Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-15 / 39. szám

1996. február 15., csütörtök Gazdaság 7. oldal Egy millió hektoliter borral lett kevesebb Szőlőmetszési bemutató Az idén immár 40. alkalom­mal rendezték meg Pécsett a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet szentmiklósi tele­pén a metszési bemutatót. Az érdeklődésre jellemző, hogy az előadóterembe nem lehe­tett beférni, így sokan a han- gosítókon keresztül, az udvar­ról hallgatták dr. Diófási La­josnak, az intézet igazgatójá­nak rendkívül érdekes előadá­sát. Az elmúlt évről sok jót sző­lősgazda szemmel nem lehet elmondani, mondta az igaz­gató, hiszen napfényben sze­gényebb (239 órával keve­sebbet sütött a nap, mint a megelőző évben), rendkívül csapadékos (csak májusban, júniusban 1.077 mm eső esett), ennek ellenére aszályos volt a július és az augusztus (40 napig egy csepp eső sem esett). Emellé minden együtt volt ahhoz, hogy súlyosnak mondható legyen a szőlő nö­vényvédelme is, olyan káro­sító lánc alakult ki, ami ötven éve nem volt hazánkban. Ta­vasszal az atkák ellen, majd a peronoszpóra és a lisztharmat, végül a szürkerothadás ellen kellett permetezni.. Mind­egyik fertőzés önmagában is elegendő lett volna ahhoz, hogy rossz évet zárjanak a szőlősgazdák. Magyarorszá­gon a múlt év miatt egymillió hektoliter bor terméskiesésére számítanak a szakemberek, ez ötmilliárd forint kárt jelent. A korai fajták gyengébb minő­séget produkáltak, mint a ké­seiek. Kiváló az idei bor sav­összetétele. A gyenge és a ki­váló minősítés egyaránt jel­lemző lehet a 95-ös évjáratra, fajtától és tájjellegtől füg­gően. Az intézet kutatási ered­ményeiről is esett néhány szó, így megtudtuk, hogy 145 faj­tát felújítottak és 1.130 fajtá­val büszkélkedhetnek. Az előadás után az érdeklődők megnézhették a különböző művelésű ültetvények met­szésének bemutatóját, illetve a helyszínen is tehettek fel kérdéseket. Ezután borkós­toló és kötetlen beszélgetés, vita következett. (Dr. Diófási Lajos az idei év várható eredményeiről, a vesszőbeérésról, a rügyek termékenységéről, a fogyás­ról, a metszés kezdetére 7 is nyilatkozott lapunknak, me­lyet a későbbiekben közlünk.) Mauthner Vitaindító helyett: ismét az export támogatásokról „Még korai végveszélyről beszélni” (Folytatás az 1. oldalról.) — Az idei évi exporttámo­gatási rendszerben több válto­zás következett be. A változá­sok szükségességében a három érintett rendeletalkotó - a Földművelésügyi-, a Pénzügyi- , és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumok - egyetértett. A módosítások legfontosabb elemei a következők: a./ min­den támogatott termék Ft/ mennyiségi egység alapon ré­szesül a szubvencióból. Ennek indoka egyrészt az Európai Unió gyakorlatával történő harmonizáció igénye, másrészt olyan kedvezőtlen tapasztala­tok, amelyek a támogatások le­hívásánál már az egyes szakmai szervezetek számára is feltű­nőek voltak. Véleményem sze­rint a minőségi különbséget a termék árában kell elismertetni, az exporttámogatás „célja” más. b./Tovább csökkent a tá­mogatott termékek száma. Ez a folyamat már 1995-ben megin­dult, tehát a fokozatosság érzé­kelhető. Természetes, hogy az érintettek ezt a fokozatosságot nehezen élik meg, de sajnálatos módon olyan szükségszerűség ez, amelyet nem lehet elkerülni. A legnagyobb vitát a támo­gatások mértékének mérséklő­dése váltotta ki. Valóban, egyes ágazatok esetében 30%-os, vagy azt meghaladó a szubven­ció csökkenése. Ennek legfon­tosabb okai: a költségvetés által rendelkezésre bocsátott keret és a GATT megállapodásban vál­lalt kötelezettségek megvalósí­tására irányuló szándék. Ez utóbbit azért nevezem szán­déknak, mert az idei évre jóvá­hagyott keret is túllépi az emlí­tett GATT előírást. Azonban éppen a teljes és azonnali drasz­tikus csökkenés elkerülése ér­dekében jelenleg is tárgyalások folynak a GATT utódszerveze­tével, a WTO-val és bízunk ab­ban, hogy az átmenetet meg­könnyítő megállapodásra sike­rül jutnunk. Ezzel egyidejűleg az Országgyűlés döntése alap­ján már történt pénzátcsoporto­sítás a termelői támogatások javára. Kétségtelen, hogy nem teljes, csak részleges kompen­zációt jelent, azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy szélesebb körben kell a támogatást „elosztani”. A jövő útja, már 1997-ben, az ag­rártámogatások rendszerének átalakítása lehet. Azaz, a GATT megállapodásban sza­baddá tett támogatási forrás ré­vén a termelői támogatás ará­nyának számottevő növelése szükséges, míg az exportszub­venció eddigi meghatározó sú­lyának tovább kell csökkennie. Nagyon fontos, hogy a termelő, a feldolgozó és a kereskedő végre felismerje az egymásrau­taltságot és kölcsönös érdekelt­ség alapján alakítsa ki gazda­sági kapcsolatát, nem pedig a kereslet és a kínálat szélsősé­geit érvényesítse. — Felmérték-e mekkora kár következhet a jelenlegi helyzet­ből? — Nagyon határozottan le kell szögezni, hogy a#termelők helyzetében beállt változás nem kizárólag, sőt nem elsősorban az exporttámogatás csökkené­séből fakad. Nyilvánvaló, hogy az ún. input árakban (takar­mány, energia, stb.) bekövetke­zett emelkedés alapvetően be­folyásolja a termelés költségeit. Sajnos számolni kell azzal, hogy a hatékonysági szint alatt gazdálkodók nem, vagy csak nagy áldozat árán tudják e hatá­sokat ellensúlyozni. Úgy vé­lem, ma még korai és helytelen drámai összeomlásról, végve­szélyről beszélni. A termelői árak csökkenése általában a múlt év végén tapasztalható erős keresleti piac miatt a józan szakemberek szerint is termé­szetellenes magasságokba szö­kött árakhoz viszonyítva ad ilyen jóslásra lehetőséget. A megelőző évek hasonló idősza­kához képest már más a kép. Ezért objektiven kell elemezni a mai állapotokat és szigorúan gazdasági alapon kell a szüksé­ges intézkedéseket meghozni.- A gazdálkodók kiszámít­ható piacot szeretnének, ez mi­korra várható? — Számos tényező járul hozzá a kiszámíthatóság erősö­déséhez. Ezek között említem a szerződéses kapcsolat fontos­ságát (az Európai Unióban egyes termékekre jellemző, hogy szerződés nélkül nincs termelés, másoknál pedig a termelő eleve tudomásul veszi a szerződés hiányában nem számtani, hanem mértani ha- ladvány szerint növekvő koc­kázat terhét). Ide tartozik a mi­nőség megteremtése és annak árban történő elismerése. A fel­soroltak egyértelműen a stabili­tást, a kiszámíthatóságot fokoz­zák. Lényeges a teljes gazdaság teljesítőképességének javulása, a lakossági fogyasztás növeke­dése, az infláció visszaszoru­lása, a hitelviszonyok javulása. Mind az állami szervek, mind az érdekképviseletek és szak­mai szerveződések számára komoly feladat az informáltság erősítése. Ez összefüggésben van a tudatformálással is, hi­szen nem tagadhatjuk: csak na­gyon kevés termelő volt felké­szülve a piacgazdaság köve­telményeire. Mauthner Pályázati figyelő 1. A Nemzeti Kulturális Alap képzőművészeti szakmai kollégiumának pá­lyázati felhívása a kortárs magyar képzőművészeti élet hazai és nemzetközi esemé­nyeinek, rendezvényeinek támogatására. Beküldési ha­táridő: 1996. március 4. 2. A Helyi pályázati prog­ram (Local Grants) környe­zetvédelmi csoportok helyi tevékenységeit és működé­sét támogatja. A fő cél a tár­sadalmi részvétel növelése. Támogatásra környezetvé­delemmel foglalkozó füg­getlen, nonprofit szerveze­tek jogosultak. Határidő: 1996. március 1. 3. Filmklubok támoga­tása. A pályázat célja a ha­zai és a nemzetközi film­művészet kortárs és filmtör­téneti alkotásait bemutató magyarországi filmklubok programjainak támogatása. Határidő: 1996. február 20. 4. Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás. Pályázat 10-18 éves diákok számára tetsző­leges tematikájú, tárgyú, jel­legű diákalkotások megva­lósítására. Követelmények: a kidolgozott pályaművek tükrözzenek elmélyült, tu­dományosan megalapozott érdeklődést, komoly kuta­tómunkát. Határidő: 1996. február 28. A pályázatokról felvilá­gosítás a Paksi Ifjúsági Iro­dában. Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tar­tás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Köz- alapítványnál. Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. Nyitva tartás: hétfőtől pén­tekig 8-16 óráig. \ Pályázati felhívás A Tolna Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a munkaerőpiaci képzés kiemelt feladatainak megoldását segítő képzési programok szervezésére és lebonyolítására Pályázható szakirányok és területek:- a megyei munkaerőpiacon aktuálisan keresett szakmák, megnevezett munkaerőigény alapján,- a perspektivikusnak látszó szakmai terület szakképzettségi igényei,- állásajánlathoz kapcsolódó képesítés megszerzésének biztosítása,- vállalkozóvá válást elősegítő képzés,- foglalkoztatás bővítés, munkahelyteremtés képesítési igényeinek kielégítése,- szakképzetlen alacsony iskolázottságú fiatalok és tartós munkanélküliek betanított-, illetve szakmunkás képzése,- pályakezdők és tartós munkanélküliek pályakorrekcióját, elhelyezkedési esélyeik növelését biztosító képzés,- munkaviszonyban tartást segítő átképzési támogatás igénylése,- megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése. Pályázati feltételek:- megfelelő szakmai, technikai háttér és képzési kapacitás,- engedélyezett képzési és vizsgaszervezési tevékenység,- jóváhagyott programterv vagy képzési tematika,- rendezett adó- és társadalombiztosítási tartozás. Pályázatok benyújtásának határideje: 1996. március 4. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó útmutató (egységcsomag) a Szolgáltatási Osztálytól (Szekszárd, Mártírok tere 11-13. III. emelet) átvehető, kiegészítő információ a 74/419-122-es telefonon Fazekas Bélától vagy Polereczky Pétertől kérhető. (85984)

Next

/
Thumbnails
Contents