Tolnai Népújság, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

- 1 I Agrárhírek 1996. február 13., kedd Piaci árak A fővárosi nagybani piac ára­iból: (Nagykőrösi út) burgo­nya kilója 35-40 forint között, fejeskáposzta 15-18, kelká­poszta 40-55, karfiol 110- 150, sárgarépa 40, petrezse­lyem 60-70, vöröshagyma 25- 30, fokhagyma 60-100, uborka 270-300, paradicsom 180-300, mák 180-250, dió­bél 500-550, tojás 11, banán 100-140, alma 50-100, na­rancs 100-110, kivi 20 Ft/db, fejessaláta 30-50 Ft/db, pap­rika 400, szőlő 500 Ft/kg, föl­dimogyoró 220, gomba 180- 250, savanyú káposzta 50-70. Allatvásárok Az elmúlt héten is gyenge volt az állatvásárok forgalma. A vásári kínálat közepesnek mondható, a kereslet azonban ennél is visszafogottabb volt. A pécsi vásáron a választási malacokat jóval áron alul, 3-4 ezer forint között, a nagyob­bakat 4 és 8 ezer forint között tudták eladni. Megyénkben egyébként a vágósertés felvá­sárlási ára 166 és 180 Ft/kg között alakul. Földárverések A Tolna Megyei Kárpótlási ’ Hivatal tájékoztatása szerint a következő településeken lesz II/2-es termőföldárverés (bárki részt vehet rajta, akinek saját jogú kárpótlási jegye van, lakóhelytől függetlenül) a következő napokban: feb­ruár 14-én, szerdán elmarad a Tevelre meghirdetett árverés, téves adatközlés miatt. Az új időpont március 13-a. Február 15-én, csütörtökön Orozán, Mucsiban és Szárazdon lesz földárverés, 16-án pénteken pedig Nagymányokon és Kurdon licitálhatnak. A kukoricaexportról A Gabona Terméktanács tá­jékoztatása szerint az Agrár­piaci Rendtartás Tárcaközi Bizottsága februári ülésén sem született pozitív döntés a búzaliszt és a takarmányku­korica export idei első félévi engedélyezéséről. A termék- tanács 100 ezer tonna liszt és 300 ezer tonna kukorica ex­port engedélyezését javasolta a rendelkezésére álló adatok alapján, mivel ezen mennyi­ségek kivitele nem veszélyez­teti a hazai ellátást. A javasla­tot az FM támogatta, az IKM és a PM ellenezte. Az időjárásról Hó, hideg, fagyok még min­dig. A hét első felében lesz több csapadék, erős lehűlésre is kell számítani. Napközben -3, -7 fok, éjszaka -7, de -15 fok is lehet. Simontornyai este Február 14-én, szerdán, 18 órakor kezdődik Simontor- nyán, a polgármesteri hivatal tanácstermében a mezőgazda- sági termelők részére az a ta­nácskozás, melyet a megyei agrárkamara hívott össze. Téma: tájékoztatás a mező- gazdasági hitelekről, támoga­tási lehetőségekről, a vetőmag fajtaválasztékáról, beszerzé­séről, növényvédőszerekről, termeltetési szerződési lehe­tőségekről. A szervezők vár­ják a nagyszékelyi, a kisszé- kelyi, a tolnanémedi és a helyi gazdálkodókat. Az OTP csökkenti kamatait Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. február 27-től, illetve március 1-től csökkenti betéteinek és hiteleinek kamatait. A számlabetétek kamata a mó­dosítást követően átlagosan 3 százalékkal, míg a hiteleké 2 százalékkal mérséklődik. En­nek megfelelően a legmaga­sabb hozamú, 12 hónapra lekö­tött lakossági számlabetétek után 21,5-26,5 százalék ka­mathoz juthat a befektető. Ugyanakkor a nagyobb, 1 mil­lió forint feletti összegek ka­matprémiuma 5 százalékra emelkedik. A lakáscélú betétek, a nyugdíj-előtakarékossági be­tét, valamint a könyves betétek - egyebek között a nyeremény­betétek - kamatai március 1-től csökkennek. A letéti jegyek hozamai feb­ruár 15-től változnak, egy év után 25 százalékra. Március elsejétől a Pénztár­szelvény VI. és az Értékjegy I. értékpapírokkal - lekötéstől függően - 16 és 24 százalék közötti kamat érhető el. A hitelek közül február 27- től csupán az engedélyezett hi­tel kerül kevesebbe. A folyó­számlahitei kamatai március el­sejétől mérséklődnek. A fo­gyasztási hitelek közül, ugyan­csak március elsejétől 31-32 százalékos kamatra lehet sze­mélyi, illetve áruvásárlási hi­telhez jutni. A lakáshitelek ápri­lis elsejétől változnak 29-30 százalékra. A vállalkozások és az ön- kormányzatok esetében a ka­mat 1 százalékkal csökken március elsejétől. ! ......... Gaz daság A gazdálkodók szakértelméről és a szaktanácsadásról Tavasz előtt a talajvédelemről Az utóbbi időben kevesebb szó esik talajaink minőségéről, vé­delméről és a tápanyag-gazdálkodásról. Vagy ha mégis szóba kerül a téma, azt kizárólag a műtrágyázással hozzák kapcso­latba. Pótolva a hiányt, a talajvédelemről dr. Pálmai Ottóval, a Fejér Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatójával beszélgettünk. — Hogyan lehet elfogad­tatni a termelővel, hogy szük­sége lehet szaktanácsra? — Meggyőződésem, hogy a szaktanácsadás hosszabb távon privatizált kategória lesz, ebből következik, hogy a jövőben so­kan meg tudnak majd élni be­lőle. Mert miből is áll a szakta­nácsadás? A szakember fejében lévő tudásból, az adatbázisból és a terület ismeretéből. Dániá­ban 30 ezer farmerra 20 ezer szaktanácsadó jut. Ez nem je­lenti azt, hogy nálunk is ez lenne az ideális, mert nekünk saját gyökereink vannak, és erre alapozva kell a saját utun­kat kiépíteni. Véleményem sze­rint sokszínű mezőgazdasági termelésben kell gondolkodni és éppen ezért én nagyon jó megoldásnak látom a gazda­jegyzői hálózat kiépítését, mert így közvetlenebb kapcsolat jött létre a termelőkkel. — A tulajdonváltással együtt mennyiben módosult a gazdálkodók hozzáértése, szak­értelme? — A megyei állomásoknak régebben sokkal könnyebb dol­guk volt, hiszen 70-80 emberrel kellett szakmai kapcsolatot tar­taniuk. Ma azt sem tudom megmondani, hogy mennyi a gazdálkodó a megyében. De nem a folyamattal van a baj, hanem annak kondícióival. Je­lenleg több száz - bérelt, vagy saját földön - gazdálkodó dol­gozik úgy, hogy nincs vele semmilyen kapcsolatunk, pedig rengeteg energiát fektetünk a kapcsolatok felvételére. A gaz­dakörökön, a gazdajegyzők se­gítségével több tucat telepü­lésre mentünk el tájékoztatókat tartani, ahol elmondtuk, hogy igenis vannak talajvédelmi kö­vetelmények és nem csak a nö­vényvédelmi előírásokat kell betartani. A tapasztalatom az, hogy sokan vannak azok is, akik csak nosztalgiából, vagy kényszerűségből művelik a termőföldet, de a szakértelem hiányzik a gazdálkodásukból. — A -- növényvédelemben azonnal megmutatkozik a szak­szerűtlenség, a műtrágyafel­használásánál ez már nem olyan egyértelmű. Hogyan látja Ön a tápanyag-gazdálkodás je­lenlegi helyzetét? — Az országos átlag a mű­trágya-felhasználásban 1970 és 1985 között 250 kg volt hektá­ronként, 1990-től 30-40 kilóra csökkent, a jelenlegi helyzetről pedig nincs pontos adatunk. A statisztikai hivatal adataira tá­maszkodva, 1994-ben csak 1-2 kg hatóanyag foszfort, kálit használtak fel hektáronként. Ez azt jelenti, hogy a 70-es, 80-as évek lehetőségeiből élünk. 1988-ig rendelet írta elő a há­rom évenkénti kötelező talaj- vizsgálatot. Ennek eredménye, hogy volt adatbázisunk is az or­szág szántóterületének táp­anyag ellátottságáról. Akkor évente 20-25 ezer talajvizsgála­tot, 6 ezer növénytápanyag vizsgálatot végeztünk el, ma ez összesen ezerre csökkent. Ért­hető tehát, hogy ma már lénye­gesen kevesebb adattal rendel­kezünk, de azt is megértem, hogy a gazdálkodóknak sokkal fontosabb feladatokat kellett megoldaniuk, mint az adatszol­gáltatás. Viszont a megyei ál­lomások ma is tudják segíteni a kezdőket, többek között azzal, hogy a. helyrajzi szám birtoká­ban a törzsadatokat meg tudják mondani. A föld mindenhol a világon fiemzeti érték. A fejlett országokban, ahol a magántu­lajdon tisztelete évszázados ha­gyományokon nyugszik, szi­gorú szabályozás írja elő a tu­lajdonos teendőit a föld termő- képességének a megtartására, növelésére, és a környezet vé­delmére. A törvények megalko­tása önmagában kevés ahhoz, hogy mindezt betartassuk az emberekkel. A tudat formálá­sára van elsősorban szükség ahhoz, hogy a gazdálkodók megértsék, az ő érdekükben kell a szabályokat betartani. — Milyenek jelenleg az or­szág ökológiai adottságai? — A talajaink tiszták és eb­ben alapvető szerepe van annak a 3 ezer növényvédős szakem­bernek, aki az elmúlt 20 évben szolgálta a hazai mezőgazdasá­got. Igaz az is, hogy nem volt olyan ipari hátterünk, ami jelen­tősen szennyezett volna, mint Sziléziában vagy Szász-Svájc- ban. Óriásiak a lehetőségeink, mivel talajaink tiszták, minő­ségi élelmiszert lehetne előállí­tani Magyarországon. Kevesen tudják, hogy a német Alete cég, amely az egyik legismertebb gyermektápszer-gyártó Euró­pában, itt termelteti a borsót, a zöldséget, az alapanyagokat. Ilyen lehetőségeink vannak, csak mások élnek vele. Mauthner Házikerti praktikák Tennivalók hideg, télvégi napokra Hasznos .unaloműzésnek is megfelel, ha bent, a meleg la­kásban megkezdjük a teher­mentesítő előkészületeket az ezévben biztosan „besűrűsödő” tavaszi kerti munkákra. Ezek közül a legnagyobb gondot mindig a szabadföldön elve­tendő zöldségféleségek tapo­sáskár nélküli korai talajbajut- tatása okozza. Praktikus, ha nem famentes, például újságszélről levágott vékony papírcsíkokra - ami még külön pénzbe sem kerül - hónaposreteknek, nyáriretek­nek 5 centiméteres beosztá­sokra közönséges lisztből és vízből készített sűrű csirizből szívószállal vagy hurkapálci­kával pöttyöket helyezünk. Ezek tetejére egy-egy szem re­tekmagot teszünk csipesszel, vagy esetleg szemcseppentőbői készített apró szivomyával. A mag a csirizpöttyre szoba- hőmérsékleten gyorsan rászá­rad. A papírcsíkokat eltesszük, és márciusban egyszerűen a hegyes kiskapávai kihúzott ve­tőbarázdákba fektetjük, laza földdel takarjuk, biztosítva ez­zel a kívánatos, egyenletes tő­távolságot is. Az újságpapír is, a ragasztó liszt anyaga is kár­okozásmentesen bomlik a nyir­kos talajban. Ugyanez a módszer jól al­kalmazható a sokak által sza­badföldön nevelf és később szétültetendő karalábé- és ká­posztaféléknél is. Szakái 5. oldal Kutasok riadólánca. A töltőállomások biztonsága érdekében a jövőben szoro­sabban együttműködnek azok a benzinkúthálózatok, amelyek a Magyar Ásvány­olaj Szövetségbe tömörül­tek. A napokban született megállapodásnak különös aktualitást adott az elmúlt hetekben zajlott példátlan fegyveres rablássorozat. A biztonság terén nincs ver­seny, itt közösek az érde­kek, ezért a társaságok is­mertetik egymással az al­kalmazott biztonságtechni­kai megoldásokat, és hala­déktalanul értesítik egymást a töltőállomásaikat ért tá­madásokról. A szövetség az egyéni üzemeltetők előtt is nyitva áll. Filmszakadás. A Függet­len Producerek Szövetségét alkotó tizenkét társaság a szervezet megalakulása óta eltelt két évben 1 milliárd 65 millió forintos forgalmat bonyolított le - a hazai film­ipar pénzforgalmának egy- harmadát -, annak ellenére, hogy kevés a pénz, külföl­dön nincs nagy érdeklődés a magyar tervek iránt, s a pro­ducerek is most tanulják a szakmát - hangzott el a 27. Magyar Filmszemlén. A tár­saságok működésükhöz a hazai alapítványoktól 110,4 millió forintot kaptak; kül­földről 73 millió forint tá­mogatás érkezett. Fél perc alatt a Föld körül Januárban csatlakoztunk a vi­lág egyik legkorszerűbb in­formációs rendszeréhez, az Inmarsathoz, amely a tenger­járó hajók biztonságos közle­kedését segíti elő. A rendszert Édes Bálint I. osztályú tenge­részkapitány mutatja be la­punknak. A magánvállalkozásban működő rendszerben három­féle állomás van: hajók, földi állomások és műholdak. Az Inmarsat úgy működik, hogy a hajóról telexen felküldik az üzenetet a szatellitre, az on­nan átlövi a földi állomásra, ahonnan a megfelelő címre továbbítják postai úton, kábe­len. Természetesen ez vissza­felé is működik. Az üzenet 30 másodperc alatt célba jut a vi­lág bármely két pontja között. A hajók rendszeresen meg­kapják az aktuális meteoroló­giai jelentéseket és az egyéb szolgálati közleményeket is. Az Inmarsat bevezetése a távírói rendszer végét is je­lenti, nincsenek többé légköri zavarok, és nincsenek holt mezők. Koós Tamás Keresett a vemhes tenyészüszö Mélypontra zuhant januárban a hízott sertés felvásárlási ára: az ország egyes részein 140 forintot adnak az eladó­sorba került disznók kilójáért - derül ki a Földművelés- ügyi Minisztérium legfrissebb jelentéséből. Az árzuhanást a vágóhidak az exporttámogatás csökkentésé­vel* valamint a belföldi tőke­húskereslet visszaesésével in­dokolják. Mivel a termelők a felvásárlási árakban nem tud­ják érvényesíteni a táp, az energia és más költségeik nö­vekedését, veszteségessé vált számukra a hizlalás. A tájékoztató szerint a szar­vasmarha-ágazatban ösztön­zően hatottak a tavaly beveze­tett támogatások. A szakembe­rek erre abból következtetnek, hogy kevesebb borjút vágnak le, és lelassult a tehénállo­mány csökkenése. Meglehető­sen kevés az eladó vemhes te- nyészüsző, áruk 100 és 170 ezer forint között mozog. A hízómarha ára nem mozdul: súlytól és fajtától függően a hízóbikák kilója országszerte 150-200, a selejt teheneké 135-150, az elválasztott borjak kilója pedig 200-400 forint. Az 1996. évi exporttámoga­tások csökkentése a baromfi- ágazatot, ezen belül a vágó­csirke-termelést érintette a legérzékenyebben. A feldol­gozók csak eredményeik rová­sára tudnának külpiacra ter­meltetni, ezt pedig nem vállal­ják. A brojlercsirke-tenyész- tők bizonytalan helyzetbe ke­rültek, mert a feldolgozóipar a felvásárlási árakban nem el­lentételezi növekvő termelte­tési költségeiket; ezért jöve­delmezőségük rohamosan romlik. A tenyésztők emiatt nem akarják átvenni, felhiz­lalni a leszerződött naposcsi­béket. A minisztérium tájékozta­tása szerint a juhpiacon a bá­rányok iránt karácsonykor ta­pasztalt élénk kereslet és a magas, piaci árak januárban valamelyest csökkentek. A visszaesés azonban a piacon nem okozott zavart. U. G. A banktitok újraértelmezése Hangos csődök helyett csendes kivezetés Az Állami Bankfelügyelet közelmúltban elkészült hároméves stratégiai terve akkor is jól szolgálhatja a felügyeleti munka erősítését, ha a kormány minapi döntése szerint majd össze­vont, egységes szervezet ellenőrzi a pénzintézetek tevékenysé­gét - mondta Rusznák Tamás, a Bankfelügyelet elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A világ országaiban igen eltérő struktúra alapján végzik a bankfelügyeleti tevékenységet. Van, ahol a biztosításfelügye­leti, a bankfelügyeleti és az ér­tékpapír-felügyeleti tevékeny­ség egy intézményben összpon­tosul; másutt a bankfelügyeleti munkát a jegybank egyik rész­lege végzi. Rusznák Tamás sze­rint az a lényeg, hogy a leendő egységes központi felügyelet milyen jogosítványokat kap. Á hároméves stratégiai terv értelmében a Bankfelügyelet a jövőben még az eddiginél is nagyobb hangsúlyt helyez a helyszíni vizsgálatokra. Ezzel kapcsolatban az elnök emlékez­tetett rá, hogy tavaly a főható­ság legnagyobb feladata a vál­ságmegelőzés, illetve a válság- kezelés volt. Leginkább az úgynevezett „csendes kiveze­tés” módszerét alkalmazta. így tűnt el a magyar pénzintézeti rendszerből az MHB-Leumi, vagy későbbi nevén MHB-Sil­ver Bank, majd az Iparbankház, illetve a csődbe jutott Agro­bank. Rusznák Tamás elmondta: az új pénzintézeti, illetve új nevén: hitelintézeti törvény várhatóan nyáron kerül az Országgyűlés elé, és 1997. január 1-jén lép hatályba. A pénzintézeti törvény mó­dosításáról a parlament szá­mára most megküldött tervezet csupán azt célozza, hogy a ha­zai szabályozást hozzáigazítsa az OECD-tagállamok normái­hoz, illetve a közterhek besze­déséért felelős intézmények a jelenleginél jobban hozzáfér­hessenek a banktitokkal eddig védett adatokhoz. FEB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents