet tervéről Miskolczi Zoltánné, a tamási Városi Könyvtár igazga­tója -, a könyvet ezer példány­ban, a könyvtár kiadásában sze­retnénk megjelentetni a május 16-ra tervezett költői estre Az ágról vissza a nagy gyökérbe címmel. A háromszáz oldalnyi terjedelmű kötet a szerző szülő­földjéről szóló prózai írásokat, verseket, vallásos kontemplá- ciókat tartalmaz majd. Az igaz­gatónő hozzátette: szeretnék, ha a kötet a megyén belül eljutna könyvtárakba, könyvesbol­tokba, és a plébániákra is. Gyerekmenük: müzlitől a disznósajtig Ajánlásszerűen mintaétrendet állít össze az ÁNTSZ tamási intézete a gyermekétkeztetést ellátó konyhák számára, mi­után lezárult a tamási és vá­roskörnyéki iskolák, óvodák étrendjeinek áttekintése. A ta­pasztalatok eddig vegyesek - tudtuk meg dr. Csonka Mária tisztifőorvostól. Az étrend­összeállításokban több hiá­nyosság fedezhető fel a nép- egészségügy optikájával. Ki­rívó például, hogy a tésztafé­leségek előtt nem kapnak hú­sos levest a gyerekek. Még ma is sok az óvodákban is a sült­oldalas, és a disznósajt, kevés a zöldség és a gyümölcs. Az anyagiak nyilván behatárolják a lehetőségeket, a kisebb ada­gos konyhák általában rosz- szabbak, ahol pedig több in­tézményt látnak el, nem min­dig tudnak figyelemmel lenni a kisebbekre. A gyermek ugyanis nem kis felnőtt - vallja a tisztifőorvosnő -, neki több fehérjére és kevesebb ka­lóriára van szüksége. Különö­sen kalóriadús napi menü is előfordul: az egyik óvodában a tízórai lángos, az ebéd csül- kös bableves és fánk, az uzsonna hurka. Az értényi óvodában ellenben korszerű szellemben müzlit, rizspelyhet is, és sok gyümölcsöt kapnak a gyerekek. A gyermekétkezte­tés jelentősége napjainkban felértékelődik azzal, hogy sok - talán egyre több - gyermek nem reggelizik otthon, iskola után pedig egy szelet zsíros­kenyeret kap, - ha kér. Ezt erősíti meg a a térségben dol­gozó védőnők felmérése, akik a négy-öt éves gyermekek ki­kérdezésével „tesztelik” az otthoni étrendet. (-h-c) A gyermek nem kis felnőtt - több fehérje kell, és kevesebb kalória FOTÓ: G. K. AllásAjánló A legöregebb öregdiák visszatért (Folytatás az 1■ oldalról.)- Gyönk után hová vezetett az útja ?- Itt jártam a négy alsó gimnáziumot 1912-től, fő­gimnáziumba Pestre kerültem, a Lónyai utcai református in­tézetbe. Később Csurgón érettségiztem. Azután elvé­geztem a Pázmány Péter Tu­dományegyetemet a jogi és ál­lamtudományi karon, majd jo­gász lettem Siklóson.- Hogyan emlékszik vissza gyönki diákéveire?- Szerettem ide járni, utó­lag is nagyra értékelem az is­kolát, mert egyáltalán nem volt soviniszta szellemű. Az sem volt jellemző, hogy a né­metség beolvasztását tűzte volna célul, a türelem érvé­nyesült az iskola egész igazga­tásában. Azt, hogy vegyes ta­nuló ifjúsága volt, nem. lehe­tett észlelni. A többség német volt, hiszen Gyönkön és kör­nyékén kisebbségében volt a magyarság.- A két világháború között Nagyszékelyi Keck Antal a nagypolitikának is részese volt...- Tudvalévő, hogy fellép­tem országgyűlési képviselő­ként a mohácsi választókerü­letben 1939-ben. Teleki Pál akkori miniszterelnök, - sze­rintem helytelenül - a mohácsi körzetet a Volksbundnak „adta”. A Volksbund egy ve­zetője, Vass Ferenc, mondván, hogy a Volksbundnak az or­szágban legalább ötszázezer tagja van, két egyéni, és egy 'megyei listás mandátumot kért Telekitől. Teleki ahelyett, hogy azt mondta volna: „van fél milliós népcsoportja, kér­jen a választóitól mandátu­mot”, támogatta Vasst. Ezután Mohácson a Volksbund hiva­talos jelöltjét legyőztem.- Milyen programmal állí­totta maga mellé a mohácsia­kat?- Azt mondtam, hogy en­nek a népnek tudnia kell: jó gazdasági viszonyok között van, elnyomásban nem volt része. Az, hogy Olaszország­ban, Németországban elindult a fasizmus, olasz és német ügy. A mi ügyünk nem az, hogy példát kell vennünk máshonnan, problémáinkat magyar alapon kell megolda­nunk. Azt hiszem, a történe­lem meghozta kellő ítéle­tét. (tf) Az alábbiakban a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ ta­mási kirendeltségének állás- ajánlatait adjuk közre: Hőgyész: három fő asztalos, (elsősorban hőgyészi és kör­nyékbeli lakosokat keresnek). Pálfai munkavégzésre: ti­zenöt fő zsaluszerelő (csak PERI oklevéllel rendelkezők­nek). Iregszemcse: négy fő var­rónő. Tamási: húsz fő, ügynöki munkára. Érdeklődni lehet a 74-471- 958-as, vagy a 74-471-022-es telefonszámon, illetve szemé­lyesen. A legnagyobb környezetszennyező: a lakosság Tilos a tűz a tarlón Tamási környezetvédelmi szempontból nem minősül ve­szélyeztetettnek - állítja az önkormányzat műszaki osztá­lyának beszámolója. A legna­gyobb szennyezést a lakosság okozza: a város szinte minden külterületi földútja mellett fellelhetők az illegális szemét­lerakóhelyek. Jelentős ipari kömyezetszeny- nyezés nem történt, a hivatal­nak az utóbbi években két eset­ben, a Hunyadi utcai betonke­verő üzem, és a kenyérgyár el­len kellett eljárnia zaj- és rez­gésvédelmi határérték túllépése miatt. Egy másik, szintén nem kiterjedt probléma, a szenny­vízkibocsátás terén a szennyező anyagok határértékének túllé­pése. Ezt a szabálysértést jósze­rivel csak a Tejipari Vállalat utódja, a Dámtej Kft. követte el rendszeresen. Az élelmiszer- ipari cég szennyvízének maga­sabb szennyezőanyag-tartalma veszélyezteti a tisztítótelep bio­lógiai egyensúlyát, melynek következtében a természetes bomlási folyamat leállhat, és nem megfelelően tisztított szennyvíz kerülhet a Koppány- patakba. A hivatal a kft.-t szennyvízbírsággal „kénysze­ríti” a határérték betartására, amely nem tűnik túl hatékony­nak. Tavaly a Dámtej például tízezer forint alatti összeget fi­zetett bírság címén, a szenny­víztisztítás többletköltsége ez­zel nem áll arányban - tudtuk meg B'arkóczy Ferenctől, a mű­szaki osztály vezetőtőjétől. Bírságolták néhány ízben azokat a gazdálkodókat, akik, vagy amelyek elmulasztottak engedélyt kérni az aratás utáni tarlóégetéshez. Ehhez ugyanis a Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás hozzájárulása szükséges, amiről talán kevesen tudnak. Az engedély feltétele a terület olyan gyom- vagy rovar- fertőzése, amelyet más módon nem lehet ártalmatlanítani. Tar­lót égetni eszerint csak indokolt esetben lenne szabad. - Sza­bálysértési eljárást azonban csak akkor kezdeményeztünk, ha konkrétan tudomást szerez­tünk az égetésről - mondta az osztályvezető. (tf) Olvasónké A Szó Március 1-jén, délután fél háromkor szívszorongató jajgatás verte fel Pári csendjét - és az óvodások nyugalmát. Kati néni tojásért ment a tyúkólba, de nagy meglepetésére egy cigányembert talált ott, aki buzgón tömte a tyúkokat zsákjába, szakszerűen kicsavarva az állatok nyakát... - Maga mit keres itt?! - kérdezte az idős néni ijedten. Emberünk válasz helyett fejbe vágta ököllel a nénit, majd ahogy tudott, elmenekült. Amikor meg­hallottuk az idős asszony történetét, alig akartunk hinni a fülünk­nek. Fényes nappal? - kérdeztük megdöbbenve. Sajnos, Páriban mindennapos a tyúklopás, a betörés (nemrég az iskolába is betör­tek), a „krumpli- és szőlőszüret”. Félnek az emberek, Páriban az idősek kiszolgáltatottnak érzik magukat. Kati néni is sokszor fog még álmatlanul forgolódni, az öregek az ilyen lelki traumát nehe­zen dolgozzák fel. A falu cigány lakói is elítélik ilyen társukat, hi­szen sokan próbálnak meg szegényen, de becsületesen boldogulni. Mégis a vád a cigányságot éri, s aki kivétel, érthetően elkeseredett, nem lát megoldást. Hatalmas csodának kellene történnie ahhoz, hogy ezt a problémát a társadalom megoldja. De nemcsak ezt. Az elszegényedés egyre erősebb, a társadalmi rétegek egyre távolabb kerülnek egymástól, s a vegyes gondolkodású, különböző helyzetű emberek sokszor ütköznek egymással. Mert van, aki szamáron kor­déval, hintán, vagy kutyaszánon, és kerékpárral, Trabanttal, tricik: livel, vagy motorral, Mercedesben, Westel telefonnal a kezében ha­lad, vagy száguldozik ugyanazon az úton. Csirkéné Mayer Katalin, óvónő Pári Mindehhez annyit tudunk hozzátenni, hogy a baromfiakat szaksze­rűen likvidáló úr ellen a rendőrség eljárást indított. Jegyzet írta: Tóth Ferenc Melyik M inden rendszernek megvan a maga hibája. A kemény diktatúrában komoly az esélye, hogy nagy fekete autó jön az emberért, a puhább diktatúrában már sorba lehet állni a na■> roncsért, de nem látunk a pult alá, a demokrácia meg hossza­dalmas és körülményes. Nagyjából helyben is lennénk. Naran­csot már bárki vehet, de adott esetben nehéz eldönteni, hogy ki­nek mi a dolga. A volt Tamási Állami Gazdaság volt külterüle­tén élő és dolgozó (pontosabban hol dolgozó, hol munkát lan) állampolgárok a mai napig nem tudják, hogy kinek kellene rendbetenni azt az aszfaltot, amelyen járnának Tamásiba, Ireg- szemcsére. Az út, amelyet az AG épített, birtokolt és kezelt, olyan állapotban van, hogy a Volán már évek óta csak könyör­gésre vállalja az autóbuszjáratok fenntartását például Csehi- Okrád-pusztáról. Ki lenne az „illetékes elvtárs”? Az AG nem, már megszűnt. Az utódok nem, ők nem vettek utat. Az állami va­gyonkezelő? Netán a kormány? A A szemrehányást Szekeres Imre, a nagyobb kormányzópárt alelnöke is megkapta közelmúltbéli tamási fórumán. ígérte, szól a kollégáknak. (Idele’ hálásak lesznek érte.) Egyszer tán sikerül megtalálni azt az „állam bácsit”, aki nemcsak autópá­lyáiról vesz tudomást, hanem a Csehire kanyargó egynyomtávú útról is. Ami éppúgy az övé, ha nem is lehet koncesszióba adni. HírSorok Díszkút Ozorán Százezer forintot különített el az ozorai önkormányzat 1996- os költségvetésében a Mille- centenárium alkalmából felál­lítandó vörösmárvány-díszkút megépítésére. A köztéri alko­tás, melyet Szabó György ke­ramikusművész készít majd, a Képzőművészeti Lektorátus, és a művész támogatásával jön létre. Helyét a lektorátus és az alkotó jelöli ki. Késik az alapítvány A Legfelsőbb Bírósághoz for­dul a simontornyai önkor­mányzat, miután Tolna Me­gyei Bíróság elutasította Si- montomya sport- és kulturális életét támogató alapítvány be­jegyzését azzal az indokkal, hogy nem közfeladat ellátását tűzte ki célul. Hasonló rende- letetéssel önkormányzati in­tézmények ellenben hozhat­nak létre alapítványt. Az el­utasított alapítvány szolgálta volna a tervezett Simontornyai nyári színház támogatását is. Vendég: Osztojkán Osztojkán Béla, író, a Phralipe vezető személyisége, a cigány országos önkormányzat kép­viselője lesz a vendége a Kop­pány Menti Roma Napok kö­vetkező fórumának. Áz Első kézből címet viselő tanácsko­zásra március 21-én, csütörtö­kön 18 órakor az ozorai műve­lődési házban kerül sor. Pósa Ede tárlata Pósa Ede alkotásaiból nyílik kiállítás a Tamási Galériában március 20-án, szerdán 16 órakor. A tárlatot Witzfné Ul­rich Anikó ajánlja a látogatók figyelmébe. Téma: az egészség Benedek Endre, gödöllői test­nevelő tanár - a tamási gim­názium volt pedagógusa - tart előadást a tamási Városi Könyvtárban Lépj, hogy to­vább élj, avagy hogyan őriz­zük meg egészségünket negy­ven f ven túl (is) címmel már­cius 21-én, csütörtökön 18 órától. Felmérés gázügyben A 3840 megkeresett tamási ingatlantulajdonos közül ed­dig 1860-an vitték vissza a DD-Gáz irodájába a vezetékes gáz igénylésével kapcsolatos űrlapokat. A válaszok értéke­lése a hét végén zárul le. Lakbér-regula Simontomyán Nem emelte elképesztően magasra a simontornyai képviselőtestület a város bérlakásainak bérleti díjait, bár azok elképesztően ala­csonyak voltak. Igaz, a 62 lakás között nincsen egy összkomfortos sem. A kom­fortosok bérlői egy hónap­ban az eddigi négyzetméte­renkénti 15 forint helyett 20-at lesznek kénytelenek fizetni, a komfort nélküli la­kások bérlői 4,50 helyett 8 forintot. A bérlők között van olyan, aki a havi 81 forintos lakbérből 20 ezres tartozást halmozott fel. A hátraléko­sok a jövőben eleshetnek egy támogatástól, a jelentős tartozással rendelkezők ugyanis nem kaphatnak la­kásfenntartási támogatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents