Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-12 / 10. szám

1996. január 12., péntek Gazdaság 5. oldal Egyesítik az adóhivatalt és a pénzügyőrséget / Átfogó ellenőrzéssel Az állam összes adóbevéte­leinek kétharmada az áfá­ból és a személyi jövedelem- adóból származik, s az APEH bevételei az utóbbi hónapokban elérték, vagy meghaladták a tervezettet. A tervek szerint közös irá­nyítás alá helyezik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­talt, valamint a Vám- és Pénzügyőrséget. Az elképzelés írásos formát öltött, s ebből az alkalomból Pitti Zoltán, az APEH elnöke elmondotta: leghamarabb 1997 elején kerülhet sor a két szervezet összevonására. Az egyik legsürgetőbb fel­adat a közös informatikai rendszer kialakítása. Erre el­sősorban a köztartozások át­fogó ellenőrzése érdekében van szükség. Létre kell hozni egy közös behajtási szerveze­tet is. Az APEH különben teljesí­tette a tavalyi pótköltségvetés követelményeit. A bevételek az év eleji kedvezőtlen jelek után folyamatosan nőttek, és az év végére a pótköltségve­tésben meghatározott mérték­nél még kedvezőbben is ala­kult a helyzet. A bevételek 35 százaléka az áfából, 32 százaléka az szja-ból származott, 16 száza­lékot tett ki a fogyasztási, és csupán 11 százalékot a társa­sági adó. Rekordforgalom Kétmilliárd forintot megha­ladó rekordforgalma volt csü­törtökön a Budapesti Érték­tőzsde határidős piacának. A devizapiacon és különösen a BUX piacán csökkentek az el­számolóárak, a három hónapos diszkont kincstárjegyek ára emelkedett. A forgalom felét, több mint egymilliárd forintot, az ECU-re kötött üzletek tették ki. Négy üzletkötésben össze­sen 551 kontraktus ECU kelt el márciusra és júniusra. MTESZ: adottak a feltételek a jó munkához A Parlamentben a múlt év őszén „Tudományos és- innovációs albizottság” alakult a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének kezdeményezésére. Milyen szerepet ját­szik a MTESZ - mely szakmai bizottságai és tagegyesületei ré­vén mintegy százezer műszaki szakembert tömörít - a műszaki fejlesztés területén, erről kérdeztük dr. Halmai László orszá­gos ügyvezető igazgatót. — Milyen módon történik a kapcsolattartás, a véle­ménycsere a kormányzati szervekkel? — A MTESZ rendszeres kapcsolat tartásra, együttmű­ködésre törekszik a törvény­hozó, kormányzati szervekkel, főhatóságokkal, a központi tit­kárság parlamenti titkári funk­ciót működtet. A parlamenti titkár feladata a közvetlen kap­csolattartás az Országgyűlés irodájával, a parlamenti pártok frakcióival és találkozók, meg­beszélések szervezése kor­mánytagok, képvisélők és a MTESZ tisztségviselői között. A parlamenti bizottságok több­ségének munkájában a MTESZ szakértői részt vesznek. A mi­nisztériumokkal elsősorban szakmai anyagok, törvényter­vezetek véleményezése jelenti a kapcsolatot, de több tárcával - Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, Munkaügyi Minisz­térium - együttműködési meg­állapodásban kerültek rögzí­tésre a kapcsolattartás főbb te­rületei és témái. — Kérik-e, igénylik-e és miben a minisztériumok a MTESZ segítségét? — A minisztériumok a MTESZ és tagegyesületei tevé­kenységét elsősorban a tör­vényalkotási munka során igénylik. Példaként fogható fel a környezetvédelmi törvény, a felsőoktatási, a szakképzési, a Magyar Tudományos Akadé­miáról szóló törvény, a kamarai törvények megalkotásában való részvételünk. Kifejtettük kriti­kai észrevételünket az építész és mérnök kamarai törvényter­vezetről, de a modernizációs program vitájában is résztvet- tünk. A szövetség az országos Technika Háza hálózatával, ti­zenkétezer szakmai szakértője segítségével kiemelt szerepet tölt be a műszaki fejlesztés, az Dr. Halmai László innováció és a felsőoktatás egyes kérdéseinek megoldásá­ban. — Az érdemi szakmai munka nagy része a megyei MTESZ szervezeteknél zaj­lik. Miként és mivel tudja se­gíteni a MTESZ Budapestről a megyei szervezetek munká­ját, működését? — Elsősorban szakmai programok biztosításához nyúj­tott segítségben. Konkrétan, ■szakmai tudományos tanácsko­zások témaválasztásában, hoz­záértő előadók biztosításában, például műszaki fejlesztés té­makörében, gazdasági szabá­lyozók változása kérdésében, továbbképző, átképző tanfo­lyamok tematikai összeállításá­ban, felsőfokú műszakiak át­képzésében számviteli, köz- gazdasági képzettségre, mun­kanélküliek elhelyezkedését segítő szaktanfolyamok indítá­sában, hogy csak a lényegeseb­beket említsem. — Tolna megyét illetően miben nyilvánult meg a segít­ség az utóbbi időben? — Legfontosabbnak azt tart­juk, hogy 1995. nyarán a helyi egyesületek képviselői közre­működésével sikerült egy kez­deményező, jó kapcsolatte­remtő készséggel rendelkező, minden új iránt fogékony veze­tést - elnököt, ügyvezető igaz­gatót - választani. Segítettük az új vezetést a számítástechnikai oktató kabinet korszerűsítésé­ben és kibővítésében, közre­működtünk a megyei vállalko­zásfejlesztési központnál egy korábbi probléma rendezésé­ben. Segítettük a megyei Tech­nika Háza felújítását, korszerű­sítését, eszközpótlását, úgy hogy most minden adott a meg­felelő munkavégzéshez. /. kováts Nem volt rá idő Az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Keres­kedelmi Szövetség, kérve, hogy a fogyasztási adótör­vény múlt év végi módosítá­sát nyilvánítsák alkotmányel­lenesnek, mert a kereske­dőknek nem volt lehetősé­gük, hogy felkészüljenek a törvény végrehajtására. Az Országgyűlés az év végén módosította a fo- gyasztásiadó-törvényt, és január 1-től megemelte egyes fogyasztási cikkek adóját. Ez az adóemelés nemcsak az újonnan beszer­zendő készleteket érintette, hanem a már raktáron levő­ket is. Ezek esetében a ko­rábbi és a megemelt adók közötti különbözetet a ke­reskedőknek be kell fizet­niük a költségvetésnek. A különbözet meghatározásá­hoz a jogszabály elrendelte a leltározást, a január 1-jei készlet megállapítását. A törvény a 113. számú Magyar Közlönyben de­cember 22-ei keltezéssel je­lent meg, a budapestiekhez azonban 29-én, a vidékiek­hez pedig csak január első napjaiban jutott el. A mintegy 60 ezer keres­kedőt, akik önhibájukon kí­vül nem tudtak eleget tenni az előírásoknak, bírság, áru­elkobzás, boltbezárás fe­nyegeti, ha az AB nem ha­tálytalanítja a törvényt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 97,02 Osztrák schilling 13,79 USA-dollár 139,22 ECU (Európai Unió) 180,32 A szakmai tapasztalatok és a technológia korlátlan felvevőpiaca Társaság a keleti piacokért Magyarországnak igen jó esélyei vannak a keleti piacokon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy tavaly a kelet-európai országokba irányuló exportunk nőtt a legdinamikusabban. A forgalom ugrásszerű emel­kedése ráadásul olyan időszak­ban következett be, amikor a volt KGST-államok gazdasága helyben járt - nyilatkozta la­punknak Berki Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. A Társaság a Keleti Piaco­kért Egyesület közgyűlésén részt vevő minisztériumi szak­ember szerint az, ha egy or­szágban lassul a gazdaság szín­vonalának visszaesése, ha a stabilizációnak vagy a fejlő­désnek akár a legkisebb jelei is észlelhetők, azt jelenti, hogy ott éledőben van a gazdaság. A Társaság 1993. évi meg­alakulása óta az egyesületben részt vevő üzletemberek sokat tettek a KGST-térség piacainak visszahódításáért. Tehetnék ezt a jövőben is, ha az exporthitelt biztosító állam a hazai vállalkozások üzleti kap­csolatai mögé állna. Ha a vál­lalkozóknak nem egyedül kel­lene kockázatot vállalniuk pél­dául akkor, ha rajtuk kívül álló okok miatt - a partnerország belső rendelkezései következ­tében - esetleg kedvezőtlen helyzetbe kerülnek. A főosztályvezetőtől meg­tudtuk, számos kereskedelmi ügylet van előkészületben. A hazai feldolgozóipar számára kitörési pontot jelenthet, ha nö­veli forgalmát a keleti piaco­kon. Ha az exporthitel biztosító a nagy járműgyártók, a gyógy­szergyártók mögé áll, felvehe­tik a versenyt a konkurens cé­gekkel. Számos kelet-európai or­szágban kedvező agrárexport­kilátásaink vannak. Magyaror­szág jó kapcsolatot alakított ki például Ukrajnával, amelynek külpiaci lehetősége agrárgazda­ságában rejlik. Mezőgazdasá­gának adottságai kitűnőek, a jobb kihasználásához szüksé­ges technológia, technika és szakmai tapasztalatok biztosí­tásában mi számottevő segítsé­get adhatunk. (újvári) Javult a külkereskedelmi mérleg Az import értéke nőtt, mennyisége csökkent A tavalyi év első 11 hónapjá­ban az export 11 415,7 millió dollár, az import 13 970,6 mil­lió dollár volt. És mert az előbbi 2544,9 millióval haladta meg az utóbbit, az egyenleg to­vábbra is negatív. A hiány azonban mintegy 800 millió dollárral kevesebb az előző év azonos időszakáé­nál. 1994-hez képest, folyó áron a kivitel 19,6 százalék, a behozatal pedig csupán 8,1 szá­zalék növekedést mutat. A legjelentősebb a mennyi­ségemelkedés a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitelben (20,7 százalék), az import mennyisége 3,5 százalékkal , csökkent. Átlag alatti a többlet a gépek és a fogyasztási ipar­cikkek exportjában. Külkereskedelmi forgalom 1992-1995 (l.-XI. hónap) Millió US dollár fgyihleg Állatorvosi ügyelet Az ügyelet 1996. január 12-én 16 órától 1996. január. 15-én reggel 8 óráig tart. Hatósági állatorvosi ügye­let: Dr. Angyal László Mado- csa, Bölcskei u. 81. Tel: 75/330-219. Dr. Rappai Jó­zsef Zopiba, Fő tér 7. Tel: 74/433-063, Dr. Tóth Károly Tengelic, Bezerédj u. 10. Tel: 74/432-170, Dr. Helfenbein József Decs, Szövetkezet u. 9. Tel: 74/469-993, Dr. Pelbát József Dombóvár, Zalka M. u. 14. Tel: 74/465-709, Dr. Székely Attila Dombóvár, Kéknefelejcs u. 21. Tel: 74/466-351, Dr. Szakmáry András Simontornya, Ifjúság u. 1. Tel: 74/486-457, Dr. Bartha Gyula Tamási, Alma sor 2. Tel: 74/471-635. Magán állatorvosi ügyelet: A Budapesti Árutőzsde hírei 0 A kukorica piacon az ótermésű határidőkben árszilárdulás, az újtermés határidőiben enyhe emelkedés tapasztalható. 0 A búzapiacon limitnapot emelkedtek az újtermés és utáni ha­táridők. Szeptembertől az árak 19 000 forint felett vannak. • A sertésárak beszben vannak, végig eladói nyomás a piacon. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Ft/tonna Kukorica k Március 17 900 17 600-17 700 18 200 \ ­Október 18 070 18 870-18 000­Búza Március 26 760 26 760-26 700 26 700-27 000 26 700 Július 18 400 17 800-18 400 18 400­Napraforgó Október 42 000 41 700 42 000-42 300 EU vágósertés I. (Ft/kg) Február 196,00­196,00-204,00­Március 197,00­196,00-198,00­EU vágósertés II. (Ft/kg) Február 200,00­200,00-202,00­Március 200,00­200,00-201,00­Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Dr. Czár Tibor Paks, Domb u. 77. Tel: 75/314-234, Dr. Gonda György Kisvejke, Pe­tőfi u. 51. Tel: 74/482-104, Dr. Kovács Sándor Szedres, Széchenyi u. 52. Tel: 74/334- 044, Dr. Kántor György Ko- csola, Dombóvári u. 22. Tel: 74/484-185, Dr. Pomázi László Ozora, Hunyadi u. 58. Tel: 74/498-779, Dr. Révész Ottó Tamási, Szent István u. 31. Tel: 74/471-166. Szekszárdi Kisállat Klinika: A Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5., te­lefon: 74/315-797) szomba­ton és vasárnap 9 órától 12 óráig állandó állatorvosi ügyeletet tart. Az ügyeleti időn kívül a 06-30-464-776-os rádiótele­fonon hívható az állatorvos. megtudhatja, beköszöntött-e az amerikaiakkal a fellendülés Taszáron • milyen alapon adtak nyugati útlevelet a hatvanas években • mit szeretnének maguknak megengedni az országgyűlési képviselők • mire költenek majd százmillió­kat a millecentenárium ürügyén? A LEGFRISSEBB ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents