Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1996. február 6., kedd HírSorok Emelték a tamási polgár- mester és alpolgármester költségtérítési átalányát a város képviselői múlt heti ülésükön. Az erről szóló, 1993-ban hozott rendelet mostani módosítása értel­mében az alpolgármestert havi hatezer, a polgármes­tert havi 12 ezer forintos átalány illeti meg. A francia Bar-le-Duc-kel kialakítandó partnerkapcso­lat mellett foglaltak állást a gyönki képviselők múlt heti ülésükön. Bar-le-Duc pol­gármestere a griesheimiek őszi gyönki útjának alkal­mával már ellátogatott a nagyközségbe. A gyönki de­legáció várhatóan májusban tesz látogatást a francia kis­városban. Egervári Oszkár, lelkész, a Bibliaiskolák Közösségé­nek munkatársa tart előadást „Ti pedig így imádkozza­tok” címmel a tamási műve­lődési házban február 6-án, azaz ma 18 órakor. Ingyenes emlőrákszű­résre a következő közsé­gekből indul autóbusz: feb­ruár 6-án, azaz ma Ozoráról, február 7-én szerdán Felső­nyékről és Magyarkesziből, február 8-án pedig Pince­helyről. Az indulás helye a községek fő tere, ideje 12 óra. Véradást szervez a tamási Vöröskereszt február 8-án, csütörtökön délelőtt 9 órától Gyönkön, a művelődési házban, ahová a gyönkieken kívül várják az udvari, misz- lai, varsádi, szakadáti, szá- razdi és diósberényi vér­adókat is. Pusztai Erzsébet, az MDF országgyűlési képvi­selője, volt népjóléti állam­titkár lesz a vendége a Ta­mási Nyugdíjasok Egyesü­lete tagságának február 8- án, csütörtökön. Ismét megnyílik a Tamási Galéria. A több, mint két hónapos szünet után újabb kiállítást rendez a Tamási Galéria, február 14-én Könnyű László hagyatéká­ból. A szociális bizottság dönt a jövőben Pincehelyen a tüze­lőtámogatások odaítélésé­ről, ha ezzel a ma 14 órakor kezdődő ülésén a község képviselő-testülete is egyet­ért. A testület tárgyalja az önkormányzat 1996-os költ­ségvetésének koncepcióját is. Ajánlatok: 70 százalékban minimálbér és környéke Munkanélküliből állástalan 1993-ban 804 munkanélkülit tartottak számon Tamásiban, 1995 decemberében 627-et. Pedig lényegesen semmi nem válto­zott. Hacsak az nem, hogy ma 289 fővel kevesebb az ellátásra jogosultak száma. A jövedelempótló támogatottak száma 156, a tartós munkanélkü­liek száma 102 fővel lett több - derül ki a munkaügyi kirendelt­ség legfrissebb tájékoztatójából. A munkanélküliség statisztikai csökkenése abból adódik, hogy többen vannak azok, akik csak néhány hónapra jogosultak ellá­tásra. Majdnem annyian válnak munkanélkülivé, mint ameny- nyien kikerülnek a rendszerből. A regisztrált állományban leg­nagyobb arányban a 45 és 65 év közötti szakmunkások vannak, ez jellemző a pályakezdőkre is. Az állástalanok kétharmada férfi. A kirendeltség 727 mun­káltatót tart nyilván, köztük 252 tamási székhelyűt. 1995-ben 2002 főállásra érkezett munkae­rőigény, a tamásiak részéről a bejelentett álláshelyek száma 396 volt, melyre 491 főt közvetí­tettek ki. Ebből 278-an helyez­kedtek el. A munkaerőigény-bejelenté­sek 70 százalékánál a munkálta­tók várható keresetként a mini­málbért, vagy ahhoz közelítő összeget jelölnek meg, ez erősen jellemző a térségre - szögezi le a tájékoztató. Az állásajánlatok 50 százaléka szakképzettséget nem igénylő munkára érkezett, 30-40 százalékban kerestek szakmun­kásokat, s mintegy 10 százalék­ban középszintű végzettségűe­ket. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ 1994-ben 113, míg ta­valy 52, többnyire szakképesí­tést nyújtó tanfolyamot indított munkanélkülieknek. A tamásiak körében a számítógépes ismere­teket adó, építőipari szaknyelvi, középfokú bank- és deviza-ügy­intézői, szakács, gyermekruha­készítő, virágkötő tanfolyamok voltak a legkeresettebbek. A tamási kirendeltség prog­nózisa: a munkanélküliség jelen­tős csökkenéséhez a munkahe­lyek számának gyors bővülésére lenne szükség, s míg ez be nem következik, addig csupán a munkanélküliek átrendeződé­sére számíthatunk. (-h-c) * A munkanélküliség alakulása Tamásiban: (év végi adatok): Időpont: 1993 1994 1995 Regisztrált: 804 739 627 Tartós mn.: 484 453 586 Ellátottak : Jöv.pótló 565 429 276 támogatottak: 115 230 271 Mutató: 15,23% 14% 12,3% Foglalkoztatást segítő támogatások 1995-ben: Tamási körzete Tamási összesen Közhasznú fogl. : 407 fő 19 fő 3,9% Bértámogatás: 242 fő 22 fő 9,1% Képzési tám. : Vállalkozóvá 241 fő 67 fő 27,8% válás tám.: 22 fő 3 fő 1,4% Pincehely: nem üzlet, presztízs Az Aranykereszt ügyvezetője a Szent Orsolya Kórházról Kérők és ajánlatok: az átadó­sorbari lévő Szent Orsolya Kórház viseltes dolgai. A leg­újabb kérő az Aranykereszt Közhasznú Társaság, ajánlata az örömapának „szimpatikus”, a referenciák jó benyomást tet­tek rá. A társaság ügyvezetőjét, Németh Istvánt ezúttal- arról kérdeztük: milyen átszervezé­seket hajtana végre az intéz­ményben.- Mi a terve az Aranyke­resztnek a kórház dolgozói ál­lományával? Sor kerülhet lét­számleépítésre ?- Igen, sor kell, hogy kerül­jön - válaszolta Németh István. - Jelenleg úgy néz ki, hogy a kórház költségének nyolcvan százalékát a személyi állomány bérére fordítják, és ez rendkívül rossz arány. Ma akkor életké­pes egy kórház, ha a bérre hat­van százalék, a dologi kiadá­sokra pedig negyven százalék fordítódik. 1- Vállalja-e a KT. azokat a kötelezettségeket, amelyeket a tamási önkormányzatnak vál­lalnia kellene? Adnak-e végki­elégítést?- Igen, ezt az OEP-finanszí- rozásból kell kigazdálkodni az Aranykeresztnek, ha létrejön az együttműködési megállapodás. Ez elől nem is zárkózhatunk el, mi a jogfolytonosságot szava­toljuk, és ezt fel kell vállal­nunk.- Hogyan érintené a lét­számcsökkentés a szakdolgozó-, kát és az adminisztratív dolgo­zókat?- Szakdolgozókból, úgy tű­nik, hogy nincs többlet, bizo­nyos leépítéseket azonban ott is meg kellett oldani. Például egy EKG-asszisztenst fölöslegesen foglalkoztattak, hiszen ala­csony betegforgalom mellett alkalmazták. Hasonló a helyzet a TBC-gondozóban foglalkoz­tatottakkal: egy orvos, két asz- szisztens, két emyőképszűrő- szakasszisztens, egy allergoló- gusnővér, és egy takarítónő - ezek a munkakörök is olyanok, ahol bizonyos összevonások elképzelhetők, hiszen a beteg forgalom alacsony.- Kötnek-e kollektív szerző­dést a dolgozókkal?- Nem kollektív szerződésre gondoltunk, hanem olyan aján­latunk van, amelyben bizonyos előremeneteli szabályokat le­fektetünk. Többek közt a meg­kezdett továbbképzések végig- finanszírozását, hiszen nem áll érdekünkben a már megkezdett beiskolázásokat félbeszakítani. Ezen kívül az orvosok előme­neteli rendszerét is szabályoz­zuk, de nekünk ragaszkodni kell a munkatörvénykönyvben foglaltakhoz, hiszen ebben a rendszerben a dolgozók nem közalkalmazottak, hanem a munkatörvénykönyv hatálya alá tartoznak.- Hogyan lehet jövedelme­zővé tenni egy kórházat, amely egy önkormányzatnak komoly ráfizetéseket hoz?- Itt nem is a jövedelmező­ség a cél, hanem első lépésben a kórház megtartása. Ha a kór­ház közhasznú társasághoz tar­tozik, a társasági törvény sze­rint működtethető, és itt óriási különbségek vannak. Nem vo­natkozik ránk a közbeszerzési törvény, nem kiadásaink, ha­nem költségeink vannak, költ­ségként pedig olyan dolgokat le lehet írni, amit egy költségve­tési szerv nem tehet meg.- Ha ez még néhány évig nem jövedelmező, akkor miért éri meg a társaságnak?- Ez inkább szakmai presz­tízs számomra, egy olyan kihí­vás, amely az Aranykereszt szakmai hírnevét is jobb pozí­cióba nelyezi. Ha egy ilyen, je­lenleg rossz gazdasági körül­mények között működő intéze­tet meg tudunk tartani, később más intézményeket is ránk bíz­hatnak. (tóth) „Elfogult” levél a miniszterelnökhöz Másodrangú fiirgediek? Saját szavaival szólva ’’elfogult és indulatos” levélben fordult Hóm Gyula miniszterelnökhöz Barkóczi József, Fürgéd pol­gármestere. Az indulat abból adódik, hogy „az önkormány­zat hiába próbált minden anyagi eszközt mozgósítva javítani a község közlekedési gondjain, hiába tett meg mindent azért, hogy munkahelyeket teremt­sen, egyre inkább szélmalom- harc-jelleget ölt az egész”. Az elfogultság onnan ered, hogy az elzárt település polgármestere osztja azoknak a polgároknak a véleményét, akik szerűit „a fa­lun élő emberek másodrangú polgárokká válnak Magyaror­szágon”. Ez utóbbi kijelentést Bar­kóczi József arra alapozza, hogy Fürgéd hiába szerepel a hátrányos helyzetű települések között, hiába a társadalmi, gaz­dasági elmaradottság, az orszá­gos átlagot jóval meghaladó munkanélküliség, az infrastruk­túrát csak „szivárványos déli­báb mellett lehet elfogadható­nak mondani, nem beszélve a lakosság negyedét kitevő ci­gány kisebbség helyzetéről”. A fürgediek nem tehetnek arról - folytatódik a levél -, hogy a nagy ígéretekből számukra csak szegénység és kilátásta- lanság jutott, pedig ők ugyan­úgy szeretnék, ha Fürgéd is ré­szesülne infrastrukturális beru­házásokból, hogy ne csak sóvá­rogjanak a munkalehetőség után. Ugyanúgy szeremének köz­lekedni Fürgéd és Tamási kö­zött, mint az ország bármelyik, jobban preferált kistelepülésé­ről a régióközpontba. Azt sze­retnék, hogy ne kelljen retteg­niük: beértek-e reggel gyere­keik Tamásiba az iskolába, és visszatémek-e este. „Szeretnék, ha szombatön és vasárnap a Volán és a MÁV kegyeiből utazhatnának az ország bárme­lyik részébe. Rendőrt nem csak akkor akarnak, amikor már késő, megtörtént a baj.” Ezeknek a gondoknak a megoldásához egy 709 lakosú település költségvetése kevés - záija sorait Barkóczi József. A polgármester utóbb el­mondta: a fenti, régóta húzódó problémák késztették arra, hogy közvetlenül a miniszter- elnökhöz forduljon. Hogy vár-e választ Horn Gyulától? Min­denképpen, de ha nem érkezik válasz, a belügy- és a közleke­dési minisztert keresi meg Für­géd gondjaival. V Falugáz-fuccs Ozorán Nem mutatkozott túl nagy ér­deklődés Ozorán az úgyneve­zett falugáz-beruházás iránt a Prímagáz Rt. közelmúltban le­zajlott lakossági tájékoztatója után. Miután a térségben a ve­zetékes gáz jövőjéről ma sem tudni biztos információt, a kor­szerű és ma még takarékosnak számító fűtési rendszer egyet­len megvalósulási módja egy települést ellátó óriás gáztartály létesítése. A reménybeli kivite­lező ajánlata 80 millió forintra szólt Ozorán. Ebből negyven milliót az önkormányzat állna, amelynek negyven-százalékát a lakosság fizetné ki. A beruhá­zás akkor érné meg, ha egy ut­cában lakók ötven százaléka' ! befizetne a falugázra. Ozorán előzetes tájékozódás alapján két ilyen utca akadna. Az önkor­mányzat ráadásul csak munká­val, készpénzzel nem tud segí­teni a kivitelezésben. Tekintve, hogy az elkövetkező egy évben jelentős gázáremelést jelentet­tek be az illetékesek, talán ak­kor sem éri meg bevezetni a, gázt, ha egy gerincvezeték is „arra téved”. Rendőrségi Hírek Bővült a „hengerzáras lista”. Két héttel ezelőtt hét lakóte­lepi lakásba hatoltak be a hengerzár feltörésével isme­retlenek Simontomyán és Tamásiban. Utólag még egy feljelentés érkezett a tamási József Attila lakótelepről. A helyszínről, amelyet a sértett tulajdonosok ritkán látogat­nak, értékes aranyékszerek tűntek el. Egy súlyos, egy könnyű sérültje volt a múlt héten Si- montomya és Enying között történt közlekedési baleset­nek. A 64-es számú főúton egy Trabant megcsúszott és áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és frontálisan neki ütközött a vele szemben ha­ladó Renault 19-es típusú gépkocsinak. Az ütközés következtében a Trabantot vezető hölgy sú­lyos csípőízületi és mellkas­sérülést szenvedett, utasa „megúszta” agyrázkódással, és mellkaszúzódással. A Tra­bantban hatvanezer, a Rena- ult-ban fél millió forintos kár keletkezett. Százkilencven éves a Tolnai A „tablódarab-misszió” kora Idén százkilencven éves a gyönki Tolnai Lajos Gimná­zium. Az évforduló kapcsán az iskola történetéből ezúttal újabb korszakot idézünk fel Zentai András egykori gimná­zium-igazgató a gyönki végre­hajtó bizottságnak írt 1976-os beszámolója segítségével. „Gyönk és a gimnázium kapcsolatában alapvető válto­zás történt 1945-től, de legin­kább 1948-tól. Az iskola fenn­tartását teljes mértékben az ál­lam vette át, nem volt szükség alapítványokra, adományokra. A község lakossága is részben kicserélődött a ki- és betelepü­lések eredményeként. Ez kez­detben nem volt hasznára az intézetnek. Amikor például a község egyik birtokosa köz­vetlenül a felszabadulás után belső telket adományozott az új gimnázium épületéhez, en­nek átvételét az akkori köz­ségi elöljárók megakadályoz­ták.( . ..) A gimnázium kultu­rális hatása továbbra is meg­maradt. Hagyomány lett, hogy a végzősök évente tablódara­bot rendeztek (Az előadások bevételét a tabló készítésére fordították.) A következő mű­veket vitték a közönség elé: 1948-ban János vitéz, 1949- ben Szimonov: Emberek, 1950-ben Darvas József: Sza­kadék, 1951-ben Szigligeti Ede: Liliomfi, etc. Az előadá­sokat mindén évben több ez­ren nézték meg, Gyönkön kí­vül Varsádon, Szakadáton, Kölesden, Simontomyán, Pin­cehelyen, Udvariban, Pálfán is. (.. .jKiemelt feladatunknak tartjuk - ezt a párthatározatok is hangsúlyozzák - a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű gyermekeinek segítését. Ez nálunk azért is fontos, mert tanulóink többsége: 193 diák, hátrányos helyzetű. (....) Munkánkat a körülmények ál­tal meghatározva - az irányító szervek szerint eredményesen végezzük. Ezt állapította meg a Művelődési Minisztérium az 1974-es igazgatói beszámoló után, de a megyei művelődés- ügyi osztály is a tanévek érté­kelésében. Tevékenységünket ezután is társadalmi környeze­tünkkel, a nagyközséggel kö­zösen kívánjuk folytatni.” Jegyzet _____________ írta: Tóth Ferenc T érkép e táj A piramis csúcsáról mindent egészen másképp látni. A fenti népek többnyire légkondicionált lifttel közlekednek, fehér in­gujjban (magas rangú vendég hirtelen jöttén pulóverben). Néha erre járnak. Mindig van náluk valami, mely alapján eligazodnak, betá­jolnak minket Greenwich-től Keletre, gyorshajtanak, és a vacak uta­kat, meg a pótos Ifákat becsmérelik. Kesztyűtartóban a paksaméta, benne írva az úthálózat, a munkanélküliségi ráta, az állami fejkvó­ták, a sertésállomány csökkenése, az autósbüfé és a vécé, lábjegy­zetben az egy főre eső nettó országos adósságállomány (2800 S két­szer srégen áthúzva). Talán azt is ki tudják számítani, mennyit keres mondjuk Regölyben egy orvosasszisztens, hánykor kel a becsülete­sen adózó tamási vállalkozó, hány kalóriát emészt fel reggel egy ud­vari nyugdíjas vagy mennyit ér Iregszemcsén a kárpótlási jegy. J7gy elhunyt klasszikusunk - származása tudatában is - va­ll/ lami olyasmit írt egykor, hogy neki bizony nem térkép e táj. El­lenben másoknak. Ma már - mennyit fejlődött a világ! - nem sző­nyegbombázók tekintik annak Államtitkárok és turisták, privatizá­lok, és NATO-katonák, kisebb-nagyobb piramisok liftkezelői. San­dán gyanítom, hogy erről a térképről egyre több adat olvasható le, és egyre kevésbé vagyunk rajta mi, itt a Tükrös, Hékút és Adorján- puszta vonatkozásában. Akik tudják, hol vannak a kátyúk, és hol sárgulnak à fűcsomók. Zárt ajtók mögött Munkamegbeszélést tart ma délután a tamási képviselő-tes­tület a polgármesteri hivatal il­letékeseivel a város 1996-os f büdzsé tervezetéről, amelynek jelenlegi állása nem sok jóra enged következtetni, lévén 175 millióval kevesebb a becsült bevétel a becsült kiadásoknál. Tavaly szintén jelentős, száz millió forintot meghaladó hi­ánnyal indult Tamási költség- vetése. Akkor 85 milliós hitel terve­zésével sikerült úrrá lenni a hét számjegyű hiányon, erre most nincs lehetőség. Jellemző adat: az egyik iskola 36 millió forin­tos bevételének, melynek oroszlánrésze az állami támo­gatás, 90 százaléka, 32 millió a személyi juttatásokra elegendő. Ezt, miután közalkalmazottak­ról van szó, nem lehet csökken­teni.

Next

/
Thumbnails
Contents