Tolnai Népújság, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-18 / 296. szám

1995. december 18., hétfő Gazdaság 5. oldal Feketegondok Sokféle eszközzel próbál­kozik a kormányzat a feke­tegazdaság visszaszorítása érdekében. Ma már bőven vannak jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a szigorú fellépést, a vissza­tartó erejű szankciók al­kalmazását. A szakemberek szerint azonban még hatékonyabb lehetne az illegális gazdaság elleni küzdelem, ha az ön- kormányzatok és a kamarák is jogot kapnának a folya­matos ellenőrzésre és bünte­tések kirovásának kezde­ményezésére. Mint dr. Bertcze József, a Gazdaságvédelmi Koordi­nációs Bizottság elnöke elmondotta munkatár­sunknak: eddig mintegy 30, a feketegazdaság elleni fellépést szolgáló jogsza­bályt alkotott vagy módo­sított a parlament, a kor­mány és az illetékes szak­minisztériumok. Az elnök véleménye sze­rint azonban a második gaz­daság aggasztó terjedése el­len fontos szövetségesei le­hetnének a kormányzatnak a helyi viszonyokat és körül­ményeket legjobban ismerő önkormányzatok. Fellépé­sük eredményességének azonban az a feltétele, hogy a jelenleginél nagyobb önál­lóságot és hatáskört kapja­nak. Ugyanez vonatkozik a kamarákra is. Ma mintegy 20 szervezet ellenőrizheti a gazdasági jogsértéseket, de ezek ha­tásköre is meglehetősen kor­látozott. Az is segíthetné a hatékonyabb fellépést, ha érdekeltté tennénk a hatósá­gokat egy-egy jogsértés fel­derítésében. B. B. Másfélezer pályakezdő nem talált állást Tolnában ismét több a munkanélküli A november volt ebben az évben a második hónap, mikor emelkedett a munkanélküliségi ráta Tolna megyében. A növe­kedés viszont, szerencsére, jelentős mértékben elmaradt a júli­usitól, mikor 673-mal többen lettek a regisztrált munkanélkü­liek. Most novemberben az emelkedés kevesebb mint a nyári egytizede, összesen 54. A növekedést elsősorban a paksiak okozták, ott ugyanis az építőiparban, a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban is véget ért a szezon, és egyszerre sokan vesztették el munkahe­lyüket. A munkanélküli ráta emiatt a korábbi 11,4 százalék­ról 11,5-re romlott. A megyé­ben jelenleg 13 ezer 431 mun­kanélkülit tartanak nyilván a munkaügyi kirendeltségeken. Egy évvel ezelőtt - akkor egyébként novembert a csök­kenő szám jellemezte, 14 ezer 809 regisztrált munkanélküli volt a megyében. Szomorú tény, hogy míg egy év alatt ösz- szességében ekkora csökkenés volt tapasztalható, a pályakezdő munkanélküliek száma alig vál­tozott. Jelenleg 1517-en van­nak, mindössze 35-tel keveseb­ben, mint egy évvel előbb. Az elmúlt hónap során 492- en először jelentkeztek valame­lyik munkaügyi kirendeltségen, 1268-an már nem első alka­lommal vesztették el állásukat. Jelenleg a megyében Bony- hádon és környékén a legala­csonyabb a munkanélküliségi ráta, 9,7 százalék. Az elmúlt hónapban itt 1409-re, 1,2 száza­lékkal mérséklődött az állást keresők száma. Most viszont itt Van a legkevesebb, 18 üres ál­lás, ami az arányt tekintve is a második legkedvezőtlenebb a megyében, ugyanis száz mun­kanélkülire 1,3 álláshely jut. A szekszárdi kirendeltség te­rületén 9,8 százalék a munka­nélküliségi mutató, ez a máso­dik legjobb jelenleg a megyé­ben. Novemberben itt csökkent a legnagyobb mértékben, 2,8 százalékkal a regisztrált állásta­lanok száma, s most 2909-en vannak. A betöltésre váró ál­láshelyek számát tekintve a megyének ez a része a közép­mezőnyben van, ugyanis no­vember végén 57 álláshelyet je­lentettek be a munkaadók, és így száz emberre éppen 2 jut. Az elmúlt év során legtöbb­ször Pakson és környékén volt a legalacsonyabb a munkanél­küliségi ráta Tolnában, novem­ber végére viszont ez a terület ebben a sorban a harmadik helyre csúszott vissza. Most 10,1 százalék az állásnélküliek aránya, miután 145-ttel többen lettek a munkanélküliek. Ez 7,1 százalékos emelkedés, számuk pedig jelenleg 2198. Kedvező viszont, hogy ugyanekkor itt a legtöbb a bejelentett álláshely, szám szerint 136. Bátaszéken és környékén 5,2 százalékos volt a javulás az el­múlt hónap során. Pillanatnyi­lag a kirendeltségen 715 állást keresőt regisztrálnak, ami azt jelenti, hogy a munkanélküli­ségi ráta 11,7 százalék az egy hónappal előbbi 12,3 százalék­kal szemben. Elvileg komoly remények lehetnének a további javulásra, ugyanis arányát te­kintve itt van a legtöbb betöl­tésre váró munkahely, 102, ami azt jelenti, hogy száz állásta­lanra 14,3 jut. Csakhogy ennek bő kétharmada egy bajai textil­üzem ajánlata, s ez már az év eleje óta így van. Dombóvár a megyei ranglistán az ötödik. Itt a munkanélküliségi mutató 12,7 százalék. Az állást keresők száma 1,3 százalékkal emelke­dett novemberben, most 2098 munkanélkülit tartanak nyil­ván. Ugyanakkor arányát te­kintve itt a legkevesebb a be­tölthető üres állás, mindössze « 22, így száz állástalanra egyet­lenegy jut csak. Tolnán és a városkörnyéken csökkent ugyan 1,4 százalékkal az elmúlt hónap során a munkát keresők száma, most 1313-an vannak, de a munkanélküliségi ráta így is jóval meghaladja a megyei átlagot, 13 és fél száza­lék. A statisztika szerint 31 üres álláshely van, de van még 60 további, ami a tolnaiaknak is elérhető könnyen, csupán a nyilvántartáskor a paksi kiren­deltséghez került. A legmagasabb a megyében a munkanélküliségi arányszám, 14,9 százalék a tamási munka­ügyi kirendeltség területén. Sajnos a megyének ezen a ré­szén mindig a többinél maga­sabb volt az állástalanok ará­nya, a tavasszal, márciusban volt idén a negatív csúcs, 18,9 százalék. Az elmúlt hónap az októberi adaton 0,2-et rontott. Jelenleg az állást keresők száma 2789. Ugyanekkor mindössze 38 bejelentett üres álláshelyet tartanak nyilván a tamási munkaügyi kirendeltsé­gen, ami azt jelenti, hogy száz állást keresőre 1,4 jut. A megyében egyébként a 13 ezer 431 regisztrált munkanél­küli pillanatnyilag az előző hó­napinál 122-vel kevesebb, 404 üres munkahely valamelyikét pályázhatja meg. Ilyen kevés szabad álláshely legutóbb ta­valy decemberben volt. CCS Határidők cégvezetőknek December 20.- Az áfa befizetése;-a külföldi szervezetnek kifize­tést teljesítő belföldi személy által levont adó befizetése;- a munkavállalói, a munkaadói, és a bérgarancia-járulék befize­tése;- az szja befizetése;- a cégautó utáni adó befizetése;- a játékadó befizetése;-a kommunális és az iparűzési adó „feltöltése”;- tenyésztési hozzájárulás befize­tése;- társasági adóelőleg „feltöltése”. Biztosítási törvény A biztosítási tevékenységről és a biztosítóintézetekről szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében 1996. január 1-jétől belföldi ma­gánszemély (cég) külföldi biztosí­tóval nem köthet biztosítási szer­ződést (tehát az ilyen, jogsza­bályba ütköző szerződés semmis) kivéve, ha 1) külföldön munkát vállaló személy betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló élet- biztosításáról, 2) valamely külföldön lévő ingó vagyonra, bérelt lakásra kö­tött vagyon, illetve 3) felelősségbiztosításról, 4) az előbbi felsorolásba be nem „férő”, a belföldi által 90 na­pot meghaladó külföldi tartózko­dása idejére kötött betegségi, bal­eseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosításról, valamint 5) a devizajogszabályok szerint megengedett módon megszerzett, külföldön lévő ingatlanra, aján­dékba kapott vagy örökölt ingó vagyontárgyra kötött vagyon-, il­letve felelősségbiztosítási szerző­désről van szó. A devizajogszabályokban meghatározott nemzetközi gazda­sági tevékenységet folytató cé­gek, vállalkozók akkor szerződ­hetnek külföldi biztosítóval, ha a szerződést az e tevékenység kere­tei között külföldön bekövetkező biztosítási eseményre kötik, il­letve ha a Magyarországon be­jegyzett biztosítók az adott köte­lező felelősségbiztosítási módo­zatra nem vállalnak kötelezettsé­get, és ezt a tényt az Állami Biz­tosításfelügyelet írásban igazolja. Hazánkban eddig kevéssé is­mert biztosítástípus a jogvédelmi biztosítás, amelynek lényege, hogy a biztosítási esemény bekö­vetkeztekor, vagyis a biztosítás szolgáltatásának esedékessé válá­sakor a biztosított egy általa vá­lasztott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével (jogi tanács­adás, jogi képviselet). Agrárpiaci rendtartás Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény hatálya 1995. december 9-től már a halászati termékekre is kiterjed. Ezentúl más termékek mellett a cukorra és az izoszörpre is a közvetett módon szabályozott agrárpiaci rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez utóbbi termékek esetében a kormányzat a piaci egyensúly fenntartására - a garan­tált ár kivételével - az agrárpiaci k rendtartás valamennyi eszközét bevetheti. A jogszabály a kvótameghatá­rozást is megengedi valamennyi „közvetett” termék esetében, míg az exportlefölözést a törvény 3. szakaszában szabályozott ki­egyenlítő befizetés intézménye váltja fel. Újdonság, hogy az áru­ját közraktárban elhelyező ter­melő a közraktározással össze­függésben felmerült költségeihez hozzájárulást kaphat. Az agrártárca szaklapjában megjelenő pályázatok elbírálása a törvény hatálybalépésének napjá­tól akár pályázati díj előzetes megfizetéséhez is köthető. Az egyes terméktanácsok a tag­jaik által befizetett összegekből a tagjaiknak támogatást nyújthat­nak. A tag az ilyen befizetést az adott termékpályához tartozó termékek értékesítéséből szár­mazó árbevétele 1 százalékának megfelelő mértékben számolhatja el költségként, illetve egyéb rá­fordításként. Átmeneti megtorpanás után ígéretes év előtt a magyar ipar Külföldiek kopogtatnak a kapun A közelmúltban jó néhány borúlátó jóslat látott napvilágot iparunk helyzetéről és esélyeiről. Alátámasztotta a pesszimista véleményeket az a tény is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a harmadik negyedévben megtorpant, valame­lyest visszaesett a gazdaság e vezető ágazatának teljesítménye. Hegyháti Józseftől, az ipari tárca helyettes államtitkárától a jelenség okairól és az új év kilátásairól érdeklődtünk.- A bekövetkezett lanyhu­lás a márciusban bejelentett stabilizációs „csomag” termé­szetes következménye volt: a megszorító intézkedések visz- szafogták a belső fogyasztást, csökkent a hazai vásárlóerő, s ez közvetlenül - viszonylag gyorsan - visszahatott a ter­melésre is. A mélyebb gazdasági fo­lyamatok ismeretében azon­ban nyugodtan állítható, hogy az ipar vérkeringése egészsé­gesen fölgyorsult és az 1-2 százalékos teljesítménycsök­kenés csak átmeneti jelenség. A beruházások szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy például a gépgyártásban a tavalyihoz viszonyítva 30-40 százalékkal nőttek a befektetések, ami biztos jele annak, hogy gyorsan fejlőd­nek azok a vállalatok, ame­lyek magas feldolgozottságú termékeket állítanak elő.- ígéretesek a jövő évi kilá­tások is - folytatja Hegyháti József. - Sorra kopogtatnak iparunk ajtaján tőkeerős kül­földi cégek, amelyek komoly beruházásokat terveznek. A napokban jelentkezett egy német hajtóműgyár, amely Eger környékén 100 millió márkás befektetésre vállalkozna. Ez nemcsak azért jelentős, mert Hevesben mint­egy 15 százalékos a munka- nélküliség, hanem azért is, mert az ilyen jellegű beruhá­zások a bedolgozóipar fejlő­désére is jelentős hatást gya­korolnak. A Nokia most nyitott újabb üzemet Székesfehérvárott, fej­lesztést tervez a Philips is, ter­jeszkedni akar az IBM. Ösz- szességében elmondhatjuk, hogy a világ 50 multinacioná­lis vállalata közül már 35 megjelent hazánkban, (koós) Sikersztori: megelevenedő mesevilág a csokitojásokban a Évente százötven meglepetés A kíváncsiságra épít az a kitűnő ötlet, amely meghódította a vi­lágot. A gyerekek rajonganak érte. A felnőttek szintén kedve­lik. Némelyikükben a gyűjtés szenvedélyét kelti fel. Persze, üz­letnek sem utolsó mindaz, amit Kinder tojás néven ismernek gyerekek és szülők egyaránt. A minap első ízben mutatkozott be a nyilvánosság 'előtt a Fer- rero Magyarország Kft. annak a kiállításnak a megnyitóján, amelyen négyezer kedves, pici, Kinder tojásból „kikelt” játék örvendeztette meg a látogató­kat. A cég magyarországi üz­letpolitikájáról érdeklődtünk Csirszka Gábor értékesítési igazgatótól.- Hivatalosan 1993 vége óta vagyunk jelen a magyar pia­con. A fogyasztók kedvelik termékeinket. Ezt bizonyítják forgalmi statisztikáink is, ame­lyek szerint évente 30 millió mesetojás talál gazdára, azaz évente mindenki átlag három Kindert vásárol. De hát persze nem csak Magyarországon ke­resettek az édes meglepetések; tavaly a cég a világ különböző részein összesen kétmilliárd darabot adott el.- Milyen a konkurencia?-Valójában nem a hasonló termékeket gyártó cégek, ha­nem a feketegazdaság a ver­senytárs. Egy-egy tojáson nyolcvan százalék a vám- és az egyéb járulékos költség. Ezek­től mentesül az illegális keres­kedelem.- Készítenek-e elő újabb meglepetéseket ?- A mesék csodás világa ki­apadhatatlan forrás, innen vesz- szük az ötleteket. Németor­szágban klubokat is szerveztek a gyűjtők, akik börzéken csere­berélik a figurákat. Nyugat-Eu- rópában a legszenvedélyesebb tojáspártiak még a különböző színvariációkat is számon tart­ják. Értékük szerint megkülön­böztetik a kézzel festett és a fémfigurákat. Évente különben 130-150 féle meglepetést indít útjára a gyártó. Bozsó Bea NOKIA Általános tájékoztatással 24 úrás telefonos ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére NMT mobiltelefonról a 03-as. ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 teiefonszámon. WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19, TEL: 106 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: 106 601 327-900. BALAT0NVILÁG0S, M7-ES ENYINGI LEÁGAZÁS. TEL: 106 B9) 380-644, RÁDIÓTELEFON: (06 601 327-100 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÓNT CSEKE LÁSZLÓ TEL: (06 601427-400, RÉTHY ISTVÁN TEL.: 106 601327-920 WESTEL FORGALMAZÓK: • SZEKSZÁRD. TELKOMP KFT. 7100 WESSELÉNYI U. 15 . TEL.: (06 741316-564. RÁDIÓTELEFON: (06 601 327-260.106 60) 337-209 • DOMBÓVÁR. ARIEL 2000 KFT., 7200 DOMBÓ PÁL U. 7, TEL.: (06 74) 466-249, RÁDIÓTELEFON: 106 601363-963, (06 601367-990 ({immun i WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT Ennél lejjebb senki sem megy! Jöjjön el a Westel Kft. bármelyik irodájába, 17-én délután 6 óráig nyitva tartunk, de siessen, mert a készletek végesek! Az akció csak előfizetés vásárlása esetén érvényes. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Itt a soha vissza nem térő alkalom! A Westel Rádiótelefon Kft. december 17-én, vasárnap hihetetlen kedvezménnyel kínálja a Nokia 2010-es GSM rendszerű mobiltelefont!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents