Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-04 / 284. szám

1995. december 4., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Fegyver nélkül nincs katona? Két ellenzéki párt is foglal­kozott hét végi rendezvé­nyén a délszláv NATO-ak- cióban tervezett magyar részvétellel. A független kisgazdák bé­késcsabai nagygyűlésén a párt alelnöke, G. Nagyné Maczó Ágnes kategorikusan elutasított bármiféle magyar részvételt a boszniai béke- fenntartó akcióban. Kifej­tette: pártja e részvétel meg­akadályozása érdekében kész együttműködni a Ma­gyar Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. A továbbiakban elhatárolta pártját mind a baloldaltól, mind „az úgynevezett keresz­tény elveket valló pártoktól”. Ez utóbbiak célja - mint mondta - annyira különbözik a kisgazdákétól, hogy lehetet­len velük együtt dolgozni. A MIÉP Győrött rendezett tagtoborzó nagygyűlésén Csurka István pártelnök bí­rálta azt a kormányzati szán­dékot, hogy hazánk fegyverte­len műszaki alegységgel venne részt a délszláv béke- fenntartásban.- Elképesztő, hogy magyar életek védelmét idegenekre bízzuk; a katona fegyver nél­kül nem katona - mondta. Azt elfogadhatónak ítélte, hogy magyar alegység köz­reműködjön a békefenntar­tásban, de csak akkor, ha ál­dozatunkért politikai és dip­lomáciai ellenszolgáltatásokat kapunk. Az embargó, a háború és a kőolajvezeték Jön az olaj az Adrián Mintha évekig mi sem történt volna hazánktól délre, ma úgy működik - zavartalanul - az Adria-kőolajvezeték. Nyom­vonala Horvátországon át ve­zet, így a Kis-Jugoszlávia el­leni embargó önmagában nem befolyásolta volna a sorsát.- Nem mondható el ugyanez a háborúról - tudtuk meg Birinyi Györgytől, a Mól Rt. üzletági igazgatójától. A szerbek elfoglalták a terület egy részét, ahol a vezeték át­halad, így négy évig használ­hatatlan volt az Adria, s csak az idén tavasszal kezdődhetett újra a szállítás. A háború előtt bennrekedt mintegy ötven­ezer tonna kőolaj végre meg­érkezett finomítóinkba. Mivel a „főpróba” sikerült, a Mól ismét számolt az Adriával. Háromhajónyi, azaz mintegy háromszázezer tonna, úgyne­vezett könnyű olajat indítot­tak útnak Rijekában, amely­nek nagyobb része már meg is érkezett. Hazánk számára fontos a délről jövő vezeték - mon­dotta a szakember -, mert így kőolajimportunkban nem va­gyunk teljesen kiszolgáltatva az oroszoknak. Persze, nem minden áron használjuk. Olyan típusú nyersanyagot például, amilyet a Barátság vezetéken is megkapunk, nem éri meg máshol vásárolni. A könnyű kőolaj azonban kiváló minőségű, amelynek maga­sabb szállítási költsége is megtérül. (d. g.) Elveszett illúziók Hazánkban a megkérdezet­tek 51 százaléka a jelenlegi társadalmi rendszert rosz- szabbnak tartja a szocia­lizmusnál, 26 százalékuk véli úgy: a réginél jobb a mostani - foglalta össze ku­tatási eredményeit Ferge Zsuzsa szociológus. Az ismert társadalomkutató öt ország közvélemény-kutatási tapasztalatait vizsgálva jutott arra a következtetésre munka­társaival, hogy csak a csehek és a németek tartják jobbnak az új rendszert, mint a régit, másutt viszont nagy a kiáb­rándultság. Különösen Magyarorszá­gon élik meg rosszul a történ­teket, mert a változástól itt vártak a legtöbbet, ez az or­szág készült leginkább annak idején a rendszerváltásra. A csalódottság fő oka az, hogy a szabadság nagyfokú létbizonytalansággal párosul. Az emberek a szabadságjo­gok közül legfontosabbnak a szabad orvosválasztást tart­ják, a legkevésbé fontosnak viszont a pártok és a pártszer­veződések szabadságát - de­rül ki a felmérésből. A megkérdezettek 70-80 százaléka véli úgy, hogy túl nagyok a jövedelemkülönb­ségek, s túlságosan elmélyült az egyenlőtlenség. Ferge szerint a szegények szegényedtek, a gazdagok pe­dig gazdagodtak, vagyis a ke­vesebb jövedelemből a sze­gényeknek kevesebb, a gaz­dagoknak pedig több jut. A koalíciónak fenn kell maradnia Szabaddemokrata küldöttgyűlés meglepetések nélkül Számos hibája és belső vitája ellenére sincs ma az országban az MSZP-SZDSZ koalíciónál kormányképesebb politikai formá­ció. Egyebek közt ezt állapította meg az SZDSZ küldöttgyűlése, amely több mint 600 küldött részvételével szombaton Budapes­ten tanácskozott a Nemzeti Sportcsarnokban. Pető Iván pártelnök a két kor­mányzó párt együttműködésé­ről szólva rámutatott, hogy bár az MSZP egy-egy döntés előtt olykor elmulasztja az egyezte­tést az SZDSZ-szel, ez nem le­het oka a szakításnak. A kormány legnagyobb eré­nyeként említette Pető, hogy szembe tudott nézni a gazdaság tényleges helyzetével, s ha ké­séssel is, de hozzákezdett a sta­bilizációs intézkedésekhez. Amikor az SZDSZ miniszte­rei és államtitkárai tevékenysé­gének méltatására tért át, dörgő taps köszöntötte a hamarosan leköszönő Fodor Gábor kul­tuszminisztert. Kuncze Gábor koalíciós mi­niszterelnök-helyettes a kabinet munkájának gyöngeségeként szólt a kiszámíthatatlanságról és a kapkodásról. Bokros Lajos ténykedését azonban igen pozi­tívan értékelte. Mint mondta, jórészt neki köszönhető, hogy sikerült a gazdasági összeom­lást elkerülnünk. Kuncze sze­rint igen nehéz az SZDSZ-frak- ció helyzete, mert a népszerűt­len intézkedések megszavazása előtt sokszor az előterjesztésbe sem kapnak betekintést. A koa­líciónak ennek ellenére fenn kell maradnia. Dombach Alajos, az Orszá­gos Tanács elnöke a koalíciós program megvalósuló elemeit vette sorra, majd atz OT munka­csoportjait minősítette. Az alapszabály módosításá­nak megszavazása után kilenc szekcióban folytak a viták. A hozzászólók közül a leg­nagyobb tapsot a politikai po­rondról „eltűnt” Tamás Gáspár Miklós kapta, aki így jellemezte az SZDSZ-t: ez az egyetlen li­berális párt Európában, amely megőrizte bázisát, emberarcú- ságát, és ugyanakkor kormá­nyon van... (Takács) Előtte az utódja: Fodor Gábor és Magyar Bálint FOTÓ: FEB/HAJDU ANDRÁS „Az MSZP-kongresszus után itt is elhangzott a hiszekegy...” Vendégek a vendéglátókról A Szabad Demokraták Szövetsége meghívta szombati küldött- gyűlésére mind az öt parlamenti partnerpárt vezető képviselő­jét, a lehetőséggel azonban csak a Magyar Szocialista Párt és a Független Kisgazda Párt élt. A szocialistákat Vitányi Iván, a párt választmányának elnöke, a kisgazdákat Győriványi Sán­dor alelnök képviselte. A küldöttgyűlést követően azt kérdez­tük a két politikustól: vendégként hogyan látták az SZDSZ legmagasabb fórumának tanácskozását. Vitányi Iván:- Jómagam kellemes vára­kozással érkeztem koalíciós partnerünk számvetésére, s vá­rakozásomban nem is csalód­tam. Az az igazság, hogy - ta­lán nem veszik rossznéven a fogalmazást - úgy ismerem őket, mint a rossz pénzt, vagy azt is mondhatnám: mint saját magunkat. Ezért azután a ne­künk szóló kritikákon nem há­borodtam fel. Igazuk van ab­ban, hogy az MSZP-n belül többféle nézet vitatkozik egy­mással és emiatt talán sérülé­kenyebb az egységünk. De az SZDSZ-nek könnyebb a dolga a maga jóval kisebb létszámá­val. Ha nekik lenne 54 százalé­kuk, ők is érzékelnék, hogyan változik ez az egység. Győriványi Sándor:- Hallgattassák meg a másik fél is - ez a mondás indított arra, hogy eljöjjek, s amit hallottam, igen tanulságos az FKgP szá­mára. Egy héttel az MSZP kong­resszusa után itt is elhangzott a hiszekegy: „hiszek a koalíció­ban, hiszek Bokros Lajosban”. Különös, hogy a párt vezetőinek felszólalása ehhez képest ko­moly kételyeket tartalmazott, s az arcokból ítélve a küldöttek véleménye sem egységes. Fodor Gábor lemondása tovább mélyíti az SZDSZ repedéseit, ami újabb személycserékhez, sőt, a koalí­ciójövő évi felbomlásához is el­vezethet - mondta a kisgazda al­elnök. T. M. Békefenntartók. A NATO-csapatok mintegy kétszáz fős előkészítő törzse hétfőn megérkezik a somo­gyi megyeszékhelyre. Ko­vács László külügyminisz­ter megerősítette, maguk a békefenntartó erők csak ak­kor indulnak el, ha decem­ber 14-én Párizsban aláírják a békeszerződést, és a Biz­tonsági Tanács megadja a felhatalmazást. Tavaszvárók. Elhalasz­totta a katonademonstráció megtartását a Honvédszak­szervezet választmánya. A katonák a jövő év tavaszáig várnak arra, hogy a parla­ment milyen módon hagyja jóvá a szolgálati törvényt. Magyar bólint. Várhatóan a koalíciós egyeztető tanács hétfői ülésén születik döntés a művelődési tárca új veze­tőjének személyéről. Ma­gyar Bálint, az SZDSZ je­löltje vállalja a megbízást, s úgy nyilatkozott, hogy há­rom feladatot tart fontosnak: a kultúra ideológiai függet­lenségét, az oktatási és a kulturális intézmények re­formjának felgyorsítását és olyan tudásanyag újraterme­lődését, amely megfelel a XXI. századi polgári Ma­gyarországnak. Javuló mérleg. Az év első 10 hónapjában kivitelünk 10,1 milliárd dollár volt, 19,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A behozatal 12,6 milliárd dollárt tett ki - ez 9,4 száza­lékkal haladta meg a tavalyi importot. A kiszállítások emelkedésében egyebek közt a búza, az elektromos alkat­részek, az alumíniumtermé­kek és a személygépkocsik exportja játszott meghatározó szerepet. MagyarSat. Két héten belül kell megtárgyalni a Ma­gyarSat műhold bérleti fel­tételeit a kormány és vállal­kozásra létrehozott ma­gyar-izraeli cég között. A kft. 1998-ban saját műhold Föld körüli pályára bocsátá­sát tervezi, amelynek négy csatornáját venné igénybe a kormány. Egy-egy csatorna éves bérleti díja 2,7 millió dollár lenne, szemben a Duna Tv által használt Eu- telsatra fizetett 4 millió dol­lárral. Százéves asszony. Gyu­lán, az adventista szeretet­otthonban köszöntötték szü­letésnapján a korához ké­pestjó egészségnek örvendő Zsilák Ilonát. Békés megyé­ben ő a nyolcadik, aki év­százados kort ért meg. Költözködés - helyben maradva Ötven éve a negyedik falu igazol át egyik megyéből a másikba A közelmúltban a kormány javaslatot terjesztett az Ország- gyűlés elé, hogy a Baranya megyei Dunafalvát csatolják Bács-Kiskun megyéhez. A Ház várhatóan elfogadja majd az indítványt, így január elsejével Dunafalva lakói úgy költöz­hetnek egyik közigazgatási egységből a másikba, hogy - helyben maradnak.-Gyakran megtörténik, hogy egy település átkéri magát egyik megyéből a másikba? Kérdésünkre Fürcht Pál, a Belügyminisztérium főosz­tályvezetője elmondta: -Egyáltalán nem szokvá­nyos az ilyen költözés: a má­sodik világháború óta mind­össze három példa volt rá. 1950-ben Csikvándot, Gyar­matot és Szerecsenyt Győrből Veszprém megyéhez csatol­ták, s ’92-ben ezek kaptak en­gedélyt, hogy visszatérjenek az „anyamegyéhez”.- Mikor lehet indokolt az ilyen áttelepülés?- Alapvetően akkor, ha egy-egy falu élete, a helybe­liek munkája, ellátása, a köz- igazgatási határokon átnyúlva, a másik megyéhez kötődik. Dunafalva esetében még a kis település földrajzi fekvése is az átcsatolás mellett szól, hi­szen a falu a Duna bal, Bara­nya a jobb partján van. Ha a helybelieknek ügyeiket az ön- kormányzatnál vagy a rendőr­ségen kellett intézniük - híd nem lévén - komppal keltek át a folyón. Többségük Bács megyei munkahelyen dolgo­zik, s mivel szabad orvos- és iskolaválasztás van, e szálak is zömmel Bácshoz fűzik őket.- Nem jár sok adminiszt­rációval, költséggel a me­gy evált ás?- Alig ezerlelkes a telepü­lés, az átállás nem okoz szá­mottevő anyagi és egyéb gon­dot. A hivatalos papírok fejlé­cén csak a helységnév szere­pel, nem kell tehát cserélni, s a változás okán egyelőre a tér­képeket sem vonjuk ki a forga­lomból. Koós Tamás A sztrájk senkinek sem jó Sztrájkhullám söpört végig a fővárosban. Jóllehet, a munka- vállalóknak ez az egyetlen lehetőségük érdekeik érvényesíté­sére, mégis, legyen bármekkora is a tét, a munkabeszüntetés­nek csak vesztesei vannak. A sztrájk senkinek sem jó... Lélektanát dr. Kemény László politológus, a TÉT társelnöke így jellemzi: egyike az egész társadalom számára legnehe­zebben elviselhető körülmé­nyeknek. Érzékenyen érinti a sztrájkolót és családját, a mun­káltatót, a lakosságot, végső so­ron az egész országot. A munkabeszüntetők megle­hetősen kiszolgáltatott és el­lentmondásos helyzetbe kerül­nek. Egyrészt félnek munkahe­lyük elvesztésétől, másrészt, megtartásáért rákényszerülnek a nyomásgyakorlás eszközére. De nem könnyebb a dolguk a gazdaság szigora és az alkal­mazottak követelései között őr­lődő munkaadóknak sem, hi­szen súlyos anyagi vesztesé­gekkel szembesülnek, ha rövi- debb-hosszabb időre üzemek, ágazatok állnak le. Az országnak sem jó, hiszen a szegény, átalakulóban lévő gazdaság számára súlyos meg­terhelést jelent egy-egy kiter­jedt, általános munkabeszünte­tés. Nem szólva arról a veszély­ről, hogy a konfliktushelyzetet különféle politikai erők bárme­lyik pillanatban megkísérelhe­tik a maguk javára kihasználni. Ha mindenképpen elkerülhe­tetlen a munkabeszüntetés, nem árt néhány szempontot figye­lembe venniük mind a munka- vállalóknak, mind a munkálta­tóknak - emlékeztet Kemény. A munkavállalóknak gondo­san ügyelniük kell arra, hogy a demonstráció során ne lépjék túl az alkotmányos jogi kerete­ket, hogy a megmozdulás jól szervezett, fegyelmezett le­gyen, ne váljon kezelhetet­lenné! A sztrájkolóknak tisztá­ban kell lenniük azzal, hogy amit tesznek, miért teszik és milyen eredményt várnak tőle. Lényeges, hogy a tiltakozók a tömegkommunikáció révén a társadalommal is elfogadtassák céljaikat. A munkáltatók esetében fon­tos a kompromisszumkészség, és hogy ne élezzék tovább a konfliktusokat. (újvári)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents