Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 5. szám

14. oldal Hétvégi Magazin 1996. január 6., szombat Az idei esztendő: szökőév 1996 szökőév, a február hónap 29 napos lesz. Erre azért van szükség, mert a napév (az az idő, amely alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot) nem ponto­san 365 napos. Szökőév négy- évenkénti beiktatása nélkül ezért minden évben egynegyed nappal térne el a tényleges idő­számítás a naptáritól, ami azt jelentené, hogy kereken 350 évenként a tavasz decemberben kezdődnék. Ez a probléma már az egyip­tomiaknak is feltűnt. Ezért a fá­raó rendeletére már Krisztus előtt 238-tól minden négy esz­tendőben beiktattak egy szökő­napot. Ezt Julius Caesar is át­vette az általa szerkesztett nap­tárba, amely egészen a közép­korig érvényben volt. Ő azon­ban a szökőnapot nem február 28., hanem már 23. után beik­tatta. A naptár világa azonban még így sem volt teljesen rend­ben. A Julius Caesar által készí­tett naptár, amely 365,25 napot tartalmazott, pontosan 11 perc­cel és 46 másodperccel hosz- szabbá tette az évet, mint ami­lyen hosszú egy napév volt. 128 év elteltével ez már egy teljes napot jelentett. Ezért aztán az évszázadok folyamán a naptári tavaszkezdet mindjobban eltért a csillagászatitól. XIII. Gergely pápa ebben a helyzetben 1582-ben „meg­húzta a vészféket”. Naptárre­formot rendelt el és ennek kö­vetkeztében még abban az év­ben október 15-e következett október 4-re. Ráadásul a jövőt illetően töröltetett néhány szö­kőévet. A Gergely-féle naptár­reform ellenére is fennmaradt egy egészen kis eltérés a napév és a naptári év között: mindösz- sze 26 másodperc. Német csil­lagászok számításai szerint ez az eltérés csak 3320 év múlva tesz majd ki egy egész napot. Akkor majd megint el kell hagyni egy szökőnapot. Az 1996-os év egyébként rendkí­vül kedvező lesz azok számára, akik rövid szabadságot akarnak kivenni. Nem lesz olyan ünnep, amely feleslegesen egybeesne a hétvégével. Aki például már­cius 30-án, szombaton megy szabadságra, az kihasználhatja nagypénteket és húsvéthétfőt, és 8 nap szabadsággal 16 napot lehet távol munkahelyétől. Ugyanígy május 11. és 27. kö­zött kilencnapi szabadság árán 17 napot pihenhet. Agyafúrt ötletek, filmvásznon A New York-i Radio City Music Hallban tartották a díszbemutatóját annak a film­nek, amelyre mind a szakma, mind a közönség már egy éve vár. Igaz, a Goldeneye (Aranyszem) már sorrendben a 17. James Bond film, de az első a Szovjetunió szétbom­lása, illetve a berlini fal le­rombolása óta. A nagy kérdés, hogy az ál­landó ellenség, a szovjetek he­lyett ki ellen irányul a 007-es ügynök tevékenysége? Nos, most is megjelenik az orosz maffia, valamint egy orosz hölgy, Natalja Fjodorovna Szimonova is szerepel á film­ben. de a komputerszakértő amellett, hogy Bondot az ágyába csábítja, mellékesen még a világot is megmenti. Az új James Bond film természe­tesen tele van technikai- és komputertrükkökkel, a főszé- replő nemcsak lő, verekszik, autót vezet és gumikötélről ugrál, de még repülni is tud. A címszereplő, • Pierce Brosnan az 1962-es indulás óta a hete­dik a sorban. Bár némelyek szerint nem is ő a sztár, hanem Nick Finlayson, aki csak azért nem szerepel a filmlexikon­ban, mert ő a színfalak, a ka­merák mögött dolgozik. A 40 éves Finlayson ugyanis a legagyafúrtabb Bond-kellékek kitalálója és elkészítője. Ez alkalommal beveti a rakétaként működő és robbanó gipszlábat. A brit technikus ötlete volt a robbanó búváróra, a derékszíjba rejtett függeszkedőzsinór, az öngyúj­tóba szerelt plasztikbomba, a kábító gázt lövellő kulcs­tartó... A több, mint harminc éve létező Bond-filmek kezdetén a 007-es ügynök még közönsé­ges pisztollyal harcolt. Aztán jött a hadianyag-raktárral föl­érő levéltárca, az üldözők előtt az utat olajjal elárasztó autó, melynek üléséből katapultál­hat a pilóta, a zsebszámító­géppel működő páncélszek- rénykód-megfejtő, a víz alatti rakéta, a légpárnás csónakká változó velencei gondola, a mini sugárhajtású repülőgéppé átalakuló lószállító kaloda. Csupán a sztori nem válto­zik: a titkosügynök és ellenfe­leinek küzdelme, az örökös harc a teltházas moziért. Kulcsár László, FEB 96-ban újra © És a ráadás: egy garnitúra Semperit (S) gumiabroncs! Aki autózik, pontosan tudja, hogy a gumiabroncs állapota, minősége életbevágóan fontos biztonsági tényező. Az ÁB-AEG0N Biztosító gondoskodni akar partnerei biztonságáról, ezért olyan nyereményjátékot hirdet, amelynek díjai jelen­tősen növelik a közlekedés biztonságát, segítenek a balesetek megelőzésében. Ne kockáztasson! Fizesse be most 1996 első negyedévére személygépkocsija kötelező felelősségbiztosítását az ÁB-AEGON-nál, és nyerje meg a 100 SEMPERIT gumiabroncskészlet egyikét. Az ÁB-AEG0N adatbázisából - közjegyző jelenlétében - 1996. február 20-án számítógép sorsolja* ki azt a száz szerencsés személygépkocsi tulajdonost, akik öt új SEMPERIT gumiabronccsal már valóban biztonságban érezhetik magukat. Ez a biztosítás kötelező, de a biztosító szabadon választott. Az ÁB-AEGON reméli, hogy sikerül megkönnyítenie a választást. biztonság kamatozik. Alti Alma revü táncosnő képét festették a Western Pacific légitársaság Boeing 737-es gépének farkára. Újab­ban ugyanis az Egyesült Államokban is fel lehet használni a repülőgépeket kereskedelmi reklám céljára. feb- Reuters Heti húsz gyilkosság New Yorkban Amerikában „bekeményít” a rendőrség és a bíróság Ha hinni lehet a statisztiká­nak, az Egyesült Államok minden harmadik fekete bőrű fiatal állampolgára bűnöző, s a törvénnyel összeütközésbe került 20-30 év közötti feke­ték száma drámaian növeke­dett az elmúlt öt esztendő­ben. A .washingtoni igazság­ügyi minisztérium adataira építő kutatócsoport „Senten­cing Project” nevet viselő ta­nulmánya szerint ugyanis a 20-30 év közötti színes bő­rűek 32,2 százaléka vagy rács mögött ül, vagy próba­idősként (tehát viselkedésé­től függően) bármikor le­csukható. Öt évvel ezelőtt vi­szont „csak” minden negye­dik fekete számított bűnöző­nek. A tanulmány szerzői szerint a statisztika romlásá­nak oka, hogy a rendőrség az utóbbi időben sokkal kemé­nyebben lép föl a kábítószer­rel kapcsolatos bűncselek­mények elkövetőivel szem­ben, s a bíróságok ugyancsak szigorúbbak, döntéseikkor hajlanak a maximálisan ki­szabható ítéletek felé. Mark Moore, a Harvard Egyetem kriminológus pro­fesszora viszont ekként véle­kedik: „Fehérek úgy tolmá­csolják ezt a tanulmányt, hogy a feketéket eleve bű­nöző alkatként lehessen megpecsételni.” A statisztika ugyanis csalóka: nem tük­rözi, hogy az esetek nagy ré­szében a fehéreket még meg sem állítják azért, amiért fe­ketéket jogerősen elítélnek. Hetente húsznál több em­bert gyilkolnak meg New Yorkban. A Hudson menti 17 milliós város lakói és a met­ropolist járó turisták egy­aránt tartanak attól (is), hogy elkeseredett kábítószer-él­vező, pénzt követelve, pisz­tolyt nyom az orra alá. Holott nem ők jelentik az igazi ve­szélyt New York-ban - derül ki egy minap elkészült kri­minalisztikai tanulmányból. Tény viszont, hogy utcai bandák tagjai és drogárusok pisztoly, sőt mind gyakrab­ban géppisztoly nélkül egy tapodtat sem tesznek. Jól tudják ezt a kábítósze­rek rabjai is, s ezért eszük ágába se jut, hogy maguk is pisztollyal hadonásszanak, miközben napi adagjukért alkudoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents