Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06 / 5. szám
1996. január 6., szombat Megyei Körkép 3. oldal Magyarországi Iijú Németek Közössége „Hatévesek lettünk” Interjú Schmidt Zoltán elnökkel A Magyarországi Ifjú Németek Közössége 1989 Szilveszter napján alakult. Az országos szövetség elnökével, Schmidt Zoltánnal beszélgettünk. — Kik voltak az alapítóta- gok hat évvel ezelőtt? — Akkor még létezett a Magyarországi Németek Szövetsége és voltak ennek nyári táborai, ahol fiataloknak adtak lehetőséget például a német nyelv ápolására. így született meg a gondolat, hogy legyen a fiataloknak is önálló szervezete. Ez lett a GJU, magyarul a Magyarországi Ifjú Németek Közössége. Hetvenen voltak akkor az alapítók, most a tagok száma országosan 1500. Akkortájt jött létre az egyesülési, gyülekezési törvény, ami módot adott az ilyen jellegű közösségek megteremtéséhez. A hat évvel ezelőtti Szilveszter a pécsi Lenau- házhan volt. Most másodszor Szilvesztereztünk Tolna megyében, Hőgyészen. — Mi a szervezet alapegysége és mi a feltétele a tagsági viszony létesítésének? — Mi baráti körnek nevezzük az alapegységeinket, és ebből szám szerint éppen negyvennyolc van az országban, Gyulától Sopronig. Nincs különös feltétele annak, hogy ki lehet a baráti kör tagja. Még az sem, hogy beszélje a német nyelvet. Magyarországon sajnos a realitáshoz tartozik, hogy a fiatalok nagyrésze nem őrizte nemzetisége anyanyelvét. Ennek oka a vegyesházasságokban is keresendő és sorolhatnánk egyebeket is. Szóval nincs kizáró ok. Az sem, ha a fiatal családjában senki nem volt németajkú, sváb. Azt azért hozzáteszem, hogy szerencsésnek mondhatjuk magunkat olyan szempontból, hogy anyanyelvűnket nem csupán európainak, de világnyelvnek is tekinthetjük. — A baráti körök finanszírozása milyen gondot jelent? — Működésre kapunk a parlamenttől minden évben 1,3 millió forintot. Ez hat év óta ennyi. Kevés a 48 baráti körnek. A kulturális életben működő német nemzetiségi ének- és zenekarok, tánccsoportok fenntartási költségeire ezt nem lehet felhasználni. Programjaikhoz viszont igyekszünk szerényen hozzájárulni. Nem szeretnénk, ha odajutna szervezetünk, ahova például a belgiumi, a dániai, vagy Dél-tiroli német fiatalok szövetségei. Nekik van ugyan pénzük, de nem lehet őket mozgósítani, mobilizálni. Külföldről magánadományok segítenek és a Dunai Svábok Kulturális, Egyesülete is támogat bennünket. A hazai kisebbségi önkormányzatokkal is jó a kapcsolatunk, amit a jövőben tovább szeretnénk erősíteni. Az Oktatásügyben, a szabadidős tevékenységben vannak közös terveink. Mindezek más országok előtt is példaértékűek lehetnek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elégedettek vagyunk, csupán azt, hogy vannak európai országok, ahol a kisebbségi politika rosszabb helyzetet teremt például a német nemzetiségnek, mint nálunk Magyarország. — Az eredeti célokhoz képest változnak-e attól eltérően a terveik? — Marad továbbra is a német nemzetiségi hagyományok őrzése, ápolása, az identitástudat mélyítése, erről már számtalanszor - nyilatkoztunk. Terveink ezekhez képest a szervezeti struktúránkban módosulnak. Szeretnénk, ha a 48 baráti kör mindegyikének lennének olyan delegáltjai a megyei irodákba, akik havonta megbeszélhetnék a legfontosabb teendőket és ők jutnának az országos elnökségbe. Ez regionális hálózat lenne, a szorosabb, elevenebb együttműködés reményében. Szeretnénk a felnőtt szervezetekkel valamilyen integrációt teremteni. Ezt tartom az 1996. esztendő legfontosabb feladatának. Becsi Kiss János Nyárra elkészül a buszmegálló Jó ütemben halad az építkezés FOTÓ: BAKÓ A dombóvári városi önkormányzat telekkel együtt 4,7 millió forintért adta el a város- központban lévő buszmegálló várótermet is magába foglaló épületét egy helyi vállalkozónak, hogy az megújítsa, átépítse az épületet. A munka jelenleg is folyik, és jó ütemben halad, ám nem zavarja a buszok közlekedését, s az utasoknak módjuk van a külső váró használatára. A kivitelezést végző őri és társa Kft. nem csak a buszváró épületét varázsolja újjá, s egyben nagyítja meg, hanem a korábban az épületben található WC blokkot is áttelepíti az épület melletti területre a föld alá, s ez majdan nyilvános WC-ként üzemel. A várhatóan nyárra elkészülő épületben egyébként nem csak a 26 négyzetméteres belső váróterem lesz kialakítva, hanem kiskereskedelmi egységek is működhetnek majd, ami vonatkozik az épület tetőterére is, ahol irodák is üzemelhetnek. A dombóvári önkormányzatnak egyébként ezekre a helyiségekre elővásárlási joga van. Az esztétikus kivitelű épülethez 23 négyzetméternyi külső váró csatlakozik majd, s a kivitelezést végző vállalkozó magára vállalta az esetleges közműkiváltás terhét, illetve azt is, hogy a zöldterületet is eredeti állapotába állítja vissza, amennyiben az sérül.- nagy Jelentkezett a veszett róka elejtője (Folytatás az L oldalról.) vizsgáltak meg - 252-t Somogy, 152-t Baranya, 73-at pedig Tolna megyéből szállítottak be. Ezek közül összesen 257 volt a veszett. 1995-ben a régióban ennél vagy százötvennel több vizsgálatra volt szükség., Nemcsak a vizsgálat drága, hanem a védőoltás is. Azoknak, akikről feltételezhető, hogy veszett állattal érintkeztek, hát adagból álló oltás-sorozatot kell adni, melynek ára több ezer forintra tehető. Kérdés tehát, hogy ehhez képest - és persze hosszú távon - drága-e a Nyugat-Európában használatos, és nálunk is terjedő védekező mechanizmus. Mint az igazgató elmondta, ennek lényege, hogy helikopterről halhúsba impregnált vakcinát szórnak le az állatok élőhelyére. Az erős illatanyagú emberi orrnak meglehetősen bűzös - anyag odavonzza az állatokat, amelyek a halhús elfogyasztásával egy évre védettséget szereznek. Hazánkban a védekezést a nyugati határszélen megkezdték, folyamatosan haladnak keletre, jelenleg Keszthely vonaláig jutottak. Ameny- nyiben lesz rá elég pénz, 1997- re el szeretnének jutni a Duna vonaláig. A védekezéshez szükséges oltóanyag negyven millió forintba kerül. Amíg azonban nem valósul meg, számítani kell a Veszprém megyeihez hasonló ebzárlatra és a szekszárdihoz hasonló ró- kanyúzásra. Dr. Józsa Csaba, a Tolna Megyei Vadászszövetség elnöke szerint könnyelműség volt ugyan a megnyúzott tetemet a konténerbe (vagy mellé) helyezni, ugyanakkor jogilag nem elmarasztalható, aki ezt tette, ugyanis ezt nem tiltja semmiféle jogszabály. Rámutatott azonban, hogy micsoda veszélyeket rejt, ha a veszett állatot az ott.járó kutyák megszaglászták, megnyalogatták. Dr. Sudár Géza, Szekszárd városi tiszti főorvosa elmondta: a veszett állat, emberre akkor veszélyes, ha megharap, vagy megkarmol valakit. A kutyákat kötelezően oltani kell, így az egyéb háziállatokra kell nagyon odafigyelni. A főorvostól tudtuk meg azt is, hogy - a lapunkban megjelent felhívás nyomán - jelentkezett az állatokat elejtő férfi, aki elmondta, hogy a rókákat kesztyűben nyúzta meg. További vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy kell-e védőoltást adni neki. Hangyái Hírek A Megyéből Szekszárdon lesz az osztrák konzul Somogyvári Imre osztrák tiszteletbeli konzul január 9- én. kedden délelőtt fél 10- től 11 óráig fogadóórát tart Szekszárdon, a városháza I. emeleti kistermében. Minden érdeklődőt vár. Tűzhalál Bátaszéken Égési sérülések következtében halt meg tegnap B. Má- tyásné, bátaszéki lakos. A szomszédok azt észlelték, hogy a lakásban tűz van, de nem tudtak bemenni. A rendőrség már holtan találta az évek óta egyedül élő 85 éves asszonyt. A tűzoltók megállapították, hogy a bekapcsolt elektromos merülő forralótól kigyulladt egy műanyag vödör. A idős asz- szony nyilván abban akart vizet forralni. A keletkezett tüzet megpróbálta ugyan eloltani, de ruhája tüzet fogott. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a rendőrség államigazgatási eljárás keretében deríti fel az eset körülményeit. Rákszűrés, tamásiaknak Tamási is bekapcsolódott január harmadikán a megyei mammográfiai - mellrákszűrő - programba. Legközelebb hétfőn tizenkettő és fél egy között várja Tamásiban a Kossuth téren az az autóbusz az érdeklődőket. A járat ingyenesen Szek- szárdra hozza a rászűrésre a lányokat, asszonyokat. A program során eddig Tolna megyében 7500 vizsgálatot végezetek el, ebből 29 esetben találtak további vizsgálatot igénylő elváltozást. Február elejétől drágul a sajt Tegnap a Tolna Tej Rt. vezérigazgatója, Koller Ferenc a várható áremelésekről is nyilatkozott lapunkban. A sajt árát nem február közepétől emelik, ahogy írtuk, hanem sajnos már február elejétől. A jogosultságot hivatalból állapítják meg Kiknek jár a „Nemzeti helytállásért” elnevezésű pótlék? (Folytatás az 1. oldalról.) De mint Kovács Jánosné osztályvezető elmondta, az érdeklődőknek tájékoztatást természetesen adnak. Konkrét ügyekben, vitás esetekben viszont célszerű egyesen a budapesti igazgatósághoz fordulni. Akit a jogszabály részletesebben érdekel, megtalálja a Magyar Közlöny december 27-én megjelent 115. számában. A kormányrendelet szerint hivatalból jár a pótlék azoknak az állandóan Magyarországon tartózkodó magyar állampolgároknak, akiket 1956-os emlékéremmel, vagy Emléklappal, illetve Nemzeti Ellenállásért Emléklappal tüntettek ki. Közülük azok kaphatják' meg a kiegészítést, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, korkedvezményes nyugdíjban vannak, vagy munkaképességüket legalább 67 százalékban elveszítették. Nyugellátásuk, illetve a rendszeres szociális ellátás együtt nem éri el a 25 ezer forintot. Amennyiben a jogosult személy rokkantság címén nyugellátással, illetve szociális ellátással nem rendelkezik, a munkaképesség csökkenés mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértő Intézetének I. fokú orvosi bizottsága, a jogosult kérelmére igazolja. A pótlék legkisebb összege ötszáz forintnál kevesebb nem lehet, s bizonyos esetekben a jövedelem-határként megállapított 25 ezer forinttal azonos. Ezt az összeget az kaphatja, aki - ha az egyéb feltételeknek megfelel - sem nyugellátásban, sem pedig rendszeres szociális ellátásban nem részesül, és kereső tevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik. Őket is értesítik, hogy nyilatkozzanak a jövedelmükről. Egyéb esetekben a pótlék olyan összegű, hogy az ellátást - megállapításkor - 25 ezer forintra egészítse ki. Az egyszer megállapított pótlék nagysága nem csökken. Nyilván ritka az az eset, hogy ha a kitüntetést valaki posztumusz kapta meg, és özvegye sincsen. Ez esetben a túlélő szülő, ha az általános feltételeknek megfelel, jogosult a pótlékra, külön részletezett szabályok szerint. Ezek közé tartozik, hogy ilyen esetben az ellátást külön igényelni kell. A pótlékban részesült személy halála után az özvegy is jogosult a pótlékra, ha a fő feltételeknek megfelel, de ez az összeg nem haladhatja meg a havi 12.500 forintot. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött özvegy egy évig a pótlék felét kapja, ha Magyarországon él és magyar állampolgár. Ha az özvegy házasságot köt, a pótlék folyósítása megszűnik. Ihárosi Áraink a földön járnak! A Malév kedvezményes téli repülőjegy-értékesítési akciója folytatódik: az 1996. január 8. és február 28. közötti utazásokra különlegesen kedvezményes áron kínálunk repülőjegyeket 33 európai célállomásra és... New York-ba már 50 000 forintért. Malév téli akció. Hogy az év jól kezdődjön! A feltételekről érdeklődjön Partner irodánkban: Provincia-IBUSZ 7101 Szekszárd, Arany J. u. 6.
