Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-03 / 29. szám
16. oldal Hétvégi Magazin 1996. február 3., szombat Népi ünnepséget tartottak nemrégiben Peking határában, Huairuban. Az embereket hagyományos öltözékű zenészek szórakoztatták, s mint látható, ma már egy kínai ünnepségről sem hiányozhat a Miki egér. A nyugati kultúra tehát már behatolt a nagy keleti birodalomba, fotó: reuter Lehet-e kereskedni a genetikai egerekkel? Az amerikai Harvard-egye- tem szabadalmaztatni szeretne egy genetikailag módosított egeret. Vallási szervezetek és az állatvédők hevesen ellenzik ezt, s nem akarják, hogy az ügy precedensként szolgáljon. Az történt ugyanis, hogy a tudósok a laboratóriumban génmanipuláció segítségével genetikailag rákossá változtattak egy egeret. Ezt többször meg akarják ismételni, majd az ily módon rákossá tett egereket kísérleti célokra el szeretnék adni. Malcolm Eanes a brit Genetikai Fórum szakénője arra figyelmeztet, hogy e kísérleti állatok áruba bocsátása következtében felgyorsulhat a genetikailag módosított tyúkok, tehenek és juhok tömeg- termelése. A szakértők követelik, hogy tiltsák be a genetikailag befolyásolt növények, állatok és emberi anyagok kereskedelmét. Szaporodnak a bálnák a Földközi- tengeren Meghökkentő tények: változik az agya, a haja, a bőre A francia és olasz tengerkutató intézetek egymástól függetlenül megállapították, hogy a Földközi-tengeren - az elmúlt évekhez viszonyítva - jelentős mértékben megnőtt a bálnák nagysága és száma. Ez az örvendetes tény a montpellieri és a milánói intézetek szerint két okkal magyarázható. Egyrészt ritkábban használják az óriási kerítőhálókat, másrészt sokkal több a A Vadvédelmi Világalap (WWF), szerint kihalás fenyegeti a tokhalakat, amelyeknek értékes ikráját kaviár néven értékesítik. A Kaszpi-tengerben, ahonnan a kaviártermés 90 százaléka származik, az utóbbi években kétharmadára csökkent a tokhal-állomány, s a 27 fajta közül 13 már közvetlenül a kihalás szélére került. Ennek megfelelően csökkent az évi kaviártermés is: a 80-as évek plankton, mint korábban volt. Mike Riddell, a Rimmo nevű tengervédelmi szervezet képviselője így fogalmaz: „Az idei év kedvező éghajlata a Földközi-tengert plankton-paradicsommá változtatta és ez csábítja a bálnákat.” Tény: a vitorlások mind gyakrabban találkoznak bálnákkal, s éjszaka olykor arra ébrednek, hogy hajóik mellett bálnarajok bukkannak fel. elején még évi 2.500 tonnát értékesítettek, tavaly már csak 1.500 tonnát adtak el. De a WWF véleménye szerint még ez is túlságosan sok, mert a Szovjetunió összeomlása óta nem ellenőrzik a tokhalak fogását. Ily módon a Kaszpi-tengerből nyert kaviár kilenctizedé engedély nélküli halászok zsákmányából származik, s ezt a kaviárt az illegális kereskedelemben hozzák forgalomba. Tudja-e, mennyi változáson megy keresztül az agya, a haja, a bőre, a körme, a vére egyetlen naptári év leforgása alatt? íme néhány tény. Egy év alatt a józan életmódot folytató átlagember 36 500 ezer agysejtet veszít. Az alkoholisták ennél sokkal többet. Ennek ellenére nincs ok aggodalomra, hiszen mindenki fejében 100 billió agysejt található. Hajunk minden évben mintegy 12 centit növekszik. Egyidejűleg - valószínűleg nagyrészt észrevétlenül - naponta mintegy 300 hajszáltól válunk meg. Ez éves szinten 109 500 hajszál pusztulását jelenti. Közülük az évek múltával egyre kevesebb nő ki újra. 30 fölött csökken a szervezetben levő melanin nevű hormon szintje, s ezért később főleg ősz hajszálakkal gazdagodunk. Evenként háromszor bújunk ki a bőrünkből. A bőrszövet A nőstény kakukk napokig figyeli áldozatát, kivárja azt a pillanatot, amikor a nádi rigó lerakja a tojását és a fészket őrizetlenül hagyja. Öt másodperc elég neki arra, hogy elraboljon egy tojást, s a magáét csempéssze a helyébe. A tojáscserét megkönnyíti az is, hogy a kakukktojás színre és nagyságra alig különbözik a másiktól, s így a kis énekes mit sem sejtve kikelt egy óriás csibét, amelyik a szó szoros értelmében kieszi mindenéből. Akadnak azonban olyan madarak is, amelyek felismerik a ugyanis négyhavonta megújul, amikor az elhalt sejtek lehám- lanak és újak jönnek létre. Körmünk egy év során átlag 5 centivel lehetne hosszabb, ha nem vágjuk le vagy le nem törne. A köröm szintén elhalt sejtekből áll, melyek keratin nevű proteint tartalmaznak. A lábon a körmök fele olyan tempóban nőnek, mint a kézen. Ha nem vágnánk, egy év alatt éppen kétszerese lenne a hosz- szuk. Testünkben öt liter vér kering. Ebben a vérmennyiségben 40 százalékban vörös vértest található, amelyek oxigént és széndioxidot szállítanak a szövetekhez és szervekhez. Egy millilitemyi vérmennyiségben 500 millió vörös vértest van, amelyek egy évben háromszor újratermelődnek. A vérben 5 százaléknyi fehér vértest is van, ezek csak 9-10 napig életképesek. így a szervezet évente mintegy 40-szer „kicseréli”. csalást és kilökik a hamis tojást a fészkükből. Ez azonban bajjal, mondhatni bosszúval is járhat, amint azt a spanyol Manuel Soler-vezette zoológus-csoport megállapította. A biológusok a granadai hegyekben megfigyelték azt a kakukkfajtát, amelyik szarkák fészkébe csempészi be a tojásait. A kutatók 29 szarkafészekből kiemelték, míg 28 fészekben meghagyták a kakukktojásokat. Kisvártatva szörnyű pusztításnak lettek tanúi: szétrombolták azokat a fészkeket, ahonnan kiemelték a kakukktoA napi fél liter folyadék kiiz- zadásához három millió mirigyre van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy évente 207 litert izzadunk ki. A szív percenként 80-szor, évente pedig hozzávetőlegesen 42 milliószor ver. Egy 35 éves nő szervezete évente 730 000 kalóriát éget el, egy hasonló korú férfié ennél is többet, mintegy 912 000-et. Ez 36 kiló zsírnak felel meg, tehát egy átlagos súlyú ember tömege felének! Egy évben átlagosan 639 liter folyadékot fogyasztunk. 30 és 70 év között izomzatúnk 35 százalékát elveszítjük, ugyanakkor hajlamosak vagyunk egy év alatt akár átlag 4,5 kilót hízni. 50 év fölött az ember kezd „összemenni”. Ez azért van, mert a gerinccsigolyák közötti porckorongok megkoptak, s vékonyabbak lesznek, így alacsonyabbak leszünk. jásokat, elpusztították a szarka- tojásokat, megölték a csibéket. A többi fészek érintetlen maradt. Kiderült, hogy a kakukkok rendszeresen ellenőrzik azokat a fészkeket, ahová becsempészték a tojásaikat. Ha minden rendben van, békén hagyják, de ha nem, akkor megtámadják a befogadókat. Tehát megakadályozzák a szaporodásban azokat a madarakat, amelyek nem hajlandók kikölteni a kakukktojásokat, s ily módon a türelmes befogadók lesznek többségben. Titkok a tenger alól Amikor a Nautilus, a világ első atom-tengeralattjárója 1958 augusztusában átkelt az Északi sark alatt, új fejezet kezdődött a tudományos kutatás - és persze a hidegháború történetében is. A két nagyhatalom évtizedeken át a sarki vizek jégpáncélja alatt rejtegette atomrakétákkal felszerelt tengeralattjáróit. Ahhoz, hogy ezt biztonságosan tegyék, kiterjedt tudományos kutatásokra volt szükség. Azokkal olyan eredményeket értek el, amelyekről a polgári óceán- és klímakutatók csak álmodni tudtak. Miután a hidegháborúnak vége, s a kutatási eredmények amúgy is több évtizedesek, az amerikai kormány engedélyezi, hogy azokból egyre többet hozzanak nyilvánosságra. A tudósok lelkesednek, hiszen alapvető kérdésekre kapnak így magyarázatot. Egy példa: a tengeralattjárók műszereivel pontosan feltérképezték a sarki jéghegyek méreteit. A jégpáncél 90 százaléka a víz alatt van. Ha ismerik annak módosulásait, felmérhető, hogy a Föld felmelegedésének milyen kihatásai vannak a sarkvidékeken. Az amerikai haditengerészet műholdak, bóják és különleges műszerek segítségével mindmáig behatóan vizsgálja a tengereket és azok talapzatát is. A nyilvánosságra kerülő adatok a tudományos kutatás segítésén túl képet adhatnak többek között arról, hol vannak a tengerfenék alatt mangánlerakódások, olajmezők. Mi okozta Ötzi halálát? Továbbra is rejtély, hogy mi okozta a Jégbezárt Ember, a négy évvel ezelőtt az Alpok gleccserjegében talált, 5500 éves mumifikált „Ötzi” halálát. A röntgenfelvételek csak növelték a bizonytalanságot. Kiderült ugyanis, hogy jobboldalán öt törött bordája van, de nem tudni, hogy a töréseket még a halála előtt szenvedte el, esetleg a jég nyomása okozta őket, vagy a feltárás során hanyagul kezelték a leletet? Ezért állíthatja dr. Korirad Spindler, az innsbrucki egyetem őstörténésze, hogy a Jégbezárt Ember esetleg már sebesülten menekült a falujából és a hegyekben halt bele sérüléseibe. Dr. Horst Seidler, a bécsi egyetem antropológusa szerint nehéz ifjúsága lehetett, sokat éhezett, súlyos betegségek sújtották, s esetleg fémmérgezés folytán lett kisnövésű. A tudósok szerint a növekedési zavarok a Jégbezárt Ember életének kilencedik, tizenötödik és tizenhatodik évében léptek fel, s talán a két aratás közötti éhezés időszakára utalnak. Kutya és gazdája a tengerben. Minden évben megrendezik Opuában (Új-Zéland) a Regattát. Ennek része az úszóverseny, amelyen kutya és gazdája közösen vehet részt. Ez a ku- tyus éppen pihenget a gazdi hátán, nem csoda, hogy nem ők nyerték a versenyt, feb-reuter Araink a földön járnak! A Malév kedvezményes téli repülőjegy-értékesítési akciója folytatódik: az 1996. január 8. és február 28. közötti utazásokra különlegesen kedvezményes áron kínálunk repülőjegyeket 33 európai célállomásra és... New York-ba már 50 000 forintért. Malév téli akció. Hogy az év jól kezdődjön j ! A feltételekről érdeklődjön Partner irodánkban: Provincia-IBUSZ 7101 Szekszárd, Arany J. u. 6. “S (74) 319 822 FAX (74) 319 784 Kihalás fenyegeti a „kaviártermő” tokhalakat A kakukk különös módszereit tanulmányozza a tudomány
