Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-10 / 8. szám

1996. január 10., szerda Megyei Körkép 3. oldal Kenyérsütés '78-ban (ARCHÍV FOTÓ) Ön mire számít 1996-ban? „Túlkínálat van a piacon” így év eleje tájékán immár rendszeressé vált lapunkban, hogy megyénk jelentősebb üzemeinek, vállalkozásainak ve­zetőitől megkérdezzük, hogy mire számítanak az új évben. A gazdaság működtetéséhez szükséges idei lehetőségeket ismerve fejlődésre vagy túlélésre rendezkedtek be, tervez­nek-e létszámleépítést, van-e esélyük új piacok bevonására? A kérdésekre ezúttal Szabó József, a Tolnai Sütőipari Rt. vezérigazgatója válaszolt. — A sütőipari termékekből jelenleg túlkínálat van a pia­con. Az utóbbi években a tény­leges igényt kétszer-három- szor meghaladó termelő kapa­citás jött létre. Ez az arány Tolna megyében meghaladja az országos átlagot, hiszen hatvannál több sütőipari ter­méket gyártó üzem működik itt. A verseny kiélezett, és nem is mindig sportszerű. A gon­dokhoz tartoznak még a fo­lyamatos áremelések, a.liszt, a víz, az élesztő, mint alapanya­gok, ezeken kívül az energia, a posta, a telefon és à szállítás költségeinek az emelkedése. Február egytől mi is 10 száza­lék körüli (a pontos számítá­sokat most végezzük) áreme­lésre kényszerülünk. Sajnos, ez egyben a kenyér és a péksü­temény mennyiségének a csökkenését is maga után vonja. A vázlatszerúen felso­roltakból is látható, hogy az idei év nagyon nehéz lesz számunkra is, annak ellenére, hogy igyekszünk a vásárlók kedvében járni azzal, hogy 24 féle kenyeret, ötvennél több péksüteményt és húsz féle édesipari lisztesárüt sütünk rendszeresen. Új termékekkel, így a csomagolt „Tost ke­nyéráréi, vagy az ugyancsak csomagolt tepertős pogácsá­val, sajtos kockával bővítjük a választékunkat. Abban bízunk, hogy a kínálatunkkal, az egyenletes minőséggel, a szál­lítás pontosságával visszanye­rünk egy keveset az elveszett piacunkból. Mauthner Jó példa a szekszárdi bölcsödében Baba-mama klubot szerveznek Szekszárdon a Perczel Mór utcai, 1. számú bölcsőde nyitni kívánt, mégpedig oly módon, hogy nem csak a böl­csődébe járó gyerekeknek, szülőknek kínál különböző programokat. A rendezvé­nyeket a gyermekfelügyelet keretein belül tartották. A gyermekfelügyelet célja a gyerekekkel megkedveltetni a bölcsődét, hozzászoktatni őket az új környezethez. Rendeztek már sikeres ételbemutatót, de jó kezde­ményezés volt a télapóval kö­zös játék is. A gyermekfelügyelet sike­rén felbuzdulva most baba­mama váró klub létrehozásá­val foglalkozik a bölcsőde. Mint azt Kaltenecker András- nétól, a bölcsőde vezetőjétől megtudtuk, ez a klub a fel­ügyelet keretein belül mű­ködne, s főként az elsőszülő mamáknak kívánna segítséget nyújtani. Többek között a csecsemőápolásról, a csecse­mők helyes táplálásáról ad a bölcsőde, illetve a védőnők hasznos tanácsokat, útmuta­tókat. A baba-mama klub jó példa arra, hogy a bölcsődé­ben bemutassák, miként tud­nak kapcsolatot teremteni a gyerekekkel. Mindezek mel­lett természetesen nem felejt­keznek meg a már hagyomá­nyos programjaikról sem, például a gyermeknapról, vagy a babazsúrról. (pt) Havonta egyszer fogadónap Tolnában Az osztrák konzul Szekszárdon Az idei év egyik kellemes meglepetése, hogy Somogyvári Imre tiszteletbeli osztrák konzul havonta egy alkalommal, minden második hét keddjén kihelyezett fogadónapot tart Tolna me­gyében. Az első ilyen alkalom tegnap volt a szekszárdi város­házán. Ott beszélgettünk a konzul úrral munkájáról. — Mi késztette a pécsi kon­zulátust arra, hogy kihelyezett fogadóórát tartson Szekszár­don? — Az akreditációnk múlt év közepétől kiterjed Somogy és Tolna megyére is Baranya me­gye mellett. Mivel létszámunk nincs arra, hogy valaki állan­dóan ezekben a megyékben tar­tózkodjon, ezért gondoltam, hogy havonta egyszer fogadó­napot tartunk Szekszárdon, hogy ne kelljen az érdeklődők­nek Pécsre utazniuk, hanem itt helyben tudjunk információval szolgálni. — Milyen ■ ügyekben fordul­nak a konzulátushoz az embe­rek? — Változó témákban, a gazdasági kapcsolatok keresé­sétől kezdve az ausztriai mun­kavállaláson át az osztrák ál­lampolgárság megszerzéséig, családegyesítésig mindenféle ügyekben felkeresnek bennün­ket. De fordulnak hozzánk ví­zum kérelemmel is Magyaror­szágon tartózkodó külföldi ál­lampolgárok. Mi megadjuk a megfelelő információkat, nyomtatványokat, de érdemben a budapesti főkonzulátus intéz­kedik, mi az előkészítést segít­jük elő. — Konzul úr, mondjon ma­gáról pár Szót! — Negyedik éve vagyok tiszteletbeli konzul. Ausztriával tíz évig volt gazdasági kapcso­latom. Bányamérnök vagyok, Somogyvári Imre Fotó: gk nyugdíjas, 31 évig dolgoztam a pécsi Bányászati Aknamélyítő Vállalatnál, a komlói és az uránbányánál. — A szekszárdi alpolgár­mesterrel, Fodor Miklóssal tör­tént eszmecseréje során emlí­tette, hogy az osztrák nagykö­vet, dr. Erich Kussbach szíve­sen látogatna Szekszárdra. — Igen, most áll össze a nagykövet úr éves munkaprog­ramja, amibe beilleszthető egy Tolna megyei látogatás. F. Kováts Éva Nem csak eladnak, vissza is vásárolnak Szezont nyitott az Intercooperation Az Intercooperation Rt, vagyis röviden az IC kedden délelőtt nagyszabású rendezvénnyel in­dította el Szekszárdon a Vár­megyeház borozójában az idei évi szezonját. Bálint Zoltán te­rületi igazgató köszöntője után a Cyanamid Hungary Kft. és a Rohm and Haas képviselői tar­tottak előadást. A rendezvény szünetében Schmidt Pállal az IC kereskedelmi igazgatójával és Veres Lászlóval, az IC ter­meltetési igazgatójával beszél­gettünk: — Schmidt úr említette az előadásában, hogy az IC 27 éve van már a magyar piacon, ebből az utolsó 7 év a meghatározó, amióta egy amerikai cég meg­vásárolta, hiszen azóta főleg mezőgazdasági irányultságú lett a cég. Mit jelent ez konkré­tan? — A tulajdonos felismerte, hogy a magyar mezőgazdaság­ban milyen nagy lehetőségek vannak, emiatt a céget átalakí­totta, illetve megvásároltunk először 3 Agrokert, Pest, Ko­márom és Nográd megyékben. Először gépek értékesítésével foglalkoztunk, majd nagyon hamar rájöttünk, hogy nem le­het csak eladással foglalkozni, ezután elkezdtük a termények felvásárlását. Az IC-nek már korábban is volt mezőgazda- sági. termény export részlege, ezt fejlesztettük mára tovább. — Mit kínálnak ebben az évben a termelőknek? — A mezőgazdasági terme­lőknek főleg biztonságot kíná­lunk ajánlatainkkal, melyek a teljes termelést átfogják a mű­trágyától a vetőmagig, növény­védőszerekig, gépekig és azzal, hogy lesz hová leadni a ter­ményt és ezért időben meg is fogják kapni a vételárat. — Tolna megye jelentős ag­rárterülettel rendelkezik, így érthető módon nagyon sok cég szeretné itt értékesíteni a nö­vényvédőszereit, gépeit. Mek­kora konkurenciát éreznek önök? — Hatalmas a konkurencia, de tulajdonképpen ez a terme­lőknek jók, hiszen a cégek így jobb szolgáltatásra vannak kényszerítve. A termelőknek nagy előny, nekünk pedig nagy kihívás. Veres László a termeltetéssel foglalkozik. — Az IC az idén milyen nö­vényekre és milyen formában köt termeltetési szerződéseket a gazdálkodókkal? — Búzára, tavaszi árpára, kukoricára, napraforgóra, bor­sóból az étkezési típusúakat termeltetjük, a fénymagra, mus­tármagra, mint új lehetőség a fűmag is megjelenik a kínála­tunkban. A termeltetésben a költségek 40-50 százalékát fi­nanszírozzuk, ebben vetőma­got, növényvédőszert, műtrá­gyát, alkatrészt és betakarítás előtt kenő és gázolajat biztosí­tunk. A termény tárolását köz­pontilag szervezzük meg, eze­ken keresztül vesszük át a ter­ményeket, ott tisztítjuk és on­nan értékesítjük. Szabadpiaci vásárlás esetén a kisebb tétele­ket is átvesszük a termelőktől ezekben a raktárakban és azon­nal fizetünk. Mauthner Tolnatourist-erősítés Tamásiban (Folytatás az 1. oldalról.) A Tolnatouristnak, mely a me­gyei önkormányzat egyszemé­lyes kft-jeként működik, ma is jelentős kapacitásai vannak, ha nem is a legjobb állapotban - mondta Bach József, aki kie­melte a turizmusnak a települé­sek fejlődésében betöltött sze­repét. A Tolnatourist vezetése mindenesetre azt reméli: az, hogy az iroda a város frekven- táltabb pontjára költözött, job­ban fogja szolgálni Tamási ide­genforgalmi érdekeit. Reiner Ilona, a kft. ügyvezetője kérdé­sünkre elmondta: a székhely változásával nem változik a szolgáltatások arculata, a hang­súly a jelenlegi üzletágak meg­erősödésén van. A kapacitásról szólva Reiner Ilona úgy gon­dolja, hogy a három tamási tu­risztikai cég között a Tolnatou­rist a harmadik helyet foglalja el. m Hírek A Megyéből A támogatásról Tolnán A tolnai képviselőtestület népjóléti bizottsága holnap, január 11-én, csütörtökön ül össze. Az ülésen a lakosság által az önkormányzathoz benyújtott tüzelőolaj fel- használás költségeinek ki­egészítésére, illetve a gaz­daságosabb fűtési módra történő átállás támogatására benyújtott kérelmek meg­tárgyalására kerül sor. Betonrámpa épült Várdombon Várdombon az orvosi ren­delő és a kultúrház bejárati lépcsője mellé betonrámpa épült. A betonrámpa segít­ségével könnyebben jutnak be az említett helyekre ez­után a babakocsit toló kis­mamák, az idősebbek és a mozgáskorlátozottak is. Új főorvos Bonyhádon Tegnap bemutatták a bony­hádi kórház dolgozóinak a február 1-től kinevezett új sebész főorvost, dr. Szmo- lenszky Tamást. A kábeltévéről Majoson Kábeltévés taggyűlést ren­deznek a majosi kultúrház- ban január 12-én, pénteken 18 órakor. Beszámoló hang­zik el az elmúlt évi tevé­kenységről, az 1996-os év terveiről, és vezetőségi vá­lasztást is tartanak. Az utcák képviselőit és a jelenlegi vezetőségi tagokat már 17 órára várja a helyszínen Bolbach János képviselő. A kútfúrók Felsőrácegresen Múlt héten írtunk arról, hogy Felsőrácegresnek a kút meghibásodása miatt nincs ivóvize. A kaposvári kútfú­rók tegnap tartották első helyszíni szemléjüket, s úgy tűnik, egy költségkímélő megoldást alkalmaznak a szakemberek, amellyel ugyan csökken a kút per­cenkénti megközelítőleg 600-700 literes teljesítmé­nye, de még így is jóval fe­lülmúlja majd a község igé­nyeit. Információink szerint a munkálatok a mai napon megkezdődnek, s ha minden jól megy, jövő héten zárul­nak. Pillanatnyilag két lajt- kocsi látja el vízzel Felsőrá- cegrest. A honfoglalás évfordulója Tolnában Szent Rókus rács mögött? (Folytatás az 1. oldalról.) — Mi lesz a szobor sorsa? — A Kolónia Alapít­ványtól pályázat útján nyer­tünk 15 ezer forintot a műal­kotás helyrehozatalára. Leg­korábban tavasszal kerülhet sor ismét a restaurálásra, mert ilyen hideg időben nem köt meg a speciális ragasztó. Jó lenne, ha eredeti helyére kerülhetne a szobor vissza, de csak akkor, ha biztonság­ban lehet ott. Amennyiben ez nem megoldható, akkor a kollégium területén szeret­nénk elhelyezni. Ennek a szobornak kultúrtörténeti je­lentősége van, és diákjaink is nagyon büszkék voltak rá, hogy újra régi helyére került. má-ré (Folytatás az 1. oldalról.) A műsorfüzet megjelenése február vége felé várható.- Mi lesz az ezeregyszáza- dik évforduló nyitórendezvé­nye?- Erről még nem döntöt­tünk, illetve nem is gondolko­dunk kifejezetten nyitó, vagy záró eseményben. Más prog­ramok már összeálltak, ezek­nek a kínálata a vetélkedőktől kezdve színházi prográmokon, kiállításokon át, a könyvkiadá­sig ível. A megyei önkor­mányzat intézményei saját ha­gyományaikra építve, pályá­zati formában is színesítik sa­ját rendezvényeiket. A pályá­zatok a falusi történelem fel­dolgozására koncentrálnak. Széles skálát mutat a könyvtár munkája, amely elsősorban a hatodikos-hetedikes gyerekek történelmi ismereteit szeretné elmélyíteni, játékos formában. A múzeumban már két éve dolgoznak az Egy kisváros az ezredfordulón című nagysza­bású kiállításon, amely Szek- szárdot mutatja be. Örvendetes az is, hogy a könyvtár és a mú­zeum olyan kiadványokat ter­vez, amelyek kapcsolódnak történelmi múltunkhoz és a jö­vőhöz is.- Mindezt miből lehet meg­valósítani?- A megyei intézmények igyekeznek saját költségveté­sükből finanszírozni terveiket. E mellett vannak országos pá­lyázatok, s bízunk benne, hogy lesznek szponzorok is. A me­gyei közgyűlés még nem fo­gadta el költségvetését, ezért nem tudom megmondani, hogy mennyi, de néhány millió fo­rint biztosan lesz az évfordulós programok megszervezésére is. Biztos vagyok benne, hogy az intézmények a rendelke­zésre álló kevés pénzből is az évfordulóhoz méltó színvonalú események megrendezésére lesznek képesek.- Melyek a még bizonytalan pontok?- Van egy nagyon kedves, nagyszabású tervünk, de ennek megvalósítása még - többek között - attól is függ, hogy mi­ként dől el a bírósági per a me­gyei közigazgatási hivatallal. Szeretnénk visszaszerezni ten- gelici oktatási központunk használati jogát. Kapcsolódik a koncepció a már tizennégy éve Tolna megyében élő Kiss Ist­ván Kossuth díjas szobrász- művész terveihez is. Ő a Be- nyovszky kastélyban létrehoz a pincében is egy kiállítóter­met, amelyben állandó kultúr­történeti kiállítással gazdagítja a megyét. A szobrászművész és mások közreműködésével szeretnénk létrehozni olyan nemzetközi művészeti közpon­tot, ahol a különféle művészeti ágak képviselői tartanának mesterkurzusokat. Ilyen jel­legű centrum még nincsen az országban. Azok a művészek, akikkel erről már beszéltünk, nagyon nagy lelkesedéssel fo­gadták az elképzelést. — Tolna megye milyen képet akar mutatni magáról a követ­kező évezrednek?- Ha valaki képet akar al­kotni magáról, s az igazat akarja mutatni másoknak, ak­kor reálisan, a valóságnak megfelelően kell megrajzolni saját magát és a környezetét, vagy azt a tájat, ahol él. Jó lenne ha meg tudnánk mutatni, hogy mi minden történt az em­berekkel az elmúlt 1100 évben Tolna megyében, úgy, hogy az igaz és valóságos képet nyújt­son, de megmutatva azt is, mi az, amiből építkezhetünk, mi az, ami a jövőre vonatkozhat, mi az, amit semmi szín alatt nem szabad elfelejtenünk, el­dobnunk, csak azért mert már régi. Ihárosi Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents