Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

4. oldal Megyei Körkép Tolna És Környéke 1996. február 10., szombat Hír-Folyam Az Indonéz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hassan Abdul Djalií lesz a vendége a tolnai Fastron Hungária Kft-nek, február 12-én, hétfőn, délután három órától. A vendég foga­dásán jelen lesz Fáskerty Gá­bor, a cég külföldön élő tulaj­donosa is. Közmeghallgatásokat tar­tanak Tengelicen és a hozzá tartozó településeken a jövő hét több napján. Február 12- én, hétfőn a tengelici művelő­dési házba, 13-án, kedden a Tengelic-Szőlőhegy-i Idősek Klubjába, 14-én, szerdán a jú- liamajori kultúrházba, 15-én, csütörtökön a jánosmajori kultúrházba várják a lakossá­got, minden nap egységesen 18 árától. Fácánkertben újra felmérik a vezetékesgáz-igényeket. Ezúttal a DD Gáz szakembe­rei keresték fel a fácánkerti háztartásokat az erre vonat­kozó kérdőívekkel. (A jelen­legi becslés alapján házanként 75-125 ezer forintba kerülne a gáz eljuttatása a kerítéseken belülre, megfelelő létszámú jelentkezés esetén.) A kitöl­tött kérdőíveket február 15-ig, csütörtökig lehet eljuttatni a fácánkerti polgármesteri hiva­talban elhelyezett gyűjtőlá­dába. A bogyiszlói iskolaszék a helyi intézmények racionali- ' zásával kapcsolatban a leg­utóbbi ülésén szorgalmazta a a jelenleg külön költségvetési intézményekként szereplő óvoda és iskola szakmai együttműködésének javítását. Ez mindaddig fontos lenne, amíg - a polgármester által célszerűnek tartott - óvoda­szék meg nem alakul. Iskolagalériát avatnak Tolnán, február 15-én, csütör­tökön, 14 órától. A volt párt­ház épületében rendezendő eseményre a millecentenári- umi rendezvénysorozat kere­tében kerül sor. A kiállítás az I. számú iskola tanulóinak rajz- és kerámiamunkáiból mutat be alkotásokat. Az Is­kolagaléria első tárlatát Ver­seghy Ferenc képzőművész nyitja meg. Farsangi batyusbált ren­dez a tolnai művelődési ház február ,17-én, 19 órától, helyben. A zenét a tolnai Pato-System szolgáltatja. Mindenkit érhet baleset — Úgy beszéltek velünk, mintha mindennap autót tör­nénk - méltatlankodott egyik olvasónk, aki biztosítási ügy­gyei kapcsolatos panasszal kereste fel szerkesztőségün­ket. A baleset még a múlt hó­nap elején történt, szerencsére személyi sérülés nélkül. Ol­vasónk tájékoztatása szerint egy útkereszteződésben nem adták meg számára az elsőbb­séget, így ő a csúszós úton való fékezés, majd megcsú­szás miatt belehajtott egy parkoló járműbe. Az elsőbb­séget meg nem adó végülis el­ismerte vétkességét, a rend­őrök igazolólapot adtak ki er­ről olvasónknak, aki felke­reste biztosítótársaságát. A kárfelmérés a .baleset után 6 nappal megtörtént. Két nap múlva érdeklődött olvasónk a biztosítónál, mikorra várható, hogy fizetnek. Azt a választ kapta, hogy a kárszakértő be­tegállományban van, nem tud­ják, mikor juthat pénzhez. Újabb sikertelen érdeklődé­sek után 15 nappal a balesetet követően a biztosítónál már tudtak Összeget mondani, ám ekkor közölték ügyfelükkel, hogy szerezze be a rendőrség­től a baleset napjáról szóló napi jelentést, mert enélkül nem tudnak fizetni. Ezt a je­lentést viszont magánsze­mélynek nem adhatja ki a rendőrség, csak a biztosító­nak. Olvasónk kérdése ezek után az volt, vajon miért az ügyfeleit, miért nem inkább az alkalmazottait ugráltatja a biztosító. Kifogásolta továbbá az ügyintézés lassúságát, hi­szen máig nem jutott a pénz­éhez. Főglein Józsefné biztosítási szakértőtől azt kérdeztük, ál­talában mennyi az átfutási ideje az effajta ügyeknek. A szakértő elmondta, hogy a szükséges adminisztráció és a pénz postai utalása miatt az átfutási idő ilyen esetekben legkevesebb 2,5-3 hét. A napi jelentést a biztosító kéri a rendőrségtől, ez azonban hosszadalmas, a lebonyolítás gyorsabbá tétele érdekében kérheti az ügyfél a rendőrség­től a kérdéses okmány kiadá­sát. A konkrét üggyel kapcsola­tos információja szerint a kár­szakértő a lehető leghama­rabb intézkedett. Tudomása szerint azért húzódott el a ki­fizetés, mert a baleset körül­ményei nem voltak teljesen egyértelműek, ezért komo­lyabb vizsgálat vált szüksé­gessé.-ts­Tolnai lőtér ügy: élesen eltérő álláspontok A Faddi úti egykori lőteret a tolnai önkormányzat ’94-ben vásárolta meg az államtól, konkrét céllal. A mintegy 35 hektáros terület ugyanis al­kalmas lehet egy új szemétte­lep létrehozására, amely a vá­ros hulladék-gondjait hosszú távon képes lenne megoldani, a jelenlegi szeméttelep „telítő­dése” - 4-5 év - után. A volt lőtéren többé-ke- vésbé lerobbant állagú épüle­tek is találhatóak. Ezek közül a legrpmosabbakat a polgármes­ter - balesetmegelőzés címén1- saját hatáskörben lebontatta. A bontásra szóló megbízást a Gyorsszolgálati Gmk. kapta, az önkormányzat cége, a Kommunális Kft. ellenében. (A gmk. a bontott anyagért vállalta az épületek bontását, a kft. a bontott anyag + 200 ezer forintért a bontást, valamint a terület kaszálását, a ciszternák szivattyúzását). A polgármes­ter döntésének jogszerűségét a tavaly szeptemberi testületi ülésen vitatta néhány képvi­selő. Az ügy kivizsgálásra bi­zottság alakult. Az általa ké­szített jelentést legutóbbi ülé­sén tárgyalta a képviselőtestü­let, amely fegyelmi eljárás megindításáról döntött a pol­gármesterrel szemben. Az ügyet bonyolította, hogy két tettenérés - az egyik a vizsgáló bizottsághoz fűződig- során kiderült, egyes épüle-' teket illegálisan bontottak le, részben a bontással megbízott gmk. (Az ügy ezen részével a rendőrség foglalkozik.) ■ A bizottság összegző megál­lapítása szerint a polgármester döntése meggondolatlan és jog­szerűtlen volt, amelynek nyo­mán az önkormányzatot na­gyértékű vagyonvesztés érte. A bizottság becslése alapján a bontásra engedélyezett épüle­tek össz(anyag)értéke 1,6 mil­lió forint volt. Az engedély nél­kül lebontott épületeké össze­sen 4 millió forint. (Egy, a Li­mes Rt. által ’94-ben készített becslés hajszálra ezt a vég­eredményt hozta.) A bizottság megállapítása szerint - a KVSZ szakvélemé­nye alapján - a bontandó épüle­tek csupán balesetveszélyesek, nem pedig életveszélyesek vol­tak, a vonatkozó törvény szerint viszont a polgármester csak az élet és vagyonbiztonságot ve­szélyeztető elemi csapás és an­nak elhárítása esetén intézked­het azonnal. A vizsgálati jelentésben sze­repel, hogy a bontási pályázta­tás nem a vagyonhasznosítási koncepcióban előírtak szerint történt, valamint, hogy a pol­gármester megsértette az SZMSZ-t, amely szerint 500 ezer forintnál nagyobb vagyon­ról történő rendelkezésről köte­lező a testület minősített több­ségű döntése. A polgármester az önkor­mányzat kft-jével szemben egy, a pályázati kiírásnak nem meg­felelő, hiányos ajánlatot része­sített előnyben az önkormány­zat kft-jével szemben, ezzel megfosztotta a város cégét az olcsó építőanyag tolnai intéz­ményeknél való felhasználásá­tól (költségcsökkentés), és az anyag értékesítésétől (bevétel- szerzés) is - állapította meg -a jelentés. A bizottság szerint nem tör­tént meg a munkaterület át­adása a bontási munkákra, és nem ellenőrizték, hogy a vál­lalkozó a vállalt épületeket bontja-e? ■ Keszthelyi Márton polgár- mester a bizottság megállapítá­saival kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a hivatal szakem­bereinek javaslatára tett azon­nali intézkedésének célja a bal­esetveszély, az esetleges élet­veszély mielőbbi elhárítása volt. A gmk. ajánlatát azért ítélte kedvezőbbnek, mert az nem járt külön pénz kifizetésé­vel. A vagyonhasznosítási kon­cepcióval kapcsolatos megálla­pításról a polgármester el­mondta, hogy véleménye sze­rint ebben az ügyben nem va­gyonhasznosításról van szó, hanem balesetveszély-elhárí­tásról. Eredeti szándéka az volt, hogy a veszély elhárítása után, a korábbi gyakorlatnak megfe­lelően bérbe adják juhászati hasznosításra a lőteret, így ál­landó felügyelet alá vonják a területet. A polgármester elmondta, hogy a lőteret összesen 212.500 forintért vásárolta meg az ön- kormányzat az államtól, így szerinte - az adás-vételi szer­ződés alapján meghatározott - forgalmi érték nem éri el azt az összeghatárt, amelynél köte­lező lett volna a testületi dön­tés. A polgármester kifejtette, hogy a lebontandó épületeket megjelölték a hivatal szakem­berei, és még fényképek is ké­szültek az objektumokról, ép­pen azért, nehogy később fel­merülhessen valakiben is, hogy itt valamilyen „sus-mus alap­ján” jogtalan előnyökhöz jutott bárki is. Keszthelyi Márton leszö­gezte, hogy a hivatal illetékes osztályvezetője több alkalom­mal is ellenőrizte a munkálato­kat, amelyek során tetten is ér­tek idegeneket illegális bontá­son. A polgármester elmondta, hogy a lőtér ügy mögött politi­kai hátteret sejt. Véleménye szerint a város érdeke az, hogy ingatlanjai ne kerüljenek elher­dálásra. E cél megvalósításának első lépése volt a balesetveszé­lyes épületek lebontatása. Keszthelyi Márton végül ki­jelentette, nem érzi magát tör­vénysértőnek, függetlenül attól, hogy a fegyelmi bizottság az el­járás során mit fog megállapí­tani. ■ Sárközi Gyula, a Gyorsszolgá­lati Gmk. vezetője kifejtette, hogy a tolnai lőtémél jóval na­gyobb volumenű munkákon dolgozik, számára nem üzlet volt a lőtéri épületek bontása, csupán segíteni szeretett volna az önkormányzatnak. Az illegá­lis bontást félreértésnek mondta. Mivel ő nem tartózko­dott a helyszínen, emberei - ve­szélyesnek ítélve meg más épü­leteket is - elkezdték azokat is bontani. Azt mondta, hogy az ezzel kapcsolatos rendőrségi feljelentés kapcsán hajlandó a tényekkel szembenézni. A bon­tandó épületeket értéktelennek ítélte, a vonatkozó becsléseket erősen túlzónak minősítette. Úgy vélte; ebben az ügyben a politika, a polgármester elleni támadás is jelentős szerepet ját­szik.-s­Kihűlt a dpó(készítő helye) Petkó György kenyerét sokan szerették Faddon. Nyár utáni ismételt eltűnése azonban nemcsak a faddi pékáru-ked­velőknek, hanem a vállalkozó alkalmazottainak is kenyér­gondot okoz. A faddi pék karácsony előtt tűnt el a községből. Alkalma­zottaitól állítólag azzal búcsú­zott el, hogy január második napján újra kezdik a sütést. A munkások azóta is várják mun­kaadójukat, meg a munkabérü­ket. De nem tudják elkészíteni például adóbevallásukat, és munkanélküli segélyt sem igé­nyelhetnek munkáltatójuk köddé válása miatt. Felröppent a hír, hogy a pék Amerikába távozott, ám ez az értesülés kacsának bizonyult, hiszen látták őt Szekszárdon. Szerkesztőségünk sem jutott a faddi pék nyomára - a hó min­den nyomot betemetett ugyanis- ám a faddi jegyző érdekes in­formációkkal szolgált. Petkó György a faddi ön- kormányzattól bérelte a sütő­üzemet. A jegyzővel a napok­ban találkozott, és megkapta tőle a bérletről szóló felmondó- levelet. A pék időközben eladta az üzem teljes berendezését. Az új géptulajdonosok folytatni kí­vánják a sütést a faddi üzem­ben, már be is jelentették az önkormányzatnál bérleti, majd vételi szándékukat a Mátyás ki­rály utcai épületre. A pékség újbóli beüzemelé­sével helyreállhat a község normális kenyérellátása, és re­ménykedhetnek a korábban ott dolgozók is: elképzelhető, hogy az új vállalkozó átveszi őket. A „régi” pék pedig azt ígérte a jegyzőnek, hogy rendezni fogja tartozásait az alkalmazottaival.-es­Hétköznapi szomorúság Aznap sem történtek szörnyűbb dolgok, mint máskor. A világ­ban robbantgattak, az országban újból kiderült pár piszokság, a város, ahol lakom sem volt lehangolóbb, mint egyébként. Ami más volt: nem kellett az ebéd. Bőven elég volt a gombóc, ami a torkomban terpeszkedett. Jó nagy gombóc volt, csak nem volt rajta pirított prézli, meg fahéjas cukor se. Akkor már persze tudtam, hogy a szilva helyén a Szomorúság üldögél benne, aki­ről biztosan tudtam, hogy aznap újra előmászik. így is lett. Vi­seltes barna ballonkabát volt a Szomorúságon, meg kék Dorcó. A svájcija alól fekete, kócos tincsek lógtak ki. Illedelmesen, hal­kan köszönt, de aztán meg nem. szólalt volna, csak nézett a nagy, sötét, szomorú szemeivel. Olyan volt, mint egy öregem­ber, akit körberöhögnek, mert rajtakapták, hogy képtelen leírni a nevét, a kérges tenyere meg csak úgy kéklik a tintapacáktól, amik a nagy igyekezetben ragadtak a kezére. Na, ez a Szomorú­ság dettó így nézett ki, de én nem tudtam neki mondani semmi vigasztalót. Szerencsére épp akkor szirénázott be a szobába a két és fél éves fiú-doktor. —Apa, mi a baja ennek a bácsinak? - kérdezte. — Fáj a szíve - mondtam. — Vérezik is neki? - érdeklődött együttérzően. — Igen - egyeztem bele. A doktor erre odament a Szomorúsághoz, szöszmötölt valamit rajta, aztán azt mondta: Bekötöztem neki a szívét Apa, látod, már nem vérezik. És való­ban, a Szomorúság mintha elmosolyodott volna. Aztán vissza­mászott a torkomban levő gombócba. sk A romák elnökét is berendelték árkot ásni (Folytatás az 1. oldalról.) tudunk velük élni, csak azt is észre kell venni, hogy miért. Mi még a történelmi fejlődés egy korábbi szakaszában járunk! Egyik napról a másikra nem termelődik ki az a réteg, amelyik az integrálódást előbbre viszi. — Ez az egyetlen út? . — Ma, Magyarországon igen. ^ — És Szedresben? — Hát Szedres az egy külön világ. Itt a települési önkor­mányzat, szerintem ahogy fel­mondott az orvosnak, úgy fel­mondana, ha tehetné, a kisebb­ségi önkormányzatnak is. Ügyesen ki tudják pécézni azo­kat a támadási pontokat, ame­lyek sajnos léteznek, és ez el­len, úgy tűnik, jogorvoslat nincs. Sokszor odaküldik a roma panaszosokat a kisebb­ségi önkormányzathoz, hogy kérjenek tőlünk segélyt, mert nekünk van pénzünk. Érzéke­nyen érinti a település vezetőit az, ha nekünk csurran-csöppen valami, mert talán úgy hiszik, högy az övék lett annyival ke­vesebb. — Mennyi csurran-csöp­pen? — Tavaly 220 ezer forintból gazdálkodtunk, de az idén ez is kevesebb lesz. Ha jól emlék­szem, 188 ezret kapunk. — Mit lehet ebből csinálni? — Üzemeltetni egy irodát. Ez a maximum. Programokra, munkáhelyteremtésre más for­rások után kell néznünk. Pályá­zati lehetőségek akadhatnak, és várhatóan márciusban létrejön egy országos roma közalapít­vány, ami a vállalkozásfejlesz­tést segíti majd. De biztos va­gyok benne, hogy annak a pén­zeit is a túlélési stratégia alap­ján fogják kiosztani. — Elég lehangoló kép .. — Már az indulásunk is le­hangoló volt a faluban. A prog­ram, a munkaterv elkészültét is szkeptikusan fogadták. Egye­sek, azt hangoztatták: őrült va­gyok, hogy kisebbségi ügyet csinálok Szedresben, mert itt kisebbségi problémák nincse­nek. Minek ide kisebbségi ön- kormányzat? — Minek? — Mert a cigányság 60-70 százaléka munkanélküli, és so­kuknak alapvető megélhetési gondjaik vannak. Próbáltunk mezőgazdasági földeket sze­rezni, tehenészeti telephelyet vásárolni, bútorkészítő műhelyt létesíteni, de minden igyekeze­tünk kudarcba fulladt. A mun­kanélküliségről nagyon sokat beszélnek ebben az országban, de nagyon keveset tesznek el­lene. Megítélésem szerint jelen­leg nem egy stabilizációs prog­ram zajlik nálunk, hanem egy leépítő program. Létrejön a ki­szolgáltak és a kiszolgáltatott kiszolgálók köre. — Ezek igazi filozófusi gondolatok. — Nem tartom magamat se fdozófus, se politikus alkatnak, csak egy humán beállítottságú gondolkodónak, aki érzékeny az emberi problémákra. Ennél fogva tisztán látom azt is, hogy ha a kisebbségi önkormányza­tok „súlytalanok” maradnak, ha nem kapják meg a tekintély megszerezhetőségének lehető­ségét - ami egyértelműen az anyagiak függvénye - akkor teljesen meddő dolog ez az egész „kisebbségesdi”. A tele­püléseken fel fogják ismerni, hogy semmit sem ér az egész, mert még egy fénymásolást sem lehet elintézni a helyi iro­dán, és egyszerűen felszámol­ják a rendszert. — Konrád Imre akkor mit tesz? Kötődik Szedreshez? ' — Itt születtem, de sokat él­tem Budapesten is. Szívemen viselem a község sorsát, azt vi­szont nem tudom megígérni, hogy örökre itt maradok. Foly­ton támadnak, a napokban pél­dául berendeltek közösségi munkavégzésre, árokásásra, sa­ját ásóval, lapáttal. Fizettek volna 8 órára 320 forintot. Nem mentem, mert ez nagyon meg­alázó egy olyan embernek, aki „magától is” a közösségért dol­gozik. Wessely ' HIRDETES­FELVEVŐ HELYEI Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet Frídd 7133 Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Tengelic 7054 Tengelic és Vidéke Takarékszövetkezet Kölesdi Kirendeltsége Kölesd 7052 Kölesd, Dózsa Gy. u. 8. Ttelefon: 74/436-010. Bencze József Tblna Telefon: 74/442-469, Sajtóház: 74/416-211.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents