Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-05 / 285. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1995. december 5., kedd Ideiglenes tároló Pakson - 50 évre Hamarosan a kormány elé kerül az új atomtörvény tervezete. Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) hétfőn, e kérdéssel foglalkozó ülése után tartott sajtótájékoztatón Vajda György, a testület ügyvezető elnökhelyettese elmondta: az új törvény átfogóan és részleteiben is megfelelően szabályozza az atomenergia hazai békés alkalmazását. Mivel a kiégett fűtőelemeket Oroszország hosszútávon nem fogadja, így végső elhelyezésre alkalmas tárolót kell építeni az ország területén. Erre egy, a Mecsekben található speciális kőzet, a bodai aleurolit a vizsgálatok szerint lehetőséget nyújtana. A földfelszín alatt 1100 méter mélyen található bodai formációról rendelkezésre álló adatok azonban még nem elegendőek a tárolási alkalmasság eldöntéséhez. Ehhez további kutatások szükségesek. Előnyt jelent, hogy a mecseki uránbányából a mélyrétegű aleurolit kis költségráfordítással elérhető és vizsgálható. Mivel a pécsi uránbánya 1997. december 31-én bezár, eddig az időpontig el kell dönteni, hogy vizsgálják-e tovább ennek az esetleges telephelynek az alkalmasságát. A kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas, Pakson épülő, modul rendszerű ideiglenes tárolót mindenesetre már a jövő év végéig üzembe helyezik. A tárolót 50 évre tervezték. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének megoldását szolgáló kutatómunka ugyancsak folyamatban van. A megfelelő tároló előfeltétele, hogy ne legyen messze Pakstól, s megfelelő földtani adottságokkal rendelkező terepen legyen. A lakosság körében több szóbajöhető településen is végeztek közvéleménykutatást. A vizsgált települések közül 30 esetében 50 százaléknál nagyobb, 3 esetében pedig 79-90 százalékos volt a támogatottság. Ez utóbbi három település: Németkér, Diósberény és Üveghuta. Ezeken a területeken kezdeményezik a helyszíni kutatások megkezdését a hulladéktároló telephelyének kiválasztása céljából. Biztosítékokat kérnek a bosnyák fennhatóság alá kerülő szarajevói szerbek Megérkeztek a béke előfutárai A NATO békefenntartó erőinek első alakulatai hétfőn megérkeztek Boszniába. A brit légierő híradós egységeit - összesen 122 katonát, és jelentős mennyiségű felszerelést - az észak-rajna-vesztfáliai Briiggenből négy C-130 típusú szállító repülőgép vitte Splitbe és Szarajevóba. A békeszerződés december 14-ei aláírása előtt a NATO 2600 katonát küld a délszláv térségbe a majdani hatvanezres kontingens érkezésének előkészítésére. A britek mellett hétfőn az amerikaiak is elindították előőrseiket. A boszniai szerbek „átmeneti megállapodást” sürgetnek Szarajevó ügyében: legalább azt szeretnék elérni, hogy a városban élő mintegy 150 ezer szerb ne kerüljön azonnal a bosnyák kormány fennhatósága alá. Ezt Aleksza Buha, a boszniai szerbek „külügyminisztere” közölte, amikor vasárnap este Susanna Agnelli olasz külügyminiszterrel találkozott a bosnyák főváros repülőterén.- Ha a nemzetközi közösség nem lesz képes legalább átmeneti megállapodást találni, emberi tragédiák sora fog bekövetkezni, s a daytoni megállapodások veszélybe kerülnek - hangsúlyozta Buha. Mint mondta, a szerbek nem a daytoni egyezség módosítását kérik, hanem olyan módszer alkalmazását, mint Mostar esetében, ahol a város egységes maradt, de hat autonóm kerületre osztották fel. Jacques Chirac francia elnök azt szeretné, ha a boszniai kérdéssel foglalkozó, december 8-9-re tervezett londoni konferencia „tisztázná a békeegyezmény egyes kétértelműségeit”. Az egyik népszerű rádióadónak adott hétfői interjújában az államfő közölte: biztosítékokat kell adni a békeegyezmény nyomán ismét bosnyák fennhatóság alá kerülő szarajevói szerbeknek. Ez a kérdés azért izgatja a párizsi vezetést, mert Szarajevó környékét a nemzetközi béke-, erők francia alakulatai ellenőrzik majd. Soron kívül a katonákról Az Országgyűlés plénuma tegnap pótlólag napirendre vette annak a javaslatnak a megtárgyalását, amely szerint egy 500 fős műszaki alegység küldésével hazánk is hozzájárulna a délszláv béke- fenntartás sikeréhez. A tervezet szerint az alegységet legfeljebb 1996 végéig és csak egyéni (önvédelmi) fegyverzettel felszerelve küldenék ki. A tisztelt Ház egyébként ismét több napirend előtti szópárbaj színhelye volt. A pénzügyminiszter azzal a feltétellel maradt posztján - idézte fel Kónya Imre (MDF) hogy a kormány visszaszerzi gazdaságpolitikai mozgásterét. Bokros maradt a székében, ez pedig Kónya szerint azt jelenti, hogy a kétharmados kormánytöbbség készen áll az Alkotmánybíróság megfegyelmezésére. Ami fenyegetés és nyomásgyakorlás formájában már el is kezdődött, s ezt az MDF visszautasítja. Kormánypárti képviselők és Csiha Judit igazságügyi államtitkár hangsúlyozták: szó sincs az Alkotmánybíróság megtámadásáról, a kormány tiszteletben tartja határozatait. Mint bármely testületről, az Alkotmánybíróságról is lehet azonban beszélni, sőt a testülettel kapcsolatos hiányzó jogszabályokat éppen az Országgyűlésnek kell meghoznia. Szó esett a Dunapack privatizációjának - az ellenzék által megkérdőjelezett - tisztaságáról is. Ennek kapcsán Suchman Tamás miniszter parlamenti vizsgálatot javasolt, hogy mindenki meggyőződhessék az ügy jogszerűségéről. Az esti órákban folytatták a vitát a Munkaerő-piaci Alap létrehozásáról, amelyet az ellenzék hevesen támadott központosító törekvései miatt. S. A. Megosztott a koalíció, kivonulást javasol a KDNP Metszéspontban az szja Baljós előjelek árnyékolják be a személyi jövedelemadó jövő évi szabályainak meghatározására hivatott mai országgyűlési szavazást. Bizonyos kérdésekben megosztott a koalíció, az ellenzéknek pedig látványos tiltakozó lépést javasol a KDNP. A Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja hétfői ülésén több mint négyórás tanácskozás után úgy döntött: támogatja az Érdekegyeztető Tanács kormányzati és munka- vállalói oldala között született megállapodást. Azaz olyan személyi jövedelemadó-tábla bevezetésére voksol, amely 48 százalékra emeli fel a jelenlegi 44 százalékos felső adókulcsot. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a magasabban fizetett alkalmazotti rétegre is kiterjesz- szék a 960 ezer forintos évi bruttó jövedelemhatárig járó adó-jóváírási lehetőséget. A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója viszont egyhangúlag úgy határozott tegnapi ülésén, hogy fenntartja eddigi álláspontját a személyi jövedelemadó ügyében. Indokolatlannak ítéli a 48 százalékos kategória létrehozását. A testület meghallgatta Bokros Lajos pénzügyminiszter érveit, majd ellenszavazat és tartózkodás nélkül határozott. A Koalíciós Egyeztető Tanács hétfő délutáni ülése sem oldotta fel az ellentéteket. Az SZDSZ ma reggel még foglalkozik az üggyel. A Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezi, hogy az ellenzék vonuljon ki az Országgyűlés ülésterméből a személyi jövedelemadóról szóló törvény keddi szavazásakor - jelentették be a frakció hétfői tájékoztatóján. Elutasítják ugyanis azt a tárgyalási módot, amellyel a kormány keresztül akarja hajszolni a jogszabályt a törvényhozáson. Helytelenítik, hogy a kabinet álláspontját nem a beterjesztett törvényjavaslat, hanem képviselői módosító indítványok tartalmazzák. Ugyancsak kifogásolják, hogy a koalíciós pártok között kirobbant vita miatt közvetlenül a szavazás előtt még nem ismeretes, hogy mit is akar valójában az élőterjesztő. Nem készült széles körben hozzáférhető olyan elmélyült elemzés sem, amelyből a képviselők megismerhetnék, hogy az szja milyen terheket rak az állampolgárokra. Mindezek értelmében a tervezett szavazást a kereszténydemokraták megalapozatlannak, felelőtlennek tartják. A Fidesz-Magyar Polgári Párt véleménye szerint álságos az a vita, amely az MSZP és az SZDSZ között az adótáblákról folyik, mert csupán az egykori választási ígéretek elfedésére szolgál. Az MSZP azt ígérte, hogy az adósávokat az infláció mértékével évente korrigálja majd, de épp az ellenkezője történik. A keresők egynegyede kerül majd a legmagasabb adósávba, de általában is nő valamennyi réteg adóterhe. Ezért a Fidesz vagy név szerinti szavazást kér az adótáblákról, vagy az ellenzék többi pártjával együtt kivonul az ülésteremből. Változnak a családi támogatások Várhatóan csütörtöki ülésén dönt a kormány a családi támogatások rendszerében végrehajtandó módosításokról, és ezek bevezetésének időpontjairól. Az alkotmánybírósági döntés, illetve ajánlás többféle változást hoz az eddigiekhez képest. Eldöntésre vár, hogy mikor kezdődik az új helyzetre való felkészítési idő. Legalább 300 napos türelmi időt kell ugyanis alkalmazni, hogy már „úton levő”, leendő újszülötteket ne érintse hátrányosan a jogszabály megváltoztatása. A később születendő gyerekre, s az utánuk járó juttatásokra a módosított szabályok vonatkoznak. A várandóssági pótlék helyett alanyi jogon, a jövedelemtől függetlenül egyszeri, 10 ezer forintos anyasági támogatás' illeti meg a szülő anyát. A terhességi-gyermekágyi segély biztosítási alapon jár, 24 hétig adható. Ha előzőleg az anya 270 napon át biztosított volt, a kereset 70 százalékát, ha csak 180 napon át volt biztosított, keresete 60 százalékát kaphatja kézhez. A gyest az veheti igénybe, aki jövedelmi viszonyai alapján családi pótlékot is kap. A gyeshez nem szükséges előzetes biztosítási idő, tehát az a kismama is jogosult rá, aki előzőleg egy napot sem töltött munkaviszonyban. Összege a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegével lesz azonos. Fokozatosan megszűnik a gyermekgondozási díj, de aki a türelmi idő lejártáig igénybe veszi, annak továbbra is kapnia kell. A gyermeknevelési támogatás, a jövedelmi helyzettől függően, a legkisebb gyermek iskolába kerüléséig vehető igénybe a tervezett új szabályozás szerint. Fontos: ha a család jövedelmi viszonyai miatt nem jogosult a gyesre, a szülő a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. (lantos) Kinder-tojásból 4000 pici játék. Fauszt Márton és Szepesi László nyolc éve gyűjti, és most a Hotel Tavernában kiállította a csokitojásokból előkerült számtalan meglepetést, a különféle ötletes játékfigurákat. fotó: feb/hajdu andrás Horn Gyula Párizsba utazik A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésének meghívására kedden egynapos látogatásra Párizsba érkezik Horn Gyula miniszterelnök. A magyar kormányfő beszédet mond a testület előtt, és a tervek szerint találkozik Jacques Chirac francia államfővel és Alain Juppé miniszterelnökkel. A Nyugat-európai Unió a térség országainak biztonság- politikai szervezete, amelyet Párizs idővel a NATO európai pillérévé akar továbbfejleszteni. Éppen ezért a teljes jogú NYeU-tagság megszerzése a jelenleg társult partneri státussal rendelkező Magyarország számára fontos külpolitikai cél. A tagállamok törvényhozóiból álló parlamenti közgyűlés minden évben kétszer tart ülésszakot, méghozzá mindig külföldi meghívottak részvételével. Horn Gyulának miniszter- elnöki tisztségében ez lesz az első látogatása a szervezetnél. A párizsi út egyúttal jó alkalmat teremt a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére. A megbeszélések középpontjában nyilvánvalóan Magyarország nyugat-európai integrációs erőfeszítései állnak majd, de minden bizonnyal szóba kerülnek a gazdasági együttműködés kérdései is. Bár Franciaország már jelenleg is a negyedik helyet foglalja el a magyarországi külföldi beruházók között, és az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, ezeket a szálakat mindkét részről szeretnék a jövőben még szorosabbra fonni. Újabb kisebbségi törvény? A szlovák kormány egy olyan törvényt is be kíván terjeszteni a parlamentben, amely a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozza - jelentette ki Katarina Tóthova szlovák miniszterelnök-helyettes hétfőn Bécsben. A politikus hangsúlyozta: az elfogadott nyelvtörvény nem helyezi hatályon kívül az eddig érvényes jogszabályokat, amelyek messzemenő jogokat biztosítanak a Szlovákiában élő kisebbségeknek. Dráguló lakások Ungváron Megállíthatatlanul emelkednek a lakásárak Ungváron. A kis alapterületű, keresett 1-2 szobás lakások tavasz óta 20 százalékkal drágultak, a lakások egy négyzetmétere 80-200 dollár. Nálunk „mosatnak” Az orosz maffia magyar bankokat is fölhasznál a pénzmosásra - írta a brit The Times című lap. Az újság úgy tudja, hogy a brit pénzintézetekben elhelyezett néhány gyanús betétet nemrégiben két magyar banknak utaltattak át. Kerülik a missziót Megnehezült az utóbbi időben az EBESZ grozniji missziójának tevékenysége - mondta Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének személyes megbízottja. A diplomata szerint mind az orosz, mind a csecsen hatóságok elzárkóznak attól, hogy kapcsolatba lépjenek a képviselettel. Sztrájkkal kezdik az évet Január 1-jére a MÁV Rt. teljes vonalhálózatára sztrájkot hirdet a Mozdonyvezetők Szakszervezete - jelentették be hétfőn. A munkabeszüntetést addig tervezik, amíg megszületik az elfogadható bérmegállapodás. A mozdonyvezetők 1989-től ösz- szesen hét alkalommal sztrájkoltak, s végül mindig kompromisszumos megállapodások születtek. Mikulás-napi nyílt levél A Nagycsaládosok Országos Egyesülete Mikulás-napi nyűt levelében az ellen emel szót, hogy az utóbbi évek kormányai „a gyermekek rovására kísérlik meg kezelni a rövid távú problémákat”. Törvény az atomenergiáról Hamarosan a kormány elé kerül az atomenergia hasznosításáról szóló új törvény tervezete, amelyet megfelelőnek talált az Országos Atomenergia Bizottság. Paragrafusai szabályozzák a hulladékok elhelyezésének és végleges tárolásának feltételeit is. Védik a fenyőfákat Társadalmi összefogást kezdeményezett a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a fenyőfák illegális kivágása ellen. Arra kémek mindenkit, hogy vásárláskor ellenőrizzék a fenyőfák származási helyét, ne adjanak lehetőséget a tolvajoknak.
