Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-04 / 284. szám
1995. december 4., hétfő Gazdaság 7. oldal A pénztárak • •• n • jovoje Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletének előrejelzése szerint 1999- ig csaknem ötvenszeresére nő a pénztárak vagyona, hússzorosára bővül taglétszámuk. Ez azt jelenti, hogy az 1995 végére prognosztizált 5 milliárd forintos vagyon az ezredfordulóig 238,4 milliárd forintra duzzad, a 150 ezres taglétszám pedig már 3 millió lesz 1999-ben. A pénztárak átlagos tagdíja is növekvő tendenciát mutat: öt év alatt 3300 forintra emelkedik az idei 1890 forintról. Radnai György, a felügyelet elnöke szerint az is a növekedés feltétele, hogy a lakosság minél szélesebb körben szerezzen tudomást a pénztárak nyújtotta lehetőségekről. Az ismertetőmunkához a felügyelet is szeretne hozzájárulni. November végéig összesen 184 pénztár alakult az országban. Ebből 164 nyugdíj-, 13 egészség- és 6 önsegélyező pénztár. Tevékenységi engedéllyel 128 pénztár rendelkezik. Ahhoz, hogy minél több területi, ágazati, szakmai és munkahelyi pénztár alakulhasson, a lakossági tájékoztatás mellett a pénztár- törvény módosítása is szükséges. A törvényben ugyanis több olyan belső ellentmondás van, amely hosszadalmassá teszi az engedélyezési eljárást, bizonyos esetekben gátolja a nagyobb munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást, és csorbítja a pénztárak önkormányzatiságát. A törvénymódosítás kidolgozása megkezdődött. Az adósság szálljon a kincstárra A MOSZ nem örül a kormány aszály csomagjának Megdöbbentő a kormány érzéketlensége az aszálykárt szenvedett termelők iránt - mutat rá a mezőgazdasági termelők szövetségének képviselője. Azt követően, hogy a Pénzügyminisztérium megtorpedózta a földművelésügyi tárca készpénzes kártérítési javaslatát, nyilvánvalóvá vált, hogy csak rendkívül szerény mértékű és a kárvallott termelőknek csupán kis részét érintő ellentételezéséről van szó. Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa lapunknak elmondta: az elemi kárt szenvedett termelők számára az lett volna a valódi segítség, ha készpénz formájában jutnak az 5,2 milliárd forint értékű aszálysegélyhez. A kormány félrevezette azzal a termelőket, hogy nem tartotta meg az aszálykárok rendezésének október végére ígért határidejét. Ez arra „ösztönözte” a termelőket, hogy átütemezzék hiteleiket. A bankok viszont úgy értékelték a kormányintézkedés halogatását, hogy a kárenyhítés bizonytalan, és ezért nem hosszabbították meg a termelői hiteleket. Helyette a jövő évi termelés megalapozásához adtak új kölcsönöket a hitelképes gazdálkodóknak. A kormány megkésett intézkedése - az adósság visszafizetésének meghosszabbítása - viszont nem vonatkozik ezekre az újonnan felvett hitelekre. A MOSZ főtanácsosa szerint az aszálykárok enyhítése végett hozott rendelkezések - az állammal szembeni kötelezettségek elengedése, az állami garancia meghosszabbítása, a megemelt kamattámogatás - csupán a termelők egy részét érintik. A hitelképtelen termelőkön - a gazdálkodóknak mintegy felén - nem segítFélő, hogy a károsultak számára nem marad más kiút, mint hogy állatállományukat, tenyészállataikat vágóhídra vigyék. Mert így tudnak a legkönnyebben pénzhez jutni. Ez viszont azt jelenti, hogy ablakon kidobott pénz lesz az a támogatás, amelyet eddig az állatállomány fejlesztéséhez nyújtott az állam a termelőknek - mondja Uhercsák. A MOSZ nem titkolja: végső megoldásként felvetődött a szövetségben, hogy a bajba jutott szövetkezetek, gazdasági társaságok más szervezetté alakulva, maguk mögött, azaz a kincstárra hagyják adósságaikat. Az aszálykárok rendezésének ismeretében a termelők érdek-képviseleti szervezete bánja, hogy nem támogatta aratás idején a megyei szervezetek demonstrációra irányuló kezdeményezéseit. De akkor még úgy látszott - véli önkritikusan Uhercsák hogy a korábbi évektől eltérően az idén nagyobb lesz az esély a bajok tisztességes orvoslására. (újvári) Az 1995. évi elemi károk nagyságáról (Tényleges kár, ezer forintban) Megye Tavaszi fagykár Jégkár Aszálykár Ár- és belvízkár Összesen Baranya 456 119 428 308 892 78 769 507 545 Bács-Kiskun 505 707 86 218 541 391 960 1 134 276 Békés 21 000 137 500 900 3001 058 800 Borsod-A.-Z.17 135 150 808 22 731 190 674 Budapest• Csongrád1 050 0001 050 000 Fejér 69 156 14 90584 061 Győr-M.-S.26 878 175 961 95 877 298 716 Hajdú-Bihar791 007791 007 Heves 92 356 41 923 95 031229 310 Jász-N.-Sz. 5 200 48 406 1 745 4321 799 038 Komárom-E. 125 2 160 91 635 190 94110 Nógrád 5 539 46 824 101 873 69 676 22)912 Pest 771 482 209 475 403 204 905 1 385 066 Somogy65 479 58 647124 126 Szabolcs122 169457 677579 846 Tolna201 494201 494 Vas10 090 272 240 4417 286 747 Veszprém715 258 835 8 363 267 913 Zala7 654133 497 141 151 Összesen 1 524 034 1 090 535 7 417 838 415 385 10 447 792 Forrás: Magyar Agrárkamara cm vezetés Határidők cégvezetőknek December 5.- Tejtámogatás igénylése;- a jogi személy felelősségvállalásával működő gmk-k tb-járulé- kának befizetése a felelősséget vállalóhoz. December 7.-A tagi kölcsön igénybevételéhez nyújtott kamattámogatást igénylő mezőgazdasági szövetkezet eddig köteles tájékoztatni a megyei (fővárosi) földművelés- ügyi hivatalt a tagi kölcsönök összegéről. December 10.- Tb-járulékok befizetése, összesítő elszámolás megküldése, a bejelentési kötelezettségek teljesítése;- erdészeti elszámolás az erdőfelügyelőség részére;- a társasági adó előlegének befizetése. Nyugtaadás A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet értelmében 1996. január 1-jétől az általános áruházak (kisáruhá- zak), az élelmiszert, élvezeti cikket (alkoholtartalmú italt csak palackozva), dohányipari, ruházati terméket, ruházati és lakástextíliát, vegyes iparcikket, vasárut, műszaki árut, bútort, kultúrcikket- az üzemanyagtöltő állomás kivételével - vegyi árut árusító üzletek, a cukrászdák, az ügynöki és az információs irodák, a kölcsönzők, a szállodák, valamint a gyógyszertárak nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik. Az említett gazdálkodók a pénztárgép leszállításáig, de legkésőbb 1996. március 31-éig kézzel írt nyugtát adhatnak, feltéve, hogy a pénztárgépet - forgalmazó által igazoltan - 1996. január 1-je előtt megrendelték, de a megrendelést a kereskedő nem teljesítette. 1996. július 1-jétől kell pénztárgéppel nyugtát adni az üzemanyagtöltő állomásoknál, míg a rendelet mellékletében szereplő, de az előbbi felsorolásban nem említett üzleteket, így valamennyi személytaxist, iparcikk-kereskedést, italüzletet és élelmiszer-kereskedést, továbbá a melegkonyhás vendéglátó-ipari üzletkörbe és az egyéb vendéglátói üzletek körébe sorolt üzleteket ez a kötelezettség 1997. január 1-jétől terheli. Nem kötelesek pénztárgépet alkalmazni azok a gazdálkodók, akik automatákat (kezelő személyzet nélküli berendezéseket) üzemeltetnek, illetve akiknek a nyugtaadás alól - az áfatörvény értelmében - az adóhivatal felmentést adott. Az 1990. január 1- jétől már használatban lévő, de a rendelet előírásainál alacsonyabb műszaki színvonalú pénztárgépekkel 1996. március 31-éig azok a központi elszámolás alá vont bolti, kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek dolgozhatnak, amelyek nem önálló adóalanyok, az üzletet készpénzzel vagy áruval központilag számoltatják el és az elszámolás bizonylatait a számviteli előírások szerint kezelik és megőrzik. A pénztárgépekre és taxaméterekre vonatkozó korábbi forgalmazási engedélyek mindaddig érvényesek, amíg a forgalmazó a készülék típusának, működtetési programjának megváltoztatását nem kéri, vagy az engedélyben foglaltak be nem tartása miatt az APEH elnöke az engedélyt vissza nem vonja. A nyomtatványforgalmazók (alforgalmazók) kötelesek tevékenységüket az adóhatóságnak bejelenteni és az általuk értékesített nyomtatványokat a kibocsátott számla tőpéldánya alapján sorszám szerint nyilvántartani, valamint - vevőnkénti összesítésben - az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését, sorszámát, a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét) és adóigazgatási azonosító számát az adóhatósággal közölni. A nyomtatvány- forgalmazók 1996 második negyedévétől a negyedévet követő hónap 20-áig kötelesek bejelenteni az említett adatokat az adóhatóságnak. A gazdasági szervezetek számának alakulása Tolna megyében 1995. szeptember végén a megyében összesen 22.984 vállalkozást regisztráltak, 58-cal kevesebbet, mint félévkor. A vállalkozások száma az elmúlt három hónapban országosan is 0,8 százalékkal csökkent. Ezzel úgy tűnik, hogy megtorpant a jogi és nem jogi vállalkozások számának a növekedése - derül ki a KSH Tolna Megyei Igazgatóságán készített tájékoztatóból. A csökkenés a vállalkozásokon belül a legnagyobb hányadot jelentő egyéni vállalkozói kört érinti, míg a jogi személyiségű vállalkozások és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéb vállalkozások száma továbbra is nőtt. APEH-információk szerint az egyéni vállalkozók számának csökkenése azzal függ össze, hogy idén augusztus 1- től - a Bokros-csomag részeként - megnőtt a vállalkozói igazolvány kiváltásához szükséges illeték. Másfelől sok mellékfoglalkozású és nyugdíjas kisiparos, magánkereskedő döntött úgy, hogy visszaadja vállalkozói igazolványát. A vállalkozásokból a jogi személyiségűek száma 1.688 volt, és ezek zömmel kft.-k, kisebb részben szövetkezetek, illetve részvénytársaságok voltak. Megyénkben az országoshoz képest valamivel kisebb a kft.-k és magasabb a szövetkezetek aránya. Az ágazati megoszlást te-, kintve, megyénkben az országos átlaghoz képest valamivel magasabb a mezőgazdaságban, iparban, építőiparban és kereskedelemben tevékenykedő szervezetek együttes aránya (75,4, illetve 69,1 százalék), ugyanakkor alacsonyabb a gazdasági és humán szolgáltatások területén gazdálkodóké. Az összes újonnan alakult jogi szervezetről az 1993. december 31-ig érvényes gazdálkodási formák szerinti osztályozási rendszernek megfelelően rendelkeznek - összehasonlító - adatokkal. 1995. III. negyedévében a megyében további 42 - túlnyomórészt előzmény nélküli - jogi személyiségű szervezet alakult, 10- zel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az idei év korábbi időszakaihoz képest egyébként a III. negyedévben alakult a legkevesebb új szervezet, ami tavaly is így volt. (Az alakulások számát negyedévente vizsgálva a legtöbb bejegyzés tavaly az első, az idén a második negyedévben volt.) Az 1995.1—III. negyedévben az összes újonnan alakult szervezet körében -r- hasonlóan az előző év azonos időszakához - az idén is a kft. volt a legnépszerűbb gazdálkodási forma. E 150 cég munkahelyteremtés szempontjából 622 új munkahelyet jelentett, főként a városokban - ezen belül is Szek- szárdon. 1995. I-III. negyedévben összesen 21 vállalkozás alakult részben vagy teljes egészében külföldi tőkével a megyében, és ezeknek a jegyzett törzstőkéje 45,4 millió forint volt. Megyénk ezzel országos viszonylatban változatlanul azon megyék közé tartozik, ahová viszonylag a legkevesebb külföldi tőke áramlik. (Az év első kilenc hónapjában az országban alakult külföldi érdekeltségű szervezeteknek mindössze 0,8 százaléka esett megyénkre, ezek tőkéjének pedig 0,2 százaléka.) A csődeljárás alá került jogi személyiségű vállalkozások száma - visszatekintve 1992 januárjáig, amikor életbelépett a csődtörvény - már két éve nem változott. Ugyanakkor a felszámolási eljárás alá került szervezetek száma az elmúlt negyedévben tovább nőtt, így belőlük az 1992. január - 1995. szeptember időszakra már 141- et regisztráltak. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy 1993- ban változott a cégek csőd-, illetve felszámolási eljárására vonatkozó törvény. Eszerint a csődbe jutott gazdálkodók többé nem kötelesek magukat regisztráltatni a cégbíróságnál, ugyanakkor a hitelezők - bármelyike - számára könnyebbé vált a felszámolási eljárás megindítása az adóssal szemben. A jogi személyiség nélküli vállalkozások száma szeptember végén a megyében 21.296 volt, amely túlnyomórészt egyéni vállalkozásokból, kisebb részben betéti társaságokból, illetve más gazdasági társaságokból állt. Megyénkben egyébként az országos átlaghoz képest a jogi személyiség nélküli vállalkozásokon belül nagyobb volt az egyéni vállalkozások és kisebb a gazdasági társaságok - betéti társaságok - aránya. Az egyéni vállalkozások megyénkben főként a kereskedelem, javítás, továbbá az ingatlanügyletek, egyéb szolgáltatás ágakban, valamint a feldolgozó iparban tevékenykedtek. Létszámnagyságot tekintve, e szervezetek döntő többsége 10' főt alkalmazott. .jf Úgy döntöttünk, hogy közösen, szövetkezetben műveljük földjeinket. Jelentős területekért felelek, és egy rossz döntéssel sok ember munkáját, sorsát veszélyeztethetem. Ezért fontos, hogy a hektáronkénti termés az elérhető legnagyobb legyen, hogy minden % befektetett forintmik hozzon egy másikat. Ezért minden évben PIONEER hibrideket vetünk. Nálunk bevált. •dk Idén is a PIONEER-t választjuk. Önnek ezt ajánlja a PIONEER : i FAO 200 HELGA i , FAO 300 STIR A ■ FAO 400 COLOMBA i I FAO 500 FLÓRENCIA l A PIONEER zsákjában nemcsak vetőmagot talál, mert minden zsákban ott van: i A PIONEER márka biztonsága i Szántóföldi fajtabemutatók mm i Vevőtalálkozók *■ i Téli gazda esték ■ i Szakembergárda i Egy telefonszám, melyet a vásárláskor megkap. Ezen bármikor segítséget kérhet termesztési problémáinak megoldásához. A PIONEER területi képviselői és tanácsadói a helyszínre kiszállva adnak szakvéleményt. E szolgáltatás térítésmentes, ezért érdemes most PIONEER hibridkukorica vetőmagot vermi. Hanem azért is, mert az itt felsorolt hibridek ára a tavaly novemberi nyitóárhoz képest csupán á hivatalosan megállapított infláció felével emelkedett. , . .r* ^f • .. ■ • Az ölthöz legközelebbi PIONEER vetőmagot árusító cégek: iJ5|ZE RT. (Szekszárd) tel.: 74/411-923 • Kaposmag Kit. (Dombóvár) Jfa.: 74/363-044 PIONEER
