Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

KOR NEM ERDEM, CSUPÁN ÁLLAPOT” (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. FEBRUÁR 26. HÉTFŐ ARA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Tárcsázzon gyorson: 74/415-468 flki mo, o fenti telefonon március hónapra megrendeli a Tolnai Népújságot Telebingót kap ajándékba Ajánlatunk csak az 1 első 10 hívásra érvényes. AS-M terjesztés Bognár, a WBU kisvilágbajnoka. Fantasztikus sikerrel ünnepelte 28. születésnapját szombaton Bognár László, a szekszárdi Unió Box Team profi ökölvívója. Bog­nár, a World Boxing Union (WBU) Pakson megrendezett 12 menetes pehelysúlyú vb-elődöntőjében egyhangú ponto­zással győzött a zambiai Paul Kaoma ellen. (Tudósításunk a paksi profi gáláról a 7. oldalon.) fotö: gottvald károly Tüzoltótervek Tamásiban Tamási körzetközpont kiala­kítását szorgalmazta a város önkéntes tűzoltó egyesületé­nek elnöke Kelemen László, az egyesület péntek esti köz­gyűlésén. Azon települések önkéntes tűzoltó szervei, ame­lyek körzetközponti feladato­kat látnak el, hatmillió forin­tos céltámogatásban részesül­hetnek - ezt a tamásiak is megpályázzák. Az egyesület megfelel a követelmények­nek, mondta Kelemen László. Köztudott, hogy a tűzveszély és kárelhárítás megyénkben legkevésbé Tamási térségé­ben megoldott. Csöglei Ist­ván, a Tolna Megyei Önkén­tes Tűzoltó Egyesületek Szö­vetségének elnöke megerősí­tette: esély van arra, hogy Tamásit körzetközponttá mi­nősítik. A közgyűlést követően Fel­iinger Károlyné, Tamási pol­gármestere és Csöglei István Szolgálati Érmet adott át azoknak az önkéntes tűzol­tóknak, akik tíz, húsz, hu­szonöt, harminc, illetve negy­ven éves szolgálatot tudhat­nak maguk mögött. Erre utol­jára a rendszerváltás előesté­jén kerülhetett sor, az évtize­des munkát végző tűzoltók­nak hét évet kellett várni az elismerésre. tf Dr. Kelemen Endre 75 éves Autón kellett hazavinni az ajándékot Tudományos ülés keretében köszöntötték a kollégák szom­baton dr. Kelemen End­rét, Szekszárd díszpolgárát 75. születésnapja alkalmából. A megyeszékhely szülötte Buda­pesten él és dolgozik, s mint ismeretes, nevéhez fűződik az első magyarországi csontvelő átültetés. A professzor úr a vele készített telefoninterjúban ö- römmel tudatta, hogy rendkívül kellemesen érte az a gratuláció, amit a Szekszárdról érkező dr. Tomóczky János főorvos tol­mácsolt, illetve az a levél, melyben Kocsis Imre Antal polgármester fejezte ki jókí­vánságait. — Erre igazán nem számí­tottam: annyi ajándékot kap­tam, hogy egy külön autón kell­lett hazavinnem. No, ettől füg­getlen az az igazság, hogy szí­vesebben lennék 35, esetleg 40 éves. Ez a háromnegyed évszá­zad már sok egy kicsit. — Professzor úr jelenleg mivel foglalkozik? — Műtéteket már nem iga­zán tudok vállalni, legfeljebb a szakmai hátteret alapozom meg az intézetben. S járok továbbra is a nemzetközi konferenciákra, éppen a napokban érkeztem meg az Egyesült Államokból, az Új-Mexikóban található Ta- osból, ahol az úgynevezett trombopoetin nevű, vérlemez- növelő hatóanyag tulajdonsá­gait vitattuk meg a résztvevők­kel. Ezt az anyagot egyébként még Szegeden, 1958-ban mi analizáltuk, s néhány éve sike­rült tisztán előállítani amerikai tudósoknak. Miután ismeretes volt a kapcsolódásom a trom- bopoetinhez, engem kértek fel a konferencia értékelésére és összefoglalására. — Ellátogat a közeljövőben szülővárosába, Szekszárdra? — Ezt nem tudom, mert na­gyon sokfelé kell mennem, sok konferenciára, éppen a trombo­poetin miatt. De Szekszárdról nem feledkezem meg, van ott két alapítványom, s továbbra is támogatni kívánom a Mérey ut­cai öregek otthonát. -szá­Ki beszél itt önkormányzatiságról? Kisiskolák, útban a hat elemi felé A Tolna megyei kistelepülések elutasítják az iskolatársulásokat - írtuk lapunkban a Kisiskolák Tolna Megyei Szövetsége szer­vezésében megtartott csütörtöki polgármesteri és iskolaigazga­tói összejövetel után. A résztvevők szerint az illetékes miniszté­rium nem tud a kisiskolák számára jövőképet felmutatni. Mit várnak a szakemberek? írásunkban ezt kutatjuk. Garay Jánosné, a mórágyi Ál­talános Iskola igazgatója: — Mi természetesen tudo­másul vesszük, hogy a gazda­sági helyzet nehéz. Sok min­dent elfogadunk, de azt nem, hogy a kormányzat nem mondja ki a szándékait. Régeb­ben politikai eszközökkel von­ták össze az iskolákat, ma gaz­dasági nyomás nehezedik ránk. Mi egy olyan társulást el tu­dunk képzelni, ahol a diákok maradnak iskolájukban és a ta­nárok utaznak. Ézzel szemben iskolabuszra lehetne például központi támogatást - kapni. Nem elhanyagolható „apró­ság”, hogy míg a tanévet job­ban széthúzzák a jövőben - több tanítási nap lesz egy-egy tanévben, így a gyerekek heti óraszáma csökken. Ez önmagá­ban nagyon jó, ugyanakkor a növelni fogják a pedagógusok óraszámát. Azt is könnyű be­látni, hogy a kétszáznegyven diáknál kisebb iskolánál nem biztosítható, hogy minden tan­tárgyat szaktanár tanítson. Ez az oktatás színvonalának csök­kenéséhez vezet. A tendencia egyértelműen a hat elemi felé (Folytatás a 3. oldalon.) Olvasóink így látják: Kiket támogat az agrártárca? A múltkoriban „Még korai végveszélyről beszélni” címmel vi­tára invitáltuk gazdálkodó olvasóinkat. Akkor dr. Tarján Ba­lázst, az FM Agrárpiaci Rendtartási Hivatal elnökét az export- támogatások csökkentéséről és annak következményeiről kér­deztük, ehhez kíván hozzászólni Kővári László, mezőgazdasági vállalkozó, a megyei agrárkamara alelnöke. — A korábbi elképzelések szerint a mezőgazdasági támo­gatás idei évi kerete 100 milli­árd forint körül lett volna, e he­lyett azonban 81 milliárd jut. Éz az összeg meghaladja ugyan az előző évit, de a vásárló ér­téke, az infláció növekedése miatt, elmarad tőle. Ismeretes, hogy Európában nem igazán a mezőgazdasági termékek piaci versenye a döntő, hanem a tá­mogatásoké. A nemzetközi gyakorlat és a GATT előírások alapján a termelői támogatás mértéke jóval nagyobb a keres­kedelmi hányadnál. Magyaror­szágon is ezirányban mozdult el az arány. Ennek következté­ben különösen a baromfi, a ser­téshús és a bor piacra jutásának támogatottsága mérséklődött, ez azonnal megjelent ezen ága­zatok termelőit sújtva. (Folytatás az 5. oldalon.) Röviden A halál feletti győzelem címmel, Ribár János oros­házi evangélikus esperes tart előadást ma délután 17 órakor Pakson a művelődési központ könyvtárában, a bibliaismereti szabadegye­tem keretében. A Leo Amici Alapítvány Rehabilitációs Otthonának előadása ma délután lesz Bonyhádon, a Székely Kör egészségnevelési programja keretében. A komlói csoport a Perczel Mór Közgazda- sági Szakközépiskola kollé­giumában lép fel drogelle­nes műsorával 15 órakor. Önkéntes véradás Dom­bóváron. A Vöröskereszt szervezésében február 27- én, kedden reggel nyolc órá­tól délután kettőig önkéntes véradást tartanak a dombó­vári kórház véradó állomá­sán, ahová minden önkéntes véradót szeretettel várnak. Kihelyezett képviselő-tes­tületi ülést tartanak ma dél­után négy órakor Mórágyon, az Általános Iskolában. Az önkormányzat a többi kö­zött az intézményben tíz éve folyó önfejlesztő program­mal is megismerkedik. A MEOE Szekszárdi Szer­vezetének tamási csoportja február 26-án 16.30 órakor közgyűlést tart a tamási KPM Üzemmérnökségén, a Dózsa Gy. u. 92. szám alatt. A helyszínen lehetőség lesz adminisztrációs ügyek inté­zésére is. Az új ügyintéző, Sándor Lászlóné naponta Tamásiban, a Landler J. u. 5. sz. alatt várja a kutyáso­kat. Telefon: 06-74-471-310, illetve 06-304-60-944. Tegnap délután 15.10-kor a dombóvári Teleki és Ady utca kereszteződésében K. Cs. helyi lakos személygép­kocsijával nem adott el­sőbbséget V. J. pécsi lakos­nak, s a két gépkocsi össze­ütközött. Személyi sérülés nem történt. Kincstár, mely veszteséget okoz Két napos rendezvény keretében találkoztak egymással a múlt hét végén Debrecenbeira megyei jogú városok polgármesterei. Szekszárdról Kocsis Imre Antal utazott az összejövetelre. — Több előadást hallgat­tunk meg időszerű kérdésekről, így elsőként a bevezetés előtt álló államháztartási reformról - tudtuk meg a megyeszékhely polgármesterétől. — Ami a re­form, illetve az önkormányza­tok költségvetése közötti össze­függést illeti, megállapítható, hogy az önkormányzatok to­vábbra sem számíthatnak több bevételre, még akkor sem, ha megtörténik a helyben kelet­kező jövedelmek adóztatása, azaz, ha a központ lemond bi­zonyok összegekről. — Mindez nyilván Szek­szárdra is igaz. — Természetesen. Ahogy a következő témakör, pontosab­ban az abból adódó konzekven­ciák is érintik a megyeszék­helyt. A belterületi földek érté­két az önkormányzatok annak idején felbecsültették, s ezt az értéket kérték, mint tulajdon- részt bejegyeztetni. Ám szinte egyetlen esetben sem fordult elő, hogy az átalakulás után az illetékesek elfogadták volna ezt az értéket. A megyei jogú váro­sok egy része perre ment, s Szekszárd pernyertes lévén hozzá is jutott húszmillióhoz. — Az önkormányzatok romló anyagi helyzetéről is szó esett a találkozón? — Igen, s ezzel összefüg­gésben meg kell említeni az Ál­lamkincstár kiteljesedő szere­pét, Ez azt jelenti, hogy az ön- kormányzatok pénzügyi lehető­ségei a kincstár közvetítésével nyílnak meg. Attól tartunk azonban, hogy túlságosan erős lesz a centralizáció e tekintet­ben. A közterheket nem tartal­mazó nettó finanszírozás kö­vetkeztében nem lesz lehetőség a pénz bankokban való „parkol­tatására”, ez pedig becslésem szerint Szekszárdnak évi 30-40 milliós kiesést jelent. — Történt-e valamilyen jel­legű tisztújítás a rendezvényen? — Választás történt, a részt­vevők megalakították a megyei jogú városok három fős ellen­őrző bizottságát, ennek a testü­letnek lettem az egyik tagja. -szá­Svábbál - negyedszázad emlékezete. Az „alapító atyák”, azaz a Szekszárdon ne­gyed százada megtartott svábbál szervezői közül hárman most szombaton is megjelentek a jubileumi mulatságon. (Folytatás a 3. oldalon.) fotó: gottvald károly

Next

/
Thumbnails
Contents