Tolnai Népújság, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-13 / 11. szám
1996. január 13., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal ________Horgászat________ J ubiláló szekszárdiak Vajon mi az, ami ötven éven keresztül összetart egy ember- csoportot? Talán valami csoda? Kovács András, a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Szekszárdi Horgász Egyesület elnöke az emberi összetartozás nemes példájaként említi az egyesület meglétét. A ma jubileumát ünneplő, s több mint ezer tagot számláló egyesületnek 1954 óta a nyugdíjas és ifjúsági tag 50 százalékos tagdíjat fizet. 1991-től a 70 év fölöttiek nem, illetve 1991-től, azok, akik ennek előtte tagok voltak, s nyugdíjasok lettek, azok nem fizetnek az állami jegyért, illetve szövetségi tagdíjat. Az utóbbi költségét, a 150 ezer forintot az egyesület saját vagyonából kifizeti. Hogyan is kezdődött? A teljes történet csaknem végtelenné kerekedne, így az ötven év - számunkra talán legfontosabb - néhány mozzanatát elevenítjük föl. Az 1930-40-es években egy-két tucat megszállott horgász élt a városban, akik egyénileg, anyagi lehetőségüknek megfelelően próbálták megteremteni saját maguknak a horgászati lehetőséget. A város környékén elterülő természetes vizek egyházi tulajdonban voltak, engedélyhez, illetve állami jegyhez nehezen lehetett hozzájutni. Az egyesület szervezésének kezdete 1945-höz fűződik. Ugyanebben az évben az egyesületek megalakították a Magyar Országos Horgász Szövetséget is. A Szekszárdi HE alakuló ülésén - az akkori Augusz-ház kerthelyiségében lévő faházban történt - megjelent 20-25 fő Czakó Istvánt választotta elnöknek. Az öt évtized során Kovács András a nyolcadik elnöke a társaságnak. Az egyesület taglétszáma az ötvenes évektől állandóan emelkedett, jelenleg az 1200 főt is eléri. Kezdetben a horgászok a Sió és mellette lévő holtágak kiöntéseiben horgásztak. így a Szúnyog, Ziccse, Szőke, Szilágy, Mércés, Sáros, Makkos területeket említjük. Ezeken kívül még a Dunán, a faddi Dunán horgásztak nem kis eredménynyel. Aztán társadalmi munkában a Bóni-fokon horgásztanyát építettek, amit az 56-os jeges ár elvitt, s újból kellett építeni. Az 1970-es években elkezdődött - szintén társadalmi munkában - a dombod horgásztanya építése is. Az egyesület elsőként csatlakozott 1960-ban az Országos Horgász Szövetség által kezdeményezett dobó sporthorgászathoz. Az országos válogatott csapatba kettő horgásztársat - Haiszer Kálmánt és Vadász Józsefet - választották, akik több nemzetközi versenyen is részt vettek. Később a halfogó versenyek megrendezésével az egyesület versenycsapata minden évben részt vett az Aldunai IB versenyein, majd később a megyei IB által rendezett versenyeken, ahol sikeres eredményeket értek el. S ez a sorozat jelenleg is tart. S ki ne emlékezne vissza a régi horgászbálokra, amikor a Garai Szálló udvarán szabad tűzön 25-30 bográcsban főzték a halat. De fölemlegethetjük a régi téli oktatásokat, amit a régi mozi épületében tartottak MO- HOSZ központi előadókkal, vagy az ifjúság nevelésével kapcsolatos tanfolyamokat, melyeket főleg télen tartottak. (Pt) CSAHOLÓ Kiegészítő' eljárások 2. A csípő' dysplasia Sorozatunk első részében a röntgenvizsgálatokat általánosságban ismertettük. Az állatgyógyászatban leggyakrabban a csípőizület röntgenvizsgálatára kerül sor. Erre a mozgászavarok mellett a gyakran rejtve maradó, örökletes megbetegedés, a csípőizületi dysplasia felismerése miatt van szükség. A tüneteket nem mutató, de terhelt szülők ugyanis utódaikra örökítik a betegséget. Az ilyen kutya költséges kiképzését, vagy tenyészállatként történő felnevelését - a később várható problémák miatt - jobb elkerülni. A kutyatartók elvárják, hogy a vásárolt kutya egészséges legyen, ezért a tenyésztők többsége dysplasia-mentes állomány kialakítására törekszik. A csípőizületi dysplasia lényege, hogy a csípőizület kialakításában résztvevő csontok porcbontása, az izületi porc hiányosan fejlődik ki. A röntgenfelvételen - mivel a porc síjgárelnyelő-képessége gyenge - kezdetben csak az ízület alkotásában résztvevő csontok közelsége, az izületi rés megkisebbedése látható. A nagy megterhelésnek kitett csípőizületekben a porchiány nyomán rövid idő alatt kialakul a csontok kopása, defor- málódása, nemritkán csontkinövések képződése is. Végső esetben az eltorzult combcsontfej nem tud megmaradni az ízületben, csípőficam alakul ki. A következmények súlyossága több tenyésztőtől függ. Mérsékli a kiegyensúlyozott táplálás, a jó ásványi anyag (kalcium-, és foszfor-) ellátottság, súlyosbítja a D-vi- tamin túladagolás és az izületi fejlettségének nem megfelelő, túl korai, mértéktelen mozgatás. Néha már fél éves kor előtt súlyos mozgászavar alakult ki, máskor a kutya élete végéig tünetmentes marad. A beteg kutyák nehezen állnak fel, keveset mozognak, faruk csapott, később sántítanak, végül egyáltalán nem terhelik a végtagot. A csípőizület röntgenvizsgálatának nemzetközileg elfogadott szabályai vannak. Minősítő vizsgálat két éves kortól végezhető, mivel ekkorra már biztosan kialakulnak az elváltozások. A tenyésztési, vagy kiképzési célból vásárolt kutyákat tanácsos fél éves korban megvizsgáltatni, a súlyosabb esetek már ekkor kiszűrhetők. A felvételhez az állatot háthelyeződésben helyezzük el, hátulsó lábait hátrahúzva és befordítva tartjuk. Ehhez a kutyát el kell altatni, ezért előtte legalább 12 órás koplaltatás szükséges. A csípőizület állapotát az ilyen felvétel alapján könnyű megítélni, mégis egyes fajtáknál a technikai különbözőségekből és az állatorvosnak a tulajdonoshoz való kötődéséből adódó eltérések kizárása végett az úgynevezett független dysplasia bizottság végzi a bírálatot. A betegség olyan gyakori, hogy jelenleg a ritka mentes mellett az enyhe minősítésű állatok is tenyészthetők. Csikós Károly Szekszárdi Kisállat Klinika Találós kérdések A szekszárdi ifj. Varga Csaba talányaira a megfejtések a következők: 1. Teknősbéka. Á 2. Hangyaboly. 3. Tojás. 4. Lepke. 5. Szöcske. Telitalálatot ért el: Balogh Csaba, Szekszárd- Alisca u. 1. Négytalálatot ért el: Dávid Tímea, Aparhant, Rózsadomb u. 8., Lovász Zsuzsa Bátaapáti, Dózsa Gy. u. 20., Radas Eszter és Radas Judit Pincehely, Berzsenyi u. 8., Pesti Szilvia Pincehely, Tolnai L. u. 6. Könyvet nyertek: Balogh Csaba Szekszárd, Dávid Tímea Aparhant, Lovász Zsuzsa Bátaapáti, Radas Eszter és Judit Pincehely, Pesti Szilvia Pincehely. A következő talányokat Bo- ricza Ferencné küldte be Tengelicről. 1. Melyik lóba tesznek parazsat? 2. Se ajtaja, se ablaka, mégis négyen laknak benne? Mi az? 3. Egy kisasszony kalapja, ezren is laknak alatta? Mi az? 4. Ha feldobom fehér, ha leesik sárga? Mi az? 5. Ha feldobom is sír, ha leesik is sír. Mi az? 6. Olyan mint a tűpárna, görögdinnye, tövises, gondolkozz csak, ne siess! Mi az? A válaszokat és az újabb talányokat, kérdéseket 1996. január 19-ig várjuk a Tolnai Népújság Szerkesztőségének címére : 7101. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. _______________Társasági Élet_______________ A kapcsolatteremtés tíz pontja Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy egyedül csöppent egy társaságba, ücsörgött-ácsorgott egy darabig, nedves tenyérrel, zavartan. Miként lehet közeledni másokhoz, akiket soha nem is láttunk? Miként lehet könnyed beszélgetésbe elegyedni velük? íme néhány jótanács. 1. Készüljünk fel a beszélgetésre. Űzzük ki a fejünkből a negatív gondolatokat! Mert végül is mi történhet, ha új emberekkel ismerkedünk meg? Ha a másik nem reagál az általam felajánlott beszélgetésre, akkor sajnálom. Majd máshoz fordulok. Ha abbamarad a beszélgetés, az is rendben van. Előre ugyanis nem tudhatom, mennyit várhatok a másiktól és mit várhat ő tőlem. 2. Engedjük szabadon a fantáziánkat. Képzeljük el, miként viselkednénk oldottan, lazán vadidegenek társaságában. Ha semmi sem jut az eszünkbe, akkor válasszunk példaképet ismerősi körünkből vagy a tévéből, s ebbe a helyzetbe próbáljuk beleképzelni önmagunkat! 3. Aki laza, az jobb benyomást tesz és nyitottabb lehet. A lazításra legalkalmasabb az egyenletes, mély légzés. Addig kell lassan, a hasunkba lenyomva, majd a tüdőnkbe visszaeresztve, végül az orrunkon kifújva lélegezni, míg ellazultunk. 4. Ha azt közli a testtartásunk, hogy mi magunk jelentéktelennek tartjuk a külsőnket, nincs bennünk semmi értékes, érdekes, ne csodálkozzunk, ha keresztülnéznek rajtunk. Meg kell találni, mi lehet vonzó a külsőnkben, s ezt tudatosítani kell magunkban. 5. Figyeljünk a testbeszédre. A kapcsolatteremtés 85 százalékban a testnyelv segítségével zajlik. Nyitottságunkat a következő jelzésekkel fejezhetjük ki: mosolyogjunk, ne tegyük magunk elé a karunkat, sem karba öltve, sem a testünk előtt leeresztve- összefogva, ne tartsuk az ösz- szekulcsolt ujjainkat az arcunk elé, nézzünk egyenesen, nyíltan a másikra! Ha úgy észleljük, hogy nem zavarja a másikat, kicsit közelebb mehetünk hozzá, esetleg könnyedén megérinthetjük őt. 6. Vállaljunk kockázatot. Aki tízszer kérdez, és hétszer elutasítják, még mindig három igennel többje van, mint annak, aki egyáltalán nem kérdez. Amerikában már akkor népszerűnek számít az elnök, ha a népesség 60 százaléka elfogadja. De ez azt jelenti, hogy tíz polgár közül négy még mindig nem szereti őt. Miért kellene tehát százszázalékos egyetértésre törekedni? 7. Kezdjük kis beszélgetésekkel. Nem kell egy idegent azonnal mélyértelmű beszélgetésekkel elbűvölni. Először csak a jeget kell megtömi. Erre három téma a legalkalmasabb: — Beszélhetünk arról a helyzetről, amelyben mindketten vagyunk éppen. ■ — Második témalehetőség maga a beszélgetőpartner. Ehhez meg kell figyelni, mit csinál éppen, milyen ruhát hord, majd átgondolhatjuk, mit szeretnénk első lépésben megtudni róla. — A harmadik téma: beszélhetünk önmagunkról, ez azonban ritkábban célravezető, hiszen általában nem szeretik az emberek, ha egy idegen magáról kezd beszélni. A beszélgetésbe való belépéshez is három mód lehet: — Kérdezhetünk. Nyitott kérdéseket kell föltenni, amelyek kérdőszavakkal kezdődnek: miért, honnan, miként? — Véleményt mondhatunk. — Megállapíthatunk valami tényt. 8. Ne féljünk a bizonytalanságtól. Ha elveszítjük a fonalat, elpirulunk, esetleg dadogunk, ez még nem ok a pánikra. A másik észleli ugyan a zavart, de ez emberi dolog, amely nem elutasítást, hanem inkább együttérzést szül. 9. Teremtsünk jó légkört. Új beszélgetőpartnerünk akkor találhat minket rokonszenvesnek, ha jól érzi magát a közelünkben. Legyünk nagyvonalúak a dicsérettel és a bókokkal! Ezeket lehetőleg egyértelműen nyilvánítsuk ki. Az érdeklődést fejbólintással is kifejezhetjük. Mondjuk el a saját gondolatainkat is, ne csak a másiktól kérdezzünk, mert másképp a beszélgető- partner úgy érzi, kifaggatják. 10. Értékeljük önmagunkat. Ha nem találunk visszhangra, ez nem jelenti azt, hogy ne volnánk érdekesek és figyelemre méltók. Csak az illető nem reagált a kinyújtott kezünkre. De vannak mások, akik örülnek a felkínált beszélgetésnek. Müsorajánlat a papának Megfejtésként beküldendő, a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7101. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra kérjük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: január 19. A december 30-i keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: „Miből gondolja, hogy csak ma este érkeztünk ebbe a síparadicsomba " ? A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: id. Holló Károly 7212. Kocsola, József A. u. 5., Györgyné W. Filoména 7100. Szekszárd, Kölcsey ltp. 2. 1/109., Bodor Ferenc 7135. Dunaszent- györgy, Temető u. 32., Kern Tímea 7030. Paks, Április 4. u. 81., Beszterczán Pétemé 7056. Szedres, Rákóczi F. u. 6. sz.
