Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-27 / 23. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. január 27., szombat Az ízek főtitkára a honfoglalás kori étkeket kutatja Thaiföld után a pesti Fortunában Cey-Bert R. Gyula fotó: gk Szekszárdon járt az elmúlt hét végén dr. Cey-Bert Róbert Gyula a Gasztronómiai Világszövetség alelnöke, az ínyenc Klub meghívásának eleget téve. Az „ízek ENSZ főtitkárának” is nevezett, Somogy megyéből elszármazott, svájci állampolgárságú Cey-Bert Gyula Thaiföldön telepedett le, de az utóbbi időben mind többet tartózkodik Magyarországon. — Nosztalgia vagy üzlet hozta .vissza az élelmiszer-pszichológus végzettségű, foglalkozását tekintve gasztronómiai menedzsert? - kérdeztük az ínyenc Klub rendezvényén az ötvenes, őszülő hajú férfit. — A Várban lévő Fortuna Étteremben alakítottam gasztronómiai kutató központot. — Milyen céllal? — Hogy a magyar konyhát visszavigyem a hagyományaihoz, egészségesebbé tegyem, hogy az ételek a XXI. század igényeinek megfelelően készüljenek. A konyha olyan, mint a művészet, ne legyen modem, de legyen kreatív, változnia kell, de úgy, hogy hű maradjon az alapokhoz. Át kell gondolni, átdolgozni az egész magyar konyha-filozófiát, vissza kell menni a középkorig, sőt a honfoglalásig. Könyvet írok a honfoglalás kori fejedelmi konyháról, ami sokkal jobb volt, mint az akkori európai fejedelmek konyhája, ahol mindent sütöttek és elégettek, ráadásul borzasztó csípős mártásokat tálaltak hozzá. Ezzel szemben az ázsiai alapokra támaszkodó magyar konyha mindig az ízharmóniát kereste, inkább főztek, mint sütöttek, rövid lével, tokányszerűen készültek a húsok. Voltak ízhagyományaink, melyek a mai napig végig kísérték a magyar konyhát, jól lehet az utóbbi évtizedekben a fantázia nélküli, zsíros húsokból készült ételek kaptak teret. Ha elmegyünk Nyíregyházára, Sopronba, vagy Pécsre és kérdezem, mi a specialitásuk, azt mondják, Zengővárkonyi göngyölthús rántva. Ugyanezt adják nyíregyházi és soproni göngyölthúsként is. Magyar- országon eltűntek a tájjellegű, helyi specialitások, mindent sütünk, rántunk, nem tudjuk párolni, gőzölni az ételeket. — Miként lett Önből gasztronómiai tanácsadó? — Az ötvenhatos szabadságharc alatt, gimnazistaként kerültem Ausztriába, onnan Svájcba, majd Franciaországba, ahol érettségiztem, egyetemre jártam és doktoráltam étkezési szokások pszichológiájából. Utána Genfben egy motivációs és kommunikációs kutató intézetet vezettem. — Mit kutatnak egy ilyen intézetben ? — Különböző pszichológiai módszerekkel próbáltuk megállapítani, mit szeretnek, mit nem a fogyasztók, hogyan kell az árut csomagolni és minden olyan kommunikációs módszerrel, amely a marketing területén használatos. Új pszichológiai technikákat vezettünk be a marketingben, ami abban az időben a hatvanas évek végén elég nagy újdonság volt Európában. — Miként került a Távol-Keletre? — Tanácsadóként, 1978- ban kerültem a Távol-Keletre, Japánban, Dél-Koreában, Hong-Kongban, Szingapúrban, Fülöp-szigeteken, Thaiföldön, Indonéziában és Malájföldön repülőtársaságoknak és luxus szállodáknak voltam a tanácsadója. Mind a mai napig a Bangkong-i Oriental, a honkongi Mandarin és a tokiói Okurának vagyok a gasztronómiai tanácsadója. — Mondják, fontolgatja a visszatelepülést Magyarországra. — 1996-tól, a Honfoglalás 1100. évfordulójától, a hivatalos lakhelyem ismét Magyarország lesz, ez eddig Bang- kong volt. A Somogy megyei Gálosfán, ahol születtem vásároltam egy kúriát és egy kis birtokot, most építgetem, az lesz a „főhadiszállásom”. — Mi is ez a Gasztronómiai Világszövetség? — 1984-ben alakult meg a Gasztronómiai Világszövetség a bankongi Orientál Szállóban, Thaiföldön. A szövetséget a világ hét, gasztronómiai nagyhatalma alapította meg, franciák, kínaiak, japánok, thaiföldiek, olaszok, spanyolok és a magyarok. A cél, valamit tenni a nemzeti konyhák megőrzése érdekében, mert az egész világot elárasztják a gyorsétkeztetési módszerek, a hamburger, pizza-hutok, a coca-cola, uniformizálódnak a világ konyhái. Ezért került sor a gasztronómiai csúcstalálkozóra. Mivel én voltam a találkozó szervezője, megválasztottak főtitkárnak, majd a mexikói csúcstalákozón 1989-ben al- elnöknek, az elnöke egy francia barátom lett, Anrigo. — Mennyivel kellemesebb lehetett, mint egy katonai csúcstalálkozó! — így van, sokkal jobb, ha gasztronómiai területen versengünk egymással, mint az ágyúk és a hadirepülők területén. — Mi egy gourman kedvenc étele? — Nagyon szeretem a halat. Thaiföldön készítenek egy fantasztikus ráklevest kókusztejjel, citrommal, gyömbérrel és bazsalikommal ízesítve. Magyarországon a bajai módra készült halászlé, tésztával az egyik kedvencem. Nagyon szeretem a halpaprikást is, Mohácson azért megyek el a halászcsárdába, mert ötfajta halpaprikás van, nagyon szeretem a kecsege pör- költjüket túrós csuszával. — Szokott-e főzni és mit? — Mikor kedvem van, főzök a barátaimnak. Receptkönyvet soha nem használok, a főzés számomra alkotást jelent. F. Kováts Éva Nem F-kategóriás, kicsit exhibicionista, és lassan nagycsaládos Vállalkozik, hogy taníthasson (Folytatás áz 1. oldaról.)- Mi foglalkoztatta Egyed Sándort az egyetemen?- Volt egy rögeszmém.- Micsoda ?- Igazából a fizikának a filozófiai vonatkozásai érdekeljek, de keményen a valósághoz rögzítve. Az elméleti fizikában létezik az egyesítés elmélete. A fizika két ága a kvantumfizika és a relativitáselmélet, és ezt a kettőt nem tudják összehangolni. Az anyag, az energia, és az idő egymáshoz való viszonyát nem tudjuk összehozni, és ennek elég súlyos filozófiai következményei is vannak. Szerintem a fizika komoly válságban van, az eredmények, amiket le kellene írnunk, abnormálisak, végtelen értékek jönnek ki, egyre inkább ellent mond a józan észnek. A rögeszme poénja- Az ember pedig azt gondolná, hogy jó, a történelem, meg az irodalomtudomány átalakulóban van, de a fizika egy stabil terület... ,- Sokan azt hiszik, hogy a fizika ma is Newton törvénye, de ma már nem mérések, hanem elvek csapnak össze, és azt, hogy kinek van igaza, nehéz eldönteni.- Mi lett ezzel a rögeszmével?- írtam egy szakdolgozatot, másfél évig dolgoztam rajta. Az volt a poén, hogy beadtam a témavezetőmnek, aki tovább adta valakinek, aztán a témavezetőmet baleset érte, a dolgozat meg eltűnt. A dékáni hivatalban a titkárnő beírt egy közepest, kiderült, hogy a dolgozatot senki nem is olvasta. Egy szobatársam kiírt egy könyvből harminc oldalt, és erre ötöst kapott.- Te is választhattad volna a kisebb ellenállást.- Mindig szerettem a balhékat.- Egy az egyben elfogadtad, hogy tanár leszel és nem fizikus?- Találkoztam olyan kiírással is, hogy okleveles fizikust keresnek. 3.200 forint kezdőfizetés, nyolc és fél óra munkaidő. A főnök kiadta volna, hogy most akkor ezt a 34 ezer számítást végezzem el.- Ez se volt őrült nagy perspektíva ...- Hát nem. Egy haveromnak, - egykor a fizikai diákolimpia helyezettje, kitüntetéssel végzett az ELTE-n -, most vendéglátós kft.-je van, nyugati autó, rádiótelefon ... Anti-Chaplin- Te pedig bementéi az osztályterembe .. .- Talán mert egy kicsit exhibicionista is vagyok. Szeretek emberek között lenni, az lenne a halálom, ha elvonulva kellene dolgoznom, egy gyárban, mint Chaplin, a Modem időkben. . - 1990-ben talán más volt a hangulat a tanárok között. Azóta egy kicsit depressziósnak tűnik az oktatásügy.- Igen, ezt rendesen megmérgezték az F-kategóriás dologgal. Én sem vagyok F-kategóriás. Őszintén szólva bosz- szant az, hogy ha valakit, aki velem egykorú, és megvan a hat év munkaviszonya, simán besorolnak F-be jó munka alapján. Én meg hülye fejemmel elvégeztem az egyetemet, ötösre leállamvizsgáztam, szóval nem voltam annyira hülye a dologhoz. A besorolásnál valóban számításba kellene venni a munkát, de az a baj, hogy végképp nem ezt nézik. Véletlen- szerű az egész.- Csak az E-es ügy az oka ennek a hangulatnak?- Objektiven a létminimumhoz közelítés. Itt van egy öttagú család lassan, és van bruttó 27 ezer forintos fizetésem.- A tanárság kielégíti a feladat-igényedet?- Részben igen. Azért is jó a tanári munka, mert van eredmény. Amikor érettségire kerül a gyerek, feketén-fehéren van látszatja a dolognak. Az a legborzasztóbb, ha ez nem így van. Volt egy olasz filmben, hogy az emberek dolgoznak a gyárban, de nem tudják mit csinálnak. Megmutatták nekik, hogy mi ez, szétszedték a kocsit, amibe az a bütyök kell, aztán megnőtt egyből a termelékenység. A tanárság konstruktív dolog, küzdeni kell. Micsoda, tanár?!- Nem gondoltál arra, hogy kimenekülj ebből a szférából? Van egy vállalkozásod, a kályhaépítés.- Azért vállalkozom, hogy taníthassak. Szeretek tanítani, de mellette mást is csinálni. Volt, hogy egész téli szünetben fát vágtam. Ástam ötszáz forintért pöcegödröt, nem hülyéskedem. Diákkoromban is szerettem építkezéseken dolgozni, az is egy olyan ügy, aminek látszatja van.- Kályhát építeni azért mégis jövedelmezőbb.- Gyakorlatilag bármi jőve- delmezőbb, mint tanárnak lenni. A fizetés nincs arányban azzal, amilyen kvalifikációt ez a pálya igényel.- Három gyermekkel már nagycsaládosnak számítasz, ugye tudod?- Nem terveztük a hármadik gyereket. Amikor látta a feleségem az ultrahangon, hogy dobog a szíve, nem vagyok vallásos, csak arra gondoltam, hogy ebből még lehet egy gyerek, miért öljük meg. Az asszony először tartott az anyagiaktól. Azt mondtam, hogy ezen ne múljon.- Te nem tartasz a jövőtől? - Ha kiraknának Thaiföldre, ott se lenne baj. Ahol becsületes munkával meg lehet élni, ott megélnék. Segédmunkások kérdezik tőlem, hogyan tudok benyúlkálni a sárba kályharakásnál. Semmi gond, megmosom a kezem, csak ne legyen nagyon hideg a sár.- A megrendelőid tudják, hogy tanár vagy?- Többnyire nem.- Mi van, ha megtudják?- Megrökönyödnek. .. és a politika- Volt egy más út előtted 94- ben, a politika. Szinte biztos vagyok benne, hogy a jelöltséget nem karrierből vállaltad.- Ez is egy kihívás volt.- Ezzel szemben azért rendesen megbuktál. Éppen a kollégád, Benkő András főzött le alaposan. Milyen a viszony köz- tetek?- Ő, azt hiszem, mindenkivel jóba van egy szinten.- A diákok mit szóltak ehhez a versengéshez?- Nem tudom, mert nem hallottam a másik oldalt, nekem hízelegtek. Igazából nemcsak a diákok, hanem a választópolgárok sem tudták, hogy melyik párt mit akar.- Meddig akarsz élni?- Nem fogok sokáig. Ha azt nézem, hogy harmincon innen már bukott jelölt vagyok ...- Milyen jövőt jósolsz ma4 gadnak? '- Nem igazán érdekel, belevágtam már sok mindenbe, aminek nem tudtam, mi lesz a vége. Szerintem az ember bármire képes. Az atomerőműveket és az űrhajókat is emberek csinálták. Tóth Ferenc A pápa kiáltása: „Ne féljetek!” 4. rész Részletek II. János Pál átlépni a remény küszöbén” című könyvéből Az interjúkötet a Magyar Könyvklub jelentette meg. Szükségünk van a fiatalok lelkesedésére Milyenek a mai fiatalok? Mondhatnánk, hogy olyanok, mint mindig. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mai fiatalok nem különböznének a tegnapiaktól. A múltban a fiatal generációk a háború, a koncentrációs táborok, az állandó veszély fájdalmas tapasztalatán nevelkedtek. A mai fiatalok egészen más körülmények között nőttek fel: nem hordozzák magukban a II. világháború szörnyű emlékeit. Közülük sokan nem ismerték a kommunizmust, a totalitárius rendszer elleni harcot sem. Szabadságban élnek, amelyet más harcolt ki nekik, s nagy mértékben elfogadják a fogyasztói társadalmat. Mindennek ellenére nem állíthatjuk, hogy a mai fiatalság elutasítaná a hagyományos értékeket és elhagyná az Egyházat. A nevelők és a lelkipásztorok tapasztalatai azt igazolják, hogy ma is, nem kevésbé, mint tegnap, erre a korra az idealizmus jellemző, csak ma inkább elsősorban kritika formájában jelenik meg, korábban viszont könnyebben kötelezték el magukat. Ebben az életszakaszban az ember, az evangéliumi ifjúhoz hasonlóan, válaszokat keres az alapvető kérdésekre: nem csupán az élet értelmét keresi, hanem konkrét tervet is, hogy elkezdhesse alakítani életét. A fiatalságnak ez a leglényegesebb jellemzője. Minden nevelőnek, szülőnek, de lelkipásztornak is ismernie kell ezt a jellemzőt, s tudnia kell felismerni minden fiúban és lányban. Tovább megyek, szeretnie kell azt, ami a fiatalság lényege. Az ember minden életszakaszában igyekszik érvényesülni, vágyik a szeretetre, de fiatal korában ez még fontosabb. Az érvényesülés vágyát nem úgy kell felfogni, mint bármi feltétel nélküli elfogadását. A fiatalok ezt egyáltalán nem akarják; azt akaiják, hogy foglalkozzanak velük, hogy valaki megmondja nekik, mi a jó és mi a rossz. Szükségük van vezetőkre, s azt szeretnék, hogy azok hozzájuk közel álljanak. Szükségünk van a fiatalok lelkesedésére. Szükségünk van arra az életkedvre, ami a fiatalok sajátja: benne rejlik valami abból az eredeti örömből, amely Istenben volt, amikor az embert teremtette. A fiatalok ezt az örömet megtapasztalják magukban. Az öröm mindenütt ugyanaz, de mindig új és eredeti. A fiatalok a maguk módján tudják kifejezni. (Szombaton folytatjuk)
