Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-04 / 3. szám
1996. január 4., csütörtök Gazdaság 5. oldal Munkaerő-kereslet és kínálat Interjú dr. Brebán Valéria igazgatóval (Folytatás az I■ oldalról.) környéki munkáltatók minimális számú munkalehetőséget ajánlottak fel. A két utóbbi kirendeltségen szekszárdi cégek rendszeresen próbáltak munkaerőt keresni. Bátaszéken január óta szerepel egy bajai munkáltató ajánlata is. — A felajánlott munkahelyek betöltéséhez általában milyen iskolai végzettséget követelnek? — Január és szeptember között összesen 7.178 főre vonatkozó állásajánlatot regisztráltunk. Ezek összetételét tekintve megállapítható, hogy a felajánlott munkahelyek 64 százalékához elegendő volt az általános iskolai végzettség is, 27 százalékban szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőket kerestek. Az érettségivel, technikumi végzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő iránti kereslet aránya mindössze 9 százalékos volt. — A kereslet között volt-e olyan, ami nem igényelt különösebb szakképzettséget? — Fizikai munkás, takarító, tartósítóipari munkás, egyéb mezőgazdasági munkás, segédmunkás - ezekhez a munkahely-ajánlatokhoz nem kell szakképzettség. — Mennyire egyeztethetők a munkaadók és a munkavállalók elvárásai? — A legtöbb álláshelyre a kért létszám többszörösét is kiközvetítettük, de még ezekben az esetekben sem sikerült minden státuszt betölteni. Nehezen egyeztethetőek a munkaadók és a munkavállalók elvárásai. Ugyanis a vállalkozók egyre több és jobb teljesítményt várnak el az általuk alkalmazott dolgozóktól, ugyanakkor a munkaerő költségeit minimalizálni igyekeznek. Az alacsony bér- színvonallal párosuló magas követelményszint jelentősen csökkenti a munkanélküliek munkavállalási hajlandóságát, amelyet szankciókkal csak korlátozott mértékben lehet befolyásolni. — Van-e valamilyen lényeges változás a kínálati oldalön szereplő regisztrált munkanélküliek összetételében? — Kisebb módosulás vehető észre az 1994-es és az 1995-ös szeptemberi adatokat összehasonlítva. Kismértékben csökkent az alacsony végzettségű segéd- és betanított munkások aránya. A legalább érettségivel rendelkezők és a szellemi foglalkozásúak aránya pedig növekedett. A gimnáziumot, főiskolát és egyetemet végzett munkanélkülieknek nemcsak az arányuk lett magasabb az egy évvel korábbinál, hanem a számuk is emelkedett néhány emberrel. Valószínűleg ebben a költségvetési szervek kényszerű létszámcsökkentései is közre játszottak. — Ezeket a változásokat követni tudjuk, de befolyásolni csak szeretnénk a jövőben! Decsi Kiss János Felszámolják a palackozót A dolgozók karácsony előtt tudták meg, hogy a Pécsi Sörfőzde Szekszárdi Palackozó Üzemében az új évben már nem vár rájuk újabb feladat, ha csak annyi nem, hogy segítsék a tulajdonosnak a felszámolást problémamentesen megoldani. Az itt dolgozók természetesen nagyon el vannak keseredve, hiszen a munkaerőpiacon már évek óta nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Kicsi tehát az esély arra, hogy hamarosan közülük bárki is elhelyezkedik. A felszámolás okáról az ügyvezető igazgatót, a magyar-osztrák állampolgárságú Wein- cheim Istvánt kérdeztük. — Amikor 1993-ban privatir zálták a Szekszárdi Sörgyárat, akkor még több mint kettőszá- zan dolgoztak ott, ma már csak hetvenöt embert érint a felszámolás. Mik voltak a közvetlen okok, amiért a palackozó bezárása mellett döntöttek? - kérdeztük Weincheim Istvántól, a Pécsi Sörfőzde ügyvezető-igazgatójától. — A Pécsi Sörfőzdének nem sikerült a Pepsivel olyan megállapodást kötnie, miszerint évi 800 ezer rekesz üdítőitalt tudtunk volna itt palackozni. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy jelenleg nem az üvegben, hanem az úgynevezett „ped” palackokban forgalmazott Pepsinek „megy” jobban a bolt, mi erre nem tudtunk beruházni. így elkerülhetetlen volt ez a számunkra is igen súlyos döntés. — Ezek szerint Önök a szekszárdi üzemet már eddig is csak a Pepsi miatt üzemeltették. — A sörtermelést kénytelenek voltunk áthozni Pécsre még 1993-ban, mert a minőséget csak itt tudtuk biztosítani. Ezután már valóban csak a Pepsi palackozása maradt Szekszár- don. — Mi lesz a dolgozókkal? lálnánk egy tőkeerős üzlettársat és továbbra is ki tudnánk használni a telep adottságait. — A jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetet meny(Archív felvétel) — Néhány embernek továbbra is tudunk munkát adni, hiszen a sörkirendeltség marad, ez azt jelenti, hogy itt is árulunk nagykereskedelmi áron sört. Sajnos, a többség munkájára már nem tartunk igényt. Három fős csoport alakult, ebből egy a szakszervezetet, a másik kettő pedig a céget képviselve igyekszik minden dolgozónk ügyéről egyenként dönteni, természetesen akinek jár, az végkielégítéssel megy el tőlünk. Együtt érzünk az érintettekkel. — Mi lesz a szekszárdi palackozó telephelyén ? — Több elképzelésünk is van erre vonatkozóan, de döntés még egyelőre nem született. A legjobb talán az lenne, ha taFOTÖ: GOTTVALD nyíre érzi meg a pécsi gyáregy- ' ségük? — Elég nehéz helyzetben vagyunk, akárcsak más vállalkozások ma Magyarországon. A gyár forgalmán érezzük, hogy sörre is kevesebbet költenek az emberek. A számításaink szerint az elmúlt évben 8- 10 százalékkal esett vissza a forgalmunk, és hasonlóra készülünk az idén is. Ma Magyar- országon mindent nehéz eladni és éppen emiatt mindenki, aki a piacon van, inkább az alacsonyabb árra koncentrál mint a minőségre és a megjelenésre. Mi ennek ellenére bizakodók vagyunk, és talán az év második felében már több pozitív változásra is számíthatunk. A kukoricáról Az elmúlt év növényvédelmi szempontból problematikus volt, főleg a kukoricában okozott kellemetlen meglepetéseket. Az ország Növényvédelmi és Talajegészségügyi Állomásainak adatai alapján a legnagyobb kukorica cső- penész-fertőzöttséget Bács, Vas, Csongrád, Baranya, Szolnok és Heves megyékben mérték, főként azokon a helyeken, ahol a gyapottok- bagolylepke lárvái károsítottak. (31 táblát vizsgáltak és az átlagfertőzöttség több mint 70 százalékos volt.) Az országos adatok alapján az átlagfertőzöttség 27 százalékos volt, Tolna megyében 17 százalékos. A betegség kialakulását a kukoricamolyon és a bagolylepkén kívül még nagyban elősegítette az augusztus végi, szeptemberi változékony időjárás. A csőpenészt olyan Fusárium-fajok és egyéb penészgombák okozzák, melyek toxint is termelnek. Az így kialakult toxin-szennyezettség azonban nemcsak az állatokat veszélyezteti, hanem a táplálékláncon keresztül az emberre is veszélyes. Mit lehet tenni ellene? A betegség kialakulása és járványszerű fellépése nagymértékben függ az időjárástól, de nagy szerepe lehet a szakszerű agrotechnikai eljárásoknak, tábla-kijelölésnek, a vetésváltásnak, az érési csoport megválasztásának, a tőszámnak, valamint a gombának utat nyitó kártevők, például a kukoricamoly, gyapottok-bagoly- lepke elleni védelemnek. Mauthner A kölcsön kulcsa A január elsejével életbe lépett adórendszer változásai több pontban is érintik a mezőgazdasági termelőket. A szövetkezeti tagi kölcsönök kamatára vonatkozó passzus azonban változatlanul hagyja a tavalyi rendelkezést. A tagság által a szövetkezetnek nyújtott kölcsön kamatait tehát az 1996. évi személyijö- vedelemadó-törvény továbbra is értékpapírból származó jövedelemnek tekinti. A kamatjövedelem után a magánszemélyt (a tagot) nem terheli semmiféle adófizetési kötelezettség. Az szja-törvény szerint a tagi kölcsönök kamatának adója O kulcsos marad az - 1992. évi törvény alapján - átalakult, illetve az azokból csoportosan kivált szövetkezeteknél. A hatályos jogszabály két feltételt szab az adófizetési kötelezettség alól való mentességhez. Az egyik, hogy a tagok által nyújtott kölcsönök kamata legfeljebb 5 százalékkal haladhatja meg a felszámításkor érvényes jegybanki alapkamatot. A másik feltétel szerint a szövetkezet a kölcsönt nyújtó tagjainak a jogszabályban megengedett célokon kívül és mértéken felül hitelt nem nyújthat, tagjainak hitelfelvételéhez a pénzintézetnél fedezetet nem képezhet, kezességet nem vállalhat, és a szokásos üzletvitelhez - például anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás - szükséges mértéken felül nem adhat pénzt elszámolásra. U. G. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 97,22 Osztrák schilling 13,82 USA-dollár 139,70 ECU (Európai Unió) 178,89 Január 1-jén hatályba lépett az új devizatörvény Szabadon átváltható lett a forint A folyó fizetési műveletek jelentékeny mértékű szabaddá tételével felszabadulnak bizonyos tőkeműveletek is. Igaz, a vállalatok számára a forint gyakorlatilag eddig is konvertibilis volt, ám a természetes személyek számára csak most vált azzá. A devizatörvény értelmében a takarékbetéteket folyó fizetési műveletekben lehet majd használni, s a devizahatóságnak, azaz a Magyar Nemzeti Banknak jogszabály adta lehetősége lesz a szúrópróbaszerű, utólagos elszámoltatásra. A takarékbetétek külföldi használatát bankközi megállapodásokban rögzítik majd. Ezentúl forinttal rendezhetők például a nemzetközi szervezetek tagdíjai, az ügyvédi és a perköltségek, a jogerős bírósági ítéleten és hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettségek, a külföldi oktatási intézmények tandíjai, a külföldi gyógykezelés, újságelőfizetés. A viszonylag kevés kivétel egyike az egy éven túli külföldi munkavállalást terhelő adókifizetés. A rendelkezés ugyan keveseket érint, mégis megemlítjük: január 1-je óta a Magyar- országról kivándorlók ingó és ingatlan vagyonuk eladásából származó, valamint a tartósan lekötött formában lévő forint- jövedelmüket szabadon átválthatják valutára, és azt ki is vihetik az országból. Ezentúl nem kötelező felajánlani az államnak a külföldi valutabevételeket, viszont továbbra is haza kell hozni (vagy utalni) a külföldi pénznemben szerzett jövedelmet. Magánszemélyek ezt az ösz- szeget devizaszámlára is tehetik, sőt megkötés nélkül maguknál is tarthatják. FEB A Mezőbank egyesült az Agrobankkal A kormány a tőkemegerősítések lezárására törekszik Nehéz szívvel döntött a kormány decemberben a Mezőbank újabb, 9 milliárd forintos tőkemegerősítéséről - mondta a pénzügyminiszter a bank tegnapi rendkívüli közgyűlésén. / A Mezőbank és az Agrobank felszámolása ennél jóval többe, mintegy 35 milliárd forintjába került volna a központi költségvetésnek. A tegnapi közgyűlésen a részvényesek úgy döntöttek, hogy a két bank egyesül. Ennek révén mintegy 87 milliárd forintos mérlegfőösszegű középbank jön létre. Bokros Lajos felszólalásában rámutatott, hogy a jelenlegi kormány arra törekszik, hogy a bankkonszolidáció folyamatát - mint • kényszerű örökséget - mielőbb lezárja, és a még többségi állami tulajdonú bankokat rövid időn belül privatizálja. Ezzel a tőkejuttatással a Mezőbank konszolidációja befejeződött. Az 1995. dec. 27.-1996. jan. 2. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill, db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 35- 45 35- 44 40- 45 48- 50 38- 40 35- 50 Fejes káposzta 18- 25 12- 25 20 28- 30 20 20- 30 Kelkáposzta 40- 50 35- 60 50- 60 60- 68 50 40- 60 Sárgarépa 30- 60 30- 70 50 60- 80 40- 80 30- 50 Petrezselyem 70-120 40-150 13-140 120-145 80-100 40-100 Vöröshagyma 28- 35 18- 60 35- 40 39- 45 30- 50 30- 45 Fokhagyma 100-130 120-150 80-110 140-200 140 100-140 Mák 240-350 200-300 200-220 300-350 200-260 200-300 Dióbél 750-900 600-700 600 700-800 600-800 600-700 Tojás 13- 15 10,5-13 12- 13 12- 14 11- 13 10,5-13 Mezőgazdasági vállalkozások összekapcsolódása Tsz-kerből kereskedőház A fejlettség bizonyos fokán elkerülhetetlenné válik egy olyan tőkeerős, felkészült és a szervezésben is jártas, szakemberekből álló, piacorientált rendszer létrehozása, amely az érdekkörébe tartozó vállalkozásoknak tőkét és értékesítési lehetőséget, jó tanácsot egyaránt tud adni. Erre valók a kereskedőházak. A hitellehetőségeiktől megfosztott és így megszűnésre ítélt 19 megyei tsz-ker közül kettő maradt talpon. Egyikőjük, a szekszárdi, részvénytársasággá alakult át, majd az értékpapírok 50,2 százalékát egy osztrák pénzember vásárolta meg. Tulajdonosi módszerei figyelemreméltóak: cégei vezetőit a helyükön hagyta, mert jó szakembereknek tartotta őket. Még a döntési lehetőséggel felruházott igazgatótanácsi munkában sem akar részt venni, megelégedett a felügyelőbizottsági tagsággal. Vállalkozásait igyekszik minél sikeresebbé tenni. Két sorsdöntő kérdésben nyújtott eddig segítséget: egy hasonlóan osztrák érdekeltségű magyar bankon keresztül kamatmentes hitelhez juttatta az rt. vállalkozásait és segített piacot is találni termékeiknek. Megelőlegezi a termelést, átvételkor pedig azonnal fizet. Kedvezőek tehát a pénzügyi feltételek, szigorúak viszont a minőségi követelmények. Akadt olyan gazdálkodó, aki másodszorra sem volt képes a napraforgómagot az előírt szárazsági fokon leszállítani, és nem értette meg, hogy az egyszázaléknyi különbség miatt miért nem veszik át a termését. A szekszárdiak folyamatosan igazítják gazdálkodásukat a nyugat-európai piac változó igényeihez. Egyre nagyobb szerephez jutnak az olajos magvak, egyre inkább törődnek a nagyobb hasznot hozó mSsod- vetéssel. Sok gondot fordítanak földjeik termőképességének megőrzésére. A tőke és a szakértelem szerencsés találkozására jó példa a Tolna megyei mező- gazdasági vállalkozások össze- kapcsol(ód)ása. Gergely György Új államtitkár az FM-ben Minden mezőgazdasági termelőnek meg kell adni az esélyt, hogy körülményeihez képest jövedelmező gazdálkodást folytasson. Ezért szükséges, hogy a leszakadó térségekben tevékenykedők megfelelő helyi, illetve központi támogatást kapjanak, mivel ezzel mérsékelhetők a mezőgazdaságban kialakult jelentős különbségek - szegezte le a Földművelésügyi Minisztérium január 1-jén hivatalba lépett új közigazgatási államtitkára, Benedek Fiilöp első nyilatkozatában. Hangsúlyoztá, hogy a felzárkózáshoz mindenekelőtt fejlesztési és beruházási pénzre' lenne szükség. A többletforrásigény mintegy 15-20 milliárd forintra tehető. Egyetért miniszterével abban, .hogy a termelők jövedelme nem alapulhat csupán a támogatásokon: alapvető a termelői árrendszer szerepe.
