Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-15 / 12. szám

1996. január 15., hétfő Gazdaság 5. oldal A Tolna «Ulli' Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai kiadványok Az alábbi kiadványok vásá­rolhatók meg három nyelven (magyar, angol, német) a ka­mara ügyfélszolgálatán. Magyarország nagy- és kö­zépvállalatai 1996. Magyarország menedzserei 1995. Intézmények és szerveze­tek Magyarországon 1995-96. Kiállítások és Vásárok Magyarországon ’96. Menedzser tréning Kanadában Az 1996. május 17-én induló 5 hetes kanadai menedzser tréning programra olyan 26- 40 év közötti felsőfokú vég­zettségű, jó angol nyelvtu­dású, vállalkozói tapasztalat­tal rendelkező szakemberek jelentkezését várják, akiknek elképzeléseik vannak a ma­gyar-kanadai üzleti kapcsola­tok fejlesztéséről az alábbi te­rületeken: kisipar, mezőgaz­daság, élelmiszeripar, idegen- forgalom és vendéglátás. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes angol nyelvű szakmai önéletrajzát, működési és érdeklődési terü­letét, pontos címét és telefon­számát. A program kinti költ­ségeit (kollégiumi szállás és étkezés, tanfolyam, tananyag) a kanadai kormány fedezi, de a résztvevőknek mintegy 240.000 forint költséget vál­lalniuk kell (repülőjegy, szer­vezési és hirdetési díjak, el­látmány, biztosítás). Jelentkezési határidő: 1996. február 10. Bővebb információ a ka­mara székházában. Üzleti lehetőségek Igen kedvező export és im­port lehetőségeket ajánl az Üzleti Hírek 66. száma Euró­pából és a világ más tájairól, pl: bortermelőknek és papri­katermelőknek, húsipari cé­geknek és vágóhidaknak, acélcsőgyártóknak, női- és gyermekruha-szállítóknak, szállodásoknak és vendéglá­tósoknak és még számos más szakma. Felvilágosítás, jelentkezés ügyfélszolgálatunkon mun­kanapokon 8.00-12.00, 13.00­16.00 Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. emelet. Tel/fax: 74/311-894. Konferencia fuvarozóknak A Fuvarozó Vállalkozók Or­szágos Szövetsége 1996. ja­nuár 26-27-én megrendezi az V. Országos Konzultációs Szakmai Konferenciát „’96 a változások éve: elvárások és lehetőségek” címmel. Helyszín: Szeged, Forrás Szálló. Részvételi díj: 16.000 fo­rint. Jelentkezési határidő: január 22. Jelentkezési lap és bővebb információ a Kamara ügyfél- szolgálatán kapható. Házikerti praktikák A házi- és kiskert tervezése Gyakorlati példákkal bizonyí­tott, hogy egy átlag magyar csa­lád éves zöldségszükségletét 20-25 négyzetméter, szemé­lyenként számított hasznos te­rület kielégíti. Nem véletlenül írtam az „átlag magyar” jelzőt, hisz a zöldségfélék termelésé­ben, fogyasztásában igen elté­rőek a szokások. A magyar vi­szonyokra ez a 20-25 négyzet- méter/fő szükséglet a jellemző. Jó talajerőt és szerkezetet fel­tételezve célszerű 120-140 cm széles ágyásokat, köztük 25-30 cm széles macskákat hagyva kialakítani. Lejtős területen az ágyások feltétlenül a lejtővel keresztben legyenek, mert az utacskák egyben vízfogóként is szolgálnak. Az ágyúsokba a sorvetés is a lejtőre keresztben történjen. Sokan alkalmazzák a java­solt olcsó és célszerű nyári víz­pótlási módszereket, ezek közül a legelterjedtebb az alul apró lyukakkal perforált műanyag­palackok leásása, amellyel veszteség nélkül, közvetlenül a gyökérzónába juttatható az ön­tözővíz. Tapasztalatom szerint elég, ha ágyásonként egy-egy sor palackot ásunk be méteren­ként, sima területen, az ágyás közepére, lejtős területen az ágyás felső szélére. Jól művelt területen, különösen ha szer­vesanyag került beásásra, az ásónyom alján 1-1 palack víz minimum egy, de inkább más­fél négyzetméter területet igen jól beáztat. A kert-tervezés mellett vi­gyázzunk arra is, hogy az igen drágán beszerzett magokat - egy-egy növény tenyészterület- igényét figyelembevéve - ha csak lehet, szemenként vessük el. Szakái László Privatizáció, vagy felszámolás: a vagyonnak mindegy Hoppon maradt nyugdíjasok (Folytatás az 1. oldalról.) az eljárás becsülhető összege tizenöt millióra tehető. A tagság Magyari József, fel­számolóbiztos jóvoltából egy­szer már kénytelenül szembe­sült a tényekkel. Amiben a sza- kályi téesz esete egyedi - vagy éppen tipikus -, az az, hogy a felszámolást megelőzően lezaj­lott egy belső privatizáció, melynek keretében hat vállal­kozói csoport alakult, s ezek tagjai tulajdont vásároltak ki a szövetkezet vagyonából. A szövetkezet igazgatósága 1994. augusztus 13-án döntött úgy, hogy jelentősebb vagyontár­gyakra - szántóra, szarvasmar­hatelepre, vágóhídra, stb. - zártkörű pályázatot írnak ki szeptember 15-i határidővel. A privatizáció sikeres volt, mind­azonáltal nem mentette meg a Kaposvölgyét. (A felszámoló utólag kivizsgálta az ügyet, és jogszerűnek ítélte.) A téesz elnöke, Szóké György a szárítóüzemben szer­zett érdekeltséget. Úgy látja, hogy az 1994-es aratás után vi­lágossá vált:-valamilyen priva­tizációt el kell indítani, hogy tavasszal vetni tudjanak a kár­pótlás után megmaradt földe­ken. Az ágazatok működteté­sére, és az ahhoz szükséges eszközök nyilvántartási értéken történő kivásárlására kiírt pá­lyázat minden munkahelyen el­érhető volt. A kivásárlás körül­belül 30 millió forintos bevételt hozott, az akkori negyven mil­liós tartozással szemben. Szőke György szerint a vagyontár­gyak értékesítése reális áron történt. „Aki pályáztat útján ju­tott vagyonhoz, meg kellett vennie készpénzért. Ez a lehe­tőség ma is megvan a felszámo­lás keretében, így van konkrét összehasonlítási alap. Azt a va­gyont, amit a vállalkozó EBRD-hitellel megvett, és visszaadta, mert nem ment a bolt, a felszámoló a nyilvántar­tási érték 71 százalékáért adta el” - mondta a szövetkezeti el­nök. Ugyanakkor elismerte, hogy voltak szélsőségek is: a vágóhidat 130 ezer forintért vették meg, s mihelyt mód nyílt rá, fél év múltán 400 ezerért ad­ták el. „Összességében azonban a nyilvántartási értéken eladott vagyon áráért ment el.” Ezek szerint tehát előbb, vagy utóbb a vagyon értékesí­téséből származó összeg a hite­lezők zsebébe vándorol, a tagok üzletrésze a nullával egyenlő. Ez a tagság számára csak tavaly február 15-én vált világossá. Az aktív tagok megkapták a végki­elégítésüket, a nyugdíjasok, akiknek a felszámolást meg­előző helyzethez nem volt kö­zük, szövetkezeti vagyonuknak búcsút intethettek. Az igazi vesztesek ők - ezt Szőke György is elismeri, (tf) Pályázati figyelő 1. Az Országgyűlés megbí­zásából a Társadalmi Szer­vezetek Költségvetési Tá­mogatását Előkészítő Bi­zottság a működési támóga- tás elosztására pályázatot hirdet. Pályázatot nyújthat­nak be azok a társadalmi szervezetek, amelyek tagsá­guk önkéntes tevékenységét kizárólag országos jelentő­ségű, közérdekű társadalmi célok érdekében szervezik. Igénylések: csak pályázati adatlapon. Adatlap kérhető: Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatását Előkészítő Bi­zottsága, 1358. Bp, Széche­nyi rkp. 19. Beküldési határ­idő: 1996. február 28. 2. Unger Mátyás emlékre szakalapítvány pályázatot hirdet a történelemtanítás új alapelveinek, alapkönyvei­nek, segédeszközeinek ki­dolgozására. Határidő: 1996. február 28. 3. A Soros Alapítvány fo­lyóirat- és laptámogatási programjának pályázati fel­hívása országos terjesztésű kulturális és közéleti lapok és folyóiratok részére. Ha­táridő: 1996. január 31. 4. A Gaudeamus Alapít­vány pályázatot hirdet a di­ákönkormányzati munka segítésére, az iskolai közélet fejlesztésének támogatá­sára. Határidő: 1996. ja­nuár 31. Felvilágosítás: a Paksi If­júsági Irodában, Paks, Ga­garin u. 2. Tel: 75/311—646. Nyitva tartás: hétfőtől pén­tekig 14-20 ótfiig. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjú­sági Közalapítványnál, Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311—928. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. Burgonyabőség Az előző évinél 460 ezer tonnával kevesebb gabona termett tavaly hazánkban. A burgonya vetésterülete azonos maradt, 27 száza­lékkal növekedett viszont a termés, s így meghaladta a 930 ezer tonnát. TÉLI CIPŐ ÉS CSIZMAVÁSÁR SZEKSZÁRDON a Babits Mihály Művelődési Közpohtban 1996. január 16-án, 9-17 óráig! ■ csizmák, bokacipők ■ gyermek téli bakancsok 20 - 30% árengedménnyel! Várjuk kedves vásáróinkat! ^ h imurai BSS I» i .fiiíl Külföldi tulajdonú vállalat területi képviselőket keres •bútor-és lakberendezési cikkek! forgalmazására, jutalékos alapon. Saját gépkocsi szükséges, Jelentkezés önéletrajzzal és szakmai referenciával, 1539 Budapest, Pf.: 677 Azonos gondok, közös feladatok A CEFTA-országok pénzügyminisztereinek találkozója Megerősödött bennem az a hit, hogy stabilizáció nélkül nem le­hetséges tartós növekedés. Lengyelországban, Csehországban gyorsabban bővül a gazdaság, de ott is úgy megy végbe a növe­kedés, hogy az egyensúlyt folyamatosan fenntartják - közölte Bokros Lajos pénzügyminiszter, a CEFTA-országok, a Közép­európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországai pénzügy- minisztereinek budapesti tanácskozása után. A magyar pénzügyminiszter szerint a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a CEFTA-országok szinte azonos gondokkal küsz­ködnek, s feladataik is többé- kevésbé megegyeznek. Az idei esztendő legfontosabb teendője csaknem mindenütt az állam- háztartási reform továbbvitele. E téren már különböző lépések történtek Csehországban, Len­gyelországban és hazánkban is. Bokros Lajos szerint a vá­lasztásokig hátralévő két évben a jelenlegi magyar kormány­zatnak addig kell előrejutnia az államháztartási reform megva­lósításában, hogy a folyamat visszafordíthatatlanná váljon. Az idei első fél évben elő kell készíteni az egészségügy­gyei, az oktatással és a nyugdíj- rendszerrel kapcsolatos tör­vényjavaslatokat, hogy azokról a második fél évben dönthessen a parlament. Napirenden van valamennyi CEFTA-ország csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez: az OECD-hez (Csehországot már fölvették), a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Az „ötök” közös szándéka e téren is segí­teni egymást. A tárgyalásokat az Európai Unióhoz történő csatlakozásról még egyik CEFTA-ország sem kezdte meg. Valószínűleg két év áll rendelkezésre a felkészü­lésre, mivel ezek a megbeszélé­sek 1997 végén vagy 1998 ele­jén kezdődhetnek meg. Addig érdemes végiggon­dolni a közös teendőket, azt, hogy milyen stratégiát köves­senek az érintettek. Az EFTA- országok együttes fellépésének példája bizonyítja, hogy érde­mes e téren összehangolni az erőfeszítéseket. Ügyfélbosszantó változtatások a Magyar Postán Régi bürokrácia - új csomagban Januártól emelkedtek az árak, megváltozott a bankszámlák száma, új típusú nyomtatványokat vezettek be az ügyintézés­ben. Minderre talán beletörődve bólintanánk, de egyes helye­ken mintha még külön is bosszantani akarnák az embert. A kezdő vállalkozó közremű­ködik egy előadóművész műso­ros kazettájának terjesztésében. A postán közlik vele, hogy az utánvétes küldeményekhez más fajta űrlap és különleges fólia jár, amit-aztán - öntapadó lévén - a küldeményt tartalmazó borí­tékra kell felragasztani. A vállalkozó ügyfél több nagy postahivatalban is próbál­kozik, de hiába veszik elő a hi­vatalnokok a Postai Értesítő vaskos különszámait, nincs tel­jes egyetértés, hogy hányszor kell felírni a címet, hány helyre kell feljegyezni, illetve felra­gasztani az ajánlott küldemény ragszámát, hová nyalandó a bé­lyeg, és mennyi az illeték. Az ügyfél nem tekinthet bele az új szabályzatba, teszi, amit a leg­több helyen tanácsoltak. Következik a kellékek be­szerzése. Kiderül, sima boríték csak papírboltban kapható, fó­liaboríték csak a nagy posták nagybani ablakánál. A rózsa­szín űrlap viszont komolyabb tételben - sehol. Egyik postás kisasszony sajnálkozik, a másik durván közli, hogy nem hagyja kifosztani az irodát. Nincs más hátra: családtagok és barátok járják a várost, gyűj­tögetik a szelvényeket, majd éj­jelente csomagolnak, írnak, ra­gasztanak. Végre együtt minden, egy kis hivatal vezetője vállalja, hogy a nap csendesebb szakában maga is órákig iktat, ragaszt és pecsé­tel. Emberünk több tízpzer fo­rintot fizet ki abban a hiszem- ben, hogy a postaköltséget majd visszakapja.­Akkor még nem sejti, hogy a Magyar Posta felsőbb irodái szabálytalannak minősítik a címzést, megint más illetékesei pedig rossznak a csomagolást. A visszaérkezett küldemé­nyek láttán a vállalkozónak egy kérdése marad: ki fizeti meg a kárát, amit egy túlbürokratizált cég „újítása” okozott? (-k -r) # C€G Határidők cégvezetőknek Január 15.- Az átalányadó előlegének befi­zetése;-jövedéki elszámolás benyújtása a vámhivatalhoz;- környezetvédelmi termékdíj fi­zetése;- a Magyar Köztársaság területén telephellyel rendelkező külföldi gazdasági társaság adóelőleg-fi­zetése;- fogyasztási adó fizetése, fo­gyasztói árkiegészítés igénylése;- az útalap-hozzájárulás fizetése, visszaigénylése;- az idegenforgalmi hozzájárulás bevallása, befizetése. Január 20.- Az általános forgalmi adó befi­zetése;- a negyedéves előlegfizetési kö­telezettek társasági adóbefize­tése;- a játékadó befizetése;- a munkaadói, a munkavállalói és a bérgarancia-járulék befize­tése;- az szja befizetése. Fogyasztási adó 1995. évi CXVI. törvény módosí­totta a fogyasztási adóról és a fo­gyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvényt. A jogszabályváltozás pontosította az export-import fogalmát, vala­mint az adó, az árkiegészítés ala­nyát, azok meghatározását. A törvény módosítása egyértel­művé teszi, hogy a nem adóalany termelőtől, termeltetőtől történő beszerzés esetén az adót a vevő, a felvásárló fizeti. A nem adóala­nyok körébe az adó- és vámható­ság és a bíróság is beletartozik. Az adófizetési kötelezett­ségre vonatkozó új rendelkezés a manipulálás kizárására irá­nyul. így az adófizetési kötele­zettség keletkezését a jogsza­bály az értékesítés teljesítésé­hez, és nem a számlaadáshoz kapcsolja, mint korábban. Készpénzfizetés esetén ez a kö­telezettség az ellenérték kie­gyenlítésének, jóváírásának időpontjában keletkezik, ha az adóalany termékértékesítésének teljesítését megelőzi. Nem adó­alanytól belföldi értékesítésre beszerzett termék esetén a nem adóalany termékértékesítésé­nek, termékátadásának időpont­jában a bérmunkáltatáshoz kap­csolódó [5. § (1) bek. d) pont] esetben a nem adóalany által az ellenérték kiegyenlítésének vagy termékértékesítésének időpontjában keletkezik adófi­zetési kötelezettség. A törvénymódosítás a saját kiskereskedelmi hálózatban tör­ténő értékesítés, valamint a nem termelési és reprezentációs célú termékfelhasználás esetén az adó alapját a termékadót és áfát nem tartalmazó forgalmi értékben ha­tározza meg. Változik az árki­egészítés alapja is. Kedvezmé­nyes személyszállítási szolgálta­tás esetén például ez a jövőben az áfával növelt díjbevétel. Az árki­egészítés mértéke 300 százalék­ról 233 százalékra csökken, míg a fogyasztási adó mértéke bizo­nyos esetekben nő (pl. etil-alko­hol, pálinka, ólmozott motorben­zin), más esetekben pedig csök­ken (pl. ólmozatlan motorbenzin, borpárlat). A módosítás 1996. ja­nuár 1-jén lépett hatályba. Kamat A költségvetési törvény módosí­totta a Ptk.-nak a pénztartozások ügyleti és késedelmi kamatára vonatkozó egyes rendelkezéseit is. A változás lényege, hogy j ezentúl korlátozások nélkül lehet megállapodni mind az ügyleti, mind a késedelmi kamat össze­gében. A felek által megállapított túlzott kamatot azonban a bíróság mérsékelheti. Ennek szempont­jait az ítélkezési gyakorlatnak kell majd kialakítania. A késedelmi kamattal kapcso­latos fontos változás, hogy a ka­matos pénztartozás után járó ké­sedelmi kamat összege a felek el­térő megállapodása vagy külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eredeti (ügyleti) kamat + 8 százalék, de minimum 20 százalék. Külön jogszabály et­től eltérő mértékű kamatokat to­vábbra is megállapíthat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents