Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-30 / 25. szám

KÉSZÜL A SIMONTORNYA-SHOW (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. JANUÁR 30. KEDD ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Hívott má ma? A Matáv Rt. ajánlata a szekszárdi közgyűlés előtt „Tündér!” bölcsőde Szekszárdon. Tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit a megye egyetlen magánbölcsődéje a megyeszékhelyen. A Kadarka utcai intézmény Bóbita tündér nevét viseli. Mint a bölcsőde vezetője, Ráczné dr. Rózsa Katalin elmondta, a gyerekei kedvenc mesefigurája a kedves-kajla Bóbita tündér, ezért nem volt nehéz a névválasztás. Két csoportban 24 gyereket gondoznak itt, a létszám várható emelkedése esetén egy har­madik csoportot indítanak. (Folytatás a 3. oldalon.) fotó: gottvald károly Az év második felében indul a képzés Mikor lesz mester, a mester? Mester - mondjuk gyakran az iparosoknak. De vajon mester-e az illető, és egyáltalán, szabályozza-e törvény a mesterképzést - erről beszélgettünk a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara szakemberével, Horváth Gyulával. A szekszárdi önkormányzat és a Matáv Rt. 1993-ban kötött szerződést a megyeszékhely önerős telefonhálózat-fejlesz­tési programjáról. A Matáv Rt. 1994. december 31-i határidő­vel vállalta a közel 2.500 ön­erős igénylő bekötését a háló­zatba, a fejlesztés azonban egy évet csúszott. Ezzel kapcsolat­ban tartott sajtótájékoztatót tegnap délután a szekszárdi vá­rosházán Kocsis Imre Antal polgármester, dr. Palkó László jegyző és Szeleczky József, a városüzemeltetési iroda veze­tője. Mint a polgármester el­mondta, már az aláíráskor több szerződési pontot kifogásolt a közgyűlés, de tisztában voltak azzal, hogy vagy megköttetik ez a szerződés, vagy nem lesz hálózatfejlesztés Szekszárdon. Az önkormányzat ebben a be­ruházásban a lakossági hozzá­járulás összegének begyűjtését' vállalta, amit 1993. április 30- ig meg is tett, majd átadta a pénzt a Matávnak. Â beruházás ideje alatt számos esetben lé­pett fel a lakosság érdekében, elősegítve a munka haladását. Az 1993-ban kötött szerző­dés a Matávot a mindenkori kötbér összegének megfizeté­sére kötelezi, késedelem esetén. Csakhogy az erre vonatkozó jogszabály 1995. nyarán meg­változott, mégpedig oly módon, hogy a kötbér összegéről nem intézkedik, ezt a szerződő felek megegyezésére bízza. A Matáv ajánlata: fogyasztóként 12 ezer forintot kínál fel, havi részle­tekben. Mégpedig oly módon, hogy a telefonszámla bruttó végösszegéből minden hónap­ban levonnak fogyasztónként 25 százalékot. Megegyezés ese­tén ez a levonás már a követ­kező telefonszámlán szerepel majd. (Folytatás a 3. oldalon.) — A mesterképzést, az ez­zel kapcsolatos feladatok meg­határozását a törvény az orszá­gos gazdasági kamarák hatás­körébe utalta - kezdte Horváth Gyula. - Ugyancsak a kamarák hatáskörébe tartozik azoknak a szakképesítéseknek a meghatá­Diósberényben ismét tiltakoz­nak. Ezúttal nem a szekszárdi lakbérhátralékosok odatelepí­tése, az atomtároló elleni tilta­kozás miatt, hanem a postames­ternő mellett állnak ki közel százhatvanan. Ennyien írták alá azt a levelet, amelynek cím­zettje a Magyar Posta Pécsi Igazgatósága. A diósberényiek rozási joga is, amelyekben mes­terképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervez­hető. A törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési munkabizottságában megkez­dődtek azok a munkálatok, me­azt szeretnék, ha a jövőben vál­tozatlanok lennének a postai szolgáltatások a községben, a jelek szerint a posta mostani dolgozói közmegelégedésre végzik munkájukat. Az igazga­tóság is szeretné ezt, csak né­miképp más felállásban. 1995 októberében felajánlotta a falu postamesterének, Lajtos Fe­lyek az Országos Mestervizsga Szabályzat alapján megterem­tik a képzés és vizsgáztatás fel­tételeit. — Milyen fajta mesterkép­zést terveznek? — A bevezetésre kerülő mesterképzés igyekszik átvenni és a magyarországi viszo­nyokra alkalmazni a Nyugat- Európában kipróbált és jól be­vált módszereket. (Folytatás a 3. oldalon.) rencnének: végezze vállalko­zásban tovább munkáját. A pos­tamesternő azonban nem tudott megbarátkozni a feltételekkel, amelyek szerinte kimondottan előnytelenek. A választ január 26-án kellett megadnia, Lajtos Ferencné pedig bejelentette: nem pályázik saját állására. (Folytatás a 4. oldalon. ) Röviden Az életmód és a szívbetegsé­gek. A Szív Klub következő rendezvényére február elsején kerül sor Szekszárdon, a Vál­lalkozók Házában. A TIT klub­jának ‘ programjában Tóthné Martin Erzsébet és Fux Mónika tart előadást A helyes életmód jelentősége a szív- és érrend­szeri megbetegedések megelő­zésében címmel. A klubfoglal­kozás házigazdája: dr. Gesztesi Tamás, a TIT megyei elnöke. A mezőgazdasági termelők­nek és vállalkozóknak tájékoz­tatót tartanak a támogatási rendszer változásairól, vala­mint egyéb időszerű kérdések­ről Pakson, a városháza nagy­termében január 31-én 14 órai kezdettel. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Magyarkeszin a helyi Vörös- kereszt kezdeményezése nyo­mán a falu plébánosa, a pol­gármesteri hivatal és a Sertés Kft. összefogásának eredmé­nyeként minden helyi véradót és egészségügyi dolgozót egy adag pörkölttel, egy pohár bor­ral látnak vendégül a művelő­dési házban január 30-án. Véradás lesz Pincehelyen feb­ruár 1-én, csütörtökön 9-től 16 óráig a gyermekorvosi rendelő­ben. A szervezők várják a kör­nyező településen lakókat is. Kamarai Szakképzési Konfe­renciát tart a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara feb­ruár 2-án, pénteken 9 órakor az Ady Endre Szakközépiskolá­ban Szekszárdon. A konferen­ciára a gyakorlati tanulókép­zéssel foglalkozó oktatási cé­gek, iskolák szakembereit vár­ják. Az összejövetelen a szak­képzési törvényről, módosítá­sának hatásairól, az 1996/96-es tanévi beiskolázásokról lesz szó. A Szekszárdi Német Kisebb­ségi Önkormányzat február 1- én, csütörtökön 15 órakor ülést tart a Szent István Házban. Az összejövetelen az elnöki be­számolót követően a bizottság elbírálja a német nemzetiségi oktatási-nevelési alapra érke­zett pályázatokat. Egyeztetett a város és a megyei önkormányzat Ki, mikor, mit finanszíroz? Egyeztető bizottsági ülést tar­tott tegnap délelőtt a szek­szárdi és a megyei önkor­mányzat. Az öt-öt főből álló grémium megbeszélte az el­múlt időszakban a két önkor­mányzat között felmerült problémákat. Szóba került a Deutsche Bühne színészlaká­sainak építése, az Augusz-ház rekonstrukciós költségeinek megosztása és a GYIVI ifjú­sági házának gázfűtésre való áttérése. A két önkormányzat képviselői megbeszélték az Illyés Gyula Megyei Könyv­tár finanszírozási kérdéseit és a Vármegyeházán lévő városi hivatal ügyeit. Ezenkívül na­pirenden szerepelt még a gyógyszertári központ rész­vénytársasággá történő átala­kítása. Az egyeztető bizottság ülé­sén hozott határozatokat mindkét közgyűlés napi­rendre fogja tűzni és tárgyalni fogja. - fké ­A gyermekkönyvtár és a Tolnai Népújság játéka Millecentenáriumi pályázat A megyei könyvtár gyermek- könyvtára és lapunk négyfor­dulós millecentenáriumi já­tékra hívja az általános iskolák felső tagozatos tanulóit. A fel­adatokat a Népújság februári, márciusi, áprilisi, illetve má­jusi első szombati számában olvashatják. A nyertesek ki­ránduláson vesznek részt, könyvjutalmat kapnak. Figyel­jék a február 3.-i Népújságot! A postamester nem lesz vállalkozó Üj fejezet a Paksi Konzervgyár létszámleépítésében Perre mennek az elbocsátottak Tavaly november 1-én 133 embernek mondott fel a Paksi Kon­zervgyár új tulajdonosa. Egyezséget ajánlott, hogy a törvény szerint járó végkielégítést öt hónap alatt kifizeti. ígéretet tett, hogy a megállapodást aláírókat szezonmunkákra felveszi. Tárgyalássorozat kezdődött, ám nem értettek szót a szemben állók. Az elbocsátottak száma időközben csökkent, ha nem is számottevően. Néhányan ma­radhattak, ám a többség távo­zott. Közülük hárman írták alá az egyezséget, egyikük, Hor­váth Miklósáé tegnap szándé­kozott felvenni a végkielégítés első részletét, sikertelenül. — Idén lesz negyven éve, hogy a konzervgyárhoz sze­gődtem — mondta — és szep­temberben nyugdíjba mehet­nék, ezért is írtam alá a megál­lapodást, sajnos már meg is bántam. Hihetetlen, hogy Gombos úrnak az én végkielé­gítésem gondot okoz. Ha rövi­desen nem látok pénzt, én is perelek. Eddig 95 elbocsátott, volt konzervgyári dolgozó jelezte, hogy munkaügyi bírósághoz fordul, egy összegben kérve járandóságát. Nagy részük 20- 30 éve dolgozik a gyárban. Ügyüket a szakszervezeti titkár, Theobald Márta intézi, aki kérdésünkre elmondta, hogy ügyvédet fogadtak, har­mincöt kérelem már a munkaü­gyi bíróság előtt van, rövid időn belül megkezdődnek a tárgya­lások. Theobald Márta régi kon­zervgyári dolgozóként is nehéz szívvel éli meg az eseménye­ket. Vallja, hogy az elmúlt évék nehézségeit csak úgy élték túl, hogy az itt dolgozó emberek ta­lálékonysága, belső emberi kapcsolatai „vitték” az üzemet. Ez nem egy korszerű német gyár, itt az ember a meghatá­rozó — mondta, hozzátéve, hogy a jogerős határozat meg­születéséig képviseli az elbo­csátottakat, az esetleges végre­hajtási, vagy felszámolási eljá­rásban már nem, mert a szak- szervezetnek, az itt maradottak érdekében beszélő viszonyban kell maradnia a tulajdonossal. Rákosi Gusztáv Dr. Soczó László szekszárdi városi kapitány: Rendőr nem vehető kilóra Sajtótájékoztatón bűncselekményekről számoltak be tegnap a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányságon. Dr. Soczó László rendőralez­redes, városi rendőrkapitány egy korrupciós bűncselek­ményről számolt be. Január 23- án a a járőrök igazoltattak egy svájci állampolgárságú egyént, aki üzleti úton járt Tolna megyében. A férfi ittasnak bizonyult, kihallgat­ták és gyorsított eljárással ja­nuár 24-re kitűzték a bírósági tárgyalást, ahol is 18 ezer fo­rint pénzbüntetésre ítéltek ittas vezetés miatt. A rendőrségi kihallgatáson és a tárgyaláson tolmácsként részt vett egy nyugdíjas magyar férfi. Január 24- én a svájci férfi magyar üz­letfelével együtt megjelent a városi rendőrkapitánynál és bejelentést tettek. Elmondásuk szerint a tolmács már a rend­őrségi kihallgatáson utalást tett arra, hogy „le lehet ren­dezni az ügyet kedvezően, de ennek ára van”. A kihallgatás után a kapitányság épülete előtt a tolmács közölte, hogy 30 ezer forintot kér, aminek egy részét ő kapja közvetítő díjként, a többivel pedig meg lehet vesztegetni a rendőröket. A pénzt megkapta. Másnap, a tárgyalást követően a tolmács közölte a svájcival, hogy a bí­rónál is „lezsírozta” az ügyet és ezért újabb öt ezer forintot kér. Megegyeztek, hogy dél­után két órakor találkoznak a bíróság előtt, ahol megkapja az összeget, hogy átadhassa a bírónak. A bejelentést köve­tően a rendőrség csapdát állí­tott, a svájci állampolgárt el­látta jelölt pénzzel és egy ka­bátzsebben elhelyezhető, fel­vételre állított magnóval, így történt a , megvesztegetésre szánt pénz átadása. A csapda bevált, a rendőrség tetten érte a tolmácsot, aki tagadott, de megtalálták nála a sorszám szerinti, jelölt pénzt. Gyorsí­tott eljárás keretében a rendőr­ség az ügyet átadta a nyomo­zóhivatalnak, 26-án megtör­tént a bírósági eljárás, de ítélet csak a február 2-i tárgyaláson várható. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents